Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-11 / 109. szám

3 2006. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Itt éltek, aludtak a gyermekek... Ez van! Juhász Anita nagyon sok hányatott sorsú családról lehet olvasni lapunkban is. A legtöbb emberben első gondolatként az fogalmazódik meg, hogy hogyan lehetne ezeken az embereken segíteni? Tapasztala­taim szerint többnyire azok segítenek, azok adnak, akik maguk is segítségre szorulnának. Egy kisnyugdíjasnak nem jelent az di­lemmát, hogy pár száz, vagy ezer forintot átutaljon például árvíz- károsultaknak, menhelyre kényszerült állatoknak. Nem azon gon­dolkoznak, hogy vajon tényleg azok kapják-e a pénz, akiknek va­lóban szánták? Adnak - önzetlenül. az embernek minél több pénze van, annál többet akar. Nemhogy adni belőle olyanoknak, akik valóba rászorulnának! Persze, van­nak olyanok is, akik lelkiismeretük megnyugtatásaként pár „ga­rast” adományoznak. sokszor írtam már arról, hogy szerintem az emberek egyre jobban eltávolodnak egymástól és csak saját magukkal foglalkoz­nak. Ezt egyre többet tapasztalom. Nem tehetek ellene semmit, nekik mit sem ér a szép szó. Csak dühöngök és abban bízom, hogy én nem fogok megváltozni és azok sem, akiket jó emberként is­mertem meg. Sőt, talán ők is még jobbak lesznek és jobban rá­döbbennek arra, hogy az a nagyobb boldogság, ha valaki ad és nem az, ha kap. Hogy jobb a másikat boldognak látni, hiszen csak így lehetünk mi is azok. Hogy jobb érzés az, amikor egy hajlék­talan megköszöni a neki nyújtott pár forintot, mint amikor egy magas beosztású ember köszöni meg azt, hogy hozzájárultunk sikeréhez, esetleg a milliói gyarapodásához. Ám ilyen a világ - ez lett a „rendje”. S ha sok lúd disznót is győz, akkor sem válto­zik semmi... Rangos elismerés Szabó A. Balassagyarmat A Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumának minisztere a közelmúltban Fors­ter Gyula-emlékérmet adomá­nyozott Majdan Béla helytörté­nésznek a műemlékvédelem és a kulturálisörökség-védelem terü­letén kifejtett munkásságáért. (Folytatás az 1. oldalról) A három gyermek összes játé­ka egy műanyag halálfej és egy szőrmék volt, télen még játsza­ni sem engedték ki őket. Fa- priccsen aludtak, nem volt ágy­neműjük, egy nejlonfóliát terí­tettek alájuk lepedő gyanánt. Ha éjszaka valamelyikük bepisilt, egész éjjel térdepelniük kellett magasba tartott kézzel. Megtudtuk azt is: egy évvel korábban már volt eljárás kis­korú veszélyeztetése bűntett gyanúja miatt az anya és a neve­lőapa ellen, amikor szintén bán­talmazásnyomokat találtak a gyerekeken, s megállapítható volt a lelki sanyargatás, a meg­szégyenítés is. Akkor nem emel­ték ki a családból a gyermeke­ket. Azóta az anya többé-kevés- bé rendszeresen hordta óvodába a testvéreket. Megállapítható, hogy fejlődés terén elmaradnak a hasonló korú társaiktól, ami mutatja, hogy nem foglalkoztak velük. Jelenleg az anya ellen fo­lyik az eljárás, aki elismerte, hogy bántalmazta a középső gyereket, de a bántalmazás módját csak részben ismerte el.- A legkisebb fiú szenvedte a legcsúnyább sérüléseket, nem véletlen tehát, hogy aznap ott­hon tartotta őt anyja - mondja a főhadnagy. - Világos az is, hogy a gyerekeknek azt mondták, ne mondjanak senkinek semmit: amikor a rendőrök kiérkeztek a családhoz, a kisfiú egy kartonla­pot tartott maga elé, s még mie­lőtt bárki kérdezett volna vala­mit, elkezdte hajtogatni: nem csináltam semmit, nem mondok semmit, nem vagyok rossz! A testvéreket ideiglenes hatályú el­helyezésről szóló határozattal ki­emeltük a családból, és egy sal­gótarjáni gyermekotthonban he­lyeztük el őket. Az anyának és a nevelőapá­nak van egy közös gyermeke is, egyelőre vizsgáljuk, hogy őt bán­talmazták-e, kitették-e lelki meg­próbáltatásnak. Annyi bizonyos: a gyermekek nem rendültek meg, hogy elvittük őket. Amióta a gyermekotthonban vannak, a rendőrségen az anya nem érdek­lődött utánuk, s tudtommal az otthonban sem, pedig tudja, hol vannak elhelyezve a gyermekek. A salgótarjáni gyermekott­hon vezetője kérdésünkre el­mondta: mindhárom gyermek rossz állapotban került hozzá­juk, mind fizikális, mind men­tális szempontból. Maradandó sérülések vannak rajtuk test- szerte, bántalmazástól eredő sebhelyek arcukon és testükön, kopaszra nyírt fejükön foltok: a kitépett haj helye. Mint mond­ta, a testvérek egyáltalán nem hiányolják anyjukat, sőt azt mondják: szeretnének az ott­honban maradni. Az anya sem érdeklődik a kicsik után. Hoz­zátette azt is: sok mindent lá­tott már, de ilyen kicsi gyerme­keknél most találkozott először ilyen fokú és ennyi, bántalma­zástól származó sérüléssel. Megújult a zsidó múzeum Balassagyarmat. Megújult a vá­rosban található Ipoly menti zsidó múzeum. A munkálatok során felújították a tetőzetet, újrafestették az épületet, s a néhány hét leforgása alatt végbemenő felújítást követően az intézmény újra látogatható. Az idegenforgalmi szezon im­már kezdetét vette. A nyitást követő napon budapesti kö­zépiskolások és egy esztergo­mi nyugdíjasokból álló klub tagjai voltak az első vendé­gek. A napokban Svédország­ba és Izraelbe elszármazott balassagyarmatiak érkezését is várják. Bartók-díjat kaptak Építkezések, mint veszélyforrások Mihalik Júlia Salgótarján. Főként az építőipari munkabiztonságra összpontosí­tott az a tegnapi konferencia, amelyet a salgótarjáni J. L. Seagull Szakképző Iskola ren­dezett meg pályázati támogatás felhásználásával, munkahelyi vezetők, munkavédelmi felada­tokat ellátók, köztük oktatók számára. A magasban végzett munka során következik be ugyanis a legtöbb baleset, a má­sodik e tekintetben legveszélye­sebb terület a mezőgazdaság. Körmendy Éva, a rendező in­tézmény igazgatója és Tordai Pé­ter, a Nógrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, majd Szabó József, az Országos Mun­kabiztonsági és Munkaügyi Fel­ügyelőség észak-magyarországi felügyelőségének helyettes igaz­gatója a régiós helyzetképet vá­zolta, s jelezte az ellenőrzésben várható változásokat. Körmendy Tibor munkavédel­mi szakértő előadásában a mun­kabiztonsági szolgáltató és a munkáltató közötti felelősségtel­jes kapcsolat legérzékenyebb pontjaira, így például a kiválasz­tott személy alkalmasságának fontosságára, a szerződés körül­tekintő megkötésére, a büntet­hetőség okaira világított rá. A továbbiakban - szintén az építőiparral összefüggésben - munkaegészségügyi kérdéseket boncolgattak az előadók, mint gyakori veszélyforrásról, szó volt a vegyi anyagokról, valamint az egyéni védőeszközök kiválasztá­sának szempontjairól. Végül pe­dig a korszerű munkavédelmi oktatáshoz használható segéd­anyagokat mutatta be a szakkép­ző iskola vezetője. Szeles E. Hollókő. Bartók Béla születésé­nek 125. évében Bartók Béla- emlékdíjban részesült Hollókő faluközössége. Az emlékdíjat a Magyar Művészetért Díj kura­tóriumának nevében dr. Gubcsi Lajos, a Herendi Porcelánma­nufaktúra Rt. képviseletében dr. Simon Attila adta át a Ma­gyar Rádió Márványtermében április elején. Az emlékdíjat - a Bartók-szob- rot - a Herendi Porcelánmanu­faktúra Rt. készítette, amelyet ez alkalommal megillette mások mellett Polgár Lászlót, Ránki De­zsőt, Eötvös Pétert, Szabadi Vil­most, a Magyar Rádió Gyermek- kórusát, Móser Zoltánt, Tolcsvay Bélát, Kováts Kolost, Kozma atyát, Dresch Dudás Mihályt A díjazot­tak egy emléklapot és a Magyar Művészetért két legújabb díszal­bumát is kiérdemelték. Szabó Csaba, Hollókő polgár- mestere szerint, az elismerés a faluközösség érdeme, hiszen szinte minden hollókői tesz va­lamit a településért. Mint mond­ta „őrizzük népszokásainkat, a népi kultúránkat. Örülünk, hogy erre felfigyeltek.” Segítő kezek (Folytatás az 1. oldalról) Oláh Lajos salgótarjáni önkor­mányzati képviselő karolta föl elsőként a lányt és édesanyját. Oláh Lajos elmondta: a kam­pány időszakában nem volt ide­je foglalkozni a családdal, de úgy értesült, hogy a beígért se­gítséget szinte mindenhonnan megkapták. Mint azt megírtuk, elsősorban Kovácsáé Czene Csillának, Sal­gótarján alpolgármesterének kö­szönhető, hogy Mária és édes­anyja nagyon gyorsan (pár nap alatt) jutott lakáshoz, ahol már nem kellett attól rettegniük, hogy egy hideg éjszakán meg­fagynak, hiszen tüzelőjük sem volt. Az alpolgármestertől meg­tudtuk, hogy a kéttagú család jö­vedelme még most is nagyon alacsony, de szerencsére több tá­mogatást is igénybe vehetnek, mint például 2163 forint lakbér- támogatást, 3000 forint norma­tív lakásfenntartási támogatást és már kétszer kaptak 4000 fo­rintos átmeneti segélyt is. Ezen­kívül Mária kapja az aktív korú­ak szociális segélyét, ami 18 060 forint, édesanyja nyugdíja 35 ezer 169 forint. Kovácsné Czene Csilla szerint Máriáéknak valóban elkelt már a segítség és nagyon örül annak, hogy megkeresésére egy ember­ként állt melléjük többek között a Salgó Vagyon Kft., a Foglalkoz­tatási Kht. és a városi közgyűlés. Körmendy Tibor felelősségről, alkalmasságról és egyértelmű szerződésekről beszélt Hat közmunkás Magyarnándor. jelenleg a köz­ség önkormányzata pályázati támogatásoknak köszönhető­en hat közmunkást foglalkoz­tat: egy részük a közintézmé­nyekben dolgozik, egy részük pedig az utak, a terek gondozá­sát, karbantartását végzi. Az intézményekben foglalkozta­tottak között van óvodai dajka és könyvelői munkát ellátó szakember is. Mozaikok Salgótarján. A II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola galériájá­ban május 12-én 10 órakor nyitja meg Nádasdi Csilla igaz­gató Gyurkó Péter fotóriporter „Rákóczis mozaikok” című ki­állítását. A tárlat június 23-ig látható. Ez volt április Rétság. Már látható a városi művelődési központban az a fotódokumentációs tárlat, amely április hónap történése­it eleveníti fel. Országos döntő Salgótarján. A salgóbányai Medves Hotelben május 13-án tartják meg a közlekedésre ne­velési országos verseny döntő­jét a Nógrád Megyei Pedagógi­ai és Közművelődési Intézet rendezésében. Az általános is­kolák harmadikosai számára meghirdetett vetélkedő utolsó fordulóján, délelőtt, elméleti és ügyességi feladatokat oldanak majd meg a diákok. Az ered­ményhirdetés és díjátadás a kora esti órákban lesz. Kitüntetés Mátranovák. A Vöröskereszt vi­lágnapja alkalmából pár napja tartott budapesti ünnepségen kitüntették Bakó Csabánét, a mátranováki általános iskola igazgatóját, aki korábban vörös­keresztes tanárelnökként segí­tette a humanitárius szervezet tevékenységét, illetve az után­pótlás-nevelést. A vezetése alatt álló intézmény megyénkben el­sőként vállalta, hogy bázisisko­la lesz, s kiválóan végzi az ezzel járó feladatokat. Hasonló telje­sítményért rajta kívül még né­gyen kaptak elismerést a parla­menti rendezvényen. „Nem mondok semmit, nem vagyok rossz!"

Next

/
Oldalképek
Tartalom