Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-09 / 158. szám
2007. JÚLIUS 9., HÉTFŐ GAZDASÁG Többen szeretnék kivágni a szőlőt, mint amennyit megenged a keret Berzenkednek a libatartók madárinfluenza Túl szigorúnak vélik a tartási előírásokat Erősen sérelmezik a magyar érdekeltek az uniós borreform elmúlt héten nyilvánosságra került tervezetét. Mint lapunkban is megírtuk, sokan nem bíznak az ágazat jövőjében, s ezt mutatja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz benyújtott kivágási kérelmek száma is. m A kisebb ültetvények gazdái élnének leginkább a támogatott kivágás lehetőségével. Az igények meghaladják a lehetőségeket. Ugyanis az idén 2000 hektárnyi szőlőültetvény vonható ki véglegesen a művelésből, 1450-12300 eurós hektáronkénti támogatás mellett, az adott terület korábbi borkihozatali adataitól függően. A hivatalhoz beérkezett kérelmek alapján azonban ennél sokkal nagyobb, mintegy 3600 hektárnyi ültetvény kivágását kívánják elvégezni a termelők a támogatás ellenében. Az elmúlt évihez képest 0,6 hektárral csökkent az egy kérelemre jutó terület nagysága, ami arra utal, hogy elsősorban a kisebb ültetvények gazdái kívánnak felhagyni a szőlőműveléssel. ■ Spanyol termelők előretörése az orosz piacon A Spanyol Borszövetség számadatai szerint (amelyek az orosz vámhatóságok közlésén alapszanak) az Oroszországba irányuló spanyol bor- és mustkivitel több mint kétszeresére nőtt 2006-ban. A megelőző évben 61,8 millió liter volt a spanyol borimport az orosz piacon, tavaly viszont 156 millió. Ezzel az orosz borbehozatal 29 százaléka már Spanyolországból származik. A második helyen Francia- ország áll, akik viszont értékben (123 millió dollár) vezetnek a spanyolok előtt (95 millió). Szakértők szerint az elmúlt időszakban Spanyolország használta ki legjobban a piacra hagyományosan beszállító Moldávia, Bulgária és Grúzia térvesztését. ■ Bács-Kiskunban a legnagyobb a feszültség. A tiszakécskei Szántó István libatelepén négy kifutót, összesen több ezer négyzetmétert kell felülről és oldalról zárt védőháló alatt tartani. A háló hivatott megakadályozni, hogy vándorló vadmadarak repüljenek a szabadon sétálgató libák közé. Nagy termelői nyomás nehezedik az állategészségügyi hatóságra a Duna-Tisza közén. Bálái F. István Valóságos háború dúl a DunaTisza közén a kacsa- és libatartó vállalkozások egy része, valamint az állat-egészségügyi hatóság között. A gazdák ráadásul szemben állnak egymással is, amennyiben eltérő az álláspontjuk a megszigorított tartási szabályok célszerűségéről. A szigorúbb szabályokat a madárinfluenza miatt rendelte el az Európai Bizottság még 2005-ben, s azóta folyamatosan meg- hosszabítja hatályukat, ami jelenleg az év végéig tart. Magyar- országon az FVM és a Baromfi Terméktanács az EU-s határozat alapján együtt dolgozta ki a „tartástechnológiai minimum követelményeket”, amelyek az idei tavasztól jelentenek igazán többletköltségeket a gazdáknak. Ez Bács-Kiskun megyében okozza a legnagyobb feszültséget, mert itt nevelik a legtöbb víziszárnyast. A megyei közgyűlésben az egyik képviselő, a kiskunfélegyházi Fiiszár Károly (maga is baromfitartó) azzal vádolta meg dr. Molnár Zoltán megyei főállatorvost, hogy túlzott buzgalmával árt a megyei és a magyar érdekeknek. Bács-Kiskunban ráadásul úgy tudják, hogy Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megyében - ahol szintén jelentős a víziszárnyas-ága- zat - nem ilyen szigorú a hatóság, ami versenyhátrányt okoz a Duna- Tisza közének.- A szabályokat nem én találtam ki - nyilatkozta lapunknak Molnár Zoltán. - Uniós előírásokról van szó, a részletek kidolgozásában pedig részt vett a terméktanács is. A minimum követelmények betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a tartók értékesíteni tudjanak. Hogy más megyékben mi van, arról nem tudok nyilatkozni, nálunk feltétlenül indokolt a szigor. Itt a legnagyobb a víziszárnyasok sűrűsége. Ha ismét felüti fejét a vírus, Bács-Kiskunban az előírt körön belül több százezer, de lehet, hogy egymillió állatot kell leölni, más megyében pedig esetleg elég hatvanezret. Védekeznünk kell, szigorúan betartva a szabályokat.- Úgy nem folyhat tovább a víziszárnyasok tartása, ahogy ■ Ha be kell tartani a szabályt, tartsa be mindenki! A kacsák hagyományos legeltetése tilos! A megszigorított szabályok a tartás zárt jellegét fokozzák. Előírják, hogy a betelepítést engedélyeztetni kell, s úgy kell eljárni, hogy szükség esetén minden állat beférjen az állattartó épületbe. A zárt építménnyel minimum megegyező alapterületű kifutó teljes területét oldalról és elölről is zárt madárhálóval kell védeni. Kacsák legeltetéses tartása tilos, a libák hagyományos tartása is csak folyamatos felügyelettel, a vadmadarak távoltartásával lehetséges. tavaly nyárig csináltuk - mondta Kiss István, aki Mélykúton vezeti az egyik legnagyobb termeltető és kacsanevelő céget, a Bács-Tak Kft.-t. Évente 6-7 millió pecsenyekacsát juttat piacra. - A minimum követelményeket feltétlenül be kell tartanunk - szögezte le. - Nem várhatjuk el az uniótól és az államtól, hogy kártalanítson bennünket, ha mi nem teszünk meg mindent a védekezésben. A tiszakécskei Szántó István évi hatvanezer libájával erős magángazdálkodónak számít. A szabályok szerint, tehát védőháló alatt tartja a szabadban állatait, ami libánként 40 forintos többletköltséget jelent.- Ha be kell tartani a szabályt, tartsa be mindenki, a hatóság legyen egyformán szigorú az ország egész területén! - hangsúlyozza. - A termeltetők figyelme ugyanis kezd azokba a régiókba fordulni, ahol olcsóbban, kevesebb problémával tartják a víziszárnyast. Úgy tapasztaljuk, van néhány megye, ahol nem is hallottak arról, hogy valamit be kellene tartani. így nem azonos feltételekkel kell versenyeznünk. Nem mindegy, hogy borjú vagy növendék marha Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közleményében olvashatók azok a szabályok, amelyek a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarha húsának értékesítésére vonatkoznak. Az intézkedés célja a piac átláthatóságának javítása volt, ugyanis tagállamonként eltérő hagyományok szerint jelölik az állat vágási korát. A termeltetési rendszereknek két fő típusa létezik. Az egyik rendszerben az állatokat elsősorban tejjel és tejtermékekkel etetik, s nyolc hónapos koruk előtt levágják. A másik rendszerben szinte kizárólag gabonaféléket kapnak az állatok, amelyeket azonban tíz hónapos koruk előtt nem vágnak le. Az EU fontosabb fogyasztói piacain ezeket a húsokat egyaránt borjúhús megjelöléssel forgalmazták, nem tüntetve fel a takarmányozást és a vágási kort. Ez tisztességtelen versenyhez vezet, mert a húsok között kilogrammonként 2-2,5 euró árkülönbözet is lehet. A gyakorlat a fogyasztók számára is megtévesztő. A mezőgazdasági tanács döntése szerint az első kategóriába tartozó hús megnevezése borjúhús, a második kategóriában pedig „növendék marha húsa”. ■ ■ Első kategória a borjúhús, második a növendék marha húsa. Sokba kerül, ha sovány az állat jog Bírságot is fizethet a gondatlan gazdálkodó Állatvédelmi bírságot köteles fizetni az a gazdálkodó, aki az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabályt megszegi. Ezzel kapcsolatban a Világ- gazdaság mai száma ismertet egy érdekes jogesetet, amely megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is. Hatósági ellenőrzést tartottak egy szarvasmarha-tenyésztőnél, akinek az állatai közül csaknem 80 elhullott, több mint 300 pedig lesoványodott állapotban volt. Megállapították, hogy a pusztulás oka súlyos betegség. A hatóság közigazgatási bírságot szabott ki, amely jogerős lett, de a gazdálkodó bírósági felülvizsgálatot kért. Azt állította, hogy megfelelően tartotta és takarmányozta az állatokat, s a jelentkező betegségek kezelésére az állatorvos nem tett javaslatot, így maga sem igazán tehetett semmit. A megyei bíróság azonban nem találta jogsértőnek a hatósági döntést, és elutasította a kérelmet. Mivel a közigazgatási perben hozott bírósági határozat első fokon jogerős, a gazdálkodó fellebbezni nem tudott, de felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól (LB). Megismételte, hogy a kívánatos körülmények között és kellően gondoskodott az állatokról, ezért a bírságot indokolatlanul szabták ki. Az LB kifejtette: az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint az állattartó a jó gazda gondosságával köteles eljárni, s a fajtának és az élettani szükségleteknek megfelelő élet- feltételeket biztosítani. Ebbe - az elhelyezéstől a gondozásig, a táplálástól a gyógykezelésig, a tisztán tartástól a nevelésig és a felügyeletig - kötelezettségek sora tartozik. Az adott ügyben pedig egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes nem a jó gazda gondosságával járt el, ami alapot adott a bírságolásra, ráadásul a hatóság megfelelően mérlegelte az irányadó körülményeket. ■ ■ Az állattartáshoz kötelezettségek sora tartozik. 5 Fizetik a gazdáknak a szaktanácsadást emvá Azok a regisztrált gazdálkodók, akik a mezőgazdasági termelő, erdőgazdálkodó vagy kertészeti termelő kategóriába tartoznak, támogatást kaphatnak, ha szak- tanácsadó segítségét veszik igénybe. A költségek 80 százalékát - de termelőnként legfeljebb 350 ezer forintot - lehet pályázaton elnyerni. Humanitárius gabona Oroszországból Moszkva Az orosz kormány június végén úgy döntött, hogy az ország csatlakozik a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) által létrehozott gabonakereskedelmi konvencióhoz (Grains Trade Convention). Oroszország már régóta aktív résztvevője a szintén az ICG által működtetett Food Aid Convention munkájának is, amely a nemzetközi humanitárius segélyakciók keretében szállít gabonát a fejlődő országoknak. Védjegyes magyar baromfi a Sparban Budapest Megállapodást kötött a Baromfi Terméktanács és a Spar Magyarország. A kereskedelmi hálózat közzéteheti eladási helyein és akciós újságjában, hogy friss és előkészített baromfihúsokat csak olyan feldolgozóktól vásárol, amelyek jogosultak a Magyar Baromfi-védjegy használatára. Tehén is legyen, vagy elég a pénz? mvh Nem várhatnak októberig azok az anyatehéntartók, akik továbbra is nagyobb összeghez kívánnak jutni, mert kérik a termeléshez kötött támogatást. Ennek összege tehenenként 28 500 forint lehet, de az igényléseket július 31-éig postára kell adni. Akik inkább nem bíbelődnek a tehénnel, de történelmi bázisjogosultságon pénzt kaphatnak (8000 forinjegykor volt tehén), várhatnak nyugodtan, mert ők csak október 31-éig kapják meg az igénylési nyomtatványt. Hó végéig kell kérni a támogatást A dohánytermesztőknek idén kevesebb jut FVM Csökken egyes szántóföldi növények uniós támogatása az idén. Különösen a dohánynál nagy a visszaesés, ami a Burley esetében 779 ezerről 700 ezerre, a Virginiánál 985 ezerről 880 ezerre csökken hektáronként.
