Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-06 / 55. szám
4 2007. MÁRCIUS 6., KEDD NÓGRÁD MEGYE Kortörténeti dokumentum Szabó Andrea Balassagyarmat Kötetlen beszélgetés keretében, de mondhatnánk azt is: „interjú formában” mutatta be Ádám Tamás frissen megjelent „Máglyák ideje” című interjúkötetét T. Pataki László író, közíró a Madách Imre Városi Könyvtárban. A kérdező az „interjúalanytól” először a könyv címére vonatkozólag kért magyarázatot. A szerző kifejtette: oly korban élünk, amikor a könyveket, az érzelmeket, az értékeket, a kultúrát mintha máglyára kívánná dobni az emberiség. Ez ellen a korszellem ellen próbálja meg a maga eszközeivel felvenni a harcot e válogatott írásgyűjtemény, amely az elmúlt több, mint 15 év interjú- termésének egy részét tartalmazza. Ádám Tamás olyan személyiségekkel beszélget, mint például Göncz Árpád, Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Schiffer Pál, Kottái Róbert, Orbán Viktor- vagy ha a szűkebb pátriát vesszük figyelembe: megszólaltatja Réti Zoltánt, Farkas Andrást, id Szabó Istvánt, dr. Limbacher Gábort is. - Egyrészt zömében kitűnő emberek kitűnő gondolatai tárulkoznak ki az olvasó előtt, másrészt szembesíthetek az interjú- alanyok tíz egynéhány éve kifejtett nézeteikkel - mondta az egykori riporter. A „politikacsináló” újságírói szakma legújabb kori lejáratódá- sa, korrumpálódása miatt magát ugyan már újságírónak nem nevező T. Pataki László a valódi interjúkészítés rejtelmeiről is elbeszélgetett partnerével. Fontos, hogy a beszélgetés tárgya, témája és maga az interjúalany is hiteles legyen - tette hozzá Ádám Tamás, akinek „lírai énjéből”, költészetéből is ízelítőt kaphatott a hallgatóság az est folyamán Kerner Edit és Csábi István előadóművészek jóvoltából. Azt is megtudtuk: új verseskötet van készülőben. Az interjúkötetről szólva T. Pataki László megállapította: a folyóiratokban, újságokban megjelent beszélgetéseket valóban ösz- sze kellett gyűjteni kötet formájában is, „mert csak az létezik, ami könyv formában megjelenik”. - A „gályamunkából” tehát valódi kortörténeti, helytörténeti dokumentum állt össze - fogalmazott a méltató. Játék és nyelvtanulás határok nélkül Pádár Zsófia Salgótarján. A Bolyai János Gimnázium 1986-ban építette ki azt a mai napig is tartó, jó kapcsolatot a bajorországi Königsbrunn gimnáziumával, amit immár a Comenius nemzetközi iskolai együttműködési program keretében visznek tovább. A hároméves projektben három iskola vesz részt: a németországi Königsbrunn gimnázium, a lengyel kluezborki líceum és a helyi Bolyai János Gimnázium. A téma, amely ezúttal összehozta a diákokat és tanáraikat, a színház. A programban részt vevő diákoknak minden évben más-más feladataik vannak, a projekt végére a Rómeó és Júlia modern kori változatát mutatják be. Az első évben mindhárom iskola a saját környékének színházi életét kutatta, bemutatta a közelben lévő színjátszó csoportokat. Az idei, második év a színdarabírás éve. Ezért a bolyais diákok a német és lengyel tanulókkal együtt készülnek saját előadásukra. Őket segítve a Hibó Tamás Művészeti Iskola biztosít helyet a szituációs, bizalmi játékoknak, ahol a cserediákok megismerhetik egymást, bepillanthatnak magyar társaik életébe. A szervezők programok színes palettáját biztosítják a vendégeknek. Fergeteges hangulatú táncház során ismerhetik meg többek között a magyar néptáncot, népzenét. A program zárásaként az elkészült darabot egy nemzetközi színházi fesztivál keretében mutatják be a tanulók. A külföldi iskolákkal való kapcsolat fontosságáról beszélt Turcsányi Marianna, a Bolyai János Gimnázium némettanára és egyben a program magyar projektvezetője: - Mivel mi is Európa része lettünk, a most meglevő határok nem szabad, hogy határok legyenek. Ezért kell megtanulni idegen nyelven bej szélni, felvenni a kapcsolatot a külföldi emberekkel. Enélkül a program nélkül az egyes országok színjátszó csoportjai például lehet, hogy soha nem ismerték volna meg egymást. Rita Nowak, a Lengyel- országból érkezett némettanár hozzátette: - A program összehozza a diákokat, a családokat, segít abban, I hogy a nemzetek iskolásai megismerjék egymás kultúráját. Haas Martin Schipfel, a königsbrunni projektvezető azzal egészítette ki: - Az Európai Unió célkitűzése az intézményeket is köze-1 lebb hozza, megismertetve ezáltal a más országban folyó munkát, j gondokat. ParóczaiAnna 11. B I és Vincze Tamás 11. A osztályos tanuló a I programban részt vevő diákok szemszögéből mutatta be a csereprogramot Paróczai Anna elmesélte személyes tapasztalatait: - A közös munka lehetőséget ad arra, hogy naponta különböző helyzetekben gyakoroljuk az idegen nyelvet. Ráadásul az ismerkedő feladatok izgalmasak, szórakozta- tóak és lehetőséget adnak mélyebb barátságok kialakítására is. Vincze Tamás, saját élményeiről beszélt: - A Rómeó és Júlia adaptációjára készülve sok német és lengyel tanulóval ismerkedtem meg, ami nemcsak színjátszói, hanem nyelvtanulás szempontjából is nagyon hasznos. A színjátszó csoport vezetője, Kancsulik Attiláné is elmondta eddigi tapasztalatait: j - A színdarab elkészítése J során megadatik egyfajta olyan együttműködés, amire nagyon kevés lehetőség van manapság. Úgy gondolom a színdarab előadásához vezető út sokkal fontosabb, mint maga a végkifejlet. A diákok következő találkozásának Königsbrunn ad helyet, ahol tovább mélyíthetik, bővíthetik ismereteiket, nyelvtudásukat és a kötött barátságokat egyaránt. A borkultúra fejezetei - „Borkollégium” Tarjánban Az elmúlt hét végén „diplomaosztással” egybekötött ünnepi vacsorával zárult a Borkollégium elnevezésű tanfolyam, amelyen 71 végzős tett sikeres vizsgát. A bortanfolyamot a Tarján Borház Kft. és a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezte, az ILS bonyolította. A helyszín a kamara előadója volt csütörtökönként. Salgótarján. A tizenhat alkalmas mánnyá válik a borkultúra terelőadás-sorozat folytatása volt a jesztése Salgótarján városában, tavaly tavasszal elkezdett bor- Az előadásokon neves borászok, kurzusnak, így immár hagyó- szakemberek látogattak hozzánk, és jó adag „szellemi táplálék” mellett megízlelhettük hazánk kiváló borait - mondta el érdeklődésünkre Telek András, a kurzus főszervezője. Itt járt többek között Simon József és Tóth 1st- Kató ván Egerből, vendégük volt a pannonhalmi bencés apátság főborásza, Liptay Zsolt, emlékezetes előadást tartott a Bock József [Villány) Berecz András páros, és a legnagyobb sikert boraival Káló Imre (Szomolya) aratta, aki a „Bor és nemzet - bor és magyarság” című előadása során 11 bort kóstoltatott az est folyamán. Minden előadó rendkívül érdekes, színvonalas előadást tartott, a hallgatók ízelítőt kaphattak a bor és gasztronómia kapcsolatáról, megismerkedhettek a szőlőtermesztés és borkészítés alapjaival. Bepillantást nyertek a pincészetek napi munkájába, tanulták elemezni, értelmezni a borokat, és a borok megismerése mellett minden előadás szólt a magyarságtudat, a nemzeti érzés erősítéséről is. Imre a tanfolyam programjának összeállítója, Telek András megelégedéssel nyugtázta, hogy a résztvevők mindegyike várja a folytatást, hiszen egy rendkívül jó hangulatú rendezvény sorozat zajlott le, érdekes, üde színfoltja a város polgárosodásának. A záróvacsorán részt vett Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján polgár- mestere, aki a végzősöknek beszélt arról, hogy teremtsenek hagyományt, folytassák a borkultúra terjesztését, és minél több emberrel ismertessék meg mindazt, amit a borkollégiumban tapasztaltak. Dr. Tordai Péter, a kamara elnöke zárszavában méltatta a rendezvény jelentőségét, vállalva a folytatást is, Telek András pedig értékelte a záróvizsga eredményeit és a tanfolyam ta pasztalatait, többeknek javasolva az „ismétlést”, amit mindenki kitörő örömmel fogadott. Végül egy rendkívül színvonalas vacsoraestet töltöttek együtt a résztvevők a Galcsik fogadóban, Józsa Éva színművésznő a „Borok dicsérete" c. előadásával, egy jó hangulatú baráti borozgatással zárult az est.
