Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-09 / 34. szám

4 PF 9 6- NOGRAD MEGYE 2006. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából • az olvasók fóruma, beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Állástalan újságíróknak Tisztelt Főszerkesztő Úr! Ezzel a levéllel a vezető pozíci­óban dolgozó, ismert újságírókat keresünk meg, akikről feltételez­hető, hogy segítőkézségük ér­demben hozzájárulhat nehéz helyzetbe került kollégáink tá­mogatásához. Arra szeretnénk megkérni, hogy a most esedékes egyszáza­lékos adórendelkezésben, ha más szoros elkötelezettsége nincs, támogassa a MÚOSZ Szo­lidaritási Alapítványát. Száz­számra kerültek volt újságírók, jelenleg állás és kereset nélküli­ek nehezen elviselhető anyagi körülmények közé. Róluk - úgy általában - minden, a szakmá­ban dolgozó tud, de konkrétan jobban átérzi a méltatlanul ala­kult sorsokat az, aki segítséget kérő levelekkel, a segélyezési ké­relmek indoklásaival szembe­sül... Kérjük az egy százalékról szóló rendelkezésében támogas­sa a MÚOSZ Szolidaritási Alapít­ványát, melynek adószáma. 19661737-1-42. Gáti Júlia, a MÚOSZ Szolidaritási Alapítvány kuratóriumának elnöke Dr. Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke Pásztói események Intézményátadás. Február 14-én 12 órai kezdettel ke­rül sor a gyermekek átme­neti otthonának bemutató, átadó ünnepségére, a Rákó­czi út 5. szám alatti Tittel Pál Kollégium épületében. A megjelenteket Sisák Imre országgyűlési képviselő, Pásztó város polgármeste­re köszönti, majd Mészáros Sájndor Phare-projektveze- tő és Odlerné Tiszovszki Mária, a területi gondozási központ intézményvezetője tartanak tájékoztatót. Megemlékezés. Pásztón, feb­ruár 10-én a Szentlélek te­mető melletti emlékhelyen a tragikus sorsú II. magyar hadsereg Donnál elesett ka­tonáira emlékeznek. Meg­emlékező beszédet mond Sisák Imre országgyűlési képviselő, Pásztó város pol­gármestere. Megemlékező imát mond dr. Varga Lajos apát-plébános. Csendes kampányt kémek A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Nógrád Megyei El­nöksége szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzetben kinyilvánítsa véle­ményét. A Pofosz tagsága és megyei ve­zetői önmérsékletet tanúsítottak az elmúlt időkben, tartózkodtak mindenfajta véleménynyilvání­tástól. A szövetség alapszabálya kö­telezi az elnökséget, hogy törté­nelmi jogánál fogva, figyelemmel kísérje, véleményezze az alkot­mány biztosította jogok alapján a kormányzati, önkormányzati szervek tevékenységét, valamint a pártok munkáját, a közéleti visszásságok esetén a közvéle­ményt tájékoztassa álláspontjá­ról. Azt tapasztaljuk, hogy a kor­mányfővel és egyes miniszterek­kel kapcsolatos megállapítások az országban az emberek fejében és lelkében zavart és bizonyta­lanságot okoztak. Egyre jobban megosztja a társadalmat, súlyos károkat okozva ezzel a békés fej­lődésnek és európaiságunknak. Mi, akik életünket, szabadsá­gunkat kockáztattuk a szabad, független, demokratikus Ma­gyarországért nem tűrhetjük szó nélkül, a társadalom lezül- lesztését, egyes politikusok és a sajtó egyes szereplőinek pártál­lami módszerekre emlékeztető gyűlöletkeltését és igazolhatat­lan hazugságait. A magyar nép 1956 októberé­ben, majd 1989 júniusában el­kötelezte magát a demokrácia, a szabadság mellett, függetlenül attól, hogy jobboldali vagy balol­dali nézeteket vallott. Az a véle­ményünk, hogy 2006-ban elvár­ható, hogy megtisztuljon a köz­élet, távozzanak az ügynökök, a besúgók, a függetlenített párt­tisztségviselők, mert ezek a sze­mélyek tartották fenn, építették a kommunista eszmerendszert. Távozniuk kell mindazoknak a közéletből, akik kompromittál­ták magukat. Tudjuk a baloldalra szükség van. Nincs és nem is lehet kifo­gásunk ez ellen, amennyiben őszintén, tisztán, a nemzet javát kívánják szolgálni. A magyar vá­lasztópolgárok egy része a balol­dali értékekben gondolkodik, de van egy másik oldal is, aki ra­gaszkodik a történelmi hagyo­mányok elsődlegességéhez, a nemzeti-keresztényi értékekhez. E kettőnek meg kell férnie egy­más mellett, a nemzet szebb, jobb jövőjének érdekében. Felszólítjuk a pártokat, hogy fejezzék be az egymást lejárató kampányokat, tisztuljanak meg, mert egy országot nem lehet a gyűlölet poklába taszítani. A pártok ne saját klientúrájuk ér­vényesülését szolgálják, hanem a nép és az egész nemzet javát. A megyei elnökség nevében: Juhász Attila a Pofosz megyei elnöke Nyílt levél Puszta Béla polgármester úrhoz TISZTELT POLGÁRMESTER ÚR! Zagyvapálfalva városrészben élő és dolgozó képvi­selőként, az SZDSZ frakcióvezetőjeként, a Zagyvapál- falváért Baráti Kör elnökségi tagjaként, városlakó­ként és adófizetőként is szeretném felhívni a figyel­met a salgótarjáni utak állapotára. Elsőként a Hősök útját említem: Salgótarján önkor­mányzata átadott ott nemrég egy vadonatúj lakóépü­letet. Sokan élnek benne, sok autó parkol előtte. Üz­letek, cégek, családi házak mellett van, az utca végén működik a város egyik megbízhatóan műküdő gyá­ra, ahová külföldi kamionok sora érkezik, ügyfelek, tárgyalópartnerek járnak. Utána pedig elmesélik, hogy tengelytörés veszélye nélkül nem juthatnak el magyar üzleti partnerükhöz! Aki egyébként tekinté­lyes összegű helyi adót is fizet a város kasszájába... Számomra a másik kérdőjel a Rózsafa út. Megcsi­náltuk az utca egyik felét - helyes! Hagytuk a másik felét - helytelen! Aki az utca felűjítatlan felén lakik, az peches ember? Meg aztán hogy néz ki az, ha va­laminek a fele rendben van, a másik meg senkit sem érdekel? Szóval lenne még dolgunk, nem is kevés... Tisztelt Polgármester Úr! A napokban kell összeállítani Salgótarján ez évi költségvetését. Tudom, nem feladatom felhívni a fi­gyelmét erre a két utcára, mégis azt kérem, hogy az idei feladatok közé vegyük fel rendbetételüket! Ercsényi Ferenc képviselő, az SZDSZ frakcióvezetője, városlakó Szécsény híre a nagyvilágban Németországban, Düsseldorfban rendezték meg a 2005. évi Interpack kiállítást. A csoma­gológépeket gyártó cégek háromévenként megrendezésre kerülő világkiállításán 160 ország 4000 kiállítója mutatkozott be. Ha­zánkból két gyártó kapott lehetőséget arra, hogy a világkiállításon a korszerű techniká­ját bemutassa. Az egyik a szécsényi FTS- PACK Kft. volt. A Palóc néptáncegyüttes július második fe­lében Franciaországban az európai uniós or­szágok nemzetközi folklórfesztiválján vett részt. A csoport elvitte a nyugat-európai or­szágba a Palócföld kultúráját, Szécsény város hírnevét. A csoport augusztus 27-29-én a len­gyelországi Novitaron vendégszerepeit, viszo­nozva a lengyelek szécsényi szereplését. Az ausztriai Linzben 2005. november 25-én nyílt meg az a nemzetközi kiállítás és vásár, amelyen a Palóc Út szervezésében és lebonyo­lításában Takács Béla szécsényi mézeskalács­készítő mester is részt vett. A kiállítás megnyi­tóján a számos érdeklődő mellett ott volt Fel- ső-Ausztria tartomány parlamenti elnöke, a vendéglátó kulturális egyesület elnöke, Ma­gyarország tiszteletbeli konzulja, Nógrád Me­gye Közgyűlésének alelnöke, a Palóc Út Egye­sületének elnöke és társelnöke. Az Iglice tánccsoport a nyáron Szlovákiában és Csehországban vendégszerepeit. Uj párt a politikai palettán Régi-új párt jelent meg a hazai politikai életben: a Magyarorszá­gi Munkáspárt 2006 nevet vá­lasztotta az alakuló kongresz- szus, amelyen az ország 16 me­gyéje és Budapest küldöttei vet­tek részt - tudtuk meg dr. Kecskeméty Sándortól, a párt Nógrád megyei első emberétől.- Megválasztottuk a párt el­nökségét, az első ember Fratanolo János lett. Emellett megjelöltük a pártépítés felada­tait, a tagszervezés tennivalóit, a további vezető testületek létre­hozását, módosítottuk a szerve­zeti szabályzatot, középpontba állítva a pártdemokrácia garan­ciáit, illetve körvonalaztuk poli­tikánkat. Ez utóbbi a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom pozi­tív baloldali hagyományainak folytatása szeretne lenni! A tár­sadalmi igazságosságot, a szoli­daritást, a szociális érzékenysé­get, a munka, az alkotótevékeny­ség megbecsülését, a törvényes­ség tiszteletben tartását, a de­mokráciát, az egyre aggasztóbb szélsőjobboldali aktivitás elleni küzdelmet tekintjük olyan érté­keknek, amelyek irányt szabnak politikai céljainknak. Ezek lesz­nek orientáló „szempontjaink” más pártok által meghatározott politikai célokhoz való viszo­nyunkban, abban, hogy melye­ket fogjuk támogatni, melyeket kritizálni. A Magyarországi Munkáspárt 2006 önállóan indul a választá­sokon. A közeljövőben létreho­zandó országos választási bizott­ságunk választási programun­kat is az említettek szellemében készíti. Ez is mutatja, hogy a Ma­gyarországi Munkáspárt 2006 az ország politikai palettáján - a realitások figyelembevételével - a baloldalon áll, s egyetlen poli­tikai szervezet kritikátlan támo­gatását sem tervezi. Ugyanak­kor keressük a korrekt partneri együttműködés lehetőségét min­den baloldali szervezettel. Tevékenységünk másik fő te­rülete a pártépítés. Intenzív szer­vezőmunkával keressük a kap­csolatot elvtársainkkal, akik ki­ábrándultak a politikából. Természetesen hívunk, vá­runk másokat is: mindenkit, aki úgy érzi a szegénység, létbizony­talanság és más gyötrő társadal­mi gondok ellen lehet is, kell is tenni valamit - elsősorban egy korszerű, európai, demokratiku­san működő pártban. Rettegések és emberszeretet Répásy Ágnes, a Hartley-Merill-díjas, salgótarjáni származású filmrendező' filmsorozatot készített a félelmekről és a különféle fóbiákról. Ép testben rettegő lélek... Talán így jellemezhető a leg­rövidebben a különféle kutya, macska, kígyó, repülés, zárt tér, tömeg és még jó pár dolog iránt érzett iszony. Az előbbiektől szenvedők többsége titkolni igyekszik ef­fajta fóbiáját, így tulajdonképpen azt is csak becsülni lehet, hogy hány embert érint a betegség. Felmérések szerint talán nincs is ma olyan család Magyarországon, amelyiknek legalább egy tagja ne szenvedne valami­lyen iszonytól. Reményt keltő azonban, hogy létezik se­gítség, csak éppen nem túlságosan széles körben is­mert, hogy mi is lenne a gyógyulás módja. Mindenesetre a megoldásról nemsokára tájéko­zódhatnak azok, akik megnézik Répásy Ágnes salgó­tarjáni származású filmrendező erről készült soroza­tát. A sorozat négy újabb része: Kutya-macska iszony, Kígyóiszony, Tériszony, Repülésiszony. A rendezőnő emberszeretetével hiteles képet ad a betegnek az adott betegség megannyi formájáról. A fóbiások az említett fóbiákkal együtt élnek (pedig nem kellene). A fóbiák kezelésének, gyógyításának legnagyobb gátja a tájé­kozatlanság. A kellő ismeretek hiánya miatt a beteg és környezete értetlenül áll a jelenséggel szemben, nem fordulnak orvoshoz, ami további terheket jelent, mert nyilvánvalóan nemhogy enyhülne, de kezelés hí­ján általában fokozódik a szorongás. Gyakran társul­hat hozzá depresszió, és egyéb pszichoszomatikus betegség. Az így kialakult betegséghalmaz már súlyos fizikális tüneteket produkál, a betegek akár munka- képtelenné is válhatnak. Ezt az ördögi kört a gyöke­rénél kell megfékezni, kulcskérdés a lakosság tájékoz­tatása, felvilágosítása. A tévénézők már ismerhetik alkotásait a Spektrum műsoráról: a tudományos-ismeretterjesztő filmjei mi­att népszerű csatorna rendszeresen műsorra tűzi, il­letve ismétli a salgótarjáni származású alkotó mun­káit. Ez már csak azért is nagy eredmény, mert az amerikai tulajdonban lévő adó csak olyan filmeket su­gároz, amelyek dinamikusak, nagyon informatívak, mozgalmasak és szép a képi anyaguk. Répásy Ágnes : AZ ELMÚLT ÉVTIZED FILMTERMÉSE: : Pánik, Depresszió, Öngyilkosság, Továbbra is nő ■ vagyok, Kényszerbetegségek. Előbbieket a : Spektrum Televízió, az Ml, az M2, a Duna TV : mutatta be. filmjei kiállnak minden próbát, ezért együtt „futnak” a Spektrumon az angol, amerikai, kanadai „nagyme­nők” műveivel. Az alkotó rendezési világviszonylat­ban is szokatlan személyességével körözi le külföldi kollégáit. A rendezőnő magas szintű szakmai felkészültségé­vel segíteni akar a betegeknek. Műveit az orvosok ma­ximálisan támogatják, és köszönik munkáját Prof. dr. Faludi Gábor, az MTA doktora, aki egyébként filmjei­nek szakértője a következőket mondta:- Nagyon örülök, hogy a filmszakmában van egy olyan ember, aki a „mi betegeink” nehéz életét a saját­jának tekinti. Pszichiáterhez menni nem divatos, sőt mondhatjuk inkább szégyellnivaló. Nagyon fontos, hogy tudatosuljon az emberekben, hogy a pszichiáter a lelki betegek gyógyítója ugyanolyan orvos, mint pél­dául a belgyógyász vagy sebész.” Ebben a filmeknek is nagy szerepe van. A rendezőnő a különféle fóbiákról és a lehetséges ke­zelési módokról készített filmsorozata elkészítéséhez rengeteg háttér-információt gyűjtött össze, még hirde­tésben is kereste a szenvedőket Az eredmény még őt is meglepte, olyan sokan jelentkeztek gyógyulást remél­ve! A legtöbb fóbiás „ez van, ezt kell szeretnem” módon állt betegségéhez. Nagyon kevesen hallottak arról, hogy fóbiájuk gyógyítható.- Az egyes élőlényektől és helyzetektől való ésszerűt­len és indokolatlan félelmek az iszonyodás kategóriá­jába tartoznak, a beteg közérzetét alapvetően befolyá­solják, valamilyen mértékben többé-kevésbé korlátoz­zák életvitelét is. A hazai pszichológiai, pszichiátriai kultúra elmarad a fejlettebb államokétól, első helyen említve ilyen szempontból az Egyesült Államokat és Angliát. A növekvő igények azonban már nálunk is lét­rehozták a kezeléshez szükséges szakemberhálózatot. Mindenekelőtt az a szándékom, hogy valamennyi fó­biában szenvedőn segítsek. Emiatt utaztunk el az USA- ba, a New York-i white-plainsi fóbiaklinikára. Az itt dol­gozó, nagytekintélyű professzorok a legapróbb részle­tekig elmeséltek mindent munkájukról, segítve a fil­mek létrejöttét! Az alkotások fő célja, hogy felvilágosít­sa a beteg és a környezetükben élő egészséges embereket arról, hogy miféle gondról van szó. Az már önmagában bátorítást jelenthet, hogy nincsenek egye­dül problémáikkal! A filmben sikerült megszólaltatni amerikai és magyar fóbiásokat is. Példák sorával mu­tatunk rá arra, hogy a fóbia, a szorongás kezelhető, ér­demes keresni a gyógyulás útját! Ehhez persze az is kell, hogy a szenvedők szembenézhessenek betegsé­gükkel, ha egyedül nem képesek megbirkózni vele, ak­kor merjenek külső segítséget kérni! A cél a meggyőzés, elsősorban az a szándékom, hogy valamennyi fóbiában szenvedőnek optimista, pozitív megközelítést nyújtsak problémája megoldásához. Azért is utaztunk New Yorkba, hogy megmutassuk azokat az eljárásokat, amelyeket a fóbiások kezelésére alkalmaznak. Ilyeneket már a magyar pszichiáterek is ismernek és használnak. Kezdeményeztem, hogy Ma­gyarországon is létesüljön egy fóbiaklinika, ahol e spe­ciális fóbiákat kezelik és gyógyítják. Kezdeményezése­met a SOTE Kútvölgyi Klinika Kórház szaktekintélyei helyben hagyták és támogatták. A kezeléseket a tb tá­mogatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom