Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-15 / 89. szám

4 2005. ÁPRILIS 15., SZOMBAT KULTÚRA Bartók-est ..tiszta forrásból’7 „Bartók öntörvényű konok csillag... / Nekem példa és megváltás, mint a legfényesebb / árvák: Ady és József Attila. Ót látom a magasban, / fehéren izzó haját, a sztatoszférát legyőző szemeit. / Tenyerében óra: méri és ellenőrzi a Mindenség zenéjét.” Nagy László „Bar­tók és a ragadozók” című verséből valók e sorok, amelyek jegyében, szellemében a költészet napja elő­estéjén bemutatta legújabb - második évfolyam ötö­dik számát - Salgótarjánban, a Balassi Bálint Könyv­tárban a Palóc Parnasszus elnevezésű pódiumújság. jáni születésű és Pásztón gyere- keskedett Kossuth-díjas rendező Gaál István alig néhány éves Bartók-filmjével, amelynek „címszereplőit” a Dolinka fenyő­inek egykoron víz mosta, ma is meglévő „gyökerei” adták - hangzott el mindez jelen sorok írójának főszerkesztői jegyzeté­ben. A Palóc Parnasszus ezúttal nem távolból hívott vendéget, beszélgetőpartnert. A helyben A Pódium Stúdió és a Vertich Színpad képviselői a Palóc Parnasszus szig­nálját éneklik Miután az idén Kő Pál József Attila-reliefje a művelődési köz­pont előcsarnokában és Varga Imre Radnóti-szobra a Fő téren az átalakítási munkálatok miatt nem koszorúzható meg, jelképe­sen hajtjuk meg fejünket a ma­gyar líra klasszikusainak emlé­ke előtt - mondta Puszta Béla polgármester köszöntőjében. Ki­emelte, hogy nincs a világon még egy nemzet, amelynek kul­túrájában olyan erős lenne a köl­tészet társadalmi szerepe, mint éppen a miénkben. Szólt anya­nyelvűnk felmérhetetlen értéke­iről, Bartók Béla népzenei gyűj­tőmunkájának jelentőségéről és értékelte azt a szerepet, amelyet a Palóc Parnasszus a város mű­velődési, művészeti életében be­tölt. A „Bartók konok csillag” című összeállítás a zeneszerző hang­jának bejátszásával kezdődött. Az értelemszerűen archív felvé­telen „A kilenc csodaszarvas” története idéződött fel. - Bartók - a magyar és a nem magyar, a népi és az urbánus kultúra mes­terséges, rossz dichotómiáján fe­lülemelkedni képes - életfilozó­fiáját, a „tiszta, friss és egészsé­ges forrásra” apelláló művészi hitvallását, gyakorlatát ebben az évben, születésének 125. évfor­dulója alkalmából sok helyütt elemzik szerte az országban és határainkon túl is, de itt Nógrád- ban érdemes sajátosan is emlé­kezni rá. Például annak az 1965- ös „Concerto” című tévéfilmnek a felelevenítésével, amelyben az alkotók - köztük a fiatal Korill Ferenccel - a bartóki zene képi világát Salgótarján akkoriban még csak formálódó új építésé­ből merítették. Vagy a salgótar­élő Nagy Zoltán tanárt, etnográ­fust Pál József kérdezte a népi kultúra gyűjtésének sajátossá­gairól és természetesen Bartók ez irányú tevékenységéről. A folklórkincsek megmentésében évtizedes tapasztalatokkal ren­delkező Nagy Zoltán elmondta: Bartók felismerte, hogy a hon­foglalás előtti időkre visszavezet­hető, keleti eredetű parasztda­lokban található a legrégibb gyö­kere a magyar népzenének. Ugyanakkor azokra a közös kap­csolatokra, hatásokra is ráirá­nyította a figyelmet, amelyek a Kárpát-medencei népek művé­szetét összefűzik, a sok rokon variánst létrehozzák. Nagy Zol­tán Bartók elismerésre érdemes magatartásjegyeként emelte ki a mindenkori veszélyeztetettek­kel, üldözöttekkel szemben ta­núsított szolidaritását. Bódi Tóth Elemér költő azon túl, hogy né­hány fejből előadott saját versé­vel, a szabadság és felelősség összefüggéseit taglaló eredeti gondolatával ezúttal is meglepte a közönséget, főként a bartóki életmű saját korabeli érdemte­len értelmezésének felidézésé­vel foglalkozott és bemutatta if]. Szabó István Bartók-szobrát, amelyet a Palóc Parnasszus szerkesztősége „fedezett fel” és éppen erre az ünnepi alkalomra „szabadított ki” a művész benczúrfalvai műterméből. A nyolcvanas években saját elha­tározásból készült életnagyságú szobor lágy ívű, diófarönkből formázta meg a zeneszerzőt, jól kiemelve a belső hangra figyelő személyiségét, a zene által átlé- nyegített törékeny alkatát. A pódiumújság Vélemény ro­vatában Laczkó Pál élményszerű kiselőadást tartott Bartók és az irodalom címmel. Témáját több metszetben - Bartók irodalmi él­ményei, Bartók és a kortárs iro­dalom, Bartók és a zeneiroda­lom, Bartók a szépirodalomban - vezette elő, sok-sok konkrét példával illusztrálva mondandó­ját. A hallgatóság megtudhatta többek között, hogy Bartók - no­ha sokat tett a magyar nyelv ápo­lása, értékeinek megőrzése ér­Hrúz Dénes, a Düvő népzenei együttes vezetője ezúttal a dudát szólaltatta meg dekében is - nem kevesebb mint tizenhárom nyelvben tájékozó­dott valamilyen szinten. Szeret­te Lessing, Goethe, Heine műve­it, Verne Gyula „Rejtelmes szi- get”-ét, de kiválóan ismerte a klasszikus magyar irodalmat is. Laczkó Pál elemezte három hu­szadik század eleji folyóirat - Nyugat, Ma, Szép Szó - és Bar­tók kapcsolatát, e lapokban való jelenlétét. Bartók munkássága, habitusa, életsorsa jó néhány él­vonalbeli költőt - mások mellett /llyés Gyulát, Vas Istvánt, Baka Istvánt, Baranyi Ferencet - meg­ihletett: Laczkó Pál e Bartók-ver- sek alapvető sajátosságaira is igyekezett rámutatni. Mi sem természetesebb, hogy a Palóc Parnasszuson ezúttal sem csak elemzések, meditativ elmélkedések kaptak helyet, sze­repeltek az est jellegéhez igazo­dó konkrét művek és az azokat interpretáló előadók is. így Sán­dor Zoltán előadóművész tolmá­csolta Móra Ferenc „Honti igri- cek” című írásának részletét, az ígéretes tehetségű Kubinyi Júlia népdalokat énekelt, a Dűvő együttes vezetője, Ilrúz Dénes különleges dudaszólóval rukkolt ki - majd Kubinyi Júliát is kísér­te e ritka hangszeren - Fodor Sándor és Tóth Tibor, a zeneisko­la két hegedűs művész-tanára duóban játszott Bartók-műveket (a „Bánkódás"-t, a „Máramarosi táncok”-at, a „Katonanótá”-t és a „Párnás tánc”-ot), Kassák Lajos „A mérleg serpenyője” című ver­sét Demus Péter középiskolás, a megyei József Attila versmon­dóverseny idei győztese, a beve­zetőben már idézett Nagy Lász- ló-verset pedig Sándor Zsombor, a Shakespeare Színiakadémia helyi hallgatója adta elő. A mű­sorban, amelyet Sándor Zoltán és T Pataki László szerkesztett és rendezett, közreműködött - mint mindig korábban is - a Pó­dium Stúdió és a Vertich Szín­pad néhány ifjú tagja is. A (mű)sorvezetői teendőket - ugyancsak hagyományosan - P. Kerner Edit előadóművész látta el. A nagy létszámú közönség - mint a műsor utáni baráti be­szélgetésen is kiderült - tetszés­sel fogadta a múzsák testvérisé­gére alapozó bemutatót. ■ Csongrády Béla Es újra hozzánk jő a világ legjobb rockfuvolása lan Anderson (Jethro Tull), a Sturcz Chamber Orchestrával Ki ne ismerné Ian Andersont, a legendás Jethro Túliból. Az együttes rocktörténeti helyét el­sősorban Anderson fuvola és ze­neszerzői zsenialitása határozta meg. Ez a banda volt szinte az egyetlen ebben a műfajban, akik több mint harminc éven keresz­tül töretlen sikerrel szerepeltek világszerte. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az 55 millió el­adott album, számtalan arany-, platina-, gyémántlemez és zenei díjak sokasága. Ian Anderson és a Jethro Tull 1986-ban az MTK-stadionban, 2004-ben pedig a Syma csarnok­ban szerzett feledhetetlen perce­ket a magyar közönségnek, és most a Multimedia Concerts produkciójaként harmadszor is eljönnek hozzánk. A már előbb említett és jól ismert egyedi hangzást hozza vissza április 29- én a Budapesti Kongresszusi Központba Anderson a „varázs­fuvolás”, csodálatos szimfonikus zenekari kísérettel. A repertoár­ban egyaránt szerepelnek régi Túli és saját számok is, amit az akusztikus rocktrió mellett a fil­harmonikusok is erősítenek. Ander-son így vall zenéjéről: - A rockzene fúvós, vonós ütős hang­szereken való inter- pretálása nem kényszerű párosítása a két stílusnak, hiszen ez a műfaj nem új, ez a keveredés egészen a hat­vanas évek végéig, a progresszív rock gyökereihez nyúlik vissza. Igazából ez a fajta ze­ne nem teszi tönkre a zenészek dobhártyá­ját, mentes a brutális hangoktól és az őr­jöngéstől de mind­emellett eg}' lendüle­tes feledhetetlen zenei élményt nyújt. - A koncerten a Túli ra­jongók felismerhet­nek olyan régi szá­mokat, mint Aqua­lung, Locomotive Breath, My God, Bouree is. Bár a jó bornak nem kell cé­gér, azért hadd álljon itt néhány gondolat a koncertkörút ko­rábbi állomásairól: Lars Karsten a WAZ (Westdeutsc­he Allgemeine Zei­tung) német napi­lap munkatárasa így nyilatkozott lan németországi fellé­pésről: - Nagyon mély benyo­mást tett rám a filharmonikus zenekar és az lan nagyszerű fu­volajátékával megspékelt régi és új számok. A fuvolavirtuóz ismét bebizonyította, hogy nem­csak kiváló zenész és énekes, hanem igazi szórakoztató is. A teltházas showt megnéző 4000 ember egy kis időre újból bele­csöppenhetett a hippi korszak­ba. Vagy egy másik vélemény a Ruhr Nachrichtenből: - Az óriási színpad közepén állva Anderson kiemelkedik a zene­karból, énekel és fuvolázik egyszerre... Még mindig ő a vi­lág legjobb rockzenét játszó fu- volistája. lan mindig tudott va­lami újat nyújtani a rock, jazz, angol és kelta zenei hangzásvi- lágbó, és nem is lesz ez már máskép. ■ (sts) ■Up» ÄP ! 3 JHK ú f äftlAt ■ Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Sajnos már csak tehemutóm való gumi volt a szervizben” Szerencsés nyertesünk: Fenes Gábomé Mihálygerge, Rákóczi u, 92. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb április 20- ig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! MÚZSA HOZZA MEG A KÖLTŐNEK MELY IDEJE? ~1 NÉMA GÉSA 1 AZ ITTRIUM VEGYJELE NEM SZABAD SÉRÜLÉS ~lr SZEMMEL ÉRZÉKELŐ r~ MHGSÜRÜ­SÖDÖTT MÉZ JELZŐJE ■sir HIVATAL­NÉMETÜL ISMERETLEN SZEMÉLY ... FRAN­CISCO PADLÓT TISZTÍT 1 2 ■ i ♦ i 1 i t nE L ▼ RÉGI FEGYVER KIRÁLYÉ RÖV. T RIGA LAKÓJA­GENETIKAI MÁSOLAT ÉL VALAHOL VÜK KACSÁJA­NÉMA VITA !­IGAZI NEVÉN MUSZLIM NÉP t PISZOK­RÓMAI EGYES­AZ ARZÉN VEGYJELE t ANGYAL­RANG HEGY­CSÚCS „ 1 SZEGLET. ZUG­1 t RADAR Wf1 il3 i Lő REVOL­VEREZ­t FAROLÁS AZ ÁBÉCÉ ELSŐ betOjf.­KUSZA NÖ­VÉNYZET MEGGYŐ­ZŐDÉS 1 i-! MAGHÁZ KÖZEPE! i SZÍNÉSZ (ISTVÁN) KITÁR KOPASZ L HEVESI KÖZSÉG i 1 ’ gfji GÖRÖGKE LETI PAP ik VERSENY­SZAKASZ­t A TANTÁL VEGYJELE PÉNZIN­TÉZMÉNY é r ( A SUGÁR JELE GÉP EMBER t LÁM ! KÜLÖN­BÖZIK BRAZIL TAGÁLLAM ALKOTÓ­RÉSZ AZ EGYIK SZÜLŐ W VALÓ ÁRPILIS! LÉTEZIK ...CSIL­LAGOK JÓL ÉRZI MAGÁT t HIBÁSAN BESZÉL i ÜGYIRAT HASONLÓ L MACSKA­FAROK ! t A GERMÁ- NIUM JELE TÖRÖK TISZT ÖSSZE­KUSZÁL IDŐMÉRŐ ESZKÖZ AMELY HELYRE FIZETŐ­ESZKÖZ ► t BELLINI OPERÁJA t t SAVMA­RADÉK ! VÍZILABDA BALDWIN A STRON­CIUM VÉGVJELE­SÓFAJTA t HON HOKI K I­MÉRTÉK TEKE­KELLÉK ZORRO JELE ► NÁLA LEN- TEBBRÖL-.... -BÖL KÉTES ! A RÓDIUM VEGYJELE ERES ! r | t MEGGYŐZ UTCA. RÖV. t GYORS HADIHAJÓ L C ► t

Next

/
Oldalképek
Tartalom