Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-16 / 243. szám
2006. OKTÓBER 16., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Emlékezni és emlékeztetni Több százan vettek részt az emlékművek avatásán Szabó Andrea Balassagyarmat Több százan vettek részt vasárnap délután az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából felavatott emlékmű átadásán és felszentelésén a Palóc-ligetben. A Himnusz eléneklését követően a Varietas Pódiumszínház verses-zenés, a forradalmat megidéző műsora következett, majd dr. Magyar Pál, a balassagyarmati forradalmi bizottság egykori titkára lépett a mikrofonhoz.- Ötven évvel ezelőtt Balassagyarmaton a vasúti dolgozók kezdeményezésére mintegy ötven vasutas vonult fel békésen a főutcán a kórházig. A kórháznál már több ezren csatlakoztak hozzájuk, a szabadságot ünnepelve. Tisztességes emberek és magyarok voltak, akik szabad választást és szabad életet kívántak. Balassagyarmaton és környékén nem történt semmiféle atrocitás - emlékezett az 1956-os harcos, aki saját sorsát az akkori magyar sors szimbólumaként idézte fel, elbeszélve elfogásának történetét. Dr. Magyar Pált az ávósok félholtra verték, s a budapesti rögtönítélő katonai tanács halálra ítélte 1958 márciusában. Nagy Imre kivégzését követően ítéletét börtönfogságra módosította a másodfokú katonai bíróság. A börtönben még gyógyszert sem adtak influenzájára, végül egy Dr. Magyar Pál balassagyarmati származású börtönőr segített rajta. Gumibotos megkínzatását követően az országos gyűjtőfogház kórházába került Magyar Pál, aki még ma sem tud szabadulni kínzó emlékeitől. TolcsvayBéla énekét követően Wittner Mária 1956-os halálraítélt emlékezett az ötven évvel ezelőtti eseményekre, kitérve a mai politikai helyzetre.- Nem történt meg a rendszerváltás, csak módszerváltás következett be. Az 1956-os forradalmat és a történelmet nem lehet „kikozmetikázni” a reformkommunisták javára. Ha életre ítéltek minket, emlékeznünk és emlékeztetnünk kell. Nincs jogunk a halottak nevében megbocsátani, pláne ha senki sem kért bocsánatot - mondta bíráló beszédében az egykori harcos, akinek szavait követően Raksányi Gellért színművészt hallhatta a so- . kaság hangfelvételről. A művész Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el. Wittner Mária, Ponyi Gyula 195ó-os harcos és az emlékmű kezdeményezője, dr. Czimbalmos István leplezte le Jan Chovan felvidéki fafaragó mester utcai harcost ábrázoló szobrát, valamint az Egri István fafaragó népművész által elkészített, a női mártírokra emlékező kopjafát és a keresztet. Dr. Czimbalmos István kiemelte: a nemes eszméért vívott, elbukásra ítélt hősi harc a diktatúra alapjait rengette meg, s az ünnep az 1848-as forradalom és szabadságharc méltó folytatása. Az egyre fogyatkozó egykori harcosok is részt vettek az emlékmű átadásán. A kompozíciót a történelmi egyházak képviselői szentelték fel, a műsort Bokor Tünde népdalénekes, Szabó Csilla előadóművész, az inámi asszonykórus és a rézfúvóskvintett előadásai tették még emlékezetesebbé. Nyugdíjasok fesztiválja (Folytatás az 1. oldalról) Egyfelől az őszinte tisztelet, másfelől az elismerés a szervezők, s mindazok részére, akik lehetővé tették, hogy a nyugdíjasközösségek szerepelhessenek. Meggyőződésem: nincs az a gyógyszer, amely hatásosabb lenne a betegségre, az élet meghosszabbítására, mint a szereplés, a nézőtér tapsa, az elismerés. A szécsényi nyugdíjasklub dalai ráhangolták a közönséget a műsorra. A kisterenyei Balogh Sándorné saját versével köszöntötte az idősek napját. Vidám hangulatú lakodalmast láthattunk a karancslapujtőiektől, velük együtt mi is élvezői voltunk az előadásuknak. A szalma- tercsiek egy népdalcsokrot nyújtottak át, több szép szólóénekkel. Tetszett a kazáriak lakodalmasa, szép volt a palotási kórus előadása. A mátrake- resztesiek egy népdalcsokorral érkeztek a fesztiválra, amellyel közönségsikert arattak. A bu- jáki nyugdíjasok az unokáikat is - akiknek átadják a népdalok szeretetét - magukkal hozták Szécsénybe. Hangulatos lírai műsort láthattunk a kiste- renyeiektől. A kazáriak dalcsokra kapcsán feltétlenül meg kell említeni a díszes népviseletet, amelyet más csoportoknál is megcsodálhattunk, s az ízes palóc kifejezést. A berceliek is belopták magukat a közönség szívébe. Remek hangulatot varázsoltak a karancsberényiek, a karancskesziek és a karancs- lapujtőiek, akiknek a műsorát Fodor Sándor állította össze és tanította be. Kedves volt a szécsényi Kovács Istvánná szavalata. Első alkalommal vett részt a fesztiválon a bátony- terenyei Láhovicz Anna - tiszta forrásból merített ukrán és magyar népdalt hallhattunk tőle, iskolázott szép hangja tisztán és szépen csengett. A karancs- lapujtői Templár Sándor dalaival most is vastapsra ragadtatta a közönséget, az énekesnek több ráadást kellett adni. A 15. fesztivált a szécsényi nyugdíjasklub vidám műsora zárta. A kazári asszonyok népviseletben, fellépésre várva Szemétszedésre hív a klub Pásztó. Tegyük szebbé városunkat október 23-a tiszteletére! - így szólította meg a napokban a helyieket a pásztói ifjúsági klub, amely október 21- re hirdette meg a szemétsze- dési akcióját, az utcákra, parkokra is kiterjedő hulladék- gyűjtést. A kezdeményezés eddigi támogatói: politikai tömörülések, a Pásztói Szabadidő Sportegyesület, valamint a Mátra és Cserhát Turizmusáért Társaság. Újra önálló a százesztendős Somoskőújfalu Október 15-én került sor az 1977-től Salgótarján településrészeként számon tartott egykor önálló község, a várostól immár elszakadt Somoskőújfalu képviselő- testületének alakuló ülésére. Szabó A. Somoskőújfalu. - Rég vártunk erre a pillanatra - hangzott el ez a mondat a gyülekező emberek körében több helyütt vasárnap délelőtt. A zsúfolásig megtelt tornacsarnokban Lászlóné György Zsuzsanna korelnök köszöntötte elsőként az egybegyűlteket, köztük Székyné dr. Sztrémi Melindát, Salgótarján polgármesterét, Eötvös Mihály városi képviselőt, az MDF megyei elnökét, Angyal János volt településrészi képviselőt, a leválást előkészítő bizottság elnökét, valamint Varga András plébánost. Angyal János ünnepi beszédében elmondta: nehéz meghatottság nélkül szólni e történelmi pillanatban.- Éppen száz éve, 1906-ban vette fel a település a Somoskőújfalu nevet. Az 1977-től Salgótarjánhoz tartozó városrész 2004. szeptember 4-én helyi népszavazással döntött arról, hogy önálló útra lép. Küzdelmes négy év áll mögöttünk. Kérem a képviselőket, legyenek szolgái a falunak, de a falu népét is arra ösztönzőm: minden nap azzal keljen, mit tud tenni azért, hogy egy szép és virágzó település jöjjön létre. Kívánom, hogy a napi birkózások helyébe a tolerancia lépjen - tette hozzá a volt képviselő. Dr. Szénási Zsuzsanna, a helyi választási bizottság elnöke beszámolt az önkormányzati választások végeredményéről, s arról, hogy 67,53 százalékkal Lichner Andrást választotta a község polgármesterévé a három jelölt közül. Képviselő lett Lászlóné György Zsuzsanna, Magyar István, Molnár Pálné, Molnár Zoltán, Ökrös Attila, Páldi Károly, Tomka István, Murányi Sándor és Svecz István. A megbízólevelek átadását és a képviselői eskütételt követően Ökrös Attila, a testület legfiatalabb tagja mondta előre a polgármesteri eskü szövegét. Az újonnan megválasztott polgár- mester röviden ismertette programját, amely rövid távú, továbbá idén december 31-ig tervezett, majd 2007 szeptemberéig teljesítendő, s a ciklus egészére vonatkozó elemekből áll. Rövid távon az önkormányzat működőképességének megteremtését, december 31-ig a közüzemi díjak megállapítását, 2007 szeptemberéig az iskola működési feltételeinek létrehozását, a pof gármesteri hivatal felépítését tűzte ki célul. Hosszú távon az utak felújítását, az'óvoda korszerűsítését, a kultúrház faluházzá történő átalakítását, s egy 300 adagos konyha felépítését tervezi. A község vezetője kiemelte a kulturális és sportegyesületekkel való együttműködés elsődlegességét is. Jelen pillanatban a testület egyik fő feladata a Salgótarjánnal való vagyonmegosztás megfelelő módon törEsküt tesz a Somoskőújfalui képviselő-testület, kis képünkön Lichner András polgármester ténő kialakítása és a közigazgatási terület létrehozása. A képviselők határozatba foglalták azt, hogy ezentúl minden esztendőben a szeptember 4-hez legközelebb eső szabadnapon falunap keretében emlékeznek meg a leválás mellett döntő népszavazásról és ezzel együtt Somoskőújfalu önállósulásáról. A polgármester - a testület egyetértésével - dr. Tóth Lászlót bízta meg a jegyzői feladatok ellátásával. A jegyzői feladatkör betöltésére a jövőben pályázatot írnak ki. Az alapító okirat elfogadását követően a képviselők a szervezeti és működési szabályzatról szavaztak. Négy állandó bizottság alakult: az ügyrendi és jogi, a pénzügyi, gazdálkodási és településfejlesztési, a szociális, egészségügyi és ifjúsági, valamint a közoktatási, művelődési és sportbizottság. Ideiglenesen létrejött a Salgótarjántól való leválást koordináló bizottság. Murányi Sándort és Svecz Istvánt választották alpolgármesterré a képviselők.
