Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)

2005-12-21 / 297. szám

2005. DECEMBER 21., SZERDA 3 PÁSZTÓI NAPLÓ Beruházás címzett támogatásból esla Pásztó. Nagyon fontos címzett tá­mogatással megvalósuló beruhá­zás indítása történhet meg 2006- ban, mégpedig négy települést érintően, amely Jobbágyi, Szarvasgede, Szurdokpüspöki és Pásztó egészséges ivóvízellátásá­nak javítását célozza címzett tá­mogatással - tájékoztatta lapun­kat Sisák Imre országgyűlési kép­viselő, Pásztó polgármestere. A beruházás összértéke 691 millió forint nagyságrendet tesz ki. A parlament hamarosan elfo­gadja a címzett és céltámogatá­sokról szóló törvényt, amely en­nek a beruházásnak a támogatá­sát is lehetővé teszi. Pásztó szem­pontjából ez azért fontos, mivel a településnek a déli ivóvíz betáp­lálását is lehetővé teszi, valamint a Mária tanyán élő családoknak az egészséges ivóvízzel történő ellátását is biztosítja.- Egy másik fontos téma, amelyről Sisák Imre tájékoztatás adott az, hogy a mátrakeresztesi rendkívüli esőzések miatti ka­tasztrófa milyen gondot jelentett. Ennél fogva a Pásztói kistérség, 26 településsel elhatározta azt, hogy pályázatot nyújt be a Bel­ügyminisztériumhoz a bel- és külterületi vízelvezetés megvaló­síthatósági tanulmányi és a víz­kár-elhárítási terveknek az elké­szítésére. Ez lehetővé teszi, hogy később akár európai uniós támo­gatás elnyerésével, akár címzett támogatás elnyerésével oldhat­juk meg a huszonhat település, közte Pásztó bel- és külterületi vízelvezetési problémáját. Herczegné Varga Ilona beszédét mondja esla Pásztó. Nem véletlen, hogy de­cemberben a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postafor­galmi Szakközépiskola és Kollé­gium rendezte meg a mikszát- hos iskolák I. országos találkozó­ját, melynek ötlete a Mikszáth- társaság elnökétől, dr. Praz- novszky Mihálytól és Herczegné Varga Ilonától, az iskola vezetői­től származik. Középiskolaként a pásztói is­kola vette fel 45 évvel ezelőtt az országban először a nagy palóc nevét, és ebben az évben volt fél évszázada annak, hogy Ágas- váry Lajos igazgató elindította a gimnáziumi képzést Pásztón. Ebből az alkalomból az ország mindegyik - Mikszáth Kálmán nevét viselő - iskolája ünnepi műsorral köszöntötte a házigaz­da iskola tanulóit és tanárait. A soroksári, a balassagyar­mati, az erdőteleki, a dejtári, a mátramindszenti és a nógrád- megyeri diákok verssel, prózá­val, népdallal és hangszeres produkciókkal tették emlékeze­tessé az évfordulót és a talál­kozót. A pásztói iskola tanulói palóc népdalcsokor és francia sanzo­nok előadásával, prózai és hang­szeres műsorszámokkal, végül egy nagyszerű néptáncváloga­tással mutatkoztak be. Az iskola ötven évének emlé­kezetes pillanatait Herczegné Varga Ilona igazgatónő elevení­tette fel, kapcsolódva a mikszá- thi gondolathoz, hogy „az anya, a szülőföld egy nyájas mosolya többet ér egy világ hódolatánál” - így a hasonló értékrendeket valló és követő iskolák egymás­ra találása olyan kincs, melyet meg kell őriznünk. Ennek jelképeként adta át a következő találkozót rendező is­kolának a „Mikszáthos vándor- könyv”-et, mely követi majd a ta­lálkozók történetét. Mikszáth Kálmánról dr. Praznovszky Mihály tartott min­denki számára lebilincselő elő­adást. A program Mikszáth Kálmán szobrának és Ágasváry Lajos emléktáblájának megkoszorú­zásával ért véget. Ajándék a keresztesieknek Nyugállományban esla Pásztó-Mátrakeresztes. a hét vé­gén szakadó hóesésben vették át a mátrakeresztesiek azt az ajándékcsomagot, amelyet a Vö­röskereszt Nógrád megyei szer­vezete adományozott részükre. Az esemény előzményeként megtudtuk, hogy a Vöröskereszt megyei vezetői kezdeményezték Pásztó város önkormányzatánál a városrész lakóinak karácsonyi csomaggal történő megsegítését. Az egyeztetés eredményeként, tekintet nélkül az április 18-20- i káreseményekre, minden mát­rakeresztesi család részére egy­séges karácsonyi csomagot aján­dékozott a Vöröskereszt megyei szervezete 2,5 millió forint össz­értékben. Az első csomagokat Juhászáé Kincses Helén, a Vöröskereszt megyei szervezetének vezetője és Sisák Imre polgármester adta át a megbékélés jegyében. A töb­bi csomagot a szervezet munka­társai, Takács Lászlóné, Kiss Gyuláné, Mákos Angéla és Há­mor István adták át a családok képviselőinek. Köszönet illeti a segítőket, a salgótarjáni város­gazdálkodási üzem dolgozóit a kiszállításért, az önkénteseknek a csomagok összeállításáért. Juhászné Kincses Helén és Sisák Imre átadják az első csomagokat Pásztó. Több mint 31 évnyi szolgá­lat után nyugállományba vonult Csoór József tűzoltó őrnagy, a pásztói önkormányzati tűzoltóság főelőadója. Nyugállományba vo­nulása alkalmából rendezett ün­nepségen Sisák Imre, Körmendy Norbert alezredes, a Nógrád me­gyei katasztrófavédelmi igazgató méltatta Csoór József érdemeit A megye városainak tűzoltóparancsno­kai is köszöntöt­ték a nyugállo­mányba vonult tűzoltót Aki a jö­vőben az önkén­tes tűzoltók pa­rancsnokaként - több éve betölti ezt a tisztséget - dolgozik tovább. Mikszáthosok I. találkozója Több mint harminc év a közigazgatásban Nemrégiben, az önkormányzatok megalakulásának 15. évfordulója alkalmából elismerésben részesült dr. Tasi Borbála, Pásztó város címzetes főjegyzője. A képviselő-testület, értékelve a jegyzőnőnek az önkor­mányzati feladatok törvényes ellátása érdekében, a pol­gármesteri hivatal vezetése során végzett szakszerű, lelkiismeretes köztisztviselői tevékenységét, a város szolgálatában több mint két évtizeden át kifejtett ered­ményes munkáját, az elismerést határozatában dekla­rálta, oklevéllel és jutalommal juttatta kifejezésre. Pásztó. 1973. szeptember elsejétől dolgozik a közigazgatásban, kü­lönböző beosztásokban, 1983. jú­lius 1-jtől Pásztón. 2002-ben a köztisztviselők napján címzetes főjegyzői címet adományoztak ré­szére. 1991. január 28-tól látja el Pásztó város jegyzői tisztét - Budapesten születtem, de Nógrád megye legdélibb települé­sén Kálién nevelkedtem. A gim­náziumi tanulmányaimat Aszó­don végeztem. Az érettségi meg­szerzése után pedagógus szeret­tem volna lenni, de ez nem sike­rült. Ennek több oka volt, ebből az egyik, hogy dolgozni kellett - in­dítja beszélgetésünket dr. Tasi Borbála. Adódott egy lehetőség, a Káliói Közös Tanács szakigazga­tási szervénél, gyakornokot ke­restek. Akkoriban a pásztói járás területén öt gyakornok tevékeny­kedett, hogy kiváltsák az idősödő közigazgatási dolgozókat. Én Kálión, az egyik ilyen státust nyertem el. Közel gondoltam a pe­dagógusmunkához, hiszen a pe­dagógusnak a gyerekek nevelé­sével kell foglalkozniuk, a köz- igazgatásban pedig felnőttekkel, igazságosan, törvényesen segít­ségükre lenni ügyes-bajos dolga­ikban. Végül is egy rokonszak­mának éreztem akkor, és most is fenntartom ezt az álláspontomat. így indult a pályafutásom, jártam a hivatali részlegeket az iktatás­tól, az ügyiratkezeléstől kezdve, az egyes eljárási cselekmények­kel folytatva, a szakterületeket meg kellett ismerni. Voltam igaz­gatási gyakornok, illetve főelőadó szociális és gyámügyi területen. Akkor létezett a tanácsakadémi­ai képzés, amely lényegében szakigazgatási ügyintézőket, vég­rehajtó bizottsági titkárokat kép­zett, felsőfokú szakképesítésnek számított. Erre a képzésre én is jelentkeztem, felvettek és 1976- ban Budapesten végeztem.- Ezt követően, hogy alakult a helyzet?- A tanácsakadémia elvégzé­sét követően úgy gondoltam, hogy tovább kell lépni, és az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára jelentkeztem, elsőre felvettek és 1983-ban megszereztem a diplo­mámat. 1986-ban letettem a jogi szakvizsgát is. A közigazgatás a szívemhez nőtt és sok jogi egye­temet végzett pályatársamtól el­térően én ezt meg is szerettem, hivatásnak tekintem. Sokan nem tartják vonzónak a jogá­szok közül a közigazgatást, egy­részt a megbecsülése végett, hogy az elismerés egyrészt szak­mai szempontból, másrészt anyagilag sem olyan, mint más jogi területeken.- Mi volta doktori disszertáció­jának témája?- „A gyermekvédelem állam- igazgatás jogi eszközei részben elméletben, részben gyakorlat­ban a pásztói járásban.” Ez a té­ma ötéves időtartamot fogott át. Én akkor gyámügyi területen dol­goztam és ismertem a térségben jelentkező, különböző ügyeket, problémákat, úgy is fogalmazha­tok, hogy emberi sorsokat. Ehhez könnyebb volt társítani az elmé­leti lehetőségeket és az eszköz- rendszer gyengeségeit, fogyaté­kosságait A vállalt témakört sike­rült bemutatni, legalábbis az ér­tékelés szerint, mivel jelesre mi­nősítették.- Mikor került Pásztora?- Az egyetem elvégzését köve­tően, 1983-ban gyámügyi főelő­adóként kerültem a Pásztói Nagy­községi Közös Tanácshoz. Pásztó újbóli várossá nyilvánítása évé­ben 1984-ben titkársági osztály- vezetővé neveztek ki, két év múl­va hatósági osztályvezetői felada­tokat láttam el. 1987-től 1991-ig végrehajtó bizottsági titkár vol­tam, az akkori szakigazgatás ve­zetője. Az önkormányzatok meg­alakulása után Pásztó Város Ön- kormányzata 1991. január 28-án jegyzővé nevezett ki, amely mun­kakört azóta is ellátom.- A jegyzői teendők ellátása mel­lett milyen feladatai vannak?- A munkaköri kötelezettsége­im közé nemcsak a város köz- igazgatási területének önkor­mányzati, államigazgatási felada­tai tartoznak, hanem több szakte­rületen más településekre is ki­terjed a tevékenységem. így a honvédelemről szóló törvény ér­telmében 26 településre kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel a védelmi tevékenységgel kapcso­latban meghatározott feladatok. A választásokkal összefüggés­Dr. Tasi Borbála ben, mint az országgyűlési egyé­ni választókerületi székhelytele­pülés jegyzője, a választási iroda vezetője vagyok. A közigazgatás­korszerűsítési kormányzati dön­tések alapján 1997. november 1- jétől fokozatosan bővült a jegyzői városkörzeti igazgatási hatáskör, gyámhivatali, kiemelt építésügyi hatósági, valamint okmányirodái hatósági jogkörök címzettjeként kell eljárni.- Munkáját milyen elismerések dicsérik?- 2001. augusztus 20-án a Ma­gyar Köztársaság elnöke a Ma­gyar Köztársaság Ezüst Érdem­kereszt kitüntetést adományozott részemre. 2002. március 15-én a honvédelmi minisztertől a Hon­védelemért kitüntető cím DL osz­tályú kitüntetést kaptam. 1994- ben és 1998-ban a belügyminisz­ter dicséretben részesített. 2002. július 1-jén a Magyar Köztársa­ság miniszterelnöke címzetes fő­jegyzői címet adományozott ré­szemre.- Hogyan összegezné, a több mint három évtizedes közigazgatá­si munkáját, eredményeket, eset­leg sikertelenségeket?- A több mint harminc év na­gyon hosszú időszak, amely alatt sok minden történt, kudar­cok és eredmények egyaránt, a cikk terjedelmi korlátái miatt ne­héz felsorolni, csak kiemelni, il­letve sommásan fogalmazni le­hetséges. Az önkormányzatiság 15 évére visszatekintve az első önkor­mányzati ciklusban, 1992-1995- ös években törvényességi észre­vételekkel, az akkori polgármes­terrel szemben konfrontációkkal sem sikerült megakadályozni a vállalkozói önkormányzat tévesz­méjéből bekövetkezett 100 millió forint önkormányzati vesztesé­get, amely a kötelező feladatok el­látását veszélyeztette. Bár a tör­vénysértés jelzésén és a konfron­táció vállalásán kívül semmilyen érdemi jogi eszköz, vétójog nem állt rendelkezésre. Álláspontom megalapozottságával a szüksé­gesnél kevesebb települési képvi­selő értett egyet, ugyanis az egye­düli lehetőség az lett volna, ha a képviselők többsége megakadá­lyozza az ámokfutást. Minden­esetre a tíz évvel ezelőtti 100 mil­lió forint mára már jóval nagyobb összeg és azóta minden költség- vetési évben visszaköszön hitel és kamatterhek formájában. Ilyen tehertétel közepette nagy eredmény volt, hogy sikerült megőrizni a város önrendelkezé­si jogát, működőképességét. Majd 1998-tól részese lehettem, hogy igaz jelentős, pénzügyi és szakmai erőfeszítésekkel, de fej­lesztések, felújítások sora indult el, közművesítések intézményre­konstrukciók, felújítások megva­lósítására került sor. Az önkor­mányzat által alapított minden intézmény továbbra is városi fenntartásban működik. A pol­gármesteri hivatal a különböző értékelések, ellenőrzések megál­lapításai szerint jó színvonalon gyakorolja feladat- és hatáskörét, intézi a polgárok ügyeit, a köz szolgálata jellemzi tevékenysé­günket. Ez a vezetőtársak, a hiva­tali kollégák többségének szor­galmas, kötelességtudó munká­ját is dicséri. Természetesen a mindennapi munkavégzés során a jogszabály­ok keretei között a lakosság, a pol­gárok számára keresett és megta­lált kedvező, méltányos megoldá­soknak örültem, hiszen mindig célkitűzésem volt, hogy az indo­kolt segítőszándék megvalósítá­sát csak jogszabályi korlátok aka­dályozhatják meg. A közigazgatás bonyolult és küzdelmes világában örömet és a jövőre nézve biztatást, erőt jelent szakmai munkám minden elis­merése, legyen az munkáltatói, felettes vagy arra hivatott szerv­től származó elismerés, kitünte­tés, legyen az az állampolgárok, ügyfelek elégedettsége, visszaté­rő jókívánságai különösen kará­csony és az új esztendő idején. Megragadom az újságcikk ál­tal kínált alkalmat és 2005 év ka­rácsonyához közeledve ezúton kí­vánok mindenkinek boldog ka­rácsonyt, békés és eredményes új esztendőt - zárta gondolatait dr. Tasi Borbála.

Next

/
Oldalképek
Tartalom