Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-31 / 177. szám
6 2006. JULIUS 31., HÉTFŐ Százmilliót lehet elkölteni leader Aki most lemarad, búcsút inthet a reményeknek A csemői Szőke Lászlóné finom kenyérlángosaihoz nem kell menedzser. Csak a tanyát kellene a turisták térképére rárajzolni. HÍRSÁV Augusztustól drágulhat a liszt malomipar Elemzők szerint augusztustól akár húsz százalékkal is emelhetik a liszt árát a malomipari cégek. A csomagolt finomliszt átadási ára így körülbelül 55 forint lehet kilónként, ami egyébként a négy évvel ezelőtti, magas búzaár okozta árszintnek felelne meg. Az áremelési szándék mögött az energiaárak száguldása és az élelmiszerek áfájának növekedése áll. Egyelőre nem tudni, hogy az emelés milyen hatással lehet a piacra, mert a kereslet egyébként folyamatosan növekszik. Megújult rendszer a statisztikában fao Az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete sajtóközleményben jelentette be, hogy tíz év után megújította statisztikai rendszerét (FAOSTAT). Az új rendszer kiegészül a szatellit-adatbázissal, és kiterjed a mező- gazdaság teljes területére. E A jelenlegi FAOSTAT adatbá- í zisa egyébként 200 országra vonatkozóan, 15 évet átfogva tartalmaz adatokat több mint 200 mezőgazdasági termékre és erőforrásra. Folyamatos logisztikai tárgyalások gabona Mivel az EU intervenciós gabonakészletének mintegy 35-40 százalékát a magyar áru teszi ki, létkérdés a kiszállítás, különösen a kukorica esetében, amiből jelenleg több mint 5 millió tonna van raktáron. Benedek Fülöp szakállamtitkár azt reméli, hogy a folyamatban lévő logisztikai tárgyalások nyomán év végére 4-4,5 millió tonnára apad a készlet. Vasúton 700 ezer tonna, vízi úton 1-1,2 millió tonna, közúton pedig 250 ezer tonna gabona hagyhatja el az országot. Pannon A program forrásaira számító gazdasági közösségek jövője függ a most szeptemberig beadandó pályázatoktól. Az osztozkodás feszültségekkel terhes. Miklay Jenő Azok a településcsoportok, amelyek tavasszal keretösszeghez jutottak a Leader programban, várhatóan ősszel osztják el a pénzt az önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek között. A leendő kedvezményezetteknek szeptemberig kell benyújtaniuk az igényüket a néhány napja ismertetett feltételekkel. Becsülni is nehéz, hogy hány érvényes pályázat fut be a százmillió forint körüli keretösszegekre. Az érdekelteket a program menedzsmentje sok helyen nem is készítette fel az iratok elkészítésére. A tervek szakszerűtlen dokumentálása vagy a határidő túllépése azzal a veszéllyel jár, hogy egész településcsoportok eshetnek el a következő pályázati csomag juttatásaitól. Például Pest megye déli részén most erősen tartanak attól, hogy a tájékozatlanság oly mértékben visszafogja a kezdeményezőkészséget, hogy nem tudják elosztani a már meglévő pályázati összeget. Ha ez tényleg így történne, akkor valószínűleg a 2008. évi újabb, immár 400-500 millió forintosra feltételezett pályázati keretösszegnek is búcsút mondhatnak. A kistérség egész falu- és tanyafejlesztési stratégiája vizsgázik azzal, hogy mennyien sorakoznak fel mögötte. Marosi Mihály, a csemői Leader-csoport vezetője egyelőre nem számít komoly érdeklődésre. „Több sebből vérzik már ez az egyébként reményteljes program" - jegyezte meg. Lépten-nyo- mon tetten érhető a dilettantizmus. Lakossági fórumokon menedzserekről derül ki: fogalmuk sincs, hogy egy-egy településen mi lehet a gazdaságfejlesztés járható útja. Például érthetetlen, hogy miért Dánszentmiklósról gondolkodnak a kistérségi terményfeldolgozó helyét illetően, holott logikus, hogy Nagykőrösön van ehhez infrastruktúra és hagyomány. Vagy mutatós elképzelések vannak az abonyi földeken energianövények termesztésére, de ennek szakmai megszervezése sehol nem áll. Az sem szerencsés, hogy egyes helyeken a polgármesterek kezébe került a Leader szervezése. Ebből már kistérségi szinten olyan nézeteltérések keletkeztek, amelyek veszélyeztethetik az együttműködést Az agrárium is érzékelheti a megszorításokat: kevesebb a pénz Az elmúlt héten az agrártársadalomban a július 24-én napvilágot látott 53/2006-os számú FVM-rendelet kommentálása uralta a közbeszédet. Ebből derült ki ugyanis, hogy az uniós támogatás hazai, 30 százalékos kiegészítése a számított 103 milliárd forinttal szemben csak mintegy 78 milliárd forint lesz. Lapunknak nyilatkozva a tárca szóvivője egyfelől arra mutatott rá, hogy a kiegészítés tavaly sem érte el a 30 százalékot. S mivel az uniós támogatás évről évre nő, a hazai hányad stagnálása vagy kismértékű csökkenése mindent egybevetve nem okoz jelentős változást a teljes összegben. Másfelől arra utalt a szóvivő, hogy az ország általános pénzügyi nehézségei így terhelődnek az agráriumra. A magyarázatok sorában ott van az agrárintervenció felemás volta is. Az intervenciós gabona az EU tulajdona, de a gazdáknak a magyar állam fizet érte, az unió csak akkor adja a pénzt, ha sikerül a készletet értékesíteni. ■ Amit elvesznek a növénytermesztőktől, azt részben az állattenyésztőknek adják. Noha a gabonatermesztésre nyújtható támogatások összege a fentiek miatt is csökken (a nemzeti kiegészítő támogatás hektáronként 12 765 forintra esik vissza), Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke lapunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy ez nem okoz különösebb problémát. Amit ugyanis elvesznek a növénytermesztőktől, azt részben az állattenyésztőknek adják. A hízottbika-tartás támogatása 35 ezerről 40 ezerre emelkedik, a tejtermelők pedig tonnánként 8100 forint körüli összeggel számolhatnak. S az abrakfogyasztó ágazatok támogatása jó a gabonatermesztőknek is, mert élénkíti a keresleti oldalt, tehát nem nagyon érdemes az intézkedéseken felháborodni. ■ B'alai F. István —------^_____________ „A leader nem több és nem kevesebb, mint hogy valamilyen tevékenység elindulását támogatja - hangsúlyozta Marosi Mihály. - Számunkra azért izgalmas, mert a vidéki élet létező, most inkább még feketegazdaságként működő alapjaira segítene építeni. Például mi a vendégváró nyári konyhák programját fogalmaztuk meg, mert ennek megvan a magja. Ebből az következik, hogy arLeader jó ugyan, de nem alapfeltétele az ötletek megvalósításának. Ám ha elriaszt tőle a bürokratizmus.és a hozzá nem értés, előfordulhat, hogy a falvak, tanyák a program nélkül lesznek kénytelenek gazdaságot építeni." Megőrzik és gyarapítják a Somogy megyei föld értékeit agrárprogram Csaknem kétmilliárdot kapnak a szigorú szabályokat betartó gazdák Somogy megyében komoly előzménye van a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervnek (NVT). Még 2002-ben 77 termelő 8268 hektárra nyert el több mint 100 millió forintot a Nemzeti Agrár- környezet-gazdálkodási Programban (AKG). Bartos László Az NVT keretében 2004-ben újraindított lehetőség nyomán 846 termelő 63 ezer hektárra, valamint csaknem hatszáz őshonos állatra nyert összesen mintegy kétmilliárd forint támogatást. Baranyai Sándor, a Somogy Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetője szerint a kezdeti fenntartások után úgy tűnik, lassan a gazdák is elismerik a program előnyeit. „A pluszráfordítás megtérül, hiszen a környezetkímélő termelési módszerek bevezetése a természeti értékek megőrzését, javítását szolgálja. Ezáltal piacképes, magas minőségű és értékű termékek állíthatók elő. Ez most olyan területeken is megvalósulhat, ahol erre egyébként nem lenne lehetőség” - mondta a vezető. Somogybán a 2004/2005-ös évben benyújtott 975 kérelem közül a legtöbb az alapszintű szántóföldi célprogramra érkezett. Jelentős számú igénylést nyújtottak be még az integrált ültetvénycélprogramra, valamint a füves élőhelyek kezelésére. Összesen nyolcvanan jelentkeztek az integrált szántóföldi ■ Az AKG a természeti értékek megőrzését szolgálja. növénytermesztés célprogramra, köztük az 1992-ben alakult Bos-Frucht Kft. is. A Kazsokon - egy somogyi kistelepülésen - található, negyvennégy alkalmazottat foglalkoztató cég a növény- termesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozik. „A 2004/2005-ös évtől veszünk részt a programban ötéves kötelezettségvállalással - mondta Batta István ügyvezető. - Nem könnyű megfelelni a kritériumoknak, hiszen a »helyes gazdálkodási gyakorlat« előírásainak betartása mellett még számos más szabályra is oda kell figyelnünk. A program célja beazdak i. ..Ak rafipl; NEMZETI VIDEKFE/LESZTÉSI TERV látható, hiszen azáltal, hogy megóvja a földet a kizsákmányolástól, javítja a talaj minőségét és növeli annak élettartamát.” Az MVH megyei kirendeltségeibe július 31-éig nyújthatják be kérelmeiket a kedvezőtlen adottságú területnek (KÁT) számító birtokon gazdálkodók. A földek besorolása szerint két támogatási kategória van: hektáronként 10,4 (KAT20), illetve 85,9 (KÁT 19) euró. A somogyi gazdák 2004-ben 402 hektárra 7,5 millió forintot, 2005-ben pedig 70 hektárra 1,5 millió forintot kaptak. A félig önellátó gazdaságok (FÖG) szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás célja, hogy segítse a részben árutermelő gazdaságok árutermelésre való átállását jövedelemkiegészítéssel. A támogatási forma 2004-ben indult. Akkor a 145 kérelem közül 107 felelt meg a feltételeknek, és nyerte el 5 évre az 1000 eurós támogatási összeget. Az új igénylők közül tavaly 15-en kapták meg az ösz- szesen 3,8 millió forintot. Somogybán az eddig kiosztott összeg 47,3 millió forint.
