Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-22 / 118. szám

2006. MÁJUS 22., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Bartók Béla előtt tisztelegtek Oklevelek átadása Szenográdi F. Szécsény. Bartók Béla születésé­nek 125. évfordulója alakalmá­ból a szécsényi Krúdy Gyula Vá­rosi Művelődési Központ és Könyvtár, valamint az Erkel Fe­renc Vegyes Kar szervezésében szombaton este Szécsényben rendezték meg a kórusok me­gyei találkozóját. „Ma magasztal a föld! Rendíthe­tetlen Küzdött a Műért s barbár kora ellen! Bartók! Nagy példát int, serkent, tanít” - idézte Fodor József Bartók Béla című versét kö­szöntőjében Csatlós Noémi, a he­lyi gimnázium könyvtáros tanára, a műsor szóvivője. A kórusok me­gyei dalostalálkozóját dr. Serfőzőnédr. Fábián Erzsébet, Szé­csény város polgármestere nyitot­ta meg. Beszédében ő is Bartók Béla munkásságát méltatta.- Világhírű zeneszerző, zon­goraművész és népdalgyűjtő volt. És még sokkal több annál. A Kárpát-medencében élő né­pek kultúrájának, sorsának kö­zösségét felismerő és a népek testvéri együttélését hirdető tu­dós. A jubileumi program kere­tében számtalan világhírű tudós és zeneszerző tiszteleg a XX. század magyar és egyetemes ze­neművészet egyik legmeghatá­rozóbb alakja előtt. Tiszteleg Nógrád megye is a mostani kó­rustalálkozóval - mondta a pol­gármester asszony. Akik ott voltak, egy felemelő művészi rendezvénynek lehet­tek részesei; szép zenei élmény­nyel lettek gazdagabbak. Tiszte­letet, elismerést érdemelnek mindazok, akik a szabadidejük egy részét feláldozva a kórus­muzsika tolmácsolására vállal­koznak. Teszik ezt belső meg­győződésből, a zene, a dal, a művészet iránti elkötelezettsé­gükből mások szórakoztatásra, örömére. Megyénk kórusmuzsikájának egyik meghatározója, a közel fél százada alakult salgótarjáni pe­dagóguskórus. Szécsényben is bizonyították Baárné Dicse Zsu­zsanna vezényletével, hogy több ízben is joggal kapták meg a fesz­tiválkórusok minősítését. Nóg­rád megye legrégebben működő amatőr együttese az 1863-ban alakult balassagyarmati Dalegy­let, amely előadásai során - így volt ez szombaton is - tiszteli a művészetet, a közönséget, elő­adásuk profi. A Dalegylet szá­mos hazai és nemzetközi sikert, díjat, elismerést tudhat magáé­nak. A kórus tagjai a legkülönfé­lébb területen dolgoznak. Ami közös bennük, a zene szeretette. Szép ívű, jól szerkesztett műsort hallhattunk tőlük. Feltétlenül meg kell említeni Ember Csaba - aki 1974-től a kórus szakmai ve­zetője - szuggesztív, a csoporttal együtt élő karnagyi szerepét; a szólóénekest, Tyerescsenko Nagyezsda szép hangját, aki nagy átéléssel énekelt egy lírai hangvitelű dalt. A szakemberektől többször hallani: a kórusokban kevés a férfi, meg kellene erősíteni a te­nor és a basszus szólamot. Füle­ken a férfiak nem csak szeret­nek, de tudnak is énekelni és örömmel teszik azt. A férfikóru­suk számtalan bel- és külföldi meghívásnak tesz eleget. Elő­adásuk Fehér Miklós vezényleté­vel szép színfoltja volt az estnek. Nem mindennapi dolog, hogy egy férfikórus Ave Maria előadá­sára vállalkozik. Nagyszerűen megoldották. Karai József Égi vasút művét remekül adták elő. A szécsényi Erkel Ferenc Ve­gyes Kar 1973-ban jött létre. A kisváros zenei életének egyik meghatározó közössége. Hírük régen túlnőtt a város, a megye határán. Jogosan büszkék hat­szoros arany fokozatú minősíté­sükre, rádiófelvételükre. Karna­gyuk 1994-től Lévárdi Beáta. A csoport tagjai együtt éltek kar­nagyukkal, szépen szólt az éne­kük, méltán arattak nagy közön­ségsikert. Erkel Ferenc Éljen a haza művének a tolmácsolása több volt, mint szép. Felemelő érzés volt a találko­zó fináléja. A fellépő kórusok Lévárdi Beáta vezényletével Bar­tók Béla népdalfeldolgozásaiból adtak elő három dalt. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Er­zsébet és Smelkó István, a mű­velődési ház igazgatója emlék­lapot adtak át a szereplő kóru­soknak. „Előkelő” helyen Közzétette a jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózók listáját az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal a napokban. Az adóhivatal internetes oldalán ol­vasható nyilvántartásban „előkelő” helyen szerepel egy szécsényi vállalkozás is. Schveiczer Szécsény. A jelentős összegű adó­hiánnyal érintett adózók listájá­nak élén egy budapesti vállalko­zás áll, közel 301 millió forintos tartozással. Éppen csak lema­radt a képzeletbeli dobogóról egy szécsényi társaság, amely 209 millió forintos adósságával a negyedik helyet foglalja el. A megállapított jogkövetkezményi az adóslistán összeg 211,6 millió forint. Más Nógrád megyei vállalkozás, illet­ve magánszemély neve nem sze­repel a nyilvántartásban. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint az APEH a negyedévet követő 30 napon belül közzéteszi azok­nak az adózóknak a nevét, lakó­helyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiány és a jogkövetkezmény összegét, akiknek a terhére az előző ne­gyedév során jogerőre emelke­dett határozatban magánszemé­lyek esetén 10 millió, más adó­zók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg. A lista közzététele remélhető­leg javítja a társadalmi igazsá­gosság és közteherviselés érvé­nyesítése érdekében kívánatos jogkövető adózói magatartás erősítését - olvasható az adóhi­vatal internetes oldalán. Fúj a szél... Mihalik Júlia rontja, vagy csak fárasztja a szemet a rendszeres és hosszan tartó számítógépezés? A kérdés megválaszo­lása vitát gerjesztett a szemorvosok és a számítógépes szakemberek között, s a szemben álló álláspontokat hallva feltűnt valami furcsaság. Azok, akik ismerik a szemműködés csínját-bínját, az elváltozásokra való haj­lamait, betegségeit, a korral járó természetes változá­sait, s persze azokat az állapotokat is, amelyek állandó korrigálást, szemüvegviselést kívánnak, a nemet han­goztatták. Míg a komputertudósok az ellenkezőjét, vagyis azt hajtogatták, hogy bizony ártalmas a dolog. Első gondolatom az volt: az utóbbi tábor ezek szerint mégis csak tud valamit, amit nem köt az egyszerű, min­dennapi használó orrára. A második pedig, hogy ezt a tudást ugyan megoszthatná a szerkezeteket korszerű­sítő gyártókkal, hátha mégis ki lehetne védeni az ártal­makat. Szemorvosok szerint a látásélességet nem csök­kenti a huzamos „gépezés,” látószervünk - például a szemizmok - kifáradása az, amit a használó érzékel, s el is magyarázták, miért következik ez be. Kezdőknél, elővigyázatlanoknál gyakran előfordul enyhe kötőhár­tya-gyulladás, illetve a szem kiszáradása, mégpedig azért, mert a képernyő nézése, a koncentrált figyelem közben legtöbben keveset pislognak. Később kialakul a megszokás, a szem hozzáedződik az effajta igénybe vételhez. Ettől függetlenül ajánlatos szüneteket közbe­iktatva dolgozni a komputerrel. AZ EMLÍTETT VITÁBAN MINDEZ JÓL KÖRVONALAZÓDOTT, S per­sze nem ez adott furcsa vonást a polémiának. S erre szá­momra akkor derült fény, amikor az utca emberét is meg­kérdezték, s röviden, tömören - érvek nélkül - az a ha­tározott vélemény kapott hangot, miszerint „igen, rontja a szemet hát innen fújna a szél? Cserélgessük gyakran mindenna­pi munkaeszközünket, hisz’ az egészség fontos? Valóban az. A gyártóknak pedig haszon - ha bennünk van a félsz, az egészségóvás jegyében sűrűn újra és még újabbra cse­rélgetjük a számítógépeket. Gyermekszínjátszó fesztivál Schveiczer K. Balassagyarmat, a xv. Országos Weöres Sándor Gyermekszín­játszó Találkozó területi bemu­tatóját rendezték meg szomba­ton és vasárnap a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban. Az általános iskolák és alapfo­kú művészetoktatási intézmé­nyek csoportjainak produkció­it Honti György színész-rende­ző, Nyári Andor drámatanár-szí- nész és Perényi Balázs rendező­színikritikus bírálták, míg a műsorvezetői tisztet Patakiné Kerner Edit töltötte be. A gyer­mekek valódi fesztiválhangula­tot teremtettek, de a szervező kultúrotthonnak is kijutott a zsűri dicséretéből. Nógrád megyéből szombaton a magyarnándori általános isko­la és óvoda, valamint a balassa­gyarmati Dózsa György Általá­nos Iskola csapatai mutatkoztak be, három fóti, két dabasi, vala­mint egy-egy kőkúti, bagi és kis­béri együttes társaságában. Másnap a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Művészeti Isko­la színjátszói léptek színpadra, de egy-egy dabasi és isaszegi in­tézmény növendékeinek is tap­solhatott a közönség. Néhány nap múlva kiderül, mely csapa­tok szerepelhetnek az országos gálán is. „Szivárványos cigánykerék”: Hajdúböszörmény győzött A hajdúböszörményi gyerekek nyerték meg a „Szivár- ványos cigánykerék” elnevezésű, az Oktatási Minisz­térium által támogatott műveltségi és művészeti vetél­kedő döntőjét, amelyet szombaton rendeztek meg a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. S. K. Salgótarján. A csapatok a 2005 októbere és ez év májusa között zajlott tesztversenyen szereztek jogot arra, hogy megmérettessék magukat a salgótarjáni finálé­ban. A szervezők a 12 legjobbat hívták meg a döntőbe, de csak hét csapat tudott megjelenni. A résztvevőket Szomora Szi­lárd, a Nógrád Megyei Cigány Képviselők és Szószólók Szövet­ségének elnöke köszöntötte. A zsűriben dr. Csongrády Béla köz­író, lapunk korábbi főszerkesz­tője, Botos Zoltán festőművész és Eri//rizse/író-költő foglalt he­lyet. A roma kultúrához, a ci­gány-magyar együttélés évszá­zadainak értékeihez kötődő döntő - csakúgy, mint a'teszt- versenyek műveltséganyaga - tudatos ismeretterjesztő célt szolgált. Az írásos munka szi­gorúbb szakmaisága után azon­ban szombaton elsősorban az egymás megismerését célzó já­tékos feladatokat kellett megol­daniuk a gyerekeknek. Szoros, hangulatos verseny­ben Hajdúböszörmény csapata végzett az első helyen, megelőz­ve Hejőkeresztúr és Budapest (Száraznád utca) csapatait. He- lyezetlenül végzett, de szépen szerepelt Balassagyarmat (Kiss Árpád Általános Iskola), Bátonyterenye, Felsőzsolca és Baglyasalja együttese is. A győz-' tesek értékes ajándékokkal gaz­dagodtak, de senkinek sem kel­lett üres kézzel hazamenni.- A mai ingerült, előítéletes vi­lágban fontos, hogy a roma gye­rekek büszkék legyenek a szár­mazásukra, öntudattal, önbiza­lommal éljék meg, hiszen a ro­ma kultúrának is megvannak a maga értékei, képes zseniális teljesítményekre - mondta Er­dős István, a verseny szervezője. A győztes hajdúböszörményi trió a vetélkedőn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom