Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-06 / 31. szám

2006. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ 3 NOGRDAD MEGYE Huszonöt éves a Beszterce-is kol a Dr. Szalánczay Györgynét Koppándi János köszöntötte 1981. február 2-a óta áll az iskola - mondta pénteken Koppándi János igazgató a Beszterce-lakótelepi Álta­lános Iskola negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett ünnepélyes gálaműsoron. Mint mondta, jó­maga 15 évet töltött az intézmény falai között, még­sem tud választani az események között, amelyek ezt az időt leírhatnák. Egyszer ő is volt diákként tér majd vissza... Hegedűs E. Salgótarján. - Sok nehézséggel néztünk szembe, mégis el­mondható, hogy jó gyermek- és felnőttközösség kovácsolódott össze - kezdte köszöntőjét Koppándi János. - A Beszterce akkor is jó iskola volt, most is az, és a jövőben is a város egyik legjobb iskolája lesz! Az igazgató úgy fogalmazott: 25 év egy iskola életében nem olyan nagy idő, annál is inkább, mert egy intézmény értékét nem a megélt kor méri. A Beszterce nem csak egy iskola a sok közül, ilyen volt mindig, ahol jó diák-, szülői, pedagógus- és munkakö­zösség volt, mindig a jó hangulat jellemezte. Felidézte az elért eredményeket, a tanulmányi és sportversenyeken elért sikere­ket, a kulturális bemutatókat. Mint mondta, a régi diákok ma már szülők és a gyermekeiket hozzák naponta az iskolába.- A hűség óriási dolog: hű­ség egy intézményhez, egy pá­lyához, ez felbecsülhetetlen ér­téket jelent - fejezte be köszön­tőjét az igazgató, majd azt a tíz pedagógust köszöntötte egy- egy csokor virággal, akik az is­kola fennállása óta a nevelőtes­tület tagjai. - 2000-ben alapí­tottuk a Beszterce-díjat, ame­lyet az iskola diák-, pedagógu­si és szülői munkaközössége ítél oda egy-egy pedagógusnak. Az idén különdíjjal köszönjük meg az intézmény volt igazga­tójának, dr. Szalánczay György- né nyugalmazott pedagógus­nak azt a 19 évet, amelyet az is­kola élén töltött el. Puszta Béla országgyűlési képviselő, Salgótarján polgár- mestere arról beszélt, milyen alapvető nehézségekkel kellett szembenéznie a pedagógusi gárdának az iskola nyitásakor:- Az ő feladatuk volt a sajá­tos arculat megformálása, az, MäBSafwÄ-. ®, v ■ * {^4 ifi ■ Az iskola tanulói kedves műsort adtak a születésnapon RÓLUNK SZOL Rendkívüli? hogy közösség-összetartó ha­gyományokat teremtsenek - mondta Puszta Béla. - A ke­mény munka meghozta ered­ményét: az iskola megtalálta helyét, kivívta szakmai rang­ját. A gyermekközpontúság, a színvonalas oktatás, a pezsgő iskolai élet mind-mind a jövő iskoláját prezentálja. A további cél az, hogy megőrizzék ver­senyképességüket, hiszen nőt­tek az elvárások: ma már a hangsúly a konvertálható tu­dás megszerzésére helyező­dött. Ehhez kívánok sok sikert az elkövetkező évekre az intéz­mény minden dolgozójának. A köszöntők után az iskola ta­nulói közreműködésével verses­zenés összeállítással, és a Móra Ferenc rajzpályázat eredmény- hirdetésével zárult az ünnepi gálaműsor. Juhász Anita tél van, nagyon hideg. Állítólag rendkívüli az időjárás, mert vannak olyan települések, ahol mínusz 20 Celsius-fok alá is lecsökken éj­szaka a hőmérséklet. A környező országokban sincs ez másképpen, sőt, Romániában mértek már mínusz 32, Oroszországban pedig mínusz 50 Celsius-fokot is. A fagy szedi áldozatait, szinte minden éjjel fagyhalált szenved egy ember Magyarországon is. Rendkívüli hajléktalanszállókat nyitnak, a vasúttársaság éjjel sem zárja a vá­rótermeit, hogy oda mehessenek melegedni azok, akiknek nincs fe­dél a fejük felett. már lassan egy hete kitartanak a kemény mínuszok. Fel lettünk rá készítve már hetekkel ezelőtt, vagyis számíthattunk rá. Ilyen idő­ben még a kutyának sem jó kint. Év eleje van, nem igazán történik semmi. Igaz, már folyik a kampány, az ígéretekkel, de legfőképpen egymás lejáratásával vannak tele a híradások. S emellett a hideg­gel, amely rendkívüli. Vagy mégsem...? emlékszem, úgy 15-20 évvel EZELŐTT, amikor általános iskolába jár­tam semmi rendkívüli nem volt abban, hogy akár napközben is csak mínusz 10 Celsius-fok körül volt télen a hőmérséklet. Akkor most miért szenzáció az, hogy éjjelente mínusz 20 fok alá csökken...? Nem volt olyan tél, hogy ne lett volna heteken keresztül térdig érő hó, most pedig ha lehull öt centi, megbénul az egész Magyarország. Szerin­tem ez a rendkívüli (néha rendkívül mulatságos), nem pedig az idő­járás. Elvégre tél van - nem lehet plusz 20 fok... Hajléktalanok végveszélyben FOTÓK: RIGÓ TIBOR Baráthi Ottó szombat este, közel nyolc óra. A jól fűtött garzonházból kilépve ba­rátságtalan köd fogad, érzem, nagyon hideg lesz az éjszaka. A belvá­ros kihalt, a Fő téri postáig csak néhány fázós alakkal találkozom. A nyugati városrészbe vezető aluljáró és a zebra között vagy húsz alak táblából. Többségük borostás, szakállas férfi, mind rosszul öltözött, ág- rólszakadt A sors példátlan paradoxom: a születésnapját ünneplő Sal­gótarján hajléktalajai ők, akik egy segítő szervezet - talán ma még életüket mentő - melegétel-osztására várakoznak. nézem szegényeket részvéttel, ők meg engem - bizalmatlanul. Ta­gadhatatlan szegénységünk fázós, fagytól remegő, reménytelen rep­rezentánsait látom. A kitaszítottság, az aluliét, az elesettség a maga sivár, szó szerint rongyos valóságában, mérhetetlenül megalázó, még­is magamutogató módon tárulkozik előttem, csakhogy ezt mintha na­gyon kevesen vennék észre. Utóbbiak közé tartozik az adventista egyház egyik - nevét közreadni nem kívánó - lelkésze, aki segítő tár­saival a város e pontján ingyen meleg ételt (ma „macsánkát”) és for­ró teát szolgál fel végveszélyben lévő, fedél nélküli embertársainknak. Akik bizony jóval többen vannak, mint ahányan ma szégyenlősen ide merészkedtek. Az országban becslések szerint közel félszázezren, Nógrádban félezret is jóval meghaladóan, Balassagyarmaton és Sal­gótarjánban kétszáznál is többen lehetnek, akiket sikerült valahogy „regisztrálni”. S hányán lehetnek, akikről nincs tudomásunk? A téli időszak különösen embertelenül embert próbáló időszak számukra. Isteni szerencse hogy egyes karitatív szervezetek és jólelkű emberek segítenek. Hogy miért is? A fiatal lelkész elmondta: a városok nem szeretnek tudni a hajléktalanjaikról, ezért a segítő szándékon kívül meg akarták mutatni, sajnos nagyon sok fedélnélküli van Salgótar­jánban is. Két évvel ezelőtt először feltérképezték a hajléktalanokat, majd erre a helyre „szoktatták” őket. A szervezet ma egy protestáns felekezet jóvoltából „keresztény hátterű és érzelmű” helyi és önkén­tes segítőkkel „önjáróan” működik novembertől március végéig. az INGYENES egytálételek mellett eddig már szétosztottak több tucat katonai hálózsákot, különféle szervezetektől, magánszemélyektől ka­pottjelentős mennyiségű élelmiszert és ruhaneműt. S hogy segítő ke­zük még több rászorulót elérjen, jó szívvel fogadják minden adakozó hívását a 20/379-6030 telefonszámon. A kemény fagyok idején éle­teket menthet minden adomány. Megyei akciócsoportok sikere és egy filmforgatás története Szeles Enikő NÓgrád megye. A Leader+ olyan kezdemé­nyezés, amely segíteni kívánja a vidéki közösségek életminőségének és gazda­sági jólétének javítását. Ez magában fog­lalja az európai strukturális politikák esz­közeit, a természeti és kulturális értékek védelmét, a társadalmi-gazdasági különb­ségek okozta problémák elleni harcot, va­lamint a perifériák és a vidéki területek felzárkózását. A program nem olyan nagy költségvetésű, hogy megoldást je­lentsen a vidék problémáinak teljes fel­számolására, de elősegíti a hosszú távú vidékfejlesztési stratégiák kialakítását, a helyi közösségek kezdeményezőképes­ségének fejlesztését, eredeti ötletek meg­valósulását, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. A program erősségeként megemlíthető a helyi szereplők aktiválá­sa, cselekvésre ösztönzése, az alulról jö­vő kezdeményezések támogatása és in­tegrálása, a vidéki területek feltárása az információcsere és tudásátadás révén, hálózatok kiépítése, a vidék önszervező­désének fejlesztése, projektmegvalósítá­si gyakorlat megszerzése. ALeader-programban 186 úgynevezett akciócsoport indult. A legtöbb pályázatot pedig az észak-magyarországi régióban nyújtották be, szám szerint harminche­tet, a legkevesebbet, pedig Közép-Ma- gyarországon, tizenegyet. A 186 akció- csoport összesen 2332 települést ölel fel, vagyis az ország településeinek 75 száza­lékát. Ezeken a településeken összesen az ország népességének 34 százaléka él. Ebből a program második fordulójába 108 pályázat jutott. Ezek közül a legjobb 50 csapat összesen ötmilliárd forintot nyerhet el az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) forrásaiból, vi­dékfejlesztési célokra. A108 továbbjutott akciócsoport között hat Nógrád megyei is szerepel: a Ménes-patak Menti Települé­sek Akciócsoportja, a Dél-Cserhát, a Dobroda-völgyi Leader+ Akciócsoport, Nyugat-Cserhát Helyi Akciócsoport, nyolc Palóc „+” csoport és a Cserháti Fal­vak Helyi Akciócsoportja. A továbbjutottaknak egy hónap alatt kellett kidolgozniuk a helyi programo­kat, majd a közeljövőben derül ki, hogy melyik 50 településcsoport kaphat sike­res pályázatának finanszírozására 100 millió forintot. Az akciócsoport feladata, a térségükre vonatkozó pályázatok kiírá­sa, koordinálása, s az elnyert összeg szét­osztása. Minden akciócsoportnak van egy gesz­torszervezete, a Cserháti Falvaknak Rimóc önkormányzata, így ha nyernek a pályáztatás a település feladata lesz. A Cserháti Falvak Helyi Akciócsoport­jának tagja: Rimóc, Becske, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Heren- csény, Hollókő, Kutasó, Nagylóc, Nóg- rádsipek, Szanda, Terény és Varsány te­lepülések. A14 településről nemcsak az önkormányzatok, hanem a civil szerveze­tek, magánszemélyek, vállalkozók is az akciócsoporthoz tartoznak. A többi akciócsoporthoz hasonlóan ők is kidolgozták a helyi vidékfejlesztési ter­vüket, s várják a második forduló ered­ményét, hogy' bejutottak-e az 50 nyertes pályázó közé. A Cserháti Falvak akciócsoport annyi­ban különbözik a többitől, hogy róluk egy dokumentumfilm is készül, a budapesti székhelyű Ikon Filmstúdió szerkesztésé­ben, amelynek rendezője Székely Orso­lya. A 2004-es megalakulás óta szinte minden fontos eseményen ott volt a ren­dező, s a kezdetektől nyomon követi az akciócsoport életét. A Cserháti Falvak bíznak abban, hogy a készülő film nem az eredményhirdetés­sel ér majd véget, hanem sikeres pályá­zat esetén, azt is szemlélteti, hogy' milyen további sikereket érnek el a Leader-prog- ramnak köszönhetően. A dokumentum­film egy részét tavaly októberben már be is mutatták a fővárosban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom