Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-06 / 31. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2006. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ Gyógyuljon nálunk a külföldi Pusztai Erzsébet és meghívója, Tomka István az Antall-klub rendezvényén Mihalik Júlia Salgótarján. - Ma az a szokás, hogy általános­ságban beszélnek az egészségügyről, pedig ennek egyes elemei egymástól függetlenül is változhatnának. Sokszor esik szó például ar­ról, jó-e vagy nem az egészségbiztosítás je­lenlegi rendszere. Egyesek úgy vélekednek, hogy több biztosító kellene, ezzel azonban nem oldanánk meg az ellátórendszer prob­lémáit. Külföldi tapasztalataim alapján az a véleményem, hogy meg kell hagyni a jelen­legi formát. Kiegészítő biztosítások azonban fontosak volnának - mondta dr. Pusztai Er­zsébet, a Magyar Demokrata Fórum szakpo­litikusa a napokban a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, az újraindított Antall-klub fó­rumán tartott bevezető előadásában. Jelezte többek közt: többnyire csak szloge­nek szintjén esik szó az egészségügyi szol­gáltatók magántulajdonban történő műkö­déséről, részletekbe nem bocsátkoznak a megszólalók.- Úgy gondolom, ha ellátják a feladataikat, a betegeknek valójában mindegy, hogy ki a tulajdonos. Más kérdés persze a kórházak tulajdoni helyzete. Magánosításuk nem vol­na bölcs dolog azért sem, mert az ilyen fo­lyamat során állami tulajdonból könnyen képződik magánvagyon. Ez bizony az egész­ségügyben is előfordult. Másrészt viszont óvnék mindenkit attól a felfogástól, misze­rint pusztán azért lesz jobb valami, mert az állam a tulajdonosa. Mint az előadó rámutatott: más szemszög­ből tekintve az ágazat gazdasági hasznot is hozhat az országnak. Megvannak az alapve­tő feltételek ugyanis az egészségügyi ellátó- rendszer továbbépítéséhez, a külföldi bete­gek hazai fogadásához. Ne az orvos utazzon ki operálni, hanem itthon fogadjuk az euró­pai országok betegeit, a kezelés költségeit pedig nálunk fizesse ki a nyugati biztosító. Még a rehabilitációt is megcsinálhatjuk itt­hon. Célunk az, hogy Magyarországot Euró­pa gyógyító-rehabilitációs központjává te­gyük az egészségügyi ellátórendszer fejlesz­tésével. Most kell ezekről a dolgokról beszél­ni, amíg nem hagytak el bennünket, amíg itt vannak az orvosaink, nővéreink. Pusztai Erzsébet a hőforrásokban rejlő „óri­ási lehetőségek” kiaknázására is kitért a fó­rumon. Mint elmondta: ezek elindíthatják az infrastruktúra fejlődését és ami nem mellé­kes: a bevételeket a hazai lakosság egészségi állapotának javítására is fordíthatjuk. Persze a fejlesztés során az előkészítésre, a tervezés­re, a tárgyalásokra egyaránt nagy figyelmet kell fordítani. S azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez nem megy máról holnapra. Az MDF-es politikus a társadalombiztosí­tási járulék csökkentésére vonatkozó ígére­tekkel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezáltal komoly bevételtől esne el az ál­lam, s mert a hiányt valahonnan pótolni kell, a gazdasági növekedés forrásai erre menné­nek el. Vagyis lényegében oda jutnánk, ahol most vagyunk. Az előadás beszélgetéssel folytatódott. A jelenlévők a tb-járulék esetleges mérséklé­sével összefüggésben egyebek mellett azt fo­galmazták meg, hogy munkahelyek terem­tésével kevesebb szociális juttatásra volna szükség. Terítéken voltak a paraszolvencia problémái, a humánum szempontjai, sőt a kegyes halál kérdésköre is. Folytatásra érdemes program Salgótarján. Külföldi vendégek jártak városunkban a közelmúlt­ban. A csoport tagjai: Miroslav Kostka, a cseh munkaügyi mi­nisztérium főosztályvezetője, Zbryslav Moravek, a cseh munka­ügyi központok igazgatója, vala­mint Albert Oosthoek, a holland Agens Internaüonal európai pro­jektfelelőse. A tapasztalatcsere célja: a tartós munkanélküliek el­helyezkedését segítő programok és módszerek megismerése. A napi programjuk során láto­gatást tettek Salgótarján város polgármesterénél is. Puszta Béla polgármester városismertetőjé­ben tájékoztatta a vendégeket a város gazdasági helyzetéről, az utóbbi húsz év folyamatairól, a munkanélküliség kialakulásá­nak okairól és mértékéről, vala­mint a kezelésének mint szociá­lis feladatnak az eszközeiről és lehetséges módszereiről. A vá­rosban a korábbi években szín­vonalas munkaerő-piaci szolgál­tatást nyújtott a Maatwerk hol­land vállalkozás az általa kidol­gozott módszer szerint. Tevé­kenységét elsősorban a tartós munkanélküliek körében fejtet­te ki. Szolgáltatása jól kiegészí­tette a megyei munkaügyi köz­pont munkaerő-közvetítési tevé­kenységét. A szolgáltatás mód­szerében tovább működött a Sal­gótarján Foglalkoztatási Kht. keretein belül. Ennek megismerésére a dele­gáció látogatást tett a foglalkoz­tatási kht.-nál is, ahol a csopor­tot Tőzsér Zoltán ügyvezető fo­gadta és tájékoztatta:- Salgótarján város még 2004- ben eredményesen vett részt egy uniós pályázaton, amelyen 53 millió forintot nyert. A pályázat célkitűzése, hogy segítséget nyújtson a tartós munkanélküli­eknek újra munkába állni. A program végrehajtására a foglal­koztatási kht. által létrehozott cso­port 2005. április 1-jén kezdte meg a munkáját. A cél az volt hogy a rendelkezésre bocsátott egy év alatt legalább 1200 fővel te­remtsünk kapcsolatot, akik közül majd legalább 800 fővel aktív együttműködést alakítunk ki a későbbiekben. A program befeje­zéséig 240 fő elhelyezését vállal­tuk több mint 3 hónapos időszak­ra. A 7 fős, munkaerő-közvetítés­sel foglalkozó csoport tevékeny­sége során több mint 2000 mun­kanélküli személlyel vették fel a kapcsolatot. A megkeresettek 94 százaléka kész volt az együttmű­ködésre, a munkavállalásra. A csoport tagjai felkeresték a város munkáltatóit, vállalkozók­kal, cégekkel építettek ki napi együttműködési kapcsolatot a meglévő, vagy megüresedő munkahelyek mielőbbi betölté­se érdekében. Jelenleg 360 mun­káltatóval áll kapcsolatban tár­saságunk.- Tanácsadó munkatársaink mélyinterjúk során alaposan fel­mérik és megismerik a program­ba bevont személyeket, különö­sen nagy gondot fordítva az egyé­ni adottságokra és igényekre, ez­zel is elősegítve munkaerő-piaci és társadalmi vissza-, illetve be­illeszkedésüket - mondta el Tő­zsér Zoltán. - Az ügyfél elhelyez­kedési esélyeit szükség esetén Salgótarján vezetői és a külföldi látogatók a városházi megbeszélésen tréningeken (pl. álláskeresési technikák megismertetése stb.) való részvételekkel, képzésekkel is segítik. A munkáltatók - meg­ismerve szolgáltatásaink előnye­it: mint képzettség, kor, szakmai tapasztalat stb. szerinti előszű­rések - egyre gyakrabban for­dulnak munkaerőigényükkel munkaerő-közvetítő szerveze­tünkhöz. Sajnálatos, hogy - mint minden pályázati program - egyszer ez is véget ér. Még sajná­latosabb, hogy alig több mint két hónap múlva. A program indítá­sakor annak szükségességével kapcsolatban kétségeink ugyan nem, de aggályaink voltak. Az el­múlt közel egy évben bebizonyo­sodott, hogy a munkaerőpiacon jelenleg meglévő különféle szol­gáltatások mellett helye van egy emberközpontúbb, a munkavál­lalók és a munkáltatók Igényeit és érdekeit előzetesen is egyezte­tő tevékenységnek. Különösen ha a segítő szándékú szolgáltatás azok felé irányul, akik többnyire önhibájukon kívül kerültek ki a munka világából. A humánerőforrás operatív program keretén belül megvaló­suló programunk az uniós fel­zárkózás része. Folytatására pá­lyázati kiírás jelent meg. Tapasz­talataink alapján a program foly­tatása rendkívül indokolt, külö­nös tekintettel a város és környékének kedvezőtlen mun­kaerőhelyzetére. A kiírt pályázatra társasá­gunk újra jelentkezett. Remél­jük hogy a folytatás szükséges­ségét a pályázatokat elbíráló ha­tóságok és szervezetek is látják, és speciális munkaerő közvetíté­si tevékenységünket az eddig szerzett tapasztalatok birtoká­ban hatékonyabban folytathat­juk tovább a jövőben is - zárta szavait Tőzsér Zoltán. Művészeti nevelésről H. ZS. A nevelés nem a gyerek meg­születésével kezdődik, hanem a szülő megszületésével. Ez külö­nösen igaz a művészetek isme­retével, szeretetével kapcsolat­ban. A gyerek a szülő ízlésén át­szűrve tapasztalja meg a világot, különösen az óvodáskor kezde­te előtt a szülő értékrendjét fo­gadja el a sajátjának. Amilyen zenét az anyuka hallgat (már a terhesség alatt is), az lesz a gyer­mek számára az otthonos, a kel­lemes, a biztonságos. Amire a szülő azt mondja, hogy szép, ér­tékes, a gyerek is annak fogja ta­lálni. Az óvodáskortól a kisgyerek a közösségben elkezd más érték­rendekkel találkozni. Az óvó né­niken, a más családokból jött gyerekeken keresztül egy másik világgal is megismerkedik. En­nek egy része beivódik a sajátjá­ba - valószínűleg azok az ele­mek, amelyek „kompatibilisek” az otthoniakkal. Már az óvodákban is bizonyos koncepciók szerint működik az esztétikai nevelés, és mivel a kisgyermek ebben a korban kü­lönösen fogékony az új dolgokra, hatalmas felelőssége és egyben lehetősége van a nevelőnek, aki­hez a gyermek kerül. A mese, a dal, a tánc, a rajzolás nem csak a tudat, hanem a szépérzék, az érzelmek - a lélek - fejlődését is nagyban elősegíti. A kisiskolás korban már nem csak a műélvezet, hanem a konkrét ismeretek is előtérbe kerülnek. Ez a legveszélyesebb kor abban a tekintetben, hogy a gyerek a kötelező tananyaggal kapcsolatban milyen élménye­ket szerez. A sok sikertelensé­get átélő gyermek itt gyűlöl meg sok mindent, ami az iskolával kapcsolatos, itt veszti el az ér­deklődését az iránt a kultúra iránt, amit az oktatási rendszer közvetít. Ilyenkor nagy jelentős­séget kap a családi háttér, ami­vel a tizenéves kor előtt még igen erős kötődésben áll a gyer­mek. Ha innen nem kapja meg azt az érzelmi élményt, amit a művészet nyújthat, nagyon ne­héz később bepótolni. A kamaszkor egy olyan fejezet az emberpalánta életében, amit különösen jellemeznek az érzel­mi viharok, az útkeresés az egyéniség kialakulásának sajá­tos megnyilvánulásai. Általában elmondható, hogy a tizenévesek a magas művészetekkel csak „parancsszóra” kerülnek kap­csolatba, önszántukból inkább a populáris elemekhez kerülnek közel. Ez nem baj, ha ezt eviden­ciaként kezeljük, tudhatjuk, hogy a környezet felelőssége, hogy a magas és tömegkultúra megfelelő arányban jusson el a fiatalhoz. A környezet pedig mi magunk vagyunk! A művészet legelőször az ér­zelmekre hat. Akár olyan erő­sen, hogy a tudatba már jellem­formáló erőként kerül. Köteles­ségünk, hogy a legjobb tudá­sunk szerint éljünk ezzel az erő­vel. Nem csak a saját gyerme­keink, de az összes leszármazot­tunk, teljes „vérvonalunk” a ke­zünkben van, hiszen a gyereke­ink azt adják tovább, amit tő­lünk kapnak. Matiné a moziban M. I. Rétság. Február 28-án, szerdán délelőtt 10 órai kezdettel a mese­mozi keretein belül filmvetítés­re kerül sor a városi művelődé­si központ színháztermében. A rendezvényre a belépés díjtalan! Sok szeretettel várják az érdek­lődőket. Előfizetéssel kapcsolatban hívja a 32/416-455-ös telefonszámot, vagy 3 hónapon át tartó nagy nyereményjátékunk utolsó szakaszához érkezett. Sorsolásunkon rész veszt vesz minden olyan olvasónk, aki február hónapra érvényes előfizetéssel rendelkezik Amennyiben még nem előfizetőnk, de szeretne részt venni sorsolásunkon, úgy fizessen elő Ön is a Nógrád Megyei Hírlapra, legkésőbb február 10-ig, Február havi fődíjunk egy mobiltelefon

Next

/
Oldalképek
Tartalom