Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-23 / 224. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006. BÁTONYTERENYE ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL molnár József. 1994 óta képviselő a 9. sz. választóke­rületben, egyszersmind az egyik társadalmi alpolgár­mesteri funkciót is betölti. Kisterenyei lakosként a szennyvízhálózat kiépítését véli kiemelendő eredmény­nek és a Dobó tér parkosítását, kertvárosi térré fejlesz­tését A csapadékvíz-elvezetési rendszer felújítását, mo­dernizálását viszont folyamatosan napirenden lévő fel­adatnak tartja. Tizenhat évi mátramindszenti igazgatóskodás után a közelmúltban nevezték ki a helyi Váci Mihály Gimnázium vezetőjévé, ami komoly váltást jelent számára. Első házasságából két felnőtt gyer­meke van, a másodikban a közelmúltban született gyermek. nagy lajosné. 2002-ben választották a 2. sz. nagybá- tonyi körzet képviselőjévé. A kistérségi társulás gyógytestnevelője. Férje BM-nyugdíjas, pénzügyi tanács­adó, egyik fia már katonatiszt, a másik is az lesz. A vá­rosfejlesztési bizottságban tag, a művelődésiben elnök. Ez utóbbi funkciójában is nagyra értékeli az iskolaigaz­gatás megszervezését, az emelt szintű idegen nyelvi kép­zés eredményei, a művelődési központ hosszabb nyitva tartását, a sport­öltöző felújítását, a tömegsport támogatását. A külterületeken több fej­lesztést tartana indokoltnak és javítani kell a közterületek állapotát is. nagy Mihály. A rendszerváltás utáni első ciklusban, 1990-től ‘94-ig a város polgármestere volt. A következő négy esztendőben nem volt képviselő, 1998-tól viszont folyamatosan tagja a testületnek a 7. sz., kisterenyei kör­zet képviselőjeként. A környezetvédelmi bizottság elnö­ke. Fontosnak tartja a megvalósult szelektív hulladék- gyűjtést és a hulladékkezelést. Mind általában, mind a körzetében megoldatlan a csapadékvíz elvezetése és változatlanul sok kívánnivalót hagy maga után a közterületek tisztán tartása, gondozá­sa. Főállásban természetbarát csomagolóanyag-gyártással foglalkozik. ottrok Tibor. Flarmadik ciklusban képviselője a 3. sz. belvárosi körzetnek, amelynek lakói sok személyes ké­réssel fordulnak hozzá. Az ügyrendi bizottság elnöke, s tagja a városfejlesztési bizottságnak is. Utóbbi funkció­jában különösen fontosnak tartja a millenniumi park lét­rehozását, a bányászemlékmű környékének rendbe té­telét, járdák, utak felújítását, a Gesztenye úti játszótér új­jáépítését. Mint az Erkel iskola pedagógusának, szívügye az intézmé­nyek folyamatos működőképességének biztosítása, a fejlesztésekkel való egyensúly megteremtése. Az úthálózat és a parkolási viszonyok ja­vítását a továbbiakban is kiemelt feladatnak tartja. petre lajosné. Bátonyterenye Barátainak Köre listájá­ról 2002-ben lett önkormányzati képviselő. A művelő­dési, oktatási és sportbizottság tagja. Óvodapedagógusi és tanári végzettséggel is rendelkezik, négy éve a kis­térségi szociális központ családsegítő részlegének a ve­zetője. Úgy véli, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szakellátása (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő peda­gógus) területén hiány mutatkozik a városban és a kistérségben is. Ugyancsak foglalkoztatja a csellengő fiatalok problémája, korábban a bűnmegelőzési munkacsoportban dolgozott. Férje mélyépítő tervező, két felnőtt, egyetemet végzett gyermeke van. ruszin László. 1998-ban választották meg először kép­viselőnek a város legnagyobb, 5. sz. körzetében, a Mát- ra-lakótelepen. Akkor a pénzügyi bizottság elnöke volt, 2002 óta a városfejlesztési bizottság elnökeként tevé­kenykedik. Főállásban az önkormányzati tulajdonú in­gatlanok műszaki vezetője. Az elmúlt ciklus eredményei sorából kiemeli a lakótelep európai színvonalú játszóte­rének megvalósítását, az óvodai gyermeknevelés színvonalának emel­kedését és a vállalkozói központ kialakítását Megoldandó feladatnak tartja viszont a lakótelepi tömegközlekedést Két főiskolás fia van, a na­gyobbik válogatott kerékpárversenyző. soós károly. 1970 óta folyamatosan testületi tag: a rend­szerváltás előtt a tanácsban, azóta az önkormányzatban! Második ciklus óta társadalmi alpolgármester. A köz­munkaprogram tartozik hozzá. Kisterenyén a település- rész elnöke. Az elmúlt évek legnagyobb eredményének a szennyvízprogram megvalósítását és az utak megúju­lását tartja. Főállásban Salgótarjánban dolgozik, az acél­gyári csőgyár üzemvezetője. Nős, két leánya és egy unokája van. Ha még ennyi munka és elfoglaltság mellett marad szabad ideje, akkor azt a pász­tói szőlőjében tölti, ott kapcsolódik ki. szomora szilárd. 1994 és ‘98 között kisebbségi kép­viselő volt, 1998 óta önkormányzati képviselő. Az általa vezetett egészségügyi és szociális bizottság főként a la­kásfenntartási támogatásokkal, a közgyógyellátással fog­lalkozik. Nagy lépésnek tartja, hogy a szociális ellátást sikerült kistérségi szintűvé, színvonalasabbá tenni. Jel­zőrendszer vezettek be a házi gondozásban és biztosít­ják az adósságkezelési szolgáltatást Sok energiát, munkát áldoz a ki­sebbségi érdekképviseletre és konkrétan Nógrád Megyei Cigány Kisebb­ségi Képviselők és Szószólók Szövetsége által működtetett tanodára. tóth károly. 1998-ban választották meg először képvi­selőnek, majd 2002-ben listáról került újra a testületbe. A pénzügyi bizottság tagja. Kisterenyén él. Főállásban vállalkozó, könnyűipari gyártó cégvezetője. Véleménye szerint az elmúlt időszakban a városban általános fejlő­dés volt tapasztalható, de úgy véli, hogy a szolgáltatások színvonalát feltétlenül emelni kellene. Számára a kirán­dulások jelentik a pihenést, kikapcsolódást, szívesen vállalkozik az „is­merd meg hazádat!” jelszó nevében gépkocsis túrákra. Nős, egy húszon­Egyéves a népszerű uszoda 2005 szeptemberében nyitot­ta meg kapuit Bátonyterenyén a tanuszoda, amely - mint az elnevezése is mutatja - elsősor­ban a helyi és környékbeli gyermekek, tanulók úszások­tatását szolgálja. A szécsényi és a salgótarjáni kistérségből is járnak hozzájuk csoportok. Foglalkoznak baba- és gyógyúszással is. A nyár folya­mán öt úszótábort is sikerült szervezniük. Ennél azonban - mint Danyi Zoltán intézmény- vezető elmondta - jóval széle­sebb a kínálatuk. Tizenhárom fős stábjuk szívesen fogad min­den úszni tudó és szerető fia­talt és felnőttet is, akik bizony ki is használják e kellemes ter­málvíz és az esztétikus környe­zet nyújtotta lehetőséget. Tarjántól Pásztóig, sőt a megye­határon túlra is kiterjed a ven­dégkörük. Sokrétű a wellness­szolgáltatásuk és számos tanfo­lyamat - jóga, aerobic, aquafitnesz, modern tánc, has­tánc - is szerveznek. Rendel­keznek büfével, internet­kávézóval és rendezvényterem­mel is. Az elmúlt egy év során csaknem százezer látogatójuk volt, jó néhányan törzsvendég­nek, visszatérőnek számíta­nak. Az uszodában emlékeze­tes eseménynek számít, hogy a népszerű „Győzike-show” egy epizódját ott forgatta az egyik kereskedelmi televízió. Vállalkozók egyesületben Juhászáé Bártfai Ildikó a vezetője a 2004 áprilisában bejegyzett Bátonyterenyei Vállalkozói Egyesületnek, amelynek csaknem harminc tagja van. Kezdetben egymás megismerését tűzték ki célul, később a szer­vezett programok keretében a vállalkozói szférát érintő témák is napi­rendre kerültek. Gyakori vendégük Vanya Gábor polgármester, aki rend­szeresen informálja az egyesület tagságát a városban történtekről, az ön­kormányzati munka eredményeiről, terveiről. Járt náluk - mások mel­lett - a pénzügy- és a gazdasági minisztérium egy-egy munkatársa, Ga­zsi Ferenc, a VOSZ megyei elnöke, Sándor íldikó, az TTDH, Mmvcsik László a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részéről. A fáradalmak oldására 2005 tavaszán az önkormányzattal közösen bált szerveztek. A vállalkozók azt is fontosnak tartják, hogy részt vegyenek a város kulturális életében, a jelentősebb eseményeken is. Összejövete­leikre - amelyeket 2006-ban a tanuszoda különtermében tartják - meg­hívják a mérnökkamara tagjait is, és nyitottak további kapcsolatokra is. Hagyományőrző dalkör Nem véletlen, hogy földi Tibor, a bányászszakszervezet helyi ve­zetője éppen Molnár Sándort kér­te fel, hogy legyen a bányász ha­gyományőrző egyesület elnöke. Hiszen ha valaki, akkor ő igazán ismeri a bányamunka minden csínját-bínját, szépségét és nehéz­ségét, hiszen 1989-es nyugdíjba vonulásáig harmincnyolc eszten­dőt töltött föld alatti munkával. A harminchárom taggal alakult egyesülethez kötődő bányász dal­kört viszont felesége vezeti, aki annak idején a palóc népdalkör­ben szerzett jártasságot e terüle­ten. A bányász dalkör 2005 nya­rán jött létre nyolc fővel. Voltak már többen is, az ifjabbak iskolai tanulmányai miatt jelenleg tizen­négy főt számlál a tagságuk. Pá­lyázat útján sikerült pénzt szerez­niük egyenruhájuk megvétel­éhez. Gyakori - bányásznapon, idősek napján, koszorúzási ün­nepségeken és más rendezvénye­ken való - szerepléseik révén gyorsan ismertek lettek és szá­mos meghívásnak kellett már ele­get tenniük. Molnár Sándor külön is kiemelte azt az örvendetes tényt, hogy a dalkörben együtt énekel férj és feleség, gyermek, sőt unoka is, tehát több generáció. Egységes iskolaigazgatás Bátonyterenyei Alapfokú Álta­lános és Művészeti Iskola Igaz­gatósága: így hívják azt az intéz­ményt, amely a nagybátonyi Bartók és Erkel, valamint a kisterenyei Kossuth és a 3. sz. is­kolák összevonásával jött létre egy évvel ezelőtt. Igazgatójának Jászai Nagy Istvánt nevezték ki. Merő véletlen, fiogy az igazgató­ság székhelye a Jászai Mari ut­ca 2. sz. alatt, a Kossuth Lajos Ál­talános Iskola és Szakiskola épü­letében található Kisterenyén. Az összevonás hátterében a ra­cionális pénzgazdálkodáson túl az a cél állt, hogy az egyes isko­lákban az úgynevezett intéz- ményegység-vezetők - felszaba­dulván a gazdálkodási kérdések súlya alól - nagyobb, koncent­ráltabb figyelmet tudjanak az oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseire, a tanulókra és a pe­dagógusokra fordítani. Jászai Nagy István tájékoztatása sze­rint az összevont iskolaegység­ben az egyik kiemelt feladat az emelt szintű idegen nyelvi kom­munikációs képzés. Magyaror­szág európai uniós tagságával összefüggésben arra töreksze­nek, hogy a hétköznapi helyze­tek modellezésével a nyolcadik év végére a gyakorlati élet szitu­ációiban alkalmazható nyelvi formulákat, fordulatokat sajátít­sák el a tanulók. Aktív nyugdíjasok Mind a nagybátonyi, mind a kisterenyei városrészben mű­ködik nyugdíjasklub. Az előbbi az idősebb, hiszen jövő év feb­ruárjában már létrehozásának huszadik évfordulójáról emlé­kezhet meg. Az alapítás Szeren­csi Andrásné nevéhez, életpá­lyája aktív időszakához kötő­dik. Ő lett az Ady Endre Műve­lődési Központban működő klub vezetője és aztán nyugdí­jaskora óta is élén áll e civil szervezetnek. Jelenleg negy­vennyolc beiratkozott tagjuk van, közülük mintegy húszán tartoznak az alapítók sorába. Rendezvényeik jó része történel­mi és irodalmi évfordulókhoz kapcsolódik, s arra különösen büszkék, hogy a világörökség­ként számon tartott tíz magyar nevezetességet látogattak meg az elmúlt évek során. Ugyancsak évfordulóhoz ér­kezik 2007-ben a kisterenyei nyugdíjasklub, akkor lesz tizen­öt éves. Vezetője 1992, tehát az alapítás óta Sándor Imréné. Al­kalmanként nyolcvan, rendsze­resen mintegy negyven fő vesz részt a kastélykerti rendezvé­nyeiken. Minden szerdán vala­milyen kötött programjuk van. Megünneplik többek között a nőnapot, az anyák napját, a gyer­meknapot s ugyancsak tartanak közös névnapokat, kisebb kon­certeket, de rendeztek már aranylakodalmat is! Kirándul­nak, járnak a Budapesti Magyar Színházba, karbantartják a helyi tájházat és id. Szabó István szob­rászművész állandó kiállítását. A magyar horgászsport egyik jelentős színhelye a 65,4 hektáron, csodálatos természeti környezetben elterülő maconkai víztározó és vízrendszer, ahonnan 2002 és 2006 között 2000 óriás hal szerepelt az országos rekordlistákon. A Bátonyterenye-Maconkai Sza­badidő- és Sporthorgász Egyesület - amelynek 850 tagja van és 25 ezer vendégnapot tudhat maga mögött - elnöke Dérer István, aki szívén viseli a megye legnagyobb felületű állóvízének folyamatos fejlesztését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom