Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-08 / 287. szám
2006. december 8. Nógrád Népe Balassagyarmat forradalmi tanácsának vezetője Október 27-én, a város üzemeinek és intézményeinek küldöttei a városi és járási nemzeti tanács elnökévé választották dr. Daróczi Gusztáv ügyvédet. Da- róczi 1899-ben született, Hajdúböszörményben. Az első világháborúban megjárta a román, az albán és az olasz frontot, résztvett a Piavénél vívott harcokban. A háború végén zászlósként szerelt le. 1922-ben állam- és jogtudományi doktorátust szerzett. 1927-ben tette le az ügyvédi és a bírói szakvizsgát, ezt követően különböző jogi pályákon helyezkedett el. Az 1930-as években került Balassagyarmatra, ahol a negyvenes évek elejétől ügyvédként tevékenykedett. A koalíciós évek őr- lődése közepette mind nagyobb szerepet és felelősséget vállalt magára: előbb a Kisgazdapárt megyei ügyésze, majd balassagyarmati szervezetének ügyvezető elnöke lett. Átélte az 1945- ös sikereket (közismert, hogy ekkor az FKgP szerezte meg a balassagyarmati voksok 80%- át) és részese volt a párt mélyrepülésének, a frakcióharcoknak, a kizárásoknak, a Kisgazdapárt felszámolásának. 1948 decemberében szüntette meg párttagságát. Evek során a város vezető ügyvédjévé vált. 1956-ig ügyvezetője volt az ügyvédi kamara balassagyarmati helyi bizottságának, illetve szervezőtitkára a Magyar Jogászszövetség helyi csoportjának. Az 1950-es tanácsválasztás eredményeképp a városi tanács tagja lett, illetve a Magyar Függetlenségi Népfront Városi Bizottsága elnöki tisztét is ő töltötte be. Pozícióit addig megszerzett tekintélyének, a helyi közéletben betöltött súlyának köszönhette. Emberségét épp 1956-ban játszott vezető szerepe, személyének elfogadottsága igazolja vissza. A forradalom eltiprása után Daróczi Gusztávot és társait hadbíróság elé állították. Első fokon Gáspár Gyula hadbíró - aki halálra ítélte mások mellett Pálinkás (Pallavicini) Antalt is - 1958. március 14-én hozott döntést, Daróczit életfogytiglani börtönre ítélve. Hónapok teltek el a bitófa árnyékában, hiszen a másod fokú eljárásban nem egy forradalmár büntetését változtatták a legsúlyosabbra. Az idézőjeles „megváltást” 1958 júniusának 17. napja hozta meg. A Legfelsőbb Bíróság a kiszabott büntetést jelentősen csökkentette. Daróczi Gusztáv abban a városban fejezte be mozgalmas életét, ahová családja és a forradalom emléke kötötte: Balassagyarmaton. Emlékezés a fegyveres harcok áldozataira November 1-jén az egész ország a fegyveres harcok, a gyü- kos sortüzek áldozataira emlékezett. így történt ez Nóg- rád megyében is. A falvakban, városokban a temetőkben vagy a világháborús emlékműveknél rendezték a megemlékezéseket, ahol ima és egyházi énekek, emlékbeszédek hangzottak el. A legemlékezetesebb emlékjelet minden bizonnyal Romhány község lakosai emelték, akik még október 26-án, a „Jánoska-híd” mellett egy keresztet állítottak. Az akkori erdészet adta a fenyőtörzseket, néhány ügyes asztalos keresztet ácsolt belőlük, köréje léckerítést építettek, feldíszítették, ahogyan a korabeli fényképeken is látszik. A kereszt november 7-ig állt, amikor is éjszaka „valakik”, lovak segítségével ledön- tötték és elszállították. 2006-ban, a szabadságharc 50. évfordulóján, a Romhányi Kol- ping Család Egyesület tagjai úgy döntöttek, hogy a fellelhető fényképek alapján ismét felállítják a keresztet. Megalakult Salgótarján Város Forradalmi Nemzeti Bizottmánya A választásról készített feljegyzést teljes egészében közöljük: „Készült Salgótarján Város Forradalmi Nemzeti Bizottmányának választási ülésén, 1956. november 2- án. Jelen vannak az üzemek és intézmények munkástanácsainak kiküldöttei, valamint a pártok képviselői, kb. 100— 110 személy. Az összegyűltek korelnököt választottak maguk közül, Dr. Németh György személyében, aki megnyitójában saját üldöztetéséről beszélt. A jelenlévők közül kb. 70—80 olyan személyt kellett kiválasztani, akik szavazati joggal éltek az intéző bizottság megválasztásában. Ez a 70—80 tagból álló csoport volt a városi Nemzeti Bizottmány. Hogy ki kapott szavazati jogot, azt az egyes üzemek küldöttei saját maguk között döntötték el. Ezután a szavazati joggal megbízottaknak egyenként fel kellett állni és akire valamit tudtak mondani, vagy esetleg pártfunkciót viselt, azt a szavazati jogból kizárták, illetve egyeseket a helyiség elhagyására utasítottak (Andó elvtársat az MDP részéről, Kovács Vincét az Acélárugyár részéről). Az így megmaradt Nemzeti Bizottmány azután megválasztotta a jelölőbizottságot, amely bizottság javaslatot tett az intéző- bizottság tagjaira. A Bizottmány a jelölőbizottságot úgy választotta meg, hogy azok már az intézőbizottságnak mint tagjai szerepeltek. A jelölőbizottság javaslatát a bizottmány titkos szavazás alá bocsátotta, szavazás után az intézőbizottság tagjai az alábbiak lettek: A Nemzeti Bizottmány elnökként megválasztotta Dr. Németh Györgyöt. A Bizottság tagja lett a pártok két-két képviselője, valamint a karhatalom részéről Grexa Lajos. Ők hivatalból lettek beválasztva. Az MDP részéről a kiküldötteknek helyet hagytak, mert aki az ülésen jelen volt, nem találták megfelelőnek a bizottságba. Ugyancsak fenntartottak két helyet az ifjúság részére, valamint a bánya képviselőjének is. A bizottság tagjai lettek még: Zavilla Viktor, Berkes József, Szentgyörgyi Zoltán, Horváth Lóránt, Dr. Daubner Kornél, Balázs László, Vincze György, Telek Ferenc, Farsang János stb. A bizottság november 2-án a megválasztás után ülését bezárta, döntést nem hozott, hanem ülését november 3-ára halasztotta el.” A helyi Nemzeti Bizottság — a másnapi szovjet támadás miatt — már nem fejtett ki érdemi tevékenységet. A levéltári iratokban legalábbis ilyennek nincs nyoma.
