Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-15 / 89. szám
2006. ÁPRILIS 15., SZOMBAT 5 HÚSVÉT 2006 CSUHENYUSZIK. A rétsági Misik Tamásné, Zsuzsi - a népművészet ifjú mestere - munkáiból kaptunk lencsevégre pár húsvéti nyuszit. Az érdekesség kedvéért a tapsifülesekről tudni keli, hogy kukorica- csuhéból készültek, bár Zsuzsi munkái tartogatnak a gondos szemlélőnek egy-két érdekességet, hiszen kertünkben, konyhánkban a hozzávalók mind-mind megtalálhatók. Krisztus kereszthalála és feltámadása Nagyszombati feltámadási körmenet Hollókőn Krisztus föltámadása lelkeket mozgató erő, amely bátorságot öntött az apostolok leikébe és reményt önt a mi lelkűnkbe is, egyben fényt derít feltámadásunkra. Igyekeznünk kell, hogy a feltámadás hite hassa át ne csak értelmünket, hanem ez indítsa keresztény életre akaratunkat is. Jelent-e lelki örömöt számomra Krisztus feltámadása? Hiszek-e őszintén saját feltámadásomban is? Életemet a föltámadás hitére alapoztam-e? Jézus Krisztus föltámadása, amelynek emlékét húsvétkor ünnepeljük, legfontosabb igazsága szent hitünknek. Ez a mi hitünk alapja, mint ahogyan Szent Pál apostol is tanítja: Maga Krisztus is döntő fontosságot tulajdonított a föltámadásnak. Amikor jelet kívántak tőle a megátalkodott írástudók és farizeusok, azt felelte nekik: Az apostolokat Krisztus feltámadása annyira sokkolta, hogy szinte egészen ennek révületében éltek, mindig a föltámadt Krisztusról beszéltek, ő töltötte be egész érzés- és gondolatvilágukat. Az apostolok szemében Jézus ekkor nyerte el igazi nagyságát, ettől kezdődően magától értetődően vallják őt Istennek. Eltölti őket az öröm, az al- leluja, feledni tudják nagypéntek csalódásait. Testvérek! Krisztus él! Egy halott Krisztusért annyi fiatal fiú és leány nem vonulna kolostorba, nem vállalná a lemondás, önmegtagadás göröngyös, szűkös, áldozatos útját. Nem! Csak az élő Krisztusért lehet ezt vállalni! Igen! Krisztus él! Azok a betegápoló szerzetesnővérek, akik a világ minden táján kórházakban gondozzák az elhagyott, tehetetlen, szegény betegeket, nem a halott Krisztusért, hanem az élő Krisztust áldozzák életüket. Nem elég azonban az elméleti hit. Aki ezt a rövid földi életet nem akarja kockára tenni az örök életért, annak hite nem bírja ki a gyakorlati élet teher- próbáját! A háború alatt egy harckocsit találat ért. A benne lévő katonák szénné égtek egy kivételével, akit a robbanás ereje mesz- szire kivetett a harckocsiból. Felszedték őt és hónapokig ápolták a kórházban, míg meggyógyult. Közben megégett társait eltemették, s mivel úgy gondolták, hogy a megmenekült is közöttük van, a sírra az ő nevét is felírták. A síremléket - a fiú ráírt nevével - lefényképezték és elküldték a szülőknek azzal a jelentéssel, hogy a katona hősi halált halt. A szülők elsiratták, sőt, a nevét is bevésették a templom mellett lévő hősi emlékmű névsorába. Elképzelhetjük ezek után, mekkora volt a meglepetés és az öröm, amikor fél év múlva a halottnak hitt fiú hazaérkezett! Ez a történet mindannyiunk története. A legszebb történet. A halál felírja nevünket a síremlékünkre, de a feltámadt Krisztus szava az utolsó ítéletben életre kelt minket! ■ Baffi István esperes Szent József plébánia Salgótarján Ünnep az örök élet reményében határon innen és túl Sírhantok között járva az elmúlás jut eszünkbe. A halál elkerülhetetlen, de Jézus életet ígért követőinek. Az örök élet reményében sokan csatlakoztak hozzá. Ennek ellenére nagypénteken mégis szembe találták magukat a halállal: látniuk kellett, ahogyan az Élet Urát keresztre feszítették. Sírja elé kellett állniuk, aminek kapuja nem csak.Jézus testét zárta magára, hanem az összes reményüket is. Húsvét reggelén váratlan fordulat történt: a tanítványok üresen találták Jézus sírját. Megtörtént, ami még nem volt: valaki visszatért a túlvilágból. Isten feltámasztotta Jézust a halálból. Többé nem hal meg és közöttünk él. Isten végtelen szeretete teremtménye iránt győzelmet aratott a halál felett. Azóta ez a hit és remény a krisztushívők között erősebb, mint maga a halál! Minden szentmisében, de húsvét vasárnapján kiváltképpen, Jézus halálát és feltámadását hirdetjük, ünnepeljük. Bátor dolog... Vajon mennyire őszinte? Valóban tanúságtétel, vagy csak szokás? Korunk egyik legjellemzőbb tünete a Fülek római katolikus temploma. Az épület elődje már az Árpád-korban állt, az északi oldalán lévő ferences kolostorba pedig csaknem 500 évvel ezelőtt költöztek be az első szerzetesek. Az ünnepi gondolatok - szánjanak az ég felé magyarul vagy szlovákul - csak ugyanoda jutnak... változás. Századunkban a technikai, a gazdasági és a társadalmi forradalom óriási mértékű változásokat okozott. Menekültek millió lepik el a világot. Modern népvándorlás indult. Új találmányok születtek. A modern technika látszólag isteni mindenhatóságot és önállóságot biztosított az embernek. A változások magukkal hozták az évezredes és öröknek hitt életelvek megkérdőjelezését. Már-már úgy látszott, hogy az ember vakon hisz és engedelmeskedik a haladás feltartóztathatatlan és könyörtelen menetének. Elfogadja, hogy nincs többé örök érvényű elv a földön, minden változó és múlandó. Korunk változásai sok tekintetben valóban elviselhetőbbé tették életünket. A technikai, gazdasági és társadalmi átalakulás azonban nem adott választ a bűn, a múlandóság, a halál és az élet sok nyugtalanító kérdésére! A húsvéti örömhír éppen a megoldatlan és emberi ésszel megválaszolhatatlan kérdésekre igyekszik megfelelő választ adni.
