Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)

2005-12-22 / 298. szám

5 2005. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK BÁTONYTERENYEI NAPLÓ Jó hangulatú, izgalmas játék volt... A gyerekeknek és szüleiknek egyaránt tetszett az író előadása Oktatás és nevelés: hagyományok, s új elvárások one Újszerű és népszerű, érdekes és sikeres, embereket és érzel­meket megmozgató, a mai kor­ban szokatlanul szép akció volt ez a „nagy ügy”. Sokat beszél- tünk-beszélünk róla, s egyre in­kább úgy érezzük, még mindig van mondandónk. Mennyi min­denre felfigyel, rájön az ember, ami mellett ez idáig mintha el­ment volna... Valami ilyesmi ju­tott eszembe, amikor a bátony- terenyei A nagy könyv prog­ramsorozat végére érve rájöt­tem: a Békés Pál író szülte ötlet megvalósítása alapvetően most is a könyvtárakban zajlott, az olvasóikat, a településen élőket, azok igényeit-érdeklődését jól ismerő könyvtárosok elhivatott munkájával... Magyarul: volt mire és kikre alapozni a techni­kát, a tömegkommunikációt is bevonó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprog­ram által támogatott ügyet. Nagybakos Istvánná, a bátony- terenyei Ady Endre Városi Köz- művelődési Központ és Könyv­tár igazgatóhelyettese, a könyv­tárjak) vezetője tipikus példája az elmondottaknak.- Már csak azért is, mert első, egyetlen munkahelyén dolgozik ma is, nem akármilyen éveket-év- tizedeket maga mögött tudva...- A jogelőd intézménynél kezdtem 1970. augusztus 1-jén. Itt születtem-éltem mindig is, a bányászmúlt megannyi emléké­vel. Amikor még az irodák szek­rényeibe bepakolt, havonként cserélt letéti könyvtárak voltak, amikor például a ferozolóba vit­tük a könyveket, az előadásokat, író-olvasó találkozókat, könyvbe­mutatókat, hangos diafilmeket, az éppen műszakváltók közé. Ér­dekes és izgalmas időszak volt. Munkahelyi művelődés, szak- szervezeti nevelőmunka, fő moz­gatórugóként a szocialista brigádokkal... Különös szerepet kapott az ifjúság, a fiatalok hely­zete. Az Olvasó ifjúságért pályá­zat, ahol országos elismerésben részesültünk... S emellett ellát­tuk a Bányavárosban és Macon- kán élő olvasóinkat is. 1986-ban még reménykedtünk, aztán a bá­nyászat megszűnt. 1991-ben, az alig néhány évvel korábban ( 1986-ban) gyönyörűen felújított intézményt az eladás veszélye fenyegette, amikor is a könyvtár olvasói, a lakossággal együtt alá­írást gyűjtöttek, s háromezernyi aláíró ragaszkodásuk szép kife­jezéseként végül is megmentet­te szeretett intézményünket. Há­rom évig alapítványi kezelésben működött a ház, a város önkor­mányzata 1995-ben vette át... Közben tanultam, az egri tanár­képző főiskolán szereztem peda­gógia szakon diplomát, s okleve­les könyvtáros vagyok, s 1977-től könyvtárvezető.- Tehát ekkorra a világ ugyan­csak megváltozott, kicsiben és nagyban, közel és távol egyaránt.- Közismert a munkanélküli­ség aránya, s mindaz, amit maga után von. Nem igazán hat kedve­zően a kultúra helyzetére...- A technika jelenlegi fejlettség­ét, a tömegkommunikáció lehető­ségeit (is) felhasználva érkezett meg A nagy könyv programja, Bátonyterenyére is.- Fontos, szükséges voltát leg­inkább az olvasás iránti igény fel­keltésében látom. Mindezt nagy­szerűen lehetett ráépíteni a közö­sen kiválasztott művekre. Tény­leges hangsúlyt kapott: a fiata­lok is olvassanak! Véleményem, s tapasztalatom szerint a fiata­lok nem tanulnak meg olvasni, így hát a továbbtanulás mértékét is negatívan befolyásolja, hiszen nem értik az olvasottakat. Fon­tosnak tartottuk, hogy az isko­lákkal közösen indítsuk a külön­féle programokat, erre volt ko­rábban is példa egyébként, ami­kor is 250 000 forintot nyertünk a Nemzeti Kulturális Alaptól az alapfokú iskolákban tanuló gye­rekek művelődésére. Rendezvé­nyeinkkel az olvasás iránti ér­deklődést kívántuk felkelteni: író-olvasó találkozók, vetélkedők, könyvbemutatók, rendhagyó iro­dalmi órák stb. keretében. Nos A nagy könyv során sikerrel alkal­maztuk mindezt. 1500-an fordul­tak meg 21 programunkon, a vá­ros könyvtáraiban. Kertész Im­re, Wass Albert, Saint Exupéry, Márai Sándor, Örkény István, Szerb Antal, Szabó Magda egy­egy művének népszerűsítése mellett ellátogatott hozzánk Závada Pál Kossuth-díjas író, va­lamint a gyermekek körében népszerű Nógrádi Gábor. A sze­repet vállalók között voltak hiva­tásos előadók, pedagógusok, nyugdíjasok, vagy egyszerűen az irodalmat, a könyvet tisztelő-sze­rető lelkes emberek. Szinte min­den program után keresték az il­lető író műveit, vagy magát a népszerűsített művet, növeke­dett a beiratkozottak száma, a könyvbemutató, a felolvasás jól bevált forma lett, később is alkal­mazzuk programjainkban. Jelen­tős támogatást kaptuk, amiből a kiadásokon túl két digitális fény­képezőgépet és DVD-lejátszót is vettünk. Azt gondolom, James Freeman Clarke csodálatos sorai, amit programsorozatunk mottó­jául fogalmaztunk meg, minden­nél jobban kifejezik a könyv irán­ti szeretetünket, hálánkat, azt a szándékunkat, hogy minél töb­ben válasszuk nélkülözheteüen társunknak a könyvet. íme az idézet: „Ha arra gondolok, néhány könyv mit tesz a világgal, ho­gyan tartja életben reményein­ket, hitünket, simítja el fájdal­mainkat és ad meleget a dider­gőknek, köt össze korokat és tá­voliföldrészeket, fogalmazza új­ra a csodákat, teszi földivé az igazságot, akkor soha el nem múló hálát érzek az ég ajándé­káért, a könyvekért. ”- Úgy gondolom, A nagy könyv játék elérte célját: ráirá­nyítani az olvasás szépségére a figyelmet, érdeklődést kelteni a tartalmas kikapcsolódás, szó­rakozás iránt és egy jó hangu­latú, izgalmas játékban való részvételt. Bátonyterenye. Az általános és alapfokú művészeti iskola igaz­gatósága az eddigi működése so­rán 1 millió 162 ezer forint bevé­telt és 129 millió 565 ezer forint kiadást teljesített. A 2005/2006- os tanévet összesen 1233 gyer­mek oktatásával kezdték meg, míg művészetoktatásban 242 ta­nuló vesz részt. A tanulók 34 százaléka szervezett étkeztetés­ben részesül, melyből 386 fő napközis, 30 fő iskolaotthonos ellátást kap. Az intézményben összesen 103 főfoglalkozású pe­Bátonyterenye. A Bátonyterenyei Intézményi Pénzügyi Ellátó Szervezet (BIPESZ) 4,6 millió fo­rint bevételt könyvelt el. Ebből 2,5 millió forint a pénzeszköz át­vétel. Az új intézmény kialakítá­sa megtörtént, a számítógépek, nyomtatók beszerzése megvaló­sult. A részben önállóan gazdál­kodó intézményekkel való kap­Bátonyterenye. Az Ady Endre Vá­rosi Közművelődési Központnál a bevétel teljesítése 1,4 millió fo­rint, amely 10 százalékos reali­zálásnak felel meg. Feladatainak sora a maconkai közösségi ház­zal gyarapodott. Az intézmény­Bátonyterenye. A városi óvoda­igazgatóságnál jelentős személyi változások történtek a képviselő- testület előzetes döntéseinek megfelelően. A 2005/2006-os ne­velési évben az öt tagóvoda 16 csoportjában a 378 férőhelyre 429 gyermeket írattak be, így a feltöltöttség 113 százalékos. Az Az idén második alka­lommal rendezték meg a roma hetet a Nógrád me­gyei Kisebbségi Képvise­lők és Szószólók Szövet­sége, valamint a Nógrád megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda szer­vezésében, Bátonyterenyén. Bátonyterenye. Korábban hagyo­mányteremtő céllal született az elhatározás, az elmúlt évben Cered és Salgótarján adott he­lyet a rendezvényeknek. De­cember 12-én az Ady Endre Mű­velődési Központban Oláh La­jos salgótarjáni amatőr festő ki­állításának megnyitójával kez­dődött az eseménysorozat, majd a tanoda „gyermekei” Horváth Kálmán, a Duna TV műsorve­zetőjének betanításával betle- hemes játékot mutattak be. Ezen a napon tartották a tanoda záró konferenciáját is. A tanoda éves tevékenysége során mintegy 160 gyermek for­dult meg hagyományos tanórá­kon, szabadidő programokon és szakkörökön. Az érintett tanu­lók pedagógusai eredményes­nek, sikeresnek ítélték meg e munkát, hiszen körükben csök­kent a bukások száma, javult a dagógus van, míg a szakmai fel­adatokat 10 fő egyéb alkalma­zott (például iskolatitkár és asz- szisztens) segíti. Az oktatás mellett a nevelés is jelentős hangsúlyt kap, a tan­órán kívüli programokat a ha­gyomány, illetve az új elvárások figyelembevételével tervezték, valósítják meg. A nyár folyamán a tanulók 30-35 százaléka vett részt iskolai szervezésű táboro­záson. Az eszközök beszerzésé­re (502 ezer forint értékben) a záró negyedévben kerül sor. Célegyenesben a megvalósítás Bátonyterenye. Közismert, hogy elindult Bátonyterenye városközpontjának létreho­zása, pontosabban a korábban meglévő ter­vek időszerűsítésével elkészített projekt a megvalósítás közelébe került. Mint ismere­tes, a több faluból városi rangra emelt tele­pülés több éve kialakított városközponti el­képzelésének megvalósítása félbeszakadt. Most a meglévő épület rehabilitációjával, be­fejezésével, olyan kistérségi központot és kö­zösségi házat hoznak létre, amely nemcsak a város, de a hozzátartozó kistérség számá­ra is biztosítani tudja a kistérségi központ­tól elvárható városi szolgáltatások megfele­lő színvonalú kialakítását. Vagyis alapvető célkitűzés egy élhetőbb, vonzóbb település kialakítása, törekedve új gazdasági lehetőségek, szerepek megszer­zésére. Magyarul megfelelő színvonalú kö­zösségi és piaci szolgáltatások megteremté­se, szükséges számú munkahelyek létreho­zása a környező falvak lakosságának is. Az ökológiai alapú fejlesztés maximálisan figyelembe veszi a páratlan természeti adott­ságot, s a főtér kialakítása során is igyekszik növekvő zöldterületet biztosítani. A jelentős tereprendezési, kert- és parképítési munkák is a közösségi szerep betöltésének elősegíté­sét szolgálják. A városközpont felé haladó, vagyis az Ózdi út felújításával kedvezően ala­kul a közlekedési helyzet is. Az említett út folytatása, megfelelő parkoló kialakítása mel­lett mintegy lehetőség teremtődik a későbbi fejlesztések megalapozására, folytatására is, az évtizedek óta áhított összekötő út megépí­tésére a bányavárosi, illetve kisterenyei tele­pülésrész között, kiiktatván ezzel a több ki­lométeres kényszerkerülőt (is). Ezen túlme­nően a közbiztonságot elősegítő lépésként a Kossuth úti garázsoknál térfigyelő rendszer kiépítésére is sor kerül. A szóban forgó fejlesztés költsége megha­ladja az egymilliárd forintot, amelyhez 916 milliót az Európai Unió biztosít. A fennmara­dó összeg 70 százalékát a Belügyminisztéri­um önerős pályázati forrása képezi, így gya­korlatilag a milliárdos fejlesztés megvalósítá­sára mindössze 30 millió forintot kell biztosí­tania a városnak. A közbeszerzési bizottság, illetve az illetékes testületek döntését követő­en várhatóan december végén sor kerülhet a szerződés megkötésére, jövő januárban elkez­dődhetnek a munkálatok, amelyek a tervek szerint 2006 végére a befejezéshez érkeznek. Szervezett pénzügyi ellátás Gyarapodó központ „Telt ház" az óvodákban Kisebbségek hete csolat a képviselő-testület által elfogadott együttműködési meg­állapodás szerint kezdődött meg, amely a gyakorlatban fog kikris­tályosodni. Az engedélyezett lét­számot (18 fő) betöltötték. Gaz­dálkodásuk során 12 millió fo­rint kiadást teljesítettek, amely 33 százalékos keretfelhasználás­nak felel meg. ben a rendezvények száma meg­haladta a százat, melyeknek 80 százaléka az önkormányzati, vagy intézményi szervezésben zajlott. A különféle kiadásokra 20,2 millió forintot (a keret 67,5 százalékát) fordítottak. óvodások 61 százaléka teljes ked­vezményben részesül. Az intéz­mény 485 ezer forint bevételt tel­jesített, amely az időarányostól 30 százalékkal alacsonyabb tel­jesítésnek felel meg. Az óvodai fenntartásokra 38 millió forint ki­adást realizáltak, amely 43 száza­lékos keretfelhasználást jelent. tanulmányi eredmény és a ta­nuláshoz való viszonyuk. A következő napon színvona­las szakmai bemutatót tartott Antalné Prezenszki Piroska, a pásztói Teleki László Városi Mű­velődési Központ igazgatója, amelyen a Bartók Béla általá­nos iskola 5. osztályos tanulói „működtek közre”. December 14-én vers és próza­mondó verseny volt a roma kul­túra megjelenítésével, ahol 47 induló lépett fel, a megye más területéről is. Három korcsoport­ban díjazták a versenyzőket. A cigányfilmek napján, december 15-én a cigányság helyzetével kapcsolatos dokumentumfilmek okán volt tartalmas beszélgetés. A programot SzuhayPéterés Kő­szegi Edit, a Néprajzi Múzeum munkatársai vezették. A rendezvény záróesemény­ét a megyei közgyűlés díszter­mében tartották, ahol átadták az Esélyegyenlőségi díjakat. Az idén a Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ, Klajbán János, a Kalyi Cirikli zenekar vezetője, valamint Oláh József és Oláhné Csercsics Yvett táncpedagógu­sok lettek elismerve. A díjakat dr. Kovárik Erzsébet, az ICSSZEM közigazgatási állam­titkára adta át. Nógrádi Gábor a kastélykerti könyvtár gyermekrészlegében

Next

/
Oldalképek
Tartalom