Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-11 / 109. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2006. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Sínen a „charterjárat” Szabó Andrea A május 3-i remek kirándulóidőben mintegy 450 zuglói gyermek vonatozott végig Nógrád megye szép tájain: a fiatalok nem csak Szécsény nevezetességeivel ismerkedtek meg, de a húszmillió éves ipolytarnóci ős- leletegyüttest is megtekintették. A kirándulás tette fél a koronát egy - a zuglói önkormányzat által meghirdetett - többfordulós vetélkedőre, mely stílusosan a „Talpalatnyi Föld” címet viselte, s mely nem kevesebb, mint félezer gyermeket mozgatott meg a kerület túlnyomórészt ön- kormányzati iskoláiból. A megmérettetésen 29 alsó tagozatos és 42 felsős csapat indult el, akik számára, immár a vetélkedő eredményhirdetését követően, Boleváczné Tóth Judit, a zuglói önkormányzat társadalmi kapcsolatokért felelős referense a Nógrád megyei kirándulást szervezte. A Herman Ottó Általános Iskola hatodik osztályosai vonatozás közben, Szécsényből Ipolytarnóc felé haladva készségesen beszámoltak arról, milyen feladatokat kellett a verseny során végrehajtaniuk. Kerületük különböző helyszíneit keresték fel, s látogatásukat követően feladatlapot töltöttek ki a látottak alapján. A legnagyobb élményt természetesen az állatkert jelentette, s az ál? latfelismerési kérdések bizonyultak a legérdekesebbnek, de természetfilmek és rajzfilmek alapján szintén kaptak izgalmas feladatokat. - Itt, Nógrádban is láttunk már útközben őzet, nyu- lat - mesélték a vetélkedő első helyezettjei, az „Észbúvárok” elnevezésű csapat 12 évesei, akik a Petőfi Csarnokban megrendezett döntőn remekeltek, s akik a „Barangolókkal” együtt nagyon várták már, milyen őslények nyomára bukkanhatnak Ipoly- tarnócon. A vonatozók másik fele mindeközben Szécsényben ismerkedett a várkerttel, hogy aztán „második turnusként” ők is a mamutok nyomába eredjenek. A gyerekeket a szécsényi művelődési ház kézművesprogramokkal várta, s egy élménydús nap után immár késő este futottak be a Keleti pályaudvarra. A program lebonyolításában készségesen álltak rendelkezésre a Nógrád-vidéki térségi vasút munkatársai, Gere József, a szervezet vezetője irányításával. A hagyományos Bhv.-kocsikból álló - egyébként Szolnokról származó - szerelvény Hatvanból kapott mozdonyát balassagyarmati mozdonyvezető vezette: teljes volt tehát az összefogás. - A 2005-2006-os évi hivatalos menetrendben meg vannak hirdetve a charter- vagyis különvonatok. Ezt a lehetőséget ragadták meg most a zuglóiak - tudtuk meg Gere Józseftől. Az utazás közben önfeledten szórakozó gyerekek látványa meggyőzhette a szemlélőt arról: a térségi vasutat legfőképp az utasok, a növekvő lakossági igények éltethetik, s a vonatozás párját ritkító, egészen sajátos, közösségteremtő élményt nyújthat az arra fogékonyaknak. Tisztelt Gvárdián Úr! írása olvasásakor valósággal elszégyelltem magam, hogy - magyar szakos gimnáziumi tanár létemre - mennyire járatlan vagyok a magyar nyelvben. ígérem, ezentúl többet forgatom a Magyar nyelv értelmező szótárát. Ámbár okfejtéséből még mindig nem derül ki számomra, a három legfőbb közjogi méltóság egyikét, az MSZP alelnökét, az istenhitéről jól ismert dr. Szili Katalint, aki a történelmi egyházak és pártja viszonyáról is tájékozódni kívánt kam- pányútja során - ahogyan tette ezt Balassagyarmaton - miért nem fogadták a szécsényi kolostorban, s miért nem kapott sem egy „istenho- zott”-at, sem egy „istenhozzád”-ot egyetlen egyházi személytől sem... Bátorkodom megjegyezni: az lett volna az ideális, ha egyháza a választást megelőző időszakban minden politikai párt irányában ilyen következetes távolságtartást mutat. Tisztelettel: Szabó Andrea újságíró Három évtizedes jubileum A Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége, nemrégiben ünnepelte megalakulásának 30 éves jubileumi évfordulóját. Bíró Miklós, - aki megalakulásától elnöke a megyei szövetségnek - ünnepi beszédében vissza tekintett a kezdetekre, amikor 1974-ben az Ipoly- Mátravidéki Területi Bizottság megalakulásával - mely 25 egyesületet tömörített magába - szervezett formát öltött a „tág” megyei horgászközössége. Két évvel később alakult meg a MOHOSZ Nógrád Megyei Intézőbizottsága, mely jogelődje a mai szövetségnek. A 30 év alatt számtalan átalakuláson ment keresztül a szervezet, mely igazán akkor érte le a demokratizmus csúcsát, amikor 1993-ban alulról jövő kezdeményezéssel - a horgászegyesületek létrehozták megyei érdek- képviseleti szerveiket, majd e megyei szervezetek, az országos szövetséget. Tanúi lehettünk megyénkén belül is e változásoknak: az elnöki, egy személyes vezetést a demokratikus, felelős testületi vezetés vette át; az egyesületek nyitottakká váltak tagfelvételeikben és a napi jegyes horgászok fogadásában, de jó irányban változott a haltelepítésekkel kapcsolatos korábbi merevség is. Összességében elmondható, hogy a megye horgásztársadalma összetartó, erős horgászközösséggé vált, mely nem csupán megyén belüli, de a MOHOSZ és más megyei horgászegyesületek elismerését is kiváltotta. E folyamat természetesen nem volt mentes a problémáktól sem, melyek bosszúságot okoztak, de jócskán örülhettünk közös sikereinknek is. Nos, a meghitt, családias beszélgetésben az emlékek, a közös élmények mind-mind előkerültek. Jó volt ismét látni, találkozni a régi „nagy öregekkel": Fúria Károllyal, Csákvári Edével, Révai Zoltánnal, Thurzó Lajossal és hosszan sorolhatnánk; de a terjedelem harminc kitüntetett felsorolását nem teszi lehetővé. A régiek közül - sajnos - már sokan nem ünnepelhettek velünk, ők tizenketten posztumusz kitüntetésben részesültek. Az elmúlt évek során több szervezet működött együtt, segítette horgászközösségeinket, ők is megtisztelték az ünnepi ülést: Varga László hivatalvezető, az FVM Nógrád Megyei Hivatala; Lajos Zsigmond alel- nök, a MOHOSZ; Ponyi Béla r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság; Dúzs József ezredes, igazgató a ?. balassagyarmati határ1P őrség; Sagyibó Sándor a vízügyi igazgatóság balassagyarmati 2. sz. üzemmérnökség vezetője és Jánosává Magda, a szlovák horgászszövetség képviseletében elismeréseket vettek át. Bízva abban, hogy a következő, jubileumi megemlékezésen a mostaniak közül még sokan együtt ünnepelhetnek, kívánunk nekik jó egészséget és sok horgászsikert. ■ Ivitz Zoltán Civil fórum a tapasztalatok, aktualitások jegyében Bátonyterenye. A Városi Közművelődési Központ és Könyvtár, valamint a Nógrád megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda közös szervezésében észak-magyarországi civil fórum megrendezésére, valamint az esélyegyenlőségi fórum kihelyezett ülésére került sor a közelmúltban. Az eseményt Berki Judit, a koordinációs iroda vezetője nyitotta meg. A fórum díszvendége dr. Lévai Katalin, az Európai Parlament tagja, az Európai Parlament jogi bizottságának alelnöke és az emberjogi bizottság tagja „Merre tart Európa?” címmel tartott előadást. Előadásában szólt a Nemzeti Civil Alapprogram jelentőségéről, elismertségéről, lehetőségéről, egyáltalán a magyar- országi civil szféra helyzetéről. Bemutatta a nyugati demokráciákban sikeresebb működés okait, mint régebben meglévő hagyományok, a töretlen társadalmi fejlődés előnyei, a partneri helyzet sikeres kivívása, egyáltalán az intézmény hálózat, a működés mechanizmus stabilabb meglétét. Magyarországon e szektor erősödése érzékelhető az érdekérvényesítés és a kommunikáció szintjén. Véleménye szerint a személyi jövedelemadó 1 százaléka jó alapot szolgál, de hosszú távon nem igazán tudja biztosítani a működés feltételeit. A civil szervezeteknek jobban meg kell magukat mutatni. Lehet tanulni az üzleti világból, a direkt marketingből. S felfogható termékként is, amit el kell tudni adni. Ehhez jó lehetőséget teremt az internet használat, figyelemfelkeltő honlapok szerkesztésével. Jobban kellene élni az akciókkal, (pl. NANE a családon belüli erőszak ellen,), a vizuális megjelenítés hatásosságával. Tapasztalata szerint az adományozás kultúrája sokkal nagyobb a nyugati társadalmakban. Nagy tisztelet övezi e tevékenységet, erkölcsi, anyagi, egyáltalán gazdasági kérdésként élik meg. Egyértelműen jobb és eredményesebb a kultúra támogatása, például a Mecénás-klubok működése. A képviselő részletesen szólt a partnerség szerepéről. Szerződések, ajánlások, doktrínák helyzetéről, amelyek útján beleszólhatnak a az EU-döntések folyamatába. Említést tett többek között az 1957-es római szerződésről, az 1970-es Eu képviselők „zöld- könyvéről”, az 1986-os közleményről. Hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, impulzusok, ötletek adásának szerepét. Felsorolt néhány kapcsolódási pontot, amely még eredményesebbé teheti a civil szféra működést, mint a média érdeklődése, a kommunikáció kiszélesítése. Az Európai Parlament egyetlen döntést nem hoz meg anélkül, hogy ne kérné ki a civil szervezetek véleményét. Kérdésre válaszolva elmondta, az Európai Parlamentben elért egyik legjelentősebb eredményének tarja a roma fórum létrehozását, amely nemzetközi kerek asztal keretében a romániai romák helyzetét tűzte napirendre. Fiatal tagállam lévén nagyra tartja, hogy őt, Magyarország képviselőjét megbízták meg az on-line zenei licencjogok törvényalkotójának. Rendszeresen részt vesz meghallgatásokon, hogy közveüenül, direkt módon juttathassa el tapasztalatait a törvényalkotókhoz. Itt említette meg A Nők a hullámon elnevezésű civil megmozdulást, amely az abortusz tiltása ellen emelt szót. A nők helyzetével kapcsolatosan a korábbi nőpolitikái tévedések ismétlődését véli felfedezni. Egyrészt a család, az anyaság előtérbe helyezése, másrészt a nő és férfi egyenjogúság megvalósítása, pl, a vezető funkciók betöltésénél, vagy épen a választhatóság elvének erőteljesebb hangsúlyozása kerül előtérbe a pártpolitika(k) mentén. Elégedetlenségének adott hangot ezzel kapcsolatosan a tömegmédiában megjelenő kép kétségbeejtő volta miatt. A magyarországi romák legfontosabb problémájának tartja a szegénységet, az iskolázatlanságot, a szegény telepek meglétét, a megfelelő érdekképviselet hiányát. A nap munkaprogramjában előadás hangzott el az NCA lehetőségeiről a törvényi szabályozás tükrében dr. Jagasics Béla, az ICSSZEM civil kapcsolatok főosztálya megbízott főosztályvezetője előadásában elmondta: 2003-as adatok szerint az 53 ezernyi nonprofit szervezet évi 730 milliárdnyi bevételéből 42 százaléknyi az önkormányzatok támogatási része, s mintegy 75000 embernek ad munkát, főállást. A kormányzat civil stratégiájáról szólva hangsúlyozta a függetlenség, önállóság, autonómia tiszteletben tartását, önkéntességet. Bemutatta az NCA három alappillérét - paragrafus, párbeszéd, pénz - a jogi környezet, a partnerség és az állami támogatás helyzetét. A Nemzeti Civil Alapprogram valóságos hungarikum, hiszen máshol nincs ilyen civil partnerségi rendszer. Legfontosabb nóvumai: a nagy összegű forrás, mintegy felülről bekötetlen zsák, az szja felajánlott 1 százaléknak, minden forintjához az állam újabb egy forintot tesz. A szervezetek mindennek 60 százalékát működési költségekre fordítják. Az NCA tanácsa, kollégiumok működése kapcsán hangsúlyozta: a régiókban - ahol ismerik a pályázókat - döntenek a pályázatokról. Az idén az adózók egyhar- mada adta civil szervezetek javára egyszázalékos felajánlását, a megváltozott adózás rendje miatt azonban (a 2004-2005 években) 100 millió forintnyi csökkenés keletkezett. Ezért nagy kihívás más kiegészítő források keresése. Pontos pályázás, elszámolás, közhasznúsági jelentés, mindez kemény rendszer, fegyelmet igényel. Az idei pályázatok is a működés feltételeihez, továbbá a társadalmi szerepvállalás segítéséhez, a közhasznú tevékenységhez, érdekérvényesítéshez, egyáltalán a demokrácia fejlesztéséhez kapcsolódhatnak. A nemzetközi, határ menti kapcsolatok, az európai uniós döntés- hozatalban való részvétel jelentheti a nemzetközi jellegű tevékenységet. A nap során a szekciókban nonprofit szervezeteknek nyújtott szolgáltatások, kulturális tevékenységek, nevelés, oktatás a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteinek részvételével, tovább egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, betegjogok, valamint gyermek és ifjúságvédelem, ellátott jogok területe, illetve a természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem területe, az itt működő civil szervezetek részvétele került napirendre. Valamennyi szekcióban számos, konkrét kérdéseket, problémákat felvető vélemény hangzott el, illetve cseréltek tapasztalatot a résztvevők. Mindezek ösz- szegezése, rendszerezése, beépítése az elkövetkezendő időszak tevékenységébe további biztosítéka a még eredményesebb munkának.
