Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-14 / 111. szám

2007. MÁJUS 14., HÉTFŐ GAZDASÁG 5 Szétrepedt rajtam az új farmer bosszúság Olvasónk far­mernadrágot vásárolt. Az első mosás után azon­ban a holmi szétrepedt az ülepén, pedig a mérete jó volt. Az üzletben nem akarják kicserélni az árut. Olvasónk leveléből kiderül, csereigényére azt a választ kapta: ez csak három napon belül lehetséges, az pedig már eltelt. Alaposan félretájékoztatták. A háromnapos csereidő a vonatkozó kormányrendelet szerint csak a műszaki cik­keknél él - mondta el Mag- dus Ágnes, a Közép-magyar­országi Regionális Közigaz­gatási Hivatal Fogyasztóvé­delmi Felügyelőségének ve­zető főtanácsosa. Hasonló szituációban az üz­letben fel kell vetetni a rek­lamációs jegyzőkönyvet. Igaz, ezt nekik maguknak kell megtenniük. De ha még felszólításra sem hajlandók, akkor egy fogyasztóvédelmi vizsgálat után komoly bírsá­got róhatnak ki rájuk. A boltnak rendezni kellett volna az ügyet. Vagy ki kel­lett volna cserélniük a nad­rágot, amelyre két év szava­tosság van. (Ez minden ke­reskedelemben forgalmazott árucikkre érvényes, kivéve például az élelmiszereket.) Ha a cserére nincs lehető­ség, vissza kell fizetniük a vételárat. Az olvasó reklamációjával együtt beírta panaszát a bevásárlóközpontban található üzlet vásárlók könyvébe. Tehát már létezik írásos nyoma az esetnek. Ez a későbbiekben még fontos lehet. Olvasónknak a megyei fo­gyasztóvédelmi felügyelő­séghez érdemes címeznie írásos panaszbeadványát - tanácsolja Magdus Ágnes vezető főtanácsos. A beadvány nyomán a fo­gyasztóvédelmi ellenőrök intézkedni fognak. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Magyarország 2011-ig haladékot kapott arra, hogy termőföldjeit külföldiek megvehessék. A kormány szerint kizárt, hogy előbb feloldják a tilalmat. A földpiacot vizsgálja az EU moratórium Az utóbbi években stagnáltak a termőföldárak Magyarország semmikép­pen nem támogatja, hogy az EU-csatlakozáskor ki­harcolt, külföldieket érin­tő földvásárlási tilalom 2011-nél előbb véget ér­jen. A gyenge kereslet miatt ugyanis alig moz­dult el a termőföld ára az elmúlt években. Europress-összeállítás Megkezdte az Európai Bizottság azoknak a piaci körülmények­nek a felülvizsgálatát, amelyek alapján hazánk 2011-ig szóló, hétéves átmeneti mentességet kapott a termőföldek piacának teljes megnyitása alól - közölte lapunkkal Michael Mann, a brüsszeli testület mezőgazdasági ügyekben illetékes szóvivője. Az időközi ellenőrzést a belépés után három évvel, vagyis az idén kell végrehajtani. A brüsszeli tes­tület várhatóan szeptember vé­gére gyűjti össze azokat az ada­tokat, amelyek alapján eldönti: javasolja-e a külföldi (uniós) ter­mészetes személyek és jogi sze­mélyek földvásárlási tilalmának megszüntetését vagy lerövidíté­sét. A Világgazdaság értesülései szerint a jelentés jövő március­ban kerülhet a miniszterek taná­csa elé, ahol az átmeneti mentes­ség időtartamának megváltozta­tásához egyhangú döntésre len­ne szükség. Magyarország egyelőre éppen az egyhangú döntés szükséges­ségétől reméli, hogy megakadá­lyozhatja a moratórium idő előtti - vagyis 2011-nél korábbi - meg­szüntetését Gráf József agrármi- niszter egy múlt heti földkonfe- rencián leszögezte: a magyar sza­vazat arra irányulna, hogy a kül­földiek földvásárlási tilalma leg­alább 2011-ig fennmaradjon. Sőt Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök a közelmúltban kilátás­ba helyezte, hogy a kormány a hétéves moratórium további há­roméves (2014-ig szóló) meg­hosszabbítását kezdeményezi majd Brüsszelben. Erre szintén a A külföldi természetes szemé tyek már ma is legálisan vehet­nek területeket, ha nálunk letele­pednek és élethivatásszerű ag­rártevékenységet folytatnak. Ez esetben három év után megvásá­rolhatják az általuk használt (bérelt) földeket, legfeljebb 300 hektáros birtokméretig. Ma bel­Termőföldárak (EZER FORINT/HEKTÁR) Nyugat-Dunántúl 400- 600 Dél-Dunántúl 300- 400 Budapest környéke 500-2000 Alföld 300- 500 Észak-Magyarország 200- 300 FORRÁS: FÖLDBRÓKER.HU csatlakozási megállapodás nyújt elvi lehetőséget. Gráf József ugyanakkor a már említett múlt heti tanácskozáson úgy fogalma­zott: nincs nagy valószínűsége annak, hogy a határidő három­éves módosítását el tudjuk érni. (Ezt nem akadályozhatja meg a Fidesz napirenden lévő népsza­vazási kérdése sem, mert az a belföldi természetes személyek elővásárlási sorrendjének meg­változtatására vonatkozik.) földi természetes személyek is maximum ennyi földet vehetnek. az adatok azonban azt mutat­ják, ezzel kevesen éltek. Az ag­rártárca szerint a letelepedett külföldiek máig mindössze 279 hektárt vásároltak meg. Ez ele­nyésző az ötmillió hektáros ha­zai termőterülethez képest. Kérdés persze, hogy van-e ér­telme a moratórium fenntartá­sának, ha a belpiacon nem tör­ténik semmi. Áz átmeneti sza­bályozást ugyanis az indokolta, hogy a 300-600 ezer forintos hektáronkénti magyar árak ötöd-, tizedrészét teszik ki a ré­gi tagországok földárainak. A moratórium lényege éppen az lett volna, hogy a tiltás ideje alatt a különbség csökkenjen. Ezzel szemben - állítja Für Zol­tán, a Földbróker.hu szakértője- 2004 és 2006 között stag­nált a hazai földpiac, és csak az idén figyelhető meg némi ár­emelkedés. Ha nem lesz változás, legké­sőbb 2011-ben is lényegében a mai árkülönbséggel nyílhat meg a földpiac a külföldiek előtt- hangsúlyozta Für Zoltán. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy az árak a gyenge kereslet miatt stagnálnak. Ma csak belföldi természetes személyek vehetnek földet, ám a közelmúltban több ágazati szer­vezet is felvetette, hogy a vásár­lást lehetővé kellene tenni a bel­földi jogi személyek számára is. Máris dilemmát okoz azonban, hogy ez esetben nem kellene-e engedélyezni a külföldi jogi sze­mélyek fóldvételét is. Földszerzési lehetőségek külföldiek számára HÍRSÁV Energiatakarékosság: érkeznek az igények május io-ig 3600 energiata­karékossági pályázat érke­zett az Energia Központ Kht.-hez. A pályázatok alap­ján az energiamegtakarítást eredményező beruházások költségének 15 százalékát, maximum 265 ezer forintot kitevő, vissza nem térítendő támogatás kapható. Építés bejelentése csak harmincmillió felett tizenötmillióról harminc- millióra emelkedett az a költséghatár, amelytől az építtetőnek bejelentési kötelezettsége van az adóha­tóság felé. MDF a hosszú távú áramszerződésekről az MDF szerint nem szabad felbontani a hosszú távra le­kötött áramszerződéseket, s az áramot tőzsdén megvásá­rolni. Katona Kálmán közöl­te: 2013-ig várhatóan nem lesz olyan év, amikor a tőzs­dei ár alacsonyabb lenne, mint a hosszú távú szerző­désekben rögzített ár. Katona: hiba lenne tőzsdézni Módosuló időpontok a pályázatokra A hét végétől elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség (NFÜ) honlapján a mó­dosított pályázati dokumen­táció és kitöltőprogram, amely már a pályázatok nemrégiben bejelentett vál­tozásait is tartalmazza. A kis összegű beszerzések­re az eredeti, április 23-i beadási határidő november 30-ra változik, a komplex fejlesztésekre szóló kiírások esetében pedig június 11-re. Tizenkét év óta először betartható lesz a gyógyszerbüdzsé forgalmazás Az egészségügyön belül magasak, az unióhoz képest alacsonyak a hazai gyógyszerkiadások Az év első negyedében nem érte el a 89 százalékot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerár-támogatásra jutó időarányos kifizetése az elő­irányzathoz képest. Ez részben az orvosságok árcsökkentésé­nek, másrészt a tb-támogatások mérséklésének a következmé­nye. Az ELTE Egészség-gazda- ságtani Kutató Központjának hét végi tanácskozásán Székely Tamás, az OEP főigazgató-helyet­tese elmondta: a cégek árlicitjé­nek eredményeként áprilistól ezer medicina ára és térítési dí­ja lett kevesebb, miközben 212 lekerült a tb-listáról. Úgy tűnik, 1995 óta ez lesz az első év, amikor betartható a gyógyszerköltségvetés - vélik a szakemberek. Az eredmények a gyógyszer-gazdaságossági tör­vénynek köszönhetők - jelentet­te ki Baraczka Mariann, az Egész­ségügyi Minisztérium szakállam­titkára. Jelentős előrelépés, hogy a kormány és a gyógyszercégek megállapodása helyett törvény ír­ja elő a forgalmazással, felhaszná­lással kapcsolatos teendőket Úgy látja: ha teret kapnak az egész­ségügyben az üzleti biztosítók, magánjogi szerződéseket köthet­nek majd velük a gyártók és for­galmazók, jelenleg azonban az OEP közigazgatási szervként áll velük szemben. A hazai gyógyszerkiadások GDP-hez, illetve az egészségügyi A cégek árlicitjének eredményeként ezer gyógyszer ára csökkent kiadásokhoz viszonyított aránya magas, ám abszolút mértékben elmarad a fejlett uniós országo­kétól. A racionális gyógyszerku­tatás-, gyártás, -fogyasztás érde­kében egészségipari stratégiai csoport létrehozását javasolja Káló Zoltán, az ELTE docense, amelyben az egészségügyi, a gazdasági minisztérium, az ipar, az egyetemek, az akadémia, a ci­vil- és az egészségügyi szakmai szervezetek vennének részt. ■ Nógrádi Tóth Erzsébet A kutatásnak árt a gyógyszertörvény A GYÓGYSZER-GAZDASÁGOSSÁGI törvény visszavetheti a hazai kutatás-fejlesztést - állítják a gyártók. Az idén a társadalom- biztosítás által támogatott gyógyszereik forgalma alapján legalább 50 milliárd forintot kell befizetniük az egészségbiz­tosítási alapba (ez duplája a ta­valyinak). Az OEP gyógyszer- kiadásának csökkentésében számoltak a lakosság terheinek növekedésével is, a közgyógy- ellátottakat kivéve megszűnt az ingyengyógyszer. A szaktár­ca szerint az évi 1-1,5 milliár­dos betegtérítés ésszerűsítheti a fogyasztást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom