Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-06 / 55. szám

2007. MÁRCIUS 6., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Enyészet - külön rendeletre ■g s k ■’'■mBHHl • !• iiwy Gárdonyi-napok Pásztó. A Gárdonyi Géza Álta­lános Iskolában március 6. és 14. között rendezik meg az immár hagyományossá váló Gárdonyi-napokat. A tanárok szervezésével kicsik és na­gyok, óvodások és iskolások egyaránt játékos versenye­ken, vetélkedőkön vehetnek részt. A rendezvény a márci­us 15-i ünnepséggel zárul. Bibliai előadás Balassagyarmat. Március 6-án 18 órától a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban to­vább folytatódik a bibliai elő­adás-sorozat. Ez alkalommal Bodolai Zoltán, a bibliaisko­lák közösségének munkatár­sa AIX. parancsolat: a hírnév védelme címmel tart elő­adást. Kiállítás Balassagyarmat Március 6-án 17 órakor nyílik meg Cene Gál István festőművész kiállí­tása a Madách Imre Városi Könyvtárban. A tárlatot dr. Feledy Balázs művészeti író ajánlja az érdeklődők figyel­mébe. Gitáron közreműködik Szilfai Melinda. Körben az egészségügy Március 7-én ismét törzshe­lyükön, a József Attila Műve­lődési és Konferenciaközpont­ban találkoznak a Salgótarjá­ni Polgári Kör tagjai. Összejö­vetelükön - dr. Gótai László körtársuk moderálásában - „A salgótarjáni kórház, mint egészségügyi centrum mű­ködtetésének problematikái, és jövője” kérdésköréről fog­nak beszélgetni. Meghívott vendégeik: dr. Bercsényi La­jos, a kórház főigazgatója és Kaszás Erika, az intézmény gazdasági igazgatója. Közel tizenkétezer aláírás (Folytatás az 1. oldalról) a kormányprogramban vállalt „hátrányos térségek esélyegyen­lőségének preferálása” győze­delmeskedni fog a lovasberényi politikai alku felett - nyilatkoz­ta Medvácz Lajos. (Folytatás az 1. oldalról)- A decemberben bejelentett kor­mánydöntés nem érintette például a Börzsönyt átszelő Vác-Balassa- gyarmat vonalat, a Bükkön átha­ladó Eger-Szilvásvárad-Putnok vonalat Ezzel szemben a turiszti­kailag szintén kiemelkedő Mátrá­ban a forgalom leállításáról hatá­roztak. Mi a különbségtétel oka?- A Vác-Balassagyarmat vonal nem szerepel ilyen tervekben, mert itt elegendő az utas. Az Egert Szilvásváraddal összekö­tőt sem vizsgálják szolgáltatás­váltás szempontjából, a Szilvásvárad-Putnok szakaszon pedig még nem fejeződött be ez a feladat. A Kisterenye és Kál- Kápolna közötti az egyik legjob­ban kiürült vasúti mellékvonal az országban. Vezetése ellenté­tes irányú a két megye, illetve az érintett kistérségek lakosainak úti céljaival.- Ellenőrizték-e a MÁV által szolgáltatott adatokat a vasútvo­nalak utasforgalmáról? Figyelem­mel arra is, hogy a legtöbb érintett szolgálati helyen jegykiadás nincs, a vonatokon pedig ugyan­ez a tevékenység esetleges és rap- szodikus. Az olvasók jelzései sze­rint nem egyszer az utazás teljes tartama alatt sem jelenik meg jegyvizsgáló.- A mellékvonalakon jellemző Bz típusú szólómotorkocsi kilo­méterenként mintegy 900 forint, vontatott mellékkocsinál ezer fo­rint körüli gurulóköltséggel szá­molhatunk. A helyettük most be­álló autóbuszok ezer méteren­ként 220-240 forint ráfordítás­sal végzik el ugyanezt. Ez a vo­nal nem szárnyvonal (sem a kez­dő, sem a végpontja nem fejállo­más), hanem a salgótarjáni és a miskolci fővonalat köti össze. S így elvileg terelő útvonalként is használható szükség esetén. Tény az is, hogy a Recsk-kőrako- dó és Kál-Kápolna közti szakaszt mintegy tíz éve felújították, így a pálya állapota jónak mondha­tó. Ha azonban még teherszállí­tásra sem veszik igénybe, a je­lentős költséggel rendbe hozott pályarész is tönkremegy. Tudo­másunk szerint az erdészetek rendszeresen fuvaroztatnak Mátramindszentre Recs'k- Parádfürdőről, esetenként Mátraballáról, s Recsken indítja útnak szállítmányait a mátra- derecskei téglagyár is.- Biztosítják-e legalább azt, hogy a teherforgalom folyamato­san fennmaradjon vagy a teljes szüneteltetéssel, a szállítás közút­ra terelésével vállalják annak kockázatát, hogy az érintett tele­püléseken még több nehézgépjár­mű halad át, növelve a balesetve­szélyt és az útrongálódást?- Kál-Kápolna és Recsk között a teherforgalom megmarad. Recsk és Kisterenye között előre­láthatólag sem teher-, sem sze­mélyforgalom nem lesz. Recsk és Kisterenye között nem mutat­kozik elégséges fuvarozói meg­rendelői érdeklődés a teherfor­galom növeléséhez. Sínpárt loptak S. K. ____________ Ne mti/Mátraterenye. is­meretlen tettes mint­egy 50 méter hosszú sínpárt tulajdonított el pár napja a Nemti és Nádújfalu közötti vas­úti területről. A bá- tonyterenyei rendőrka­pitányság kisebb érték­re elkövetett lopás vét­ségének gyanúja miatt rendelt el nyomozást. Tiltakozók az állomáson M. J. A Magyar Közlekedési Klub szervezésében az el­múlt szombaton mintegy száz környékbeli lakos rész­vételével tiltakozó demonstráció volt Recsk-Parád- fürdő MÁV-állomáson a Kisterenye-Kál-Kápolna vas­útvonal személyforgalmának megszüntetése miatt. A térség önkormányzatai, az árufuvarozásban érdekelt vállalkozók a múlt év őszétől ellenezték az intézkedés bevezetését, a lakosság pedig mintegy 1000 tiltakozó aláírást gyűjtött. A decemberi döntést követően az érintett települések polgármesterei levélben kérték a döntés visszavonását a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztériumtól, de érdemi választ nem kaptak. A megmozdulás szervezői kifogásolták egyebek mellett, hogy korábbi állításával szemben a szaktár­ca Recsk-Kisterenye viszonylatban az áruszállítás le­hetőségét is megszüntette, Recsk-Kál-Kápolna között pedig az áruszállítást elsorvadásra ítélték azáltal, hogy a földi kiszolgálás, az útátjárók biztosítása, az állomá­si szolgálat mindenütt megszűnt, a pálya üzemben tar­tása is kétségessé vált. A demonstrálok egy csoport­ja a Magyar Közlekedési Klub szervezetén belül meg­alakította a 84-es Vasútvonal Baráti Körét, amelynek célja a vasútvonal megőrzése, az áruszállítás feltétele­inek javítása, annak visszaállítása Kisterenye-Recsk viszonylatban, és a személyforgalom újraindítása a teljes vonalon. Közös fedél alatt az NMEP és az ANTSZ Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat salgótarjáni kistérségi intézete március elején a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (NMEP) épületébe költözött. Ennek okairól és a további együttműködésről beszélt dr. Bodnár Judit régiós tiszti főorvos, valamint Dérer István, a megyei egész­ségbiztosítási pénztár igazgatója. Gulyás Edina Salgótarján. Az elmúlt év végén kezdődtek a tárgyalások arról, hogy a két intézmény egy fedél alá költözik. Ez mindkét félnek fontos volt, tekintettel arra, hogy mind az ÁNTSZ, mind az egész­ségbiztosítási pénztár épületé­nek egyes részei korábban ki­használatlanok voltak. Ráadásul a régiós átszervezések miatt a salgótarjáni, a pásztói és a me­gyei tisztiorvosi szolgálat a kö­zelmúltban összeolvadt, salgó­tarjáni kistérségi intézet néven. A régiósítás következtében a létszámleépítés a három megyé­ben 141, Nógrádban 38 embert érintett. Ebből adódóan jóval ke­vesebb személy elhelyezését kel­lett megoldani, így kisebb alap- területű helyet kerestek. Az ügyfelek így ezentúl a Zemlinszky úti irodaházban ta­lálják meg a szolgálatot, míg Pásztón ügyfélszolgálati irodát nyitottak számukra.- Az elmúlt év utolsó napjai­ban létrejött hosszú távú, nem piaci alapú bérleti szerződés alapján a pénztár végül komp­lex elhelyezést biztosított az ÁNTSZ munkatársai és infrast­ruktúrája számára, amely ga­rantáltan javítja az új szervezet lehetőségeit - mondta el dr. Bodnár Judit, majd hozzátette: - A költözés lehetővé teszi a fo­lyamatos feladatellátást, a meg­szokott színvonalon. A tiszti főorvos kiemelte, hogy az épület olyan európai színvo­nalú szolgáltatásokat biztosít - például beléptetőrendszer, kli- matizáció, akadálymentesítés - amely eddig nem állt a helyi tisz­tiorvosi szolgálat rendelkezésé­re. Dérer István szintén pozití­van vélekedett a változásról, s el­mondta, hogy ez a „különös há­zasság” az ügyfelek részére kon­centráltabb, gyorsabb, valamint komfortosabb ügyintézést jelent. Az érintettek kérdésünkre el­mondták, hogy az ÁNTSZ által korábban bérelt ingatlanok ese­tében lehetőség volt a bérleti szerződés felbontására, a me­gyei intézet épületét pedig érté­kesítheti a Kincstári Vagyon Igazgatóság. Utóbbi várható be­vételének egy részét visszaigé­nyelheti az ÁNTSZ, amit terve­ik szerint fejlesztésekre fordí­tanak. Dr. Bodnár Judit, Dérer István és Pálosi Béla, a kistérségi ÁNTSZ-iroda tiszti főorvosa HEGEDŰS ERZSÉBET Vizitdíjas zseb Nagyjainknak megint si­került valami „pompásat” alkotni: népnyelven szólva úgy fogalmaznék, megint el­találták szarva közt a tőgyét. Hát persze, hogy az omi­nózus vizitdíjról van szó, amelyet a hét végén annak a négy tűzoltónak is le kellett perkálni, akik a gyógyszer- gyári tűznél sérültek meg. Az esetet mindenki felhábo­rítónak tartja, teljes joggal: hivatásuk teljesítése közben sérültek meg, még laikus számára is egyértelmű, hogy itt sürgősségi ellátásról van szó. De hagyjuk most egy pillanatra, hogy a konkrét esetet jól vagy rosszul sorol­ta be az orvos, nézzünk in­kább egy kicsit a vizitdíj mé­lyére. Ami, mint tudjuk, elég nagy felháborodást váltott ki. A törvényalkotók megje­löltek ugyan egy kört, amely­be bizonyos betegségek tar­toznak, az ilyen betegek mentesülnek a vizitdíj meg­fizetése alól. De hogy lehet az, hogy nem gondoltak azokra, akik hivatásuknál fogva gyakrabban szenved­hetnek olyan sérüléseket, amelyek orvosi kezelést igé­nyelnek? Mert gondoljunk csak bele: tegyük fel, hogy sürgősségi ellátás keretében ellátják őket, nem kell fizet­ni. De tegyük fel azt is, hogy esetleg utókezelést is igényel: akkor minden egyes alka­lommal 300 forint? Vagy ha esetleg olyan a sérülés foka, amely kórházi ellátást igé­nyel, nekik is fizetni kell a kórházi napidíjat? Pedig nem a klasszikus értelemben vett betegekről van szó, hanem olyan emberekről, akiknek az a hivatásuk, hogy mások életét, értékeit mentsék. S van még jó pár ilyen szakma: pél­dául a rendőrök, a különle­ges mentőszolgálatok tagjai, hogy csak néhányat említsek az ismertebbek közül. Megint az történt, mint már annyiszor: bevezettek va­lamit, amit csak úgy, ripsz- ropszra alkottak meg. Mu­száj volt, mert a társadalom- biztosítás egy feneketlen zsák, amit soha nem lehet megtölteni. Fizetjük a tb- járulékot (amely Európában az egyik legmagasabb száza­lék), fizetjük az egészségügyi hozzájárulást, s most itt van nekünk a hab a tortán, a vi­zitdíj, mega kórházi napidíj. Persze, nézzük a dolog másik oldalát: a minisztériumban lesz egy csomó ember, akinek munkát ad az elfuserált tör­vény toldozgatása-foltozgatá- sa, módosítgatása. Amelyet majd március végén meg is kezdenek, hiszen a miniszte­ri megbízott akkorra ígérte a jogszabály „finomítását”. Addig pedig, kedves tűzol­tók, nem marad más, mint amit az egyik kollégájuk tré­fásan megjegyzett: annyi zseb van már így is a ruhájukon, legfeljebb lesz még egy, s kine­vezik vizitdíjas zsebnek! Kisterenye vasútállomást Immár csak a Salgótarján-Hatvan vasútvonal érinti

Next

/
Oldalképek
Tartalom