Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-22 / 298. szám
1 4 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ 2005. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Épülő közösségek, városi összefogás- Több szempontból is jelentős esztendőt tudhatunk lassan magunk mögött. A ciklusprogram elején megfogalmazott célunk által diktált feladatok folyamatos véghezvitele, elérése motivált: minden tőlünk telhetőt megtettünk, megteszünk azért, hogy Bátony- terenye a kistérség szolgáltatási, gazdasági központjává váljon - jelentette ki értékelőjében Vanya Gábor, a város polgármestere. S. K. Bátonyterenye. - Melyek a legfontosabb megvalósított fejlesztések, s melyeknek sikerült „alapot” teremteni 2005-ben?- A nagyberuházások közül kiemelném a szennyvízberuházás első ütemének befejezését és a második ütem elindítását. A tanuszoda átadásával a térség, de talán az egész megye sportéletében is sikerült egy komoly hiányt pótolnunk. A létesítmény munkatársainak, s az általuk kitalált programoknak hála, a kihasználtság - nem egészen fél év elteltével - jónak nevezhető, s továbbra is folyamatosan bővül az uszodát igénybe vevők köre. A városközponti rehabilitáció közbeszerzési eljárása lezárult, a kivitelezővel 2005. december 28- án írjuk alá a szerződést. Ennek kapcsán elindulhat egy félbehagyott fejlesztés is: Nagybátony és Kisterenye közúti összekötése. Teljesen befejezni ezt sajnos nem tudjuk, de az biztos: ha nem tesz- szük meg az első lépéseket, soha nem valósul meg. Jövő év elejére kiteljesedik Bátonyterenyén az e- önkormányzat is, elektronikus közigazgatási hátteret biztosítva az ügyintézési folyamatok felgyorsulnak és leegyszerűsödnek. Folytattuk 2002-ben meghirdetett programunkat, miszerint évente egy-egy játszóteret építünk Nagybátonyban és Kisterenyén. Ma már háromhárom uniós normáknak is megfelelő, korszerű játszótér várja a gyermekeket a két településrészen. Idén is nagy fi gyeimet szenteltünk a parkosításra, virágosításra, a zöldterületek gondozására és kialakítására annak érdekében, hogy a városlakók valóban otthonuknak érezhessék Bátonyterenyét. Lényegesek azonban azon fejlesztések is, amelyeket nem az önkormányzat valósít meg, ám mindenképpen a városlakók életminőségének javulását eredményezi. Ilyen a Magyar Posta Rt. által Nagybátonyban kialakítandó, térségi funkciót ellátó új postahivatal is. Szólnunk kell a többcélú kistérségi társulás fejlesztéseiről is, amelyek összességében 37 millió forintot tesznek ki. A szakszolgálati feladatellátás mobilizálása érdekében beszerzésre került hét gépjármű. Vala- mennyktelepülésen kialakítanak egy-egy irodát, amely a szociális és gyermekjóléti feladatellátást szolgálja, így mindenhol bővülhet a szolgáltatási kör.- Hogyan alakult az önkormányzat, illetve intézményeinek eltelt esztendeje?- Az önkormányzat működőképességét biztosítottuk, feladatainkat elláttuk és ellátjuk a továbbiakban is, a szolgáltatások szintjét lehetőségeinkhez mérten emeltük. Mindvégig az emberek lehető legteljesebb kiszolgálását tartottuk szem előtt, elég a fizikoterápiás laborra, vagy a bölcsődére gondolni. Utóbbival egyben azt is „üzentük", hogy városunknak szüksége van a fiatalokra. Bátonyterenye oktatási intézményeiben is problémát jelent a gyeímeklétszám csökkenése, ezért átalakítottuk a képzési programot, új oktatási lehetőségeket teremtettünk.' A létszámnövelésen túl azt is fontosnak tartottuk, hogy gyermekeink számára minél nagyobb lehetőséget teremtsünk a továbbtanulásra, vagyis javítsuk az esélyegyenlőséget. Ez hosszú távú folyamat, nekünk azonban addig is gondoskodnunk kellett a szakdolgozókról, amíg érzékelhetővé válnak a hatásai. Intézményracionalizálást eszközöltünk: létrehoztuk az iskolaigazgatóságot (amely összehangolja a tagintézmények szakmai programját) és a Bátonyterenyei Intézményi Pénzügyi Ellátó Szervezetet (amely kézben tartja a gazdálkodást). Jelentős eredményeket értünk el, hiszen amíg 2003-ban 2,4 milliárd forintot fordítottunk működésre, addig idén már csak 2,1 milliárdot. Ráadásul a megtakarítást úgy értük el, hogy nem romboltunk, nem bocsátottunk el szakalkalmazottakat, sőt néhol még bővítettük is a létszámot. Tudtuk, tudjuk: nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy szélnek eresszük a szakembereket, hiszen rájuk mindig lehet számítani.- Mintha a civil élet is felpezsdült volna...- Egyre több civil szervezet jön létre, s egyre több ölt hivatalos formát. Sokuk jelenleg még a művelődési ház égisze alatt működik, de a lakosság szinte ösz- szes rétegét felöleli. Nagy segítséget nyújtanak a munkánkhoz, természetesen folytatjuk a támogatásukat, hiszen továbbra is célunk, hogy Bátonyterenyén megfelelő táptalajra találjanak. A maconkai közösségi ház kialakítása egyben a városunkban nagy tradícióval rendelkező hagyományápolást is feléleszti - legyen szó akár a bányászatról, akár a palóc nép kultúrájáról. Ráadásul városunk 19,7 millió forintot nyert a Belügyminisztérium településrészi önkormányzatok támogatására szánt pályázatán, így Kisterenyén is létrehozhatunk közösségi térként szolgáló helyiségeket.- A városlakókkal, a különböző szervezetek képviselőivel egyéb szinten is keresik a kapcsolatot?- Nagyon aktív és intenzív a kapcsolatunk a lakossággal, az intézmények dolgozóival és a tanulók szüleivel. 2003-tól évente legalább két alkalommal tartunk lakossági fórumot, azok véleményét pedig, akiket ilyen formában sem tudunk megszólítani, a város utcáin tartott sétáink során kérjük ki, hallgatjuk meg. Negyedévente a pedagógusokat és a szülői munkaközösség tagjait kötetlen beszélgetésre hívjuk össze, hogy tőlük, a leginkább érintettektől kapjunk ötleteket a különböző programok kidolgozásához. A fejlesztésekkel, az intézményracionalizálással, a civil szervezetek támogatásával, s egyéb kezdeményezéseinkkel egyértelműen az a célunk, hogy Bátonyterenyén olyan teret teremtsünk, amely összefogja a meglévő, egy érdek mentén tevékenykedő közösségeket, akik megosztják velünk ötleteiket. A közösség ereje csodákra képes, s ha az összefogás működik, ezek megvalósulása már csak egy karnyújtásnyira van. Ennek jegyében kérem további segítségüket! Egyben mindenkinek kellemes, békés karácsonyt és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok! „Tanító ki fénybe tör...” Bátonyterenye. Az idén Bátonyterenyéért kitüntetésben részesült Szerencsi Andrásné, nyugdíjas pedagógus, a közismert, mai napig számon tartott közművelődési szakember életének mottója ez a mondat, amit szeretett középiskolai osztályfőnöke tanácsaként jegyzett meg egy életre. De nemcsak megjegyezte, így is élte életét. Mint ahogy megmaradtak örökérvényű, s élete minden pillanatát átható „rendezőnek” Váci Mihály sokat, vagy mindent elmondó sorai: „Ilyen kívántam lenni én is, ott a homokba szúrt nyárfa: - tanító ki fénybe tör, ragyogó hit a lombja, irány azoknak, jel és biztató, kik jönnek barázdákban botladozva.” óné Szülei, tanítói, mindazok akik a pedagóguspálya felé irányították lépteit, nem ismerték Váci sorait, de felfedezték benne az ismeretek befogadásának és átadásának vágyát, készségét. Az ötvenes évek tanító- képzésében vett részt, majd szülőhelyéről, a kanyargó Tisza partjáról egy kicsit mesz- szebbre, Kisvárdára került. Itt szerzett alapvető gyakorlatot a tanítás-nevelés csodájából, s állandó, tevékeny résztvevője volt a helyi közösségi életnek is. Volt honnan merítenie, hiszen a tanítóképző tanárai biztos alappal indították el e szép pályán. A magyarórák lelket, érzelmet és fantáziát megmozgató pillanatai, a lélektan és logika órák hangulata, a logikus gondolkodás szabályainak elsajátítása, s mindazoknak az ismereteknek, módszereknek a megszerzése, amely a későbbiek során hasznosultak, gyakorlattá váltak. A csillogó, kíváncsi gyermekszemek hol némi bizonytalanságot, hol semmivel fel nem mérhető örömet jelentettek számára. Mint ahogy kitörölhetetlen a Tisza, Kraszna, Szamos partjain tett séták, álmodozások, az iskola ablakából látható beregszászi tornyok emléke is. Egyéni sorsának alakulása úgy hozta, hogy 19ól-ben ide, Mikszáth földjére, a jó palócok közé került Messzelátáshoz szokott szeme a Mátra bérceiben, gerinceiben gyönyörködhetett. Teljesen más, új környezet, új benyomások, várakozással teli napok, hónapok, évek, évtizedek következtek. Megismerkedett a bányászok nehéz, emberfeletti munkájával, csodálattal, s néha sajnálattal figyelte az éjszakai műszakból hazatérő fáradt arcú, cigarettázó embereket, s természetesen ,Jó szerencsét!” kívánva nekik. Kollégái segítették a beilleszkedését, s a zömmel bányászszülők gyermekeit tanítva megtanulta az addig ismeretlen fogalmakat: sikta, főte és a többi. Megismerkedett a nógrádi bányászkodás történetével, jelentőségével, hagyományokat teremtő kulturális tevékenységükkel, a bányászattal foglalkozó irodalommal. Ez motiválta, amikor először irodalmi szakkört, majd országosan minősített irodalmi színpadot szervezett és vezetett a Bányász Művelődési Házban. 1980-89 között aztán népművelőként dolgozott az időközben csodálatosan átalakított intézményben. Természetesen voltak kudarcai is, de a tény: hogy nemcsak a színvonalas szórakoztató műsorokon vettek részt az itt élők, hanem ott voltak a társadalmi munkáknál, üzemi-vállalati szintű vetélkedőkön, országjáró kirándulásokon, s fárasztó munkájuk után olvasták Mikszáthot és Madáchot, tudtak válaszolni az irodalmi totó, vetélkedő kérdéseire - szép dolog és nagyszerű eredmény, amely igazi emberi értékeket takar. Amikor 1989-ben rokkantnyugdíjas lett, meg kellett találnia annak módját és lehetőségét, hogy ne szakadjon el a közösségtől. Az általa, 1987-ben szervezett nők klubja nyújtotta a keresett lehetőséget. így hát változtak munkája alanyai: gyerekek, fiatalok után idősebbek, akik hosszú éveket töltöttek munkával, aktív részesei voltak a közösségi életnek, s most sem szeretnének tétlenkedni. Akik lelkes, közös élményt, ismereteket gyűjtő, hagyományokat tisztelő és ápoló nők, s leküzdve minden magánéleti, családi problémát, szívesen vesznek részt a foglalkozásokon, programokon. A közösség 1997-ben megkapta a „Bátonyterenyéért” kitüntetést, 2001-ben pedig bányász „Művészeti nívódíj” elismerésben részesült. Közös elhatározással módosították nevüket Bányász nyugdíjas nők klubjára, hiszen közvetlen és távolabbi környezetükben egyaránt gyűjtik, ápolják a bányászatta] kapcsolatos látnivalókat, emlékeket Az évek során tematikusán megtervezett és szervezett kirándulások keretében fedezték fel szűkebb és tágabb hazánkat. Sétáltak a Szalajka-völgyben, megcsodálták Aggteleken a cseppköveket, Hollóházán a templomot és a porcelánt, Tokajban a Tisza és Bodrog összefolyását Hajókáztak a Kőrösön, a Dunán, a Fertő-tavon. Maradandó élményt nyújtott Sárospatak, Debrecen, Szeged, Pécs, Sopron, Győr, Veszprém, Zirc, Székesfehérvár, Esztergom, Szentendre, Ópusztaszer, Kecskemét, Szarvas, Gyula, Budapest nevezetességeinek megtekintése. Megnyugvással és örömmel tölti el, hogy van továbbra is igény a közös együttiétre, komolyabb és szórakoztató programok szervezésére egyaránt Mindig külön öröm számára, ha társai lelkesen beszélnek a közösen megélt élményekről, a látottakról-hallottakról. Ilyenkor úgy érzi, ott volt az elmúlt évtizedek alatt, ahol a maga erejével, tudásával segíteni tudott. Hátralévő éveit szeremé továbbra is tartalmasán eltölteni, s valami hasznosat tenni. Azokat a bizonyos mérföldköveket hátrahagyva... Iskolai történések Hírek a Bartók iskolából... vetélkedés. A közelmúltban a Bolyai gimnázium által meghirdetett környezet- és természetvédelmi vetélkedőn - immár hetedik éve - szerepeltek sikeresen a tanintézet diákjai. A Nyerges Melinda (7. b), Molnár Inez (8. b), Tarnóczi Tamás (8. b) és Kovács Brigitta (8. b) alkotta csapat második helyezett lett a - többek között - környezetvédelmi problémák megelőzésével, illetve a környezettudatos életmód kérdéseivel, továbbá Nógrád megye természeti értékeivel foglalkozó versenyen. Az eredményesen szerepelő versenyzők felvételt nyertek a Bolyai János Gimnáziumba. Felkészítő tanáruk: Boros Béláné. jótékonysági bál. Immáron ötödik alkalommal tartották meg a Szélkakas fogadóban a jótékonysági bált, kiemelt eseményként kezelve mind az iskola, mind a szülői munkaközösség programjában. A befolyt ősz- szeget ezúttal is az intézmény szépítésére, esztétikusabbá tételére, valamint a tanulók jutalmazására fordítják. Az alkalom nem titkolt célja: szülők és pedagógusok kötetlenebb együttléte, közös szórakozása. Az idén is sok támogatója volt a rendezvénynek, nemcsak a helyi vállalkozók közül, hanem a szülők munkahelye szerinti, más településen működő cégek, vállalkozások is segítettek. EGÉSZSÉGES táplálkozás volt a témája annak a versengésnek, ahol a Kossuth Lajos, az Erkel Ferenc és a Bartók Béla általános iskola ötödik és hatodik osztályosai vettek részt. 15, egyenként ötfős csapat játszott. A játékos vetélkedőn a vitaminok, zsiradékok, zöldségek, gyümölcsök ismerete, felismerése, fogyasztása képezte a tudnivalók körét. A közelgő karácsony hangulata is jelen volt már, a fahéjas, almás, mézes készítmények, teák mellett kellemesen telt az idő. A díjak stílszerűen ugyancsak zöldségből és gyümölcsből készültek. Az esemény támogatói, szponzorai: Bulla Zoltán, Oláh Zsolt és Dóra/őzse/zöldség-gyümölcs kereskedők. ...az Erkel iskolából műveltségi verseny. Az Erkel Ferenc születésének 195. évfordulója alkalmából megrendezett megyei versenyen az öt iskola, ötfős csapatai közül a bátonyterenyei Erkel Ferenc iskola hetedikesei első helyezést, a nyolcadikosok pedig harmadik helyezést értek el. jubileumi év. Az iskola fennállásának 15. évfordulója évében iskolatörténeti fotókiállítást rendeztek, ami január 20-ig tekinthető meg az iskolagalériában. A kiállított anyag az iskola másfél évtizednyi életét „dokumentálja”, a különféle események, rendezvények, táborok, hangversenyek, szakkörök és kiállítások egy-egy emlékezetes pillanatának bemutatásával. A jubileumi évet a december 15-én megtartott karácsonyi hangverseny zárta. MESEMONDÓVERSENYRE készülnek az alsó tagozatosok. A kistérségi szintű rendezvény három évvel ezelőtt, az alsó tagozatos munkaközösség kezdeményezésére indult, s kapcsolódik a januári kultúra napja rendezvénysorozatához.
