Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-05 / 234. szám

2006. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE HÍRSÁV Méhészklub Salgótarján. A méhészet idő­szerű feladatait tekintik át a méhészklub október 6-i pén­teki, a TIT épületében 15 órá­tól tartandó összejövetelükön a méhészek. Az előadó Gyetván Gyula lesz. Kiállít a tanár Salgótarján. Az Arany János Általános Iskolában Sirkó At­tila grafikusművész, rajzta­nár Toldi-illusztrációkból ren­dezett kiállításának megnyi­tója kezdődik október 5-én 10 órakor. Csillagüzenetek Salgótarján. Égi utak csillag­üzenetei címmel Paksi Zoltán tart vetítéssel egybekötött előadást október 6-án pénte­ken 17 órai kezdettel, a Buda­pesti út 39. szám alatt. Az előadásban szó lesz a Turul nemzetség eredetéről és az ősi magyar mágikus bölcses­ségről is. Fogadószoba Pásztó. Fogadónapot tart Sisák Imre polgármester ok­tóber 5-én, csütörtökön, 8 és 12 óra között a városháza el­ső emeleti, huszonkettes szá­mú szobájában. Iskolagaléria Bátonyterenye. Az Erkel Ferenc általános iskolai tanegység is­kolagalériáján október 9-én, hétfőn délelőtt tíz órakor nyí­lik meg ifj. Stadler Árpád kiál­lítása. Az alkotó a pásztói Gár­donyi Géza Általános Iskola fi­atal rajztanára. Az alkotó munkáit Berényi Anna ajánlja a közönség figyelmébe. Évszázadokból ered az élet forrása Fekszik egy falu a Galga partján, nem messze attól a helytől, ahonnan a patak ered. Nyolc évszázados múltjában sok a homályos folt, ám tudható például, hogy a középkorban benedek rendi apátság működött itt, hogy lakói a vallás segítségével átvészelték a török veszedelmet, s hogy később a falu nagy népszerűség­re tett szert a nemesek körében. Becske történetét nemrégiben címerbe foglalták. Schveiczer Krisztián Becske. A község római katolikus templomának védőszentje Szűz Mária, akinek liliom a jelképe - így e virág Becske címeré­nek legfőbb értelmezésé­ben is Jézus anyjának megtestesítője. A heral­dikában azonban egy- egy motívumnak több je­lentése is lehet, például Európában a nemesség egyik gyakori jelölője az Anjou-liliom, ami a falu cí­merének is kettős tartalmat kölcsönöz. A misztikus hetes szám itt utalás a tele­pülés históriájára: a XIX. századi „hétszilva- fás” kisnemesség és le- származottainak emlé­ke. Szín és forma egyaránt Becske múltjának hordozója... A tisztaság színében, fehérben für­dő pajzsmező a mindenkit vé­delmébe fogadó Mária palástja­ként értelmezhető, ahol vala­mok - utalva az ősökre is - a te­lepülés lakóit szimbolizálják. A természet megjelenítése a jelvé­nyen átvetett kék „pólya”, a falu határában eredő, s a községen keresztülfolyó Galga-patak egy­értelmű jelképe - ezáltal az élet forrása, a víz szimbóluma. Eredeti magyar forma a fen­ti helytörténetet „összefogla­ló” tárcsapajzs, ami a nemzeti hovatartozás egy mélyebb értelem­ben vett kifejeződése is lehet - kialakulásának ideje a hazai heraldiká­ban ugyanis a XV. század harmadik harmadára datálható. Alatta be­szélő szalagon a köz­ség egyértelmű megje­lölése: Becske. A tervező, Ferenczy Kristóf megvalósította önmagával szemben tá­masztott elvárását: a címer grafikai megfogalmazása a vallásos hitet, a természet és a település lakóinak örök kapcsolatát jele­níti meg, betartva a he­raldikai szabályszerű­ségeket a klasszikus értékrendnek megfelelő esztétikai formában. Utóbbi mintegy keretbe foglalja az el­telt közel nyolc évszázadot, lán­dzsát törve a hit tiszta meze­jén, bizalommal tekintve a for­rástól induló út elé... mennyi élőlény védelmet kap, aki Isten gyermekét védte, s kegyéből mindenki részesülhet. A lilio­Erdőbirtokossági közgyűlés Karancsberény. Az egy évtizede alakult „Nagylapos” Erdőbirtokossági Társulat október 6- án tartja ünnepi közgyűlését a karancsberényi kultúrházban. Tőzsér Mária, a birtokosság elnöke és szakmai irányítója beszámolója után az erdőtu­lajdonosok új vezetőség felállításáról szavaznak. Az ebt tagjainak száma 30 fő. A mérsékelt árú tűzifa vásárlása a tulajdoni hányad (aranykorona) mértéke szerint történik. Egyéb juttatások: korlát­lan mennyiségű, térítésmentes hulladékfa- és gallyszedési lehetőség, kedvezményes ipari fa igénylése. A birtokosság az elmúlt 10 évben szak­szerű és eredményes erdőgazdálkodást folytatott, több mint 200 hektáron. Az összejövetel vacsorá­val zárul, melyen az erdőgazdák családtagjaikkal együtt vesznek részt. RÓLUNK SZOL Megyeszékhelyi metamorfózis Baráthi Ottó Salgótarján 1951-ben kapta meg a megyeszékhely rangot, ami „csak” a jogi és közigazgatási alapjait teremtette meg annak, hogy a füstös iparváros Nógrád megye igazgatási, gazdasági, ke­reskedelmi és kulturális centruma is legyen. A székhely szerepkör betöltéséig, a rangnak való megfelelésig hosszú volt az út. Igazgatási bázisát a közhivatali intézmény- rendszer nagy részének Balassagyarmatról történő áttelepíté­se és a szakapparátus fokozatos kiépülése képezte. Gazdaságá­nak fejlődését a jelentős állami támogatásban részesülő ipar gyors ütemű fejlesztése alapozta. Kulturális színvonalának eme­lését - kiváltképp az 1960-as években - a művelődés és a mű­vészetek felvirágzása tette lehetővé. Ezeken a pilléreken pallé- rozódott a város, munkált metamorfózisa. Leginkább az 1970- es években érezhette magát a salgótarjáni városlakó büszke megyeszékhelyi állampolgárnak. Életérzését az épülő város, az életkörülmények javulása és a statisztikai adatok is erősítették. Ugyanis Salgótarján nemcsak a megyében vívott ki magának elismerést. Néhány - főleg ipari termelési - adat alapján Salgó­tarján a megyeszékhelyvárosok élmezőnyében, a legtöbb gaz­daság- és társadalomstatisztikai mutató szerint pedig a város­lista középső harmadának élén foglalt helyet. A város fejlődése azonban - a strukturális és az új kihívásokra adott rossz vála­szok és hibás döntések következtében - hamarosan lelassult, s a fejlődés e jelentős - a város életében második nagy - szaka­sza lezárult. Az 1980-as évektől már a hanyatlás jelei mutatkoz­tak, a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás pedig betetőz­te a bajokat. Az 1990-es évek elejére a gazdaság leépült, a mun­kanélküliség elszabadult, a város vesztett említett előkelő pozí­ciójából. Salgótarjánt - máig tartó „hendikepet” okozva - elke­rülte az a befektetési hullám, amelyen a város hajója előrébb evezhetett volna. A stabilizáció - jelentős áldozatok árán is - csak az 1995-96-os években sikerült. A felfelé vezető út azon­ban rázós és meredek volt, a mérsékelt fejlődést a város legfel­jebb csak önmagához mérten - lakója pedig kevésbé vagy se­hogy sem - érzékelhette. A 2003-2006 közötti években az ön- kormányzat a saját erőn túl - pályázatok révén - jelentős kül­ső forráshoz jutott. így ismét jutott eszköz és erő a városrende­zésre, amely ma a szemünk előtt zajlik, s amely - noha érik kritikák - reményeink szerint hamarosan komfortérzésünket is növelheti. szívesen látnánk már a városfejlődés harmadik szakaszát is, amelyhez a korábbi közgyűlés elfogadta egy program alapjait is. Ha az újonnan megalakuló közgyűlésnek, városvezetésnek - akár új elemekkel való kiegészítésével is - konveniálna ez az alapvetés, már „csak” a majdan elérhető EU-s forrásokat kelle­ne abszolválni, és minden eddiginél szélesebb körű összefogás­sal együtt dolgozni. Hogy ez az újabb metamorfózis minden Sal­gótarjánban élő család és városlakó épülésére való legyen. Együttműködés és bizalom Balassagyarmat. A város újonnan megválasztott polgár- mesterét, a tősgyökeres balassagyarmati iparoscsalád­ból származó, a Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pont igazgatójaként ismert Medvácz Lajost terveiről, a település életét irányító programjáról kérdeztük. Összefogással a hagyományőrzésért Szabó Andrea- Az ön számára nem ismeret­len az önkormányzati munka, hi­szen már hosszú évek óta tagja a város képvisel&testületének...- így van. Már az első szaba­don választott önkormányzatban is közreműködtem. Azt követő­en Juhász Péter polgármestersé­ge idején mindkét ciklusban képviselőként tevékenykedtem, majd 2005-ben lettem ellenzéki képviselőként ismét a testület tagja, amikor is a leköszönő Herczeg Hajnalka helyére lép­tem. Balassagyarmaton egyéb­ként a rendszerváltozás óta csu­pán a 2002-2006-os ciklusban irányította a várost baloldali ve­zetés, s 2002-ben is csak azért tudott győzni a baloldal, mert Gyarmat hagyományos jobbolda­li egysége megbomlott: az MKDSZ külön indult. Örülök, hogy ismét helyreállt a jobbolda­li együttműködés: engem a Fi­desz, a KDNP és az MDF közösen delegált polgármesterjelöltté.- Az országot jelenleg balolda­li kormány vezeti. Nem nehezíti ez meg a jobboldali többségű és ve­zetésű testület munkáját?- Nem tudom elképzelni a kormány részéről azt a szűklá­tókörűséget, hogy a jobboldali irányítású megyei önkormány­zatoknak, településeknek ne juttatna pénzt az uniós forrá­sokból. Meg kell találni a közös nevezőt, ki kell építeni a megfe­lelő gazdasági kapcsolatokat, s ami a legfőbb: megfelelően és hatékonyan szükséges pályáz­nunk. Persze a pályázatokhoz elengedhetetlen az önerő, de nem szabad olyan hibát elkövet­ni, mint az előző városvezetés, mely visszautasított egy egymil- liárd forintos pályázatot a főtér rendbetételére, mert nem tudott előteremteni 13 millió forintnyi önerőt. Az előző négy évben Gyarmat megint szélárnyékba került, Salgótarján például ügyesebben lobbizott, hatéko­nyabb érdekérvényesítéssel.- Melyek városvezetői program­jának sarkalatos pontjai?- Nem akartunk az ígérgeté­sek csapdájába esni, ezért meg­valósítható programpontjaink vannak. Az olcsóbb önkormány­zat részben már meg is valósult, egy képviselőt „megspórol­tunk”, mert polgármester leszek és egyben képviselem az engem megválasztó körzet érdekeit. Egy alpolgármester tevékenyke­dik majd az eddigi kettő helyett, nem osztunk ki képviselői jutal­makat és a minimum tiszteletdí­jat vesszük fel. Szervezetileg és pénzügyileg is át­világítjuk a hiva­talt, a gazdasági helyzetről világos képet adunk a la­kosságnak. A szakmaiságot he­lyezzük a hivatal­ban előtérbe. Megszüntetjük a fizetőparkolást, mert a jelenlegi rendszer ráfizetéses és zaklatja a város lakóit. A 60 éven felüli­ek ingyenes közlekedését is biz­tosítjuk, egyeztetéseket folyta­tunk a Volánnal a helyi járatok ésszerűsítésére. Ötvenezer fo­rintos kelengyepénzt adunk minden gyarmati újszülöttnek. A távlati terveink közé tartozik a főtér rekonstrukciója a már meglévő tervek alapján és egy színházterem felépítése.- Milyen beruházásokat foly­tatnak majd?- Természetesen a megkezdett kórház-rekonstrukciót, melyhez azonban mintegy egymilliárd fo­rinttal kevesebb támogatást ka­pott a város, így nagyon fontos pénzt szerezni a korszerű műsze­rekre. A buszpályaudvart ugyan mi nem a most épülő helyére kép­zeltük, de a megkezdett beruhá­zás folytatódik. Szeretnénk uszo­dát és tornatermet, de nem olyan áron, ahogyan az a PPP-s konst­rukcióban megvalósulna, így azt mindenképpen felülvizsgáljuk.- A munkahelyteremtésre mi­lyen lehetőségeket lát?- Körömszakadtáig ragasz­kodni fogok az intézményeink­ben dolgozókhoz, hiszen mun­kahelyet teremteni jóval nehe­zebb, mint megtartani a régit. Inkább a technikai költségeket faragjuk majd le. A Szügy és Gyarmat közötti területre befek­tetőket kell csábítani, a jelenlegi ipari park pedig inkább a kis- és középvállalkozásoknak adhat színteret. A helyi vállalkozókat mindenképpen támogatjuk, ja­vaslataikat hasznosítjuk, s a me­gyei vállalkozásfejlesztési irodá­nak lehetőséget adunk arra, hogy megtelepedjen a városban is. Ha pénzt hoz valaki Gyarmat­ra, annak sikerdíj jár.- Összességében milyen várost és városvezetést szeretne látni il­letve megteremteni?- Bizalmon és együttműködé­sen alapuló, a lassú és folyamatos fejlődésre építő, a lakosságot és a civil szervezeteket a döntéshoza­talba bevonó, a város polgárait fo­lyamatosan tájékoztató városve­zetést képzelek el, s egy olyan Ba­lassagyarmatot, mely rendet és tisztaságot áraszt, amely képes megtartani fiataljait, kultúráját, évszázados hagyományait. Hegedűs Karancslapujtö. A Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület és a salgótarjáni rendőrkapitányság hagyományteremtő szándékkal rendezett „Összefogással a ha­gyományőrzésért” címmel kul­turális napot a közelmúltban. A rendezvény legfontosabb célja a kisebbségek közötti kapcsolat- tartás erősítése, a különböző kultúrák megismerése és elfo­gadása. A szervezők és támogatók ösz- szefogásának rendkívüli példája valósult meg a településen. Az előadók, művészek önzetlenül, fellépési díj nélkül szerepeltek, szórakoztatták színvonalas elő­adásukkal a vendégeket. A pol­gármesteri hivatalok egysége­sen álltak a jó szándékú kezde­ményezés mellé. Megállapodtak abban, hogy évente más-más te­lepülés ugyanezzel a címmel megvalósítja a hagyományőrző programot. Nem csak a szakava­tott, komoly előadói múlttal ren­delkezők mutathatják be itt tu­dásukat, hanem mindazok a ha­gyományokat ápoló, a kistérsé­gek értékeit hordozó szerveze­tek és személyek is, akik tisztelik a múltat, gondozzák a jelent és építik a jövőt. Az első rendezvény sportver­senyekkel indult. A korai kez­dés együtt járt a csekélyebb ér­deklődéssel, de a kulturális programok kezdétére szép számmal összegyűltek az ér­deklődők. A fordulatos színpadi események mellett színvonalas műalkotásokban is gyönyörköd­hettek a látogatók: több festő­művész, köztük roma szárma­zású művészek képeit tekint­hették meg a park melletti kul- túrház zenetermében. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom