Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-09 / 34. szám

2006. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRDÁD MEGYE „Sok jó ügy mellett...” Dobrev Klára a folyamatban lévő rekonstrukcióról tájékozódott a Szent Lázár Megyei Kórház-Rendelőintézetben (Folytatás az 1. oldalról) Dobrev Klára szerint kulcs­szó a közösség, amely támogat­ja egymást. A közösség tagjai nem egyszer közösen mennek el a szűrővizsgálatokra, jobban megnyílnak egymás előtt, nem szégyellik problémájukat és ke­resik a legjobb megoldásokat a gyógyulásra. Azt tanácsolja a betegeknek és a gyógyultaknak is, hogy tapasztalataikat osszák meg egymással, de elsősorban ne szégyelljék magukat azért, mert ők betegek vagy valami­kor azok voltak. A kötetlen hangulatú fóru­mon számtalan kérdést intézett a zsúfolásig megtelt Magtárház közönsége, majd egy úgyneve­zett „könnyített” népviseletes ruhát is fölsegítettek Dobrev Klárára, aki nem palástolta jó hangulatát és még táncra is per­dült. Minden bizonnyal otthon is megosztotta élményeit, ame­lyet a kazári Magtárházban szerzett. „Az élet él és élni akar” Szabó Andrea Február 8-án a Népegészségügyi Kormány­megbízotti Iroda, az Egészségügyi Minisztérium és Balassagyarmat város önkormányzata szerve­zésében mutatták be azt a méhnyakszűrő prog­ram átalakításával összefüggő védőnői minta- programot, melyet az országban elsőként a ba- lassagyarmaü térségben vezetnek be az ÁNTSZ és a helyi gamesz segítségével. Lombos István polgármester köszöntőszavai­ban elmondta: „a legbátrabb város” méltán lehet büszke arra, hogy a nők egészséges életéért va­ló küzdelemben is a „legbátrabbnak” bizonyul. Dr. Kökény Mihály népegészségügyi kormány- megbízott arról szólt: - Bár Magyarországon már 30 éve mindenki számára ingyenes a nőgyógyá­szati szűrés, a lakosság átszűrtsége alacsony. Az elmúlt két évben a szervezett szűrésen Nógrád megyében a 26512 meghívottból alig 4,19 száza­lék élt a lehetőséggel. A kedvező külföldi tapasz­talat alapján terveztük a magyar védőnői szűré­si rendszer mintaprogramként történő elindítá­sát. A mintaprogram során a méhnyakszűrés­ben a kenetvizsgálatot a körzeti védőnők végzik. A kenetvételhez kétnapos elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek. A szűrési programban részt vevő védőnőknek az ellátási területükön élő, a szűrési korosztályba tartozó női lakosság minden tagját meg kell keresniük egy év alatt, együttműködve a balassagyarmati kórházzal. Dr. Ungár László, a Magyar Nőgyógyász Onko­lógusok Társaságának elnöke, az európai társa­ság alelnöke, a szakmai védnökséget vállaló szer­vezet irányítója kifejtette: különösen a sok gyer­meket szült fiatal nőket veszélyezteti a betegség, tehát súlyos társadalmi problémát próbál kezel­ni a kezdeményezés. Dr. Dobrev Klára, az Egészséges Települése­kért Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: Magyarországon az emberek korábban halnak meg, mint a hazánkkal azonos gazdagságú orszá­gokban. Nógrád megyében a nők várható életko­ra csökkenő tendenciát mutat, ezért is oly fontos az összefogás. Reméljük, a mintaprogram példa­ként szolgál majd - tette hozzá. A város kulturális gazdaságáról HAGYOMÁNYOSAN TARTALMAS, SZÉP ÉS FELEMELŐ rendeZVŐnySO- rozatra került sor az elmúlt héten megyénkben. Ezekből csak két emlékezetes eseményt említek: január 17-én, ked­den, Balassagyarmaton Madách, a Tragédia örökérvényű szerzője méltattatott aktuálisan, szép számú publikum előtt, 20-án, pénteken pedig Salgótarjánban, a magyar kultúra napja és a várossá nyilvánítás 84. évfordulója alkalmából telt meg zsúfolásig a városháza Förster Kálmán-terme. ÉN ITT AZ UTÓBBI ÜNNEPSÉG AZON SZÓNOKI GONDOLATÁHOZ kap­csolódok, amelyik megidézett egy jeles magyar településku­tató és területfejlesztő szakembert, aki szerint a fejlett gaz­daságú országokban több példa mutatja, miszerint az el­avult szerkezetű városok, térségek hanyatlását nem új ipar- telepítéssel, hanem kulturális funkciók fejlesztésével igye­keznek ellensúlyozni. Miután térségünk iparának, egész gazdaságának megújítására irányuló kísérleteink a kitörés­hez eddig nem bizonyultak elégségesnek, szerintem is érde­mes e koncepciót felkarolni. Egyébként is: a tudásalapú tár­sadalomhoz vezető úton a tudást teremtő, a kultúrát alakí­tó, az intelligenciát és innovációt fejlesztő intézmények a fun­damentumot és az alapköveket jelentik. Ám én itt most nem „csak” a kultúra gazdagságára apellálok, amely városunk­ban figyelemreméltó, de többre: a kulturális gazdaság új fo­galmára és tartalmára utalok. Aminek egyik részét a hagyo­mányos kulturális szolgáltatások köre teszi ki: az oktatás, a közművelődés, a művészetek, a turizmus. Ezek piacgazda­sági jelentősége a fejlett országokban igencsak megnőtt, minthogy sok embert foglalkoztatnak, tőkebefektetést von­zanak, javítják a népességmegtartó képességet is. A kultu­rális gazdaság másik része a kulturális termékipar olyan ter­mékeket állít elő, amelyek szimbolikus és kulturális értéke nagyobb, mint hasznossága. A kultúrához kapcsolódó jószá­gokat: kiadványokat, népművészeti termékeket, népvisele­tet, díszítő célú ruházatot, városjelképeket, ismertetőket, szuveníreket évszázadok óta készít a magyar városi, helyi és kézművesipar, ám a kulturálistermék-ipar gyors fejlesz­tésének szükségessége, szerepe és jelentősége megyénk vá­rosai gazdaságának dinamizálásában még korántsem igazán (fel)ismert. minthogy kulturális szolgáltatásokban, de termékekben is gazdag Tarján és térsége és mivel mindezek nagymértékben tovább táplálkozhatnak, töltődhetnek a helyi hagyományok­ból és értékekből, a kulturális gazdaságot mielőbb a fejlesz­tés fókuszába kell állítanunk. Ajánlom ezt a mindenkori ön- kormányzat, a várostervező és -fejlesztő, sőt még a marke­tingszakemberek figyelmébe is. Szakember a jelölt Dr. Wekler Ferenc országgyűlé­si képviselő és Smitnya Sándor, az SZDSZ nyugat-nógrádi elnö­ke mutatta be a szabad demok­raták Nógrád megye 4-es szá­mú választókerületének ország- gyűlési képviselőjelöltjét dr. Horváth László közgazdász sze­mélyében. Szabó Andrea Smitnya Sándor bevezető szavaiban el­mondta: a vidék, a kistelepülések érdek- képviselete, egy korszerűbb vidékpoliti­ka jelenik meg markánsan pártjuk prog­ramjában. A Baranya megyében élő Wekler Ferenc hozzátette: ő, mintegy 1700 lakosú köz­ség polgármestere, s egy 19 ezer fős kis­térség képviselője a településstruktúra hasonlósága folytán teljes mértékben tisztában van az aprófalvas régiók prob­lémáival. A honatya kiemelte: az SZDSZ programja a változtatás jegyében négy alappilléren nyugszik: a közigazgatás korszerűsítésén állami, közép-, megyei és települési szinten, az egészségügy pri­vatizáción nyugvó átalakításán, a gazda­ság rendbetételén adóreform bevezetésé­vel, s a szociálisan rászorulók gondjai­nak kezelésén. Wekler Ferenc külön is szólt az állami struktúra átalakításáról. - Az elmúlt években nőtt a bürokrácia, he­lyettes államtitkári szinten bővült a tiszt- séget viselők köre, a feladatokat „kiszer­vezték” átláthatatlan intézményi hálózat­ba. Az FVM-nek például kilenc hivatala van megyei szinten. A települési önkor­mányzatok ellehetetlenülnek a demográ­fiai apály miatt. Az SZDSZ tehát támogat­ja a feladatok áthelyezését kistérségi szintre, a kistérségi társulások, a régiók erősítését, az olcsóbb államot és olcsóbb közigazgatást, a parlament és az önkor­mányzati testületek létszámának csök­kentését. A törvények számának draszti­kus csökkentése szintén szükséges - mondta a képviselő. Dr. Horváth László, a több mint tíz nyel­ven beszélő közgazdász bemutatkozása­kor hangsúlyozta: az SZDSZ gazdasági programja ragadta meg őt, aki a világ- gazdasági kutatóintézetben és egy japán-német-amerikai részvénytársa­ságnál is dolgozott. - Az észak-magyaror­szági régió csak nyolcmilliárd forintnyi pályázati pénzben részesült az elmúlt időszakban, szemben a közép-magyaror­szági több mint 40 milliárd forinttal. Ré­giónkban nem születnek jó vállalkozói pályázatok, ezért programomban min­denképpen a helyi vállalkozók érdekeit, támogatását képviselem. Az életképes vállalkozásokhoz, a megfelelő finanszí­rozáshoz szakképzett munkaerőre és fej­lett infrastruktúrára van szükség. Példá­nak okáért a 2/A gyorsforgalmi útnak Balassagyarmatig kellene húzódnia - ez nagyban javítaná a közlekedési infrast­ruktúrát. A hektikus, kiszámíthatatlan pályázat- kiírás helyett a vállalkozókat meg kell is­mertetni a pályázati lehetőségekkel. Ki­emeltjelentőségű továbbá a szlovák-ma­gyar együttműködés, az Ipoly-hidak újjá­építése, a megfelelő piaci háttér megte­remtése, az idegenforgalom, a falusi vendéglátás fellendítése - vázolta prog­ramját a képviselőjelölt. Időseket ünnepeltek Cserháthaláp. A falu idős lakosságát köszöntötték vasárnap a település művelődési házában, ahol a 140 meg­hívottból több mint 110-en voltak je­len. A rendezvényen tiszteletét tette a falu szlovákiai testvértelepülése, Inám község polgármestere, Nagy Jó­zsef és hagyományőrző csoportja. A szlovákiai együttes zenés műsorát Rimóci Gábor kísérte citerán. Műsor­ral kedveskedtek a nyugdíjasoknak a helyi óvodások és iskolások, valamint a település hagyományőrző csoportja is, akiket Balázs Zoltán kísért tangó­harmonikán. A vasárnap délutáni programon Tóthné Majer Valéria az időskori betegségekkel és az egész­ségmegőrzéssel kapcsolatban tartott rövid előadást. A falu nyugdíjaskorú lakosai közül Mészáros Sándomé, a település polgár- mestere külön köszöntötte a legidő­sebb lakost, a 98 éves Tolnai Jánosáét, valamint azt a kilenc házaspárt, akik már több mint fél évszázada jóban- rosszban kitartottak egymás mellett. Az önkormányzat jóvoltából minden házaspár egy tortát és virágot kapott ajándékba. A programot ünnepélyes vacsora zárta, ahol az élőzenéről ifj. Bagdal János gondoskodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom