Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-29 / 24. szám
HÍRSÁV Gépkiállítás nagyobb alapterületen január 31. és február 3. között rendezik meg a hazai mezőgazdaság legjelentősebb nemzetközi gépkiállítását, az Agro+Mashexpót Budapesten. A tavalyihoz képest másfélszer nagyobb területen tartják a seregszemlét, amelyen 212 kiállító, köztük 24 külföldi vesz részt. Ma még lehet szerződni agrárkárenyhítésre ma jár le a költségvetési támogatású, részleges termelői befizetésen alapuló ag- rárkár-enyhítési rendszerhez való csatlakozás határideje. A kárenyhítési hatósági szerződés megkötésével a mezőgazdasági és vidék- fejlesztési hivatal területileg illetékes megyei kirendeltségei foglalkoznak. Utolsó esély a fő problémák orvoslására A MAGYAR AGRÁRIUMNAK és a vidéknek 2013-ig van esélye arra, hogy megoldhatja az ágazat alapvető problémáit. Ez idő alatt 20 százalékkal kell növelni az agrártermelést, a támogatásokat el kell választani a termeléstől, és a mezőgazdaságnak át kell térnie az üzemsoros vagy farmtípusú támogatási rendszerre - jelentette ki Gráf József agrárminiszter egy fórumon a múlt héten. Továbbra is felszálló ágon a zöldipar A KÖRNYEZETVÉDELMI gyártók és szolgáltatók tavalyi teljesítménye 350 milliárd forintra nőtt. A zöldiparra az elmúlt években a tavalyihoz hasonló ütemű, a nemzet- gazdaság növekedésénél 2-2,5-szer gyorsabb bővülés volt jellemző. Erről Székely Anna, a gyártók szövetségének ügyvezetője beszélt pénteken Budapesten. A Hírsávot a ll3i»lliilltámoQatia. A hazai kertészet pillérei a tészek agrárszerveződések Jelenleg a -- ^ termelői bázisnak csak az ötödé integrálódott Hidegházi lugasművelés a Duna-Tisza közi homokon. Pultálló génbázissal, intenzív technológiával vezet az út az áruházláncokhoz. A hazai kertészeti termékek piacának bővítését, a termelők támogatáshoz jutását alapvetően két feltételhez kötik a gazdasági elemzők. Egyfelől a termelési infrastruktúra, valamint a szervezettség fejlettségéhez. Miklay Jenő Az utóbbi időben több kutatóműhely, így a a Szent István Egyetem és a debreceni agrárcentrum munkatársai is tanulmányozták a kertészet fejleszthetőségét az EU agráriumának ösz- szefüggésébert. Számszerűen is kimutatták, hogy a hatékony termelési és logisztikai háttér és a szervezettség feltételezik egymást. Ezért az úgynevezett termelői-értékesítő szervezetekben (tészek) látják azt a struktúrát, amelyben együttesen gazdasági tényezővé válhatnak a kisgazdaságok. Jelenleg 113 tész működik az országban, és ebből eddig tízet ismert el a szaktárca véglegesen. Ez még messze van a kívánatos 40-45 százalékos szervezettségtől. Ez azért is hátrány a kertészet számára, mert éppen í a tészek, illetve másodlagos és I harmadlagos szerveződéseik azok, amelyek az ágazati támogatási források döntő részére számíthatnak. Az EU a most napirendre tűzött zöldség- és gyümölcspiaci reform során várhatóan 1,2 milliárd forinttal csökkenti ugyan a hazai ágazat éves támogatását, de a tészeken keresztül igényelhető működési és beruházási támogatások továbba szent istván egyetem felmérése a népesség megtartására is felhívja a figyelmet. Például a Dél-alföldi Régióban élők harmada kötődik valamilyen mértékben a mezőgazdasághoz. A mintegy tízezer kisgazdaság nagyjából 1600-1700 hektár üveggel ra is megmaradnak, ffazánkban az éves zöldség- és gyümölcstermésnek nagyjából az ötödé jut piacra a tészeken keresztül, ezért az optimálisan megszerezhető 20-22 milliárdos éves EU- támogatásból csak 2-4 milliárd folyik be. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a termékkezelés, -értéés fóliával borított felületen termel döntően zöldséget, de egyre növekszik a virág- termesztés aránya és jelentősége is. A régióban fontos a gyümölcstermesztés; a hazai termőterület közel húsz százaléka található ott, elsődlegesen Bács-Kiskun megyében. kesítés láncolatán keresztül integrátori szerepet tölthetnek be a tészek. Másrészt pedig szakmai, finanszírozási hátteret biztosítanak a termelők számára, vagyis összességében hozzájárulhatnak a termelés és értékesítés koncentrációjához. Ez azért fontos megállapítás, mert a birtokméret elaprózó- dottsága következtében a termelők többsége nem rendelkezik az egy család megélhetését biztosító minimális üzemmérettel. Általános a tőkeszegénység, ezért elmaradnak a technológia-korszerűsítések, ami konzerválja a jelenlegi termelési színvonalat. A termelők többsége komoly értékesítési gondokkal küszködik, nem alakultak ki az integrátori szervezetek, egyes régiókban teljesen hiányoznak. Egyénileg pedig nem képesek megteremteni a termékek áruvá készítésének, a tárolásnak a megfelelő marketingfeltételeit. Ennek egy részét átvállalhatja ugyan a nagykereskedelem, de valós integrátori szerepet nem tud betölteni az ágazat szereplői számára. További gond, hogy a jelenlegi fejlettségi szinten nem képesek megfelelni az egyre jobban terjedő áruházláncok beszállítói követelményeinek, elvesztve ezáltal a hazai fogyasztók egy részét. Helyzetüket tovább súlyosbítja, hogy a nyugat-európai normáknak megfelelő minőségbiztosítási rendszert is ki kell építeni és működtetni, ami az EU országaival való kereskedés alapkövetelményei kosa Sándor elnök, nagykőrösi KERTÉSZ szövetkezet: A kisgazdaságok termelési költségei is kedvezőbben alakulhatnak a társulással. Egyrészt úgy, hogy a szakértelem alapján megosztják a termelési feladatokat, például a palántanevelést, értékesítést. Másrészt az alap? és segédanyagok nagyobb mennyiségben történő közös beszerzése során áralkuba bocsátkozhatnak a forgalmazókkal. A szövetkezés a vidéki élet haszna ■ Az integráció fejlesztésével jobban elérhetők a támogatási források. Az örökséget át kell íratni hagyaték A kérelmek beadására 15 napot ad a törvény Vidéken is felszámolják a digitális szakadékot Akik anyajuh-, illetve anya- tehéntartás-támogatási jogosultságot örököltek, ne halogassák jussuk érvényesítését. Az ilyen örökség átvezetéséhez és a támogatás kifizetéséhez több feltételt kell teljesíteni - hívta fel az örökösök figyelmét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A jogosultság tulajdonosának, illetve a támogatás kedvezményezettjének elhalálozását tíz napon belül kell bejelenteni az MVH illetékes megyei kirendeltségénél”az ügyfélregisztrációs rendszerbe, a halotti anyakönyvi kivonat egyidejű megküldésével. A hagyatéki leltárban és a hagyatékátadó végzésben szerepeltetni kell az állatállományt, az elhunyt tulajdonában lévő anyajuh-, illetve anya- tehéntartás-támogatási jogosultságot, valamint a különböző jogcímeken esedékes támogatási összegeket. Ameny- nyiben a hagyaték- átadó végzés ezekről nem rendelkezik, akkor az MVH csak a pót hagyatéki eljárás után tudja folyósítani a támogatást és átvezetni a jogosultságokat. További feltétel, hogy az örökösök is rendelkezzenek ügyfél-regisztrációs számmal, amit a hagyaték- átadó végzésben is fel kell tüntetni. A hivatal csak ezzel a számmal tudja egyértelműen azonosítani a termelőt. A jogosultságok örökös nevére történő átvezetéséhez kérelmet kell benyújtani, amely tartalmazza a jogerős hagyatékadó, illetve a pót hagyatéki végzés hiteles másolatát. A kérelmeket az MVH központi címére (MVH KTI-ÁTKTO1385 Budapest 62 Pf. 867) kell eljuttatni a hagyatékadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A határidő elmulasztása esetén az MVH a jogosultságokat az országos kvótatartalék javára megvonja. Minderről a falugazdászok vagy az MVH megyei kirendeltségeinek munkatársai részletes felvüágosítást adnak az érintetteknek. Májusban indul az első magyar biodízelüzem Az ország eddigi legnagyobb kapacitású biodízelüzeme kezdi meg a termelést Bábolnán májusban - közölte Novák Gergely, az Öko-Line Hungary Kft. üzlet- fejlesztési igazgatója az MTI-vel. Az üzemben évi 25 ezer tonna, 2008-tól pedig 50 ezer tonna zöld üzemanyagot állítanak elő. A termelés megkezdéséig az eddigi 1 milliárd forinton felül további 1,7 milliárd forintos fejlesztést kell végrehajtani, majd a jövő év elejéig további 2,9 milliárd forintért hajtanak végre fejlesztéseket. A biodízel nagy részét a Mól vásárolja meg, de jut belőle osztrák és német piacra is. Az üzemekben idén 35, jövőre pedig már 75 embert foglalkoztatnak. A vidéki térségek információs társadalomba való maradéktalan bekapcsolását szorgalmazza az EU információs társadalomért és távközlésért felelős biztosa. Viviane Reding múlt héten ismertetett információs programjával kapcsolatban Herczog Edit magyar szocialista képviselő elmondta: az információs társadalomba való bekapcsolódás már szinte alapkövetelmény a tanulmányok és a munkaerőpiac területén. Az idei első félév fő feladata a mobiltelefonos barangolás (roaming) fogyasztói árának mérséklésére irányuló jogszabály bevezetése lesz. A képviselő hangsúlyozta: szociális célnak tekintik azt, hogy az unión belül külföldi nyaralásra utazó turisták már idén élvezhessék a kedvezőbb árú nemzetközi telefonálás lehetőségét. A jól működő és biztonságos európai információs társadalom akkor valósulhat meg, ha sikerül felszámolni az egyes társadalmi rétegeket, és különösen az idős korosztályt hátrányba szorító digitális szakadékot. Az információs biztos elmondta: fontosnak tartja a vidéki térségek és a vidéki lakosság felzárkóztatását az információs hálózatokba, ezért az Európai Bizottság a közeljövőben külön vizsgálatot indít a vidéki térségek helyzetének megismerésére. ■ ■ Az örökösöktől a regisztrációs számot is kérik.
