Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-21 / 297. szám
2 2005. DECEMBER 21, SZERDA Az év végéhez közeledve az ön- kormányzatok számvetést készítenek, hogyan is alakult az önkormányzat élete működési, fejlesztési szempontból. Azt kérdeztük Sisák Imrétől Pásztó város polgármesterétől, az MDF országgyűlési képviselőjétől, hogyan élte meg Pásztó városa a 2005-ös esztendőt? esla- Idén ünnepeltük az önkormányzati rendszer 15 éves fennállását, és bizony ez a 15 év rendkívül felemás volt az önkormányzatok számára. Én személy szerint először beosztott ügyintézőként, csoport-, majd osztályvezetőként, jegyzőként, illetve polgár- mesterként éltem végig a 15 évet, tehát ön- kormányzati területen teljes rálátással rendelkezem - kezdte Sisák Imre. - Nem az elfogultság mondatja velem, de a magyar ön- kormányzatok pénzügyi helyzete az 1990. évi, a helyi önkormányzatokról szóló LXV törvény elfogadását követően mindösszesen három évig volt igazán stabil. 1990-től 1993- ig minden évben szufficites volt a költségvetés, beszélhetünk itt Pásztóról, vagy az általam jegyzőként ismert Mátraszőlős önkormányzatáról. 1994-től indult el az úgynevezett hét szűk esztendő, amely sajnálatos módon nem hét évre sikeredett, hanem az elmúlt években szinte folyamatosan nehezebb lett a helyzetünk. Pásztó város önkormányzata és a többi 3186 magyar önkormányzat is évről évre úgy gondolja az állami költségvetés elfogadása előtt, hogy a következő év egészen biztosan jobb lesz. Nos mondhatom hogy a 2005-ös esztendő egyáltalán nem az önkormányzatok éve volt, még hogy ha szavakban azt is hirdette a kormány, hogy az önkormányzati rendszer a 2005. évi költségvetésben prioritásként szerepelt. Rendkívül nagy várakozással tekintettünk hazánk európai uniós csatlakozását követően az uniós pályázatok igénylési lehetőségei elé. Azt kell azonban megállapítani, hogy sajnos a magyar önkormányzatok döntő többsége még nem tudott felkészülni az európai uniós szabályoknak megfelelő pályázatírás tekintetében, illetve a pályázatokon elnyert projektek lebonyolítása terén sem.- Hogyan sikerült az intézményeket működtetni a városnak?- Ismert tény, hogy Pásztó alig 10 ezer lélekszámú település, viszont legalább egy 25 ezer lélekszámú városnak megfelelő intézményhálózatot tart fenn. Sokszor elmondtam már, hogy Nógrád megyében az egyedüli város vagyunk, amely a nem kötelező önkormányzati feladatellátást végző intézményeknek a fenntartásáról is gondoskodik. így a Margit Kórházról, a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szak- középiskoláról, illetve az integrált intézményhez tartozó kollégiumról, de említhetném még a Rajeczky Benjámin Művészeti Iskolát is. Ezek az intézmények, miután nem elegendő az állami normatív támogatás a fenntartásukhoz, az önkormányzattól folyamatos többlettámogatást igényelnek, de a város önkormányzati képviselő-testü- lete, illetve én személy szerint sem gondolkodtam azon, hogy hasonlóan Nógrád megye más városaihoz, az intézményeinket a megyei közgyűlés részére átadjuk, s így megyei fenntartásban működjenek. Mi azt szeretnénk, hogy a kórházunk struktúráját, a gimnázium, a zeneiskola szervezeti felépítését az ottani ellátottakról való gondoskodást mindig Pásztó város önkormányzati képviselő-testülete felügyelje, nyilván az intézményekkel egyeztetett szakmai elképzelések szerint. A 2005-ös esztendő rendkívül nehéz évnek bizonyult, ugyanis a normatív állami támogatás, a kötött felhasználású normatívák és a központosított előirányzatok még az infláció nagyságrendjének megfelelően sem emelkedtek. Sőt több normatíva a 2004-es szinten maradt, tehát reálértéken jelentős csökkenést mutatott. Ezek közül most csak egyet emelnék ki, amely normatíva a 2006-os esztendőben is sláger lesz. Ez a művészeti oktatás. A zeneiskola esetében a zeneművészeti ágnál az egy ellátottra jutó normatív támogatás 105 ezer forint volt 2004-ben és maradt 2005- ben is. A képző, ipari és táncművészeti szakágnál a normatív állami támogatás 68 ezer forintról, 59 ezer forintra csökkent. Sokszor hallottunk az ingyenes étkeztetésről, ingyen tankönyvről. Itt egyértelműen el kell mondani azt, hogy az állam egy meghatározott nagyságrendű támogatást biztosított, de, hogy ingyen juttatta volna a tankönyveket az nem igaz. Pásztó városában az áltaPÁSZTÓI NAPLÓ Városértékelő - 2005 lános iskola első nyolc osztályában az egy tanulóra jutó tankönyvkiadás 12 ezer forint. Amennyiben az állam által nyújtott tankönyvtámogatásnak az átlagát nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy hozzávetőleg 7800 forintot biztosít ebből az állam. Pásztó város önkormányzata miután nem akarja a szülőkre áthárítani az „ingyen tankönyv” állam által meg nem finanszírozott részét, ezért 4200 forintot fizet ki minden egyes tankönyvtámogatásban részesülő diák után. Hogy ha azt nézzük a további támogatások, hogyan alakulnak, akkor megemlíthetjük még az iskolatej akciót is, ahol az önkormányzatunknak 1764 ezer forintot kellett biztosítani, mert az állam ezt a forrást nem adta meg részünkre.- Hogy alakult az önkormányzat2005. évi költségvetése?- Rendkívül feszített és igen korrekt gazdálkodást igényel a 2005-ös esztendő. A költségvetés eredeti elfogadásakor 3 811 594 000 forint bevételi főösszeg szerepelt a büdzsében, amely most a III. negyedévi módosításnál 4 709 700 000 forintra változott. A hiány a költségvetés elfogadásakor 237 623 000 forint volt, a III negyedévi módosításkor, pedig 230 240 000 forint. Továbbra is váltottuk azt, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben is komoly feladat a fejlesztési, felújítási lehetőségeknek a kihasználása, ezeknek a feladatoknak a továbbvitele. Ezért a költségvetésben most a ül. negyedéves módosítása alkalmával azt állapíthatjuk meg, hogy az önkormányzat fejlesztési és felújítási kiadásokra 1 512 982 000 forint nagyságrendű összeget fordít. Pénzügyi helyzetünket egyértelműen nehezíti az, hogy az állam által adott, és az önkormányzatok által igényelhető önhibáján kívüli hátrányos helyzetű települések kiegészítő állami támogatását nem nyertük el, ami a korábbi években több tízmillió forint nagyság- rendű működési hiányt csökkentő tétel volt önkormányzatunk költségvetésében. Ennek alapvető oka az, hogy az igénylés feltételei rendkívül megnehezültek, így ez a támogatás elérhetetlenné vált Pásztó számára. Az önkormányzatok működési problémájának enyhítését szolgálja az úgynevezett belügyminiszteri keret, amelyre az idei esztendőben két alkatommal is benyújtottuk a támogatási igényünket. Egy alkatommal a Mátrakeresztesen bekövetkezett rendkívüli időjárási viszonyok, természeti katasztrófa alkalmával a BM 35 millió forint támogatást biztosított önkormányzatunk számára elsődlegesen az ott bekövetkezett káresemények kezelése, valamint a lakosság támogatása érdekében. Második alkatommal, sajnos elutasították az igényünket. Komoly problémát okoz, hogy az önkormányzat vagyonértékesítési bevételei nem a tervezett szinten teljesültek. Ennek alapvető oka az, hogy az ingatlanpiacon komolyabb tranzakciók nemigen történtek az elmúlt időszakban. Sokat hallunk arról, hogy a fészekrakó program milyen kedvező feltételeket teremt a fiatalok lakáshoz jutása szempontjából. Ezt itt Pásztón nemigen tudjuk alátámasztani, hiszen megítélésünk szerint legalább átlagosan 200 ezer forint nagyság- rendű fizetéssel kell rendelkezni egy-egy fiatal párnak ahhoz, hogy a kedvezményes hitelt megfelelő módon igénybe tudja venni. Korábban évente, körülbelül húsz, önkormányzati telek értékesítése komoly bevételt jelentett városunk számára. A 2004-2005 esztendő komoly visszaesést mutat ezen a területen. Nyilván hátrányosan érinti ezt a területet az a tény is, hogy 2004. január l-jétől, az önkormányzati telkek után meg kell fizetni a 25 százalékos általános forgalmi adót Ez az önkormányzatnak bevételt nem jelent, hiszen az államnak kellett továbbítanunk, ugyanakkor egy-egy telekvásárlás esetén hatszázezer forint többletkiadást jelent egy- egy fiatal házaspár számára. Ettől.függetlenül intézményeink működtetése 2005-ben problémamentes volt. Az intézmények működését likviditási gondok, pénzhiány nem gátolta. Hozzáteszem, hogy az összes oktatási, szociális, és egészségügyi intézmény részére akár több tízmillió forint nagyságrendű forrást lehetne még biztosítani, de a takarékos gazdálkodás azt követeli meg tőlünk, hogy a pénzügyi lehetőségeinkhez igazítsuk az intézmények költségvetését. 2005-ben, az intézményekben ellátott tanulók, beteg és idős emberek nemigen érezhették semmiféle színvonalcsökkenést- Milyen fejlesztési feladatokat tudtak megvalósítani?- A lakosság részéről komoly igény jelentkezik évről évre, amelyeket a pénzügyi lehetőségek függvényében nekünk kell megfelelő módon rangsorolnunk. Az önkormányzat 2002-ben megválasztott képviselő-testülete és polgármesterként én is azt tekintettem legfontosabb feladatnak, hogy a környezetvédelmi szempontból kiemelkedő cél, Pásztó teljes szennyvízcsatorna-hálózata megépüljön a 2006-os ciklus végére. Nos örömmel mondhatom, hogy a 2004. május 10-én indult h. szennyvíz-beruházási ütem 2005. május 20-án befejeződött. Ez a beruházás 1141 millió forint nagyságrendű összeget képviselt. Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a korábbi 2002 előtti időszakok állami támogatási mértékéhez képest, (ez 90-92 százalékos volt) most csak 72 százalékos állami támogatásban részesült az önkormányzat. A beruházás 28 százalékos forrását az önkormányzatnak és a lakosságnak kellett biztosítani. Összességben ezzel a beruházással 1745 pásztói család és intézmény, gazdálkodó- egység csatlakozhatott a szennyvízcsatorna-hálózatra. Nyilván komoly problémát jelent e tekintetben az utak helyreállítása. Jó néhány utat teljes aszfaltfelületzárással áhítottunk helyre. Ahhoz, hogy a beruházás után minden pásztói út teljesen megújuljon, legalább félmilliárd forint nagyságrendű összegre lett volna szükség. Ehhez azonban nem rendelkeztünk megfelelő forrással. Komoly problémát jelentett az alacsony állami támogatási összegen túl az, hogy úgynevezett nettósított beruházást valósítottunk meg, amely azt eredményezte, hogy az általános forgalmi adót minden számla esetében meg kellett előlegeznünk. Ezt az összeget csak 45,60 napon belül kaptuk vissza az államtól. Volt olyan hogy 98 millió forint általános forgalmi adóval tartozott a magyar állam Pásztó város önkormányzatának. Ennek bizony komoly kamatvonzata van, amelyet a városnak kellett megfizetnie. Nos ezen a beruházáson szerencsésen túlvagyunk. Most már arról is szerencsésen beszámolhatok, hogy Pásztó, Hasznos városrész csatornahálózat-kiépítésének utolsó üteme is elindult 2005. szeptember 7-én. Ez 468 500 ezer forint nagyságrendű beruházás, amelyhez sajnos még kevesebb állami támogatást kaptunk. Itt az állami támogatás mértéke 65 százalékos. Hozzávetőleg hatszázötven érdekeltségi egység csatlakozhat rá a csatornahálózatra. A lakosságnak ugyanolyan mértékű érdekeltségi hozzájárulást kell megfizetni, mint a 2Ó01-ben Pásztón megvalósult beruházásnál. Ez hozzávetőlegesen 150 ezer forintos összeg. Nagy öröm számunkra, hogy a lakosság 100 százaléka csatlakozott a Zagyván túli területen, a Régi vásártér utcához tartozó területen, illetve Hasznos városrészben a szennyvízberuházás megvalósításához. A beruházás befejezése 2006. június 30-án várható. Ezt követően egyértelműen arra törekszünk, hogy pályázati pénzek elnyerésével, illetve az ön- kormányzatnál meglévő, mintegy 30 millió forint összegű államkötvény felhasználásával minél több utca teljes felújítására, aszfaltburkolására sor kerülhessen. Csak kieme- lésszerűen szeretnék ezen utak közül néhányat felsorolni. Nagyon fontos, mint gyűjtőút a Régi vásártér és Vár utcák és a már korábban elhatározott Irinyi, Baross Gábor utcák felújítása. Meglátjuk, hogy a saját erő és a pályázati pénzek ezen túlmenően még hány utca helyreállítását biztosítják a 2006-os esztendőben. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy Pásztó és a hozzátartozó Hasznos és Mátrakeresztes városrészek a beruházás befejezését követően teljes mértékben közművesítetté válnak. Ezt Magyarországon még jó néhány város nem mondhatja el magáról, nem beszélve a községekről. A fejlesztések kapcsán szólni kell a Pásztói és a kistérség 14 települését érintő, a „Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” címet viselő Phare-programról. Ennek eredményeként 205 millió forintos támogatással 225 millió forint összköltséggel valósul meg 57 fő munkanélküli tartós foglalkoztatása, és több településen szociális célú fejlesztések a kistérség szociális ellátórendszerében. A program segítségével a korábban megvalósított mintaértékű kistérségi szociális fejlesztési program befejező részeként megépült a 12 férőhelyes gyermekek átmeneti otthona is. Ez a projektegyüttes a 2001-ben indult fejlesztési program méltó lezárása lesz 2006 év őszén.- Az intézmények felájítása is folytatódott 2005-ben?- Mindig fontos feladat számunkra az intézmények felújítása, amelyet 2005-ben is komolyan vettünk. Az idei esztendőben a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola Rákóczi úti épületének a felújítása volta legfontosabb feladat. Ez a beruház 2006-ban fog pénzügyileg is lezárulni. A kivitelezési munkák mára gyakorlatilag teljesen elkészültek. Mintegy 34 és fél millió forintból szépült meg az intézmény. Teljes külső és belső nyílászárócserét hajtottunk végre. Megvalósult az épület hőszigetelése, felújításra kerültek a vizesblokkok, a tantermek. A tornaterem teljes korszerűsítése is elkészült. Végül, de nem utolsósorban 2,3 millió forintért megújult az iskola épületében lévő szolgálati lakás is. Ugyanígy említést tehetünk a Dózsa György Általános Iskola Nagymező úti épületének a vízelvezetési problémái megoldásáról, illetve az udvar aszfaltozásáról. A tantermek világítóeszközeinek részleges cseréjéről, amely az uniós előírásoknak is megfelel. Tovább folytatódott Mátrakeresztesen az erdei iskola a felújítása. Részben önkormányzati forrásból, másrészt pályázati pénzekből, szponzorok támogatásával. Ugyancsak az intézményi felújítások között kell említést tenni arról, hogy 4981 ezer forintos forrásból a mátrakeresztesi kultúrház épülete is megszépült. Ezt megelőzően már egy teleház kialakítására is sor került, melyet a magyar ökomenikus segélyszervezet támogatott. Az EGIS gyógyszergyár, pedig komoly forrásokat biztosított egyrészt a kultúrház fűtési rendszerének, illetve az orvosi rendelőnek a felújításához.- Az utak, járdák felújítása terén van-e el& relépés?- Az utak, járdák állapota rendkívül fontos egy település életében. Nyilván egy-egy lakó alapvetően arra érzékeny, hogy a saját háza előtt milyen az út, milyen a járda és az egyéb közműveknek az állapota. Ezen a téren is komoly előrelépés történt. Egyrészt odafigyeltünk a parkolási gondok megoldására. Parkolóhelyek kerültek kialakításra, többek között a főutcán a piacbejárónál, a Dózsa György Általános Iskolához csatlakozó területen, a Szent Lőrinc-plébánia- templom és a művelődési ház közötti területen, illetve a Mikszáth Kálmán Gimnázium Rákóczi úti épülete mellett is. Ezen kívül a szennyvízberuházás után teljesen megújult a Mikszáth Kálmán utca, Kishegy utca, a Kishegy sétány, a Szentlélek, az Attila, a Kör, a Fenyő, a Major, a Verseny utca és a hozzá csatlakozó zsákutcák, a Madách, a Rezeda, a Mátyás király, a Gábor Áron és a Kölcsey utca. Ez a felsorolás természetesen nem teljes körű. Ugyancsak örömteli tény, hogy a piacbejáró teljes területét, amely komoly balesetveszélyt jelentett a gyalogosok számára, szintén sikerült felújítani. Az önkormányzat a piac felújításával is foglalkozik. Nyilván egy beható elemzést követően, kell majd eldönteni, hogyan milyen módon tudjuk ezt megvalósítani. Alapvetően fontosnak tartom a vállalkozói tőke bevonását a képviselőtestület által eldöntött formában. Ez azonban már a 2006-os esztendő feladata lesz.- A strand mindig napirenden van Pásztón, most mi a helyzet?- Korábban európai uniós támogatást is elnyertünk, viszont a strand fejlesztéséhez legalább 200 millió forint önkormányzati többletforrásra lett volna szükség a közbeszerzési eljárást követően. Erre nem tudtunk vállalkozni, hiszen a szennyvízberuházások és más egyéb fejlesztések teljes mértékben lekötötték az önkormányzatunk pénzügyi forrásait. Ezért a strandnak egy kisebb volumenű fejlesztése mellett döntöttünk. Azt viszont örömmel mondhatom, hogy jelen pillanatban is folyamatban van egy 52,5 millió forintos fejlesztés. Ez érinti a vízforgató gépháznak a teljes gépészeti felújítását, a medencék vízforgatásának teljes rekonstrukcióját, a kis- medencének feszített víztükrűvé tételét, a nagymedencének a felújítását. A strand külsőleg is megszépül majd. Bízom benne, hogy 2006. május 28-án, a gyermeknapon ismételten ingyen és teljesen megújult formában vehetik igénybe gyermekeink a fürdőt.- A mátrakeresztesi természeti katasztrófa újabb terheket rótt az önkormányzatra.- Április 18. és 20-a között ismételten megmutatta a természet, hogy a víz és nem az ember az úr. Április 18-án délelőtt gyönyörűen sütött a nap városunk fölött, délután 16 órát követően viszont égszakadás, földindulás volt Mátrakeresztesen, Hasznoson és Pásztón. A Kövicses-, a Csörgő-patak és más kisebb vízfolyások, több százmillió forintos kárt okoztak az önkormányzati tulajdonú közművekben, ingatlanokban, nem beszélve a lakossági tulajdonú ingaüanokban bekövetkezett kárról. Emberfeletti erőfeszítést követelt meg a védekezésnek a megszervezése, a lakosság elemi lakhatási feltételeinek biztosítása és ellátása, valamint a károk helyreállítása. Azt gondolom, hogy egy egész oldal is kevés lenne a Nógrád Hegyei Hírlap hasábjain, hogy megköszönjük mindazoknak az összefogását, segítségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Mátrakeresztesre jelenleg szinte rá sem lehet ismerni. Csak kiemeléssze- rűen sorolnám fel azokat a felújítási, karbantartási, rekonstrukciós munkálatokat, amelyek az elmúlt időszakban elvégzésre kerültél^ vagy éppen folyamatban vannak. A köz- beszerzési eljárások első ütemét követően Mátrakeresztesen a Kövicses-patak felújítása 82 millió forintba került, Mátrakeresztesen és Hasznoson az utak felújítására 48 millió forintot biztosítottunk, Hasznoson a Kövicses-patak felújítása 7 millió forintba került. Pásztón a Kövicses-patak belterületi szakaszának felújítására 58 millió forintot fordítottunk. Mátrakeresztesen az ivóvíz és szennyvízcsatorna helyreállítása mintegy 30 millió forintba került. így az első körben mintegy 225,8 millió forint felhasználására hirdettünk a közbeszerzés után eredményt. Természetesen ezzel még nem volt vége a felújítási feladatoknak. A második körben a Csörgő-patak medertisztítása 17,5 millió forintjába kerül az önkormányzatnak, a Kövicses-patak hasznosi további belterületi szakaszának helyreállítása 22,8 millió forintból valósul meg, Mátrakeresztesen a Kövicses-patak Kékesi úti hídjának helyreállítása 30 millió forintba kerül. A Békás-tóhoz, a temetőhöz vezető út helyreállítása 14 millió forintos kiadás. Az Óvár út eredeti szakaszának a megépítése 16 millió forintot, a szennyvíztisztító telep felújítása, pedig 27 millió forintot emészt fel. Ezzel gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy Mátrakeresztesen az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban, közművekben bekövetkezett károk helyreállítására több mint 350 millió forintot fordítunk, ami állami és önkormányzati forrásokból, valamint az adományokból befolyt összegből tevődik össze. Ezek a felújítások a téli időjárástól függően 2006 tavaszán fejeződnek be. A lakossági ingatlanokban bekövetkezett kár ellentételezésére is sor került. A felmért és jóváhagyott mintegy 110 millió 265 ezer forint lakossági kár az állam, az önkormányzat, a biztosítók, illetve egyéb adományokból 219 millió forintos nagyságrendben térült meg.- Mindezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy elégedett-e a polgármester a 2005év eredményeivel?- Ha azt nézem, hogy az országban hány település önkormányzata adott számot arról, hogy a forráshiány következtében be kellett zárni oktatási, kulturális, egészségügyi intézményt, illetve jelentős színvonalcsökkenéssel intézmény-összevonással tudja csak megoldani ezeket az önkormányzati feladatokat, akkor azt mondhatom, hogy mi elégedettek lehetünk. Ha azt látjuk, hogy a költségvetésünknek több mint egyharmadát fordítjuk, felhalmozási, felújítási kiadásokra, akkor miután elégedettek lehetünk. Viszont ha azt nézem, hogy a lakosság sokkal több út, járda felújítást szeretet volna látni 2005-ben, akkor azt mondom, hogy nem lehetek teljes mértékben elégedett. Azt azonban nyugodtan kijelenthetem, hogy 2006-ban ezzel a 2005- ös helyzettel szívesen kiegyeznék. Most ismét azt látjuk, hogy az önkormányzatoktól több tízmilliárd forintos nagyságrendben vonnak el forrásokat a 2005-ös szinthez képest, amely a 2006-os esztendőt igen rossz színben tünteti fel a 3187 magyar önkormányzat előtt. Na de hát élni kell 2006- ban is és a magyar önkormányzatok már bizonyítottak az elmúlt esztendőkben. Biztos vagyok abban, hogy ha a források csökkennek, mi akkor is talpon maradunk. Az egy másik kérdés, hogy a közszolgáltatások színvonalcsökkenése az állam felelősségének kérdését is felveti - zárta értékelőjét Sisák Imre polgármester. Végezetül minden kedves Nógrád megyei embertársának a jó Istentől áldott karácsonyt és boldog új évet kívánt Sisák Imre, Pásztó város polgármestere.
