Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-16 / 63. szám

2 2007. MÁRCIUS 16., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Fáradozzatok a békességen...” (Folytatás az 1. oldalról) 159 éves, mégis „fiatalos” nem­zeti ünnepünket a méltóság, az együvé tartozás, a függetlenség, a szabadságvágy, a polgárosodás ünnepeként aposztrofálta.- Ekkor alakult ki nemzeti zászlónk is a francia trikolór alapján, kiegészülve a zölddel, a remény színével - mondta a honatya, kinek beszéde aktuálpolitikai üzeneteket sem nélkülözött:- Történelmi nagyjaink a nemzet szabadsága érdekében egyeztették nemzeti érdekeiket, de ez az egyeztetés csak igaz­mondásra, bizalomra, nem pe­dig hazugságra alapulhatott. Ak­kortájt a reform fejlődést hozott, nem pedig leépülést, bezárást, megszüntetést. Az ország elin­dult az igazságosság, a felemel­kedés és az európaiság útján a szabadság két erős pillérén, az alapvető emberi értékeken és a felelősségen alapulva. 1956-ban, 1989-ben és ma is ezt kívánja a nemzet Célunk az, hogy ne csak távoli, szegény rokonok legyünk az európai unióban, hanem egyenlő partnerek - hangsú­lyozta BaÜa Mihály, hozzáfűzve: az unió nem ad, hanem esélyt kínál egy erős és őszinte Ma­gyarországnak, s nem képes a rossz döntéseket orvosolni sem.- Sokan becsapottnak érzik ma magukat, mert visszaéltek a bizalmukkal. Ezért van szüksé­günk a márciusi ifjak lelkesedé­sére, a reményre, a hitre, a sze­retet és az összefogás erejére az összmagyarság ünnepén- fogal­mazott a képviselő, kinek szava­it követően az intézmények, a ci­vil szervezetek, a politikai pár­tok helyezték el koszorúikat Pe­tőfi szobránál. Balassagyarmat az ünnephez méltóan, zavargások, rendbon­tás és bekiabálások nélkül, bé­kességben idézte meg az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc történelmi esemé­nyeit. Szabó Andrea Újjáéled a pásztói sportrepülőtér Az ember ősi vágya teljesült több mint száz éve: a földtől való elszakadás, a repülés lehetőségének kiala­kulásával. A repülésen belül is a motor nélküli repü­lés - mint leginkább élethű forma - lehetőségeit ku­tatták először a bátor úttörők. Természetesen a levegőben el­töltött minél hosszabb idő elérése volt a cél. Ezt a vitorlázó repülő­géppel kétféleképpen lehetett el­érni: a termikrepülés és a lejtőre­pülés technikájával. A termikre­pülés a felszálló meleg áramlatok kihasználásával valósítható meg, azonban ez csak nappal, jellemző­en nyáron, de még nyáron is csak bizonyos - a termikképződéshez kedvező - légállapotok kialakulá­sa esetén alkalmazható időtar­tamrepülésre. Tehát látható, hogy a térmikes idő kialakulása eléggé behatárolt, így nem ez a legideá­lisabb az említett cél elérésére. A lejtőrepülés lényege, hogy a szél elé kerülő - és a szélre megköze­lítőleg merőleges - akadályt a szél nem oldalról, hanem „felülről ke­rüli” meg. Ezáltal közvetlenül az akadály előtt feláramlik a levegő, azaz a benne lévő vitorlázó repü­lőgépeknek biztosított az emelke­dés, ha ügyesen ki tudják hasz­nálni a lejtőrepülés adta lehetősé­geket Az említett akadály termé­szetesen a domborzat, például egy hegység. A lejtőrepülés lehe­tősége már viszonylag kis - 15-20 km/órás - szélsebességnél is teljesül. Vitorlázórepülő elődeink a lejtő­repülés lehetőségeit kutatva jutot­tak el az ország legmagasabb hegyvonulatához, a Mátrához, 1949-ben pedig felfedezték a Mát­ra É-Ny-i előfennsíkját Hasznos fa­lu keleti oldalán. A Mátra déli ol­dalán, a Sár-hegy mellett találha­tó a Gyöngyös-Pipishegyi repülő­tér, amely bizonyos időjárási kö­rülmények között lejtőrepülés szempontjából is jónak bizonyult Azonban kevesen tudják, hogy a Mátra északnyugati oldalán, a Gombás-tetői fennsíkon elhelyez­kedő Hasznos repülőtere sokkal kedvezőbb adottságokkal bír, mint az ország bármely másik repülő­tere a lejtő- és hullámrepülési adottságait figyelembe véve! A Mátra északnyugati része, Hasznos községnél szinte vala­mennyi szélirányból lejtő­repülhető. Elsősorban ezen lehetőségek, valamint a csodálatos panoráma és környezet adta élmények remé­nyében - mintegy 40 év elteltével a bezárása után - 2007 tavaszán újra a szárnyait bontogatja a re­pülőtér, az egyesületbe tömörült lelkes fiatalokból álló csapat segít­ségével. Édes Imre A repülőtér megnyitóján a légibemutatóval egybekötött repü­lőnapon túl „veterántalálkozót” is szervezünk a valaha (1949-1969 között) Hasznoson repült személyek részére. Ebből a célból az egyesület vezetése várja minden olyan kedves olva­só jelentkezését, aki aktívan részt vett a hajdani, Hasznos- Gombás-tetőn működő sportrepülő-tevékenységben, vagy infor­mációval rendelkezik ilyen személyekről. Kapcsolatfelvétel cél­jából a kérjük hívják a 06-20-9126-185 telefonszámot. Nem kerül egy fillérbe sem... Elfogtunk egy levelet - ezzel a sejtelmes címmel hívtak össze sajtótájékoztatót a nógrádi szoci­alisták március 12-re. A hegy egeret szült, mert egy körleve­lem másolatát lobogtatták, amit március 5-én - pártállástól füg­getlenül - elektronikus úton küldtem meg a megye minden polgármesterének. Ebben közreműködésüket kér­tem a megyei helyi média adatbá­zisának és problématérképének elkészítéséhez. Az eddig visszaér­kező válaszokból kiderült: a tele­pülések polgármesterei, az ama­tőr lapszerkesztők természetesen megértették, hogy miről van szó. Az adatbázist közvetlen mun­katársaim készítik, az adófizetők­nek egy fillérjébe sem kerül. Azon, hogy a szocialisták megyei vezetésének sejtelme sincs a lé­nyegről, nincs mit csodálkozni. Az emberek hiteles tájékoztatása helyett - amint azt a szocialista kormányfő balatonöszödi beszé­de is megmutatta - módszeresen az állampolgárok manipulálásá­ra törekszenek. Érthető riadalmuk is. A Fidesz-KDNP többségű Nóg- rád Megyei Közgyűlés, a „szolgál­tató megye” programjának kereté­ben, a lakosság tájékoztatásának javítása érdekében, komolyan gondolja az együttműködést a te­lepüléseken tevékenykedő újsá­gok, kábeltelevíziók, honlapok fenntartóival és szerkesztőivel. Keressük és szervezzük a nem hivatásos szerkesztőségek, kiadók anyagi, erkölcsi, szakmai támoga­tásának lehetőségeit Eltökélt szándékunk az is, hogy az elmúlt évek semmittevését pó­tolva, korszerű és szakszerű ala­pokra helyezzük a megyei köz­gyűlés marketingmunkáját. : Mindezt azzal a céllal tesszük, ; hogy országszerte és a határo- • kon túl is öregbítsük Nógrád hír- : nevét, bemutassuk idegenforgal- : mi nevezetességeinket, befekte- ; tési lehetőségeink előnyeit. Akkor is a Nógrád megyében : élők érdekeit szolgáljuk, ha ez a : szocialisták megyei vezetőinek ; nem tetszik! Jobban örült volna mindenki, : ha egy olyan - a szocialista-libe- : rális kormánytól érkező - levelet ; „fogtak volna el”, amely azt tu- j datja a nógrádiakkal, hogy visz- : szaadták az elvett kórházi ágya- : kát, a megyétől elvont félmilli- ; árd forint támogatást. ■ Az ilyen hírt elnöki körlevél- : ben is közreadtam volna! : Becsó Zsolt : a Nógrád Megyei Közgyűlés ■ elnöke \ adatuk az volt, hogy védjék meg Komárom erősségét, a várat Köz­ismert, hogy akik részt vettek a komáromi vár megvédésében, a világosi fegyverletétel után külön­leges szerződéssel adták fel a vá­rat A szerződésben az állt hogy valamennyi ott szolgáló katona mentességet kap. Ez a menlevél lehetővé tette Somoskeőy István számára, hogy szabadon távoz­hasson és polgári életét élhesse to­vább.- Fontos emlékeznünk a hősi időkre, mivel a történelmi esemé­nyek felidézése hozzásegíthet A Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület Nógrád Megyei Szervezete több mint 10 évvel ezelőtt vállalta fel, hogy hagyományt teremt és gondozásába veszi Somoskő szülöttjének, Somoskeőy István, 1848-as honvéd szá­zadosnak a sírját. Az akkori megemlékezés mára vá­rosi jelentőségű ünneppé nőtte ki magát. Salgótarján-Somoskö. idén márci­us 14én a sírnál összegyűlt tömeg előtt Matits Ferenc művészettörté­nész mondta el gondolatait, aki a közelmúltban rengeteget foglalko­zott 1848 történelmével nemcsak művészeti, hanem politikai oldal­ról is.- Az 1848. március 15-én Pes­ten kitört forradalom és a nyomá­ban kibontakozó szabadságharc a magyar történelem iényes napjai közé tartozik - hangsúlyozta Matits Ferenc. A művészettörté­nész beszédéből megismerhettük a megyei eseményeket Nógrád vármegye közgyűlése 1848. már­cius 24-én üdvözölte a forradalmat Vácra ment, ahol fegyverekkel lát­ták el őket és részesei lehettek a szabadságharc első jelentős győ­zelmének a Jelasics horvát bán csapatai ellen a pákozdi mezőn ví­vott csatában. 1849. január 18-án Balassagyar­maton már a császáriak voltak az és 12 tagú választmányt hozott lét­re. Másnap a megye nagyobb tele­pülésein megkezdődött a nemzet­őrség szervezése. Szeptember 2- án a nemesi származású, jogi vég­zettségű és Tiszolcon ügyvédi pra­xist folytató Somoskeőy Istvánt a Nógrád megyei önkéntes nemzet­őr-zászlóalj hadnagyává választot­ták. Szeptember 29-én a nógrádi önkéntesekkel együtt a hadnagy urak. Február 15-én már Losoncot is megszállják a császári haderők. Somoskeőy István főhadnagy ek­kor Beniczky Lajos honvéd ezre­des felső-magyarországi hadosz­lopában, majd a feldunai hadtest­nél lát el katonai szolgálatot A fő­hadnagyot a nyár elején a 99. zász­lóaljban találjuk, mely Tata térségében szerveződött és amely­ben számos nógrádi vett részt Fel­minket ahhoz, hogy megoldjuk a jelenkor problémáit - hangsú­lyozta beszéde végén Matits Fe­renc. A megemlékezés további részé­ben irodalmi műsort tekintettek meg a résztvevők az ÁMK Beszter- ce-lakótelepi iskola diákjainak kö­szönhetően, majd a jelenlévő szer­vezetek megkoszorúzták Somos­keőy István sírját Koszorúzás fáklyás felvonulással Szécsény. A városi ünnepség március 14-én, a Szontagh Pál-emléktáblánál kezdődött, ahol az ön- kormányzat, az intézmények, pártok, civil szerveze­tek, rendészeti szervek képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait. Itt csatlakoztak az ünnep­lőkhöz, a Szontagh Pál-emlékfutás résztvevői, a Szécsényi Amatőr Futók Társasága, akik szintén el­helyezték az emléktáblánál a hála virágait. A diákok fáklyával a kezük­ben vonultak a történelmi bel­városba, a művelődési házhoz, ahová a mezőgazdasági szakkö­zépiskola diákjainak egy része, idézve 1848-49 lóháton érkez­tek. Az ünnepség a művelődési házban folytatódott. A Himnusz elhangzása után dr. Serfőzőnédr. Fábián Erzsébet polgármester osztotta meg gondolatait az ün­nepség résztvevőivel. Megemlé­kezésében kiemelte: március 15- e a magyar nemzet születésnap­ja is. Ezen a napon népből nem­zetté lettünk. Azt akartuk, hogy ne uralkodjék rajtunk senki, s ezt akarjuk ma is. Ezt követően a polgármester felidézte az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc szécsényi esemé­nyeit. A felállított nemzetőrség­be Szécsény is elküldte fiatalja­it. Akkor a városban 2540-en él­tek, 177 nemzetőrt kellett kiállí­tani. Jelentkeztek földmunkás­ok, mesteremberek, nemesek, if­jak és idősebbek. A szabad­ságharcban elesett Paumann Fe­renc, Ferenczy Lajos.- 1848 márciusában a ma­gyarnép legjobbjai együtt men­tek, összefogva, mert nemcsak lelkesedni tudtak, de hittek is ügyük igazában. Ez erősebb volt, minden ellentétnél. Ezért voltak képesek cselekedni, együttes erővel, nem mások el­lenében, nem kicsinyes taktiká­val, nem azt mondták, hogy le a királlyal, mert most én jövök. 1848 örökül hagyta nekünk a legtöbbet, a megmaradást, az összefogást. Örökül hagyta az életerőt, a teljesítményt és az ál­dozatvállalást. Örökül hagyta a hűséget, a nemzeti felelősség jó útra vezérlő ösztönzését - mondta a polgármester.- Ne a politika napi börzéje határozza meg közös történel­münket. Sikert, modern Ma­gyarországot csak így teremthe­tünk, európai boldogulást így re­mélhetünk. Az ünnepléshez azt kívánom, legyen béke a lelkek­ben és béke napjainkban - zár­ta szavait. Ezt követően, Kolosiné dr. Percze Zsuzsanna alpolgármes­ter ismertette a képviselő-testü­let döntését, mely szerint 2007- ben Gáláik Zsolt levéltárosnak, helytörténeti kutatónak adomá­nyozta a „Szécsényért” kitünte­tést Az elismerést a polgármes­ter adta át. Az ünnepi műsorban közre­működött az Erkel Ferenc ve­gyes kar, Lévárdi Beáta vezény­letével, a helyi művészeti iskola növendékei. Szenográdi Ferenc Petőfi-nap a Petőfiben H. B. Salgótarján. A Petőfi Sándor Álta­lános Iskola nevelőtestülete és di­ákközössége az iskola névadója és az 1848-as forradalom és sza­badságharc emlékére Petőfi-na- pot rendezett március 14-én. A délelőtt folyamán az iskolában megkoszorúzták a költő szobrát és megnyitották az „Én Petőfim” című kiállítást Délután a városi sportcsar­nokban folytatódott a megemlé­kezés. A Petőfi iskola indulója és a Himnusz elhangzása után kö­vetkező ünnepi műsorban fel­idézték 1848 eseményeit. A ta­nulók szerint „a 150 évvel ez­előtti eseményeket csak elkép­zelni tudjuk Petőfi naplója alap­ján”. A színvonalas műsort ered­ményhirdetések, majd a Petőfi- pályázatok értékelése és díjki­osztó követték. A rendezvény zá­rásaként az alsó és felső tagoza­tosok sportbemutatóját tekintet­ték meg a jelenlévő szülők és a meghívott vendégek. Fontos emlékeznünk 1848-ra!

Next

/
Oldalképek
Tartalom