Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-23 / 224. szám
Nógrád Megyei Hírlap- Almanach 2006- SALGÓTARJÁN Polgármester: PUSZTA BÉLA Alpolgármester: KOVÁCSNÉ CZENE CSILLA MÉHES ANDRÁS Jegyző: ÓVÁRI PÉTER Szlovák kisebbségi önkormányzat elnök: dr. Egyed Ferdinánd Cigány kisebbségi önkormányzat: elnök: Balázs Győző Városháza: Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: 32/417-255 Fax: 32/310-838 e-mail: stpmhiv@proflnter.hu web: www.salgotarjan.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő-csütörtök 7.45-16.15 Péntek: 7.45-13.45 A lakosság száma: 44543 fő 0-14 éves: 6434 fő 15-18 éves: 2014 fő 19-60 éves: 26132 fő 60 év feletti: 9963 fő Vállalkozások száma: 4210 Helyi adók: Gépjárműadó: 1000 Ft/100 kg Iparűzési adó: 2% Jeles napok: Tarjáni tavasz, május Dixielandfesztivál, május Vidám vásár, augusztus 20. Szépségverseny, november Nevezetességek: Bányamúzeum Salgó vára Petőfi-kunyhó Fejlődik, s élhetőbb a város A 2006-os, cikluszáró évét az Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a szándékkal és meggyőződéssel indította, hogy a költségvetés kondíciónak keretei között bizonyosan el tudja látni törvényben meghatározott feladatait, és az elvárt színvonalon, a már megszokott módon megbízhatóan nyújtja széleskörű szolgáltatásait. Sőt, bízott abban is, hogy a tervezett fejlesztések végrehatásával egyes ágazatokban és területeken jelentős fejlődést is elérhet úgy, hogy ezáltal Salgótarjánban az életminőség javul, a város befogadóbbá, komfortosabbá és egyben élhetőbbé válik. Már most, az év közepén még csak alig túl is kirajzolódik, hogy a fentebb vázolt célkitűzéseinket teljesíteni tudjuk. A fejlesztéseket nézve bővíteni tudtuk az ipari parkot annak érdekében, hogy a további munkahelyteremtő beruházásokat fogadhassuk. Salgótarján város elérhetősége a 21-es út korszerűsítésével kedvező irányban változik, ami reményeink szerint többletbefektetéseket eredményezhet. Megvalósul az a célkitűzésünk, hogy a városon keresztülhaladó tranzitforgalmat - a tehermentesítő út továbbépítésével - úgy tudjuk átvezetni városunkon, hogy az ne terhelje a korábbihoz hasonlóan a város sűrűn lakott részeit, s a környezet. Nagy lépést tettünk előre a város széles értelemben vett infrastruktúrájának fejlesztésben és korszerűsítésében. Fémjelzik ezt nem csak az önkormányzat által megvalósított beruházások, mint a szennyvízhálózat bővítése, a hulladékkezelés környezetkímélő megoldása, a távhőszolgáltatás fejlesztése, de az UPC által megvalósított egymilliárd, vagy éppen az ÉMÁSZ által végrehajtott másfél milliárd forintos beruházás is. Örvendetesnek és jelentős eredménynek tartom, hogy a városközpont átalakítása, rekonstrukciója az eredeti szándékunknak megfelelő léptékben megy végbe. Az elmúlt három évben nem kevesebb mint tizennégy jelentős fejlesztést valósítunk meg Salgótarján belvárosában, az alábbiak szerint. Keleti oldal: „Tér a városban - város a térben” Fő tér felújítása (2005-2006), a JAMK konferenciaközponttá alakítása (2006), Gagarin Általános Iskola felújítása (2005), Pécskő úti lakásépítések (előközművesítések, 2003), Balázs János-szobor elhelyezése (2006), Erzsébet téri Attila-kút létesítése (2006), garzonház felújítása (2006), December 8. tér felújítása (2006). Nyugati oldal: Szent István tér felújítása (2004), távolsági buszpályaudvar rekonstrukciója (2006), Zemlinszky úti terület rehabilitációja (2004-), tehermentesítő út Hl. ütem belvárosi szakasz (2006), Alkotmány úti lakásépítés (2004-2006, piaci szereplő fejlesztése), bányamúzeum felújítása (2004, megyei önkormányzati fejlesztés). Azt is mondhatnám, hogy itt mutatjuk be, amit a következő időszakban szenevezetesen, hogy az említett egymást erősítő hatású fejlesztésen keresztül a jövőben egy-egy városrész teljes átalakítását hogyan lehet - a lakosság igényeihez is igazodva - megvalósítani. Ezzel összefüggésben szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak az a célunk, hogy a városunkba érkező vendégeink jobb benyomásokat szerezzenek Salgótarjánról. Legalább olyan jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a városlakók jobban érezzék magukat, komfortérzésük javuljon. Ugyanakkor nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy az önkormányzatvezetése csak a városközpontban tud gondolkodni. Az esetleges ilyen félreértéseket kívánom eloszlatni azzal a tényadattal, amely szerint 1,3 milliárdos beruházásban vállaltunk szerepet az ön- kormányzati utak fejlesztésében, ami az egész város területén az utak minőségének javulását eredményezte, minden városrészben, de leginkább a peremkerületekben. Célunk ezzel is a teljes útvonalhálózat belvárosi szinthez történő felzárkóztatása, a külső városrészekben élők közlekedési feltételeinek javítása. Természetesen nem csak látványos beruházásokban mutatkozott meg az önkormányzat tevékenysége, a város életében való szerepvállalása. Az élet- körülmények és az életminőség javításában a szolgáltatásoknak legalább akkora a szerepük van, mint a fejlesztéseknek. Persze e tekintetben is csak kiemelésekre szorítkozhatok. Kezdem az oktatással, mint az utódainkat, a jövő nemzedékét leginkább szolgáló szférával, amelynek középpontjába a kor szellemének és elvárásainak megfelelően az idegen nyelvi és az informatikai képzés színvonalának javítását állítottuk. További - már elég régi - célkitűzésünk volt a taneszköz-ellátottság fejlesztése, amit ebben az évben eredményesen megvalósítottunk. Nem kevesebb mint 300 millió forintot fordítunk az oktatási intézmények felújítására. Ebből a Gagarin Általános Iskola felújítása 140, a baglyasaljai 70 millió forintba kerül, ezen kívül 50 milliót fordítunk további intézmények korszerűsítésére, miközben a már említett taneszközfejlesztés 42 millió forint értékű. Tehát tetemes forrással járultunk hozzá ahhoz, hogy az oktatás területén ne csak szép szólam legyen a színvonaljavítás, sokkal inkább a szolgáltatások minőségében megmutatkozó, érzékelhető valóság. A közművelődés területén - nézetem szerint - kiemelésre kívánkozik a nem csak nevében megújult József Attila Művelődési és konferenciaközpont. Szerepkörének bővítésével, funkcióinak gazdagításával, jelesül az irodalmi kávéház és a galéria kialakításával, konkrét, régen felmerült, magasabb szintű jogos kulturális igények minőségi kielégítését segítettük elő. A szolgáltatások színvonalának javítására, bizonyos pluszszolgáltatások biztosítására tett intézkedéseink a sportlétesítményeinkben csak a városi uszoda felújítását, a sport- csarnok korszerűsítésének elkezdését, a tóstrand vízforgató feltételrendszerének a kiépítését említsem. Az egészségügyi ellátásban a megyei önkormányzat által a kórház és rendelőintézet felújítása mindenféleképpen kiemelt jelentőségű, mint ahogy az idősellátásban az idősek otthona létesítésével kapcsolatos elképzelések kialakítása. A szociális szférában 300 milliós kistérségi fejlesztés valósul meg, amelyen belül maga az ellátórendszer is átalakul és egyben fokozatosan tovább fejlődik. Az egészségügy rendszerében nagy jelentőségűnek tartom, hogy régi igénynek tudtunk az idén végre eleget tenni azzal, hogy megoldottuk a fogorvosi ügyeletet, újraszerveztük a kistérségen belül a háziorvosi ügyeletet, biztosítottuk a hét végi gyermekorvosi rendelést. Ez a három fejlesztés kifejezetten az önkormányzatnak címzett jogos lakossági igény kielégítése jegyében történt meg, s ez külön öröm számunkra. A gyermektábor felújítása elsősorban a Salgótarján városban és térségében élő családok gyermekeinek épülését szolgálja, de helyet kapnak itt - bizonyára örömükre - az ország más részeiből ideérkező táborozni kívánó diákok is. Az idegenforgalom fellendítése érdekében elhatározott törekvéseink között a bányamúzeum felújításával a megyei közgyűlés szándékának megvalósulását is segítettük. Az ifjúság komfortérzetének javítása érdekében lehetőséget biztosítottunk a Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó Iroda új, tágasabb helyre történő költözésére, ott az úgynevezett diáktanya létrehozására. Az extrém sportpálya kialakításával egyrészt és közvetve mintegy veszélyforrást szüntettünk meg a belvárosban, másrészt elősegítettük a fiatalok mozgásigényének megfelelő körülmények közötti kielégítését, egy új sportágcsoport alapjainak lerakását is. Ahogy az általam itt - a teljesség igénye nélkül - elmondottakból is kitűnhet, a kézzelfogható és látványos fejlesztések mellett sikerült a meglévő szolgáltatásainkat legalább az elmúlt évek színvonalán maradéktalanul biztosítani, egyes területeken minőségi fejlődést is elérni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy - figyelemmel arra, hogy 2006 cikluszáró év is - az önkormányzat több területen a továbblépés feltételeit is megteremtette. Összességében jó szívvel és nyugodt lelkiismerettel nyugtázhatom - a már említett helyzetelemző és állapotfelmérő munkánkra ismételten hivatkozva - hogy 2006 évben a rendelkezésünkre álló költségvetési forrásokra alapozva, a megszerzett pályázati támogatásokat igénybe véve, olyan színvonalon tudtuk célkitűzéseinket megvalósítani, hogy azzal eredményesen járultunk hozzá Salgótarján megyei jogú város és térségének továbbfejlődéséhez, otthonosai)ARCOK A KÉPVISELŐTESTÜLETBŐL PUSZTA BÉLA polgármester. ANGYAL JÁNOS, az 1. SZ. egyéni választókerület képviselője, idegenforgalmi ügyek felügyeletével megbízott tanácsnok. MOLNÁR PÉTER, a 2. SZ. egyéni választókerület képviselője, ifjúsági ügyek felügyeletével megbízott tanácsnok, oktatási, kulturális és sport- bizottság tagja, szociális és egészségügyi bizottság tagja. | EISLER FERENC, a 3. SZ. egyéni választókerület K,. _ f képviselője, oktatási, kulturális és sportbizott- ság tagja, szociális és á»' jH egészségügyi bizottság MeJEjBk tagja. BAGLYASNÉ FÖLDI NÓRA, a 4. sz. egyéni választó- kerület képviselője, köz- beszerzési bizottság elnökhelyettese, pénzügyi bizottság tagja. CZENE GYULA, az 5. SZ. egyéni választókerület képviselője, közbeszerzési bizottság elnöke, oktatási, kulturális és sportbizottság tagja. KOVÁCSNÉ CZENE CSILLA alpolgármester, a 6. sz. egyéni választókerület képviselője. méhes András alpolgármester, a 7. sz. egyéni választókerület képviselője. KARAKASEV ANNA a 8. SZ. egyéni választókerület képviselője, gazdasági és városfejlesztési bizottság elnöke, oktatási, kulturális és sportbizottság tagja. URAMECZ JÁNOS a 9. SZ. egyéni választókerület képviselője, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervezetekkel koordináló tanácsnok, a pénzügyi bizottság elnökhelyettese, ügyrendi és jogi bizottság tagja. BRUNDA KATALIN a 10. SZ. egyéni választókerület képviselője, szociális és egészségügyi bizottság tagja, ügyrendi és jogi bizottság tagja. CSERHÁTI JÓZSEF a 11. SZ. egyéni választókerület képviselője, költségvetési ügyeket felügyelő tanácsnok, ügyrendi és jogi bizottság elnöke. ECSEDI LAJOS a 12. sz. egyéni választó- kerület képviselője, gazdasági és városfejlesztési bizottság elnökhelyettese, pénzügyi
