Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-06 / 31. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2006. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ Gyógyuljon nálunk a külföldi Pusztai Erzsébet és meghívója, Tomka István az Antall-klub rendezvényén Mihalik Júlia Salgótarján. - Ma az a szokás, hogy általánosságban beszélnek az egészségügyről, pedig ennek egyes elemei egymástól függetlenül is változhatnának. Sokszor esik szó például arról, jó-e vagy nem az egészségbiztosítás jelenlegi rendszere. Egyesek úgy vélekednek, hogy több biztosító kellene, ezzel azonban nem oldanánk meg az ellátórendszer problémáit. Külföldi tapasztalataim alapján az a véleményem, hogy meg kell hagyni a jelenlegi formát. Kiegészítő biztosítások azonban fontosak volnának - mondta dr. Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Fórum szakpolitikusa a napokban a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, az újraindított Antall-klub fórumán tartott bevezető előadásában. Jelezte többek közt: többnyire csak szlogenek szintjén esik szó az egészségügyi szolgáltatók magántulajdonban történő működéséről, részletekbe nem bocsátkoznak a megszólalók.- Úgy gondolom, ha ellátják a feladataikat, a betegeknek valójában mindegy, hogy ki a tulajdonos. Más kérdés persze a kórházak tulajdoni helyzete. Magánosításuk nem volna bölcs dolog azért sem, mert az ilyen folyamat során állami tulajdonból könnyen képződik magánvagyon. Ez bizony az egészségügyben is előfordult. Másrészt viszont óvnék mindenkit attól a felfogástól, miszerint pusztán azért lesz jobb valami, mert az állam a tulajdonosa. Mint az előadó rámutatott: más szemszögből tekintve az ágazat gazdasági hasznot is hozhat az országnak. Megvannak az alapvető feltételek ugyanis az egészségügyi ellátó- rendszer továbbépítéséhez, a külföldi betegek hazai fogadásához. Ne az orvos utazzon ki operálni, hanem itthon fogadjuk az európai országok betegeit, a kezelés költségeit pedig nálunk fizesse ki a nyugati biztosító. Még a rehabilitációt is megcsinálhatjuk itthon. Célunk az, hogy Magyarországot Európa gyógyító-rehabilitációs központjává tegyük az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésével. Most kell ezekről a dolgokról beszélni, amíg nem hagytak el bennünket, amíg itt vannak az orvosaink, nővéreink. Pusztai Erzsébet a hőforrásokban rejlő „óriási lehetőségek” kiaknázására is kitért a fórumon. Mint elmondta: ezek elindíthatják az infrastruktúra fejlődését és ami nem mellékes: a bevételeket a hazai lakosság egészségi állapotának javítására is fordíthatjuk. Persze a fejlesztés során az előkészítésre, a tervezésre, a tárgyalásokra egyaránt nagy figyelmet kell fordítani. S azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez nem megy máról holnapra. Az MDF-es politikus a társadalombiztosítási járulék csökkentésére vonatkozó ígéretekkel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezáltal komoly bevételtől esne el az állam, s mert a hiányt valahonnan pótolni kell, a gazdasági növekedés forrásai erre mennének el. Vagyis lényegében oda jutnánk, ahol most vagyunk. Az előadás beszélgetéssel folytatódott. A jelenlévők a tb-járulék esetleges mérséklésével összefüggésben egyebek mellett azt fogalmazták meg, hogy munkahelyek teremtésével kevesebb szociális juttatásra volna szükség. Terítéken voltak a paraszolvencia problémái, a humánum szempontjai, sőt a kegyes halál kérdésköre is. Folytatásra érdemes program Salgótarján. Külföldi vendégek jártak városunkban a közelmúltban. A csoport tagjai: Miroslav Kostka, a cseh munkaügyi minisztérium főosztályvezetője, Zbryslav Moravek, a cseh munkaügyi központok igazgatója, valamint Albert Oosthoek, a holland Agens Internaüonal európai projektfelelőse. A tapasztalatcsere célja: a tartós munkanélküliek elhelyezkedését segítő programok és módszerek megismerése. A napi programjuk során látogatást tettek Salgótarján város polgármesterénél is. Puszta Béla polgármester városismertetőjében tájékoztatta a vendégeket a város gazdasági helyzetéről, az utóbbi húsz év folyamatairól, a munkanélküliség kialakulásának okairól és mértékéről, valamint a kezelésének mint szociális feladatnak az eszközeiről és lehetséges módszereiről. A városban a korábbi években színvonalas munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtott a Maatwerk holland vállalkozás az általa kidolgozott módszer szerint. Tevékenységét elsősorban a tartós munkanélküliek körében fejtette ki. Szolgáltatása jól kiegészítette a megyei munkaügyi központ munkaerő-közvetítési tevékenységét. A szolgáltatás módszerében tovább működött a Salgótarján Foglalkoztatási Kht. keretein belül. Ennek megismerésére a delegáció látogatást tett a foglalkoztatási kht.-nál is, ahol a csoportot Tőzsér Zoltán ügyvezető fogadta és tájékoztatta:- Salgótarján város még 2004- ben eredményesen vett részt egy uniós pályázaton, amelyen 53 millió forintot nyert. A pályázat célkitűzése, hogy segítséget nyújtson a tartós munkanélkülieknek újra munkába állni. A program végrehajtására a foglalkoztatási kht. által létrehozott csoport 2005. április 1-jén kezdte meg a munkáját. A cél az volt hogy a rendelkezésre bocsátott egy év alatt legalább 1200 fővel teremtsünk kapcsolatot, akik közül majd legalább 800 fővel aktív együttműködést alakítunk ki a későbbiekben. A program befejezéséig 240 fő elhelyezését vállaltuk több mint 3 hónapos időszakra. A 7 fős, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó csoport tevékenysége során több mint 2000 munkanélküli személlyel vették fel a kapcsolatot. A megkeresettek 94 százaléka kész volt az együttműködésre, a munkavállalásra. A csoport tagjai felkeresték a város munkáltatóit, vállalkozókkal, cégekkel építettek ki napi együttműködési kapcsolatot a meglévő, vagy megüresedő munkahelyek mielőbbi betöltése érdekében. Jelenleg 360 munkáltatóval áll kapcsolatban társaságunk.- Tanácsadó munkatársaink mélyinterjúk során alaposan felmérik és megismerik a programba bevont személyeket, különösen nagy gondot fordítva az egyéni adottságokra és igényekre, ezzel is elősegítve munkaerő-piaci és társadalmi vissza-, illetve beilleszkedésüket - mondta el Tőzsér Zoltán. - Az ügyfél elhelyezkedési esélyeit szükség esetén Salgótarján vezetői és a külföldi látogatók a városházi megbeszélésen tréningeken (pl. álláskeresési technikák megismertetése stb.) való részvételekkel, képzésekkel is segítik. A munkáltatók - megismerve szolgáltatásaink előnyeit: mint képzettség, kor, szakmai tapasztalat stb. szerinti előszűrések - egyre gyakrabban fordulnak munkaerőigényükkel munkaerő-közvetítő szervezetünkhöz. Sajnálatos, hogy - mint minden pályázati program - egyszer ez is véget ér. Még sajnálatosabb, hogy alig több mint két hónap múlva. A program indításakor annak szükségességével kapcsolatban kétségeink ugyan nem, de aggályaink voltak. Az elmúlt közel egy évben bebizonyosodott, hogy a munkaerőpiacon jelenleg meglévő különféle szolgáltatások mellett helye van egy emberközpontúbb, a munkavállalók és a munkáltatók Igényeit és érdekeit előzetesen is egyeztető tevékenységnek. Különösen ha a segítő szándékú szolgáltatás azok felé irányul, akik többnyire önhibájukon kívül kerültek ki a munka világából. A humánerőforrás operatív program keretén belül megvalósuló programunk az uniós felzárkózás része. Folytatására pályázati kiírás jelent meg. Tapasztalataink alapján a program folytatása rendkívül indokolt, különös tekintettel a város és környékének kedvezőtlen munkaerőhelyzetére. A kiírt pályázatra társaságunk újra jelentkezett. Reméljük hogy a folytatás szükségességét a pályázatokat elbíráló hatóságok és szervezetek is látják, és speciális munkaerő közvetítési tevékenységünket az eddig szerzett tapasztalatok birtokában hatékonyabban folytathatjuk tovább a jövőben is - zárta szavait Tőzsér Zoltán. Művészeti nevelésről H. ZS. A nevelés nem a gyerek megszületésével kezdődik, hanem a szülő megszületésével. Ez különösen igaz a művészetek ismeretével, szeretetével kapcsolatban. A gyerek a szülő ízlésén átszűrve tapasztalja meg a világot, különösen az óvodáskor kezdete előtt a szülő értékrendjét fogadja el a sajátjának. Amilyen zenét az anyuka hallgat (már a terhesség alatt is), az lesz a gyermek számára az otthonos, a kellemes, a biztonságos. Amire a szülő azt mondja, hogy szép, értékes, a gyerek is annak fogja találni. Az óvodáskortól a kisgyerek a közösségben elkezd más értékrendekkel találkozni. Az óvó néniken, a más családokból jött gyerekeken keresztül egy másik világgal is megismerkedik. Ennek egy része beivódik a sajátjába - valószínűleg azok az elemek, amelyek „kompatibilisek” az otthoniakkal. Már az óvodákban is bizonyos koncepciók szerint működik az esztétikai nevelés, és mivel a kisgyermek ebben a korban különösen fogékony az új dolgokra, hatalmas felelőssége és egyben lehetősége van a nevelőnek, akihez a gyermek kerül. A mese, a dal, a tánc, a rajzolás nem csak a tudat, hanem a szépérzék, az érzelmek - a lélek - fejlődését is nagyban elősegíti. A kisiskolás korban már nem csak a műélvezet, hanem a konkrét ismeretek is előtérbe kerülnek. Ez a legveszélyesebb kor abban a tekintetben, hogy a gyerek a kötelező tananyaggal kapcsolatban milyen élményeket szerez. A sok sikertelenséget átélő gyermek itt gyűlöl meg sok mindent, ami az iskolával kapcsolatos, itt veszti el az érdeklődését az iránt a kultúra iránt, amit az oktatási rendszer közvetít. Ilyenkor nagy jelentősséget kap a családi háttér, amivel a tizenéves kor előtt még igen erős kötődésben áll a gyermek. Ha innen nem kapja meg azt az érzelmi élményt, amit a művészet nyújthat, nagyon nehéz később bepótolni. A kamaszkor egy olyan fejezet az emberpalánta életében, amit különösen jellemeznek az érzelmi viharok, az útkeresés az egyéniség kialakulásának sajátos megnyilvánulásai. Általában elmondható, hogy a tizenévesek a magas művészetekkel csak „parancsszóra” kerülnek kapcsolatba, önszántukból inkább a populáris elemekhez kerülnek közel. Ez nem baj, ha ezt evidenciaként kezeljük, tudhatjuk, hogy a környezet felelőssége, hogy a magas és tömegkultúra megfelelő arányban jusson el a fiatalhoz. A környezet pedig mi magunk vagyunk! A művészet legelőször az érzelmekre hat. Akár olyan erősen, hogy a tudatba már jellemformáló erőként kerül. Kötelességünk, hogy a legjobb tudásunk szerint éljünk ezzel az erővel. Nem csak a saját gyermekeink, de az összes leszármazottunk, teljes „vérvonalunk” a kezünkben van, hiszen a gyerekeink azt adják tovább, amit tőlünk kapnak. Matiné a moziban M. I. Rétság. Február 28-án, szerdán délelőtt 10 órai kezdettel a mesemozi keretein belül filmvetítésre kerül sor a városi művelődési központ színháztermében. A rendezvényre a belépés díjtalan! Sok szeretettel várják az érdeklődőket. Előfizetéssel kapcsolatban hívja a 32/416-455-ös telefonszámot, vagy 3 hónapon át tartó nagy nyereményjátékunk utolsó szakaszához érkezett. Sorsolásunkon rész veszt vesz minden olyan olvasónk, aki február hónapra érvényes előfizetéssel rendelkezik Amennyiben még nem előfizetőnk, de szeretne részt venni sorsolásunkon, úgy fizessen elő Ön is a Nógrád Megyei Hírlapra, legkésőbb február 10-ig, Február havi fődíjunk egy mobiltelefon
