Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-25 / 275. szám

4 2005. NOVEMBER 25., PÉNTEK nógrádíhírlap NyugdíjasElet Rimócon segítik az időseket Bányász vendégek A kiállítás szobrai: a nép, a bányászok élete fába faragva Hosszú évek hagyománya már, hogy évente legalább egy- egy alkalommal kölcsönösen meglátogatják egymást a bá­nyászszakszervezet borsodi és a nógrádi nyugdíjasszervezetei­nek képviselői. A közelmúltban a borsodi bányásznyugdíjasok látogattak Nógrádba. Kistere- nyén, a művelődési otthonban Rákos József, a szakszervezet megyei nyugdíjasbizottságának köszöntője után Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere tá­jékoztatta a vendégeket, akit a közelmúltban létrejött bányász­települések szövetsége alelnö- kének választottak. A településtörténet és a város­sá válás folyamatának ismerteté­se után a polgármester a városfej­lesztés közelmúltjáról és jelené­ről szólt. Többek között arról, hogy a bányászat befejezésével a korábbi dinamikus városfejlesz­tés megtorpant, magasra szökött a munkanélküliség, amely ma is 18-20 százalék körül van. Hiszen csak a környékbeli bányák 2-2,5 ezer embernek adtak munkát. Ezért fontos feladatnak mondta a gazdaság, s ezzel párhuzamosan az oktatási, a kulturális, az egész­ségügyi intézmények fejlesztését. A város 6,5 milliárdos költségve­téséből 4 milliárd a fejlesztéseket szolgálja, s amelynek 75-80 szá­zaléka pályázatból származik. Kovács László a BDSZ nyugdí­jasválasztmányának elnöke pél­daértékűnek mondta azt a kap­csolatot, amely a bátonyterenyei önkormányzat és a helyi civil szervezetek, így a bányászszak­szervezet helyi alapszervezetei­vel kialakult. Segítségükkel a bányák bezárása után is élénk a szervezeti élet, s erőteljes a ha­gyományápolás. Majd a novem­beri bányászkongresszus előké­születeiről tájékoztatta a jelen­lévőket a választmány elnöke. Kelemen Béla, a bányászszak­szervezetborsodi nyugdíjasbizott­ságának vezetője a két megyei bi­zottság és az alapszervezetek gyü­mölcsöző kapcsolatát méltatta. Ezt követően a találkozó részt­vevői megtekintették idős Sza­bó István Kossuth-díjas szob­rászművész állandó kiállítását a közelmúltban részben felújított Gyürki - Solymosy-kastélyban, Medve Ilona tárlatvezetésével, s rövid sétát tettek a kastélyt kö­rülölelő parkban. A baráti beszélgetés a vendé­gek és a vendéglátók között kö­zös ebéddel Saigon folytatódott. Szenográdi Ferenc Az idősekkel való törődés, nem tartozik az önkormányza­tok látványos munkái közé. Nem jelenik meg materiális formá­ban, mint az utak építése, a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építése. Mégis valahol a belső önértékelésben kimondva, vagy kimondatlanul ott a kérdés: mit tettünk a munkában megfáradt emberekért? Mi is erre a kérdésre keres­tük a választ, amikor Rimócon jártunk. A faluban sokrétű az idősekkel való törődés. Az idő­sek klubja szolgáltatását mind többen veszik igénybe.- Minden év farsangján meg­rendezzük az idősek napját 2002-től. A nyugdíjasok közül 140-150 -en vesznek részt a jó hangulatú összejövetelen. A he­lyi hagyományőrző csoportjaink szórakoztatják a megjelenteket. A közös estebéd után a helyi re­zesbanda zenéjére többen tánc­ra perdülnek. Havonta 18 ezer 200 forint az az összeg, amivel hozzájárulunk az idősek intéz­ményes szemétszállításához. A beteg, rászorult idős emberek­nek átmeneti segélyt adunk - mondta Lőrikné Kiss Ibolya j egy- zőnő. Az idősek klubjának vezetője Virág Istvánné. Társával, Pásztor Antalnéval 59 idős embert gon­doznak. Lényükből sugárzik a szeretet, a megértés. Szeretet, ami körülveszi azokat az embe­reket, akikkel munkájuk során, nap mint nap találkoznak. Azok részére, akik a szociális ebédet veszik igénybe, a gondo­zónők és egy kétórás ebédkihor­dó házhoz szállítja az ételt. Kanyó Boldizsárné 77 éves, egyedül él a Temető út 25. szám alatti lakásában.- ló, hogy megszervezték az ebéd kiszállítását. Idős, beteges ember vagyok, nekem már ne­hezemre esne a főzés. Higgye el, mind a két gondozónő egy áldott jó lélek. Ha kell, kiváltják Szécsényben az orvosságot, márpedig az elég gyakran kell, s mindenben segítenek, amire megkérem őket. Amint látja, én már nem nagyon tudok járni. Elmegyek a templomba, ami közel van és ide a temetőbe, de messzebbre már nem. A falu másik végén él a gyermekem a családjával, ők is meglátogat­nak, segítenek a ház körüli munkában - magyarázta Mari néni.- Én nem csak az ebédnek örülök, amit ezek az aranyos lel­kek hoznak. Tudja milyen jó az, ha valaki rámnyitja az ajtót és el lehet vele egy kicsit beszélgetni. Egy ilyen, magamfajta ember­nek az már maga a fél gyógyu­lás - tört fel az őszinteség Laczkó Istvánnéból. Jusztin Vince bácsi december 17-én lesz 80 éves.- A lányom a vömmel együtt gyakran eljön hozzám, az uno­kám is fel szokott keresni. A gondozónőkre, akik minden nap betérnek hozzám, már úgy nézek, mintha a családhoz tar­toznának. A jó Isten, így ren­delte, hogy ne legyek egyedül, minden nap meglátogasson va­laki - mondta, majd hozzátette - azért az önkormányzat is kel­lett hozzá. Idős emberek, akiket Rimó­con az önkormányzat nem hagy magukra. Segíti őket, amellyel egy kis melegség, hit költözik az életükbe. Egy kis séta - októberi verőfényben Eseménydús klubélet Nagyorosziban A megyei szervezetek építőkövek Születésnapi beszélgetés Mihalovits Ervinnel Ünnepi tanácsülésen emléke­zett meg a Nyugdíjasok Orszá­gos Képviselete születésnapjáról a Nógrád megyei képviselet. A tanácskozáson Mihalovits Ervin, a NYOK elnöke értékelte az el­múlt 15 esztendőt. Ez volt a té­mája a tanácsülést követő be­szélgetésnek is. A kormány partnere- Hogyan, milyen körülmé­nyek között alakult meg a képvi­selet?- Abból a felismerésből jött létre, hogy a nyugdíjas szerveze­teknek egységes érdekeket kell megjeleníteniük, képviselniük. A ruhaipari szakszervezet szék­házában 15 szervezet hozta lét­re 1990 novemberében, ame­lyek 15'ezer tagot képviseltek. Az vezérelt valamennyiünket, hogy közösen, egységesen lép­jünk fel a nyugdíjasok érdeké­ben. Ezt tartalmazza az alapsza­bályunk is. A tagszervezetek vállalták, hogy önzetlenül, fele­lősséggel dolgoznak velünk együtt. Az elmúlt 15 évben kép­viseletünk megerősödött. A 48 tagszervezet között jelentős sze­repük van a szakszervezetek­nek, így az MSZOSZ nyugdí­jasszövetségének, a SZÉF nyug­díjasszervezetének, de itt van­nak a bajtársi szövetségek, az Életet az Éveknek Klubszövet­ség szervezetei és az 500-600 tagot számláló kisebb nyugdí­jasszervezetek is.- Milyen konkrét lépéseket je­lentett az egységes fellépés?- Azt a célt tűztük magunk elé, hogy az olyan össznyugdíjasér- deket - mint a nyugdíjasokat érintő társadalombiztosítás, a nyugdíjemelés, az egészségügyi, a szociális ellátás - fogalmazzuk meg és jelenítsük is meg a meg­felelő fórumokon. A képviselet a kormány partnere, a nyugdíjas­érdekeket ott kell megjeleníte­nünk, képviselnünk, erről szól a „megbízatásunk” amit az idős emberektől kaptunk. Biztonságos időskor- Melyek azok a gondok, ame­lyek megoldását rendszeresen szóvá tették a nyugdíjasok?- Az idős emberek a legfonto­sabbnak azt tartják, hogy legyen meg az anyagi-szociális és jogbiz­tonságuk, megfelelő legyen a köz- biztonság és mindezeket szavatol­ja törvény. Már régóta szorgalmaz­zuk, hogy alkossák meg az idős­ügyi törvényt, amely garantálja a nyugdíjasok jogait, s legyen kor­mányzati program. Nálunk vi­szonylag magas az alacsony nyug­díjból élők száma, sok a szegény idős ember. Ezért folyamatosan szóvá tettük a nyugdíjak értékál­lóságát, a régebben megállapított nyugdíjak korrekcióját. Most az idősügyi tanácsban, amelynek el­nöke Gyur- csány Ferenc miniszterel­nök, elfogad­ták a javasla­tot. Megszü­letett a 8 lé­pésből álló program, amely 5 évre szól. Örülünk ennek, tudjuk, hogy mikor mit várha­tunk. Nagyon fontos dolognak tart- juk azt is, hogy mindezt törvény garantálja majd. Hasonlóan sokszor hangozta­tott gondunk a reálbérek és a nyugdíjak aránya. Ebben most is 10 százalékos elmaradás van, a nyugdíjasok kárára. Sokat segí­tene a nyugdíjasokon az is, ha tör­vényjavaslattal módosítanák a nyugdíjemelés jelenlegi módsze­rét A svájci indexálás növeli az értékvesztést, a jó megoldás a net­tó keresetet követő nyugdíjeme­lés lenne. Ez sajnos még várat magára, de nem adjuk fel. De fel­léptünk azért is, hogy a gyógy­szerek, az egészségügyi ellátás elérhető legyen mindenki számá­ra, akinek erre szüksége van. Az egészségügyi intézmények priva­tizációjával ne legyenek szegény és gazdag betegek. Hiányzik a törvény- A születésnap egyfajta szám­adás ideje is. A NYOK miről ad­hat számot „megbízóinak”, az idős embereknek?Elégedettek az eddigi munkával, az eredmé­nyekkel?- Nem vagyunk elégedettek, többet kellett volna tennünk a nyugdíjasokért. Az értékvesztett nyugdíjak pótlására már 1992- ben javaslatot tettünk, sajnáljuk, hogy csak most lesz belőle való­ság. Ami meg az idősügyi tör­vényt illeti, Európa 12 országá­ban már van Uyen törvény és biz­tonságot ad a nyugdíjasoknak. Nekünk is kell ez a biztonság. Megvan az alapja is, hiszen az idősek kartáját együtt dolgoztuk ki. Mi tűztük a zászlónkra a 65 éven felüliek ingyenes utazását is és lám sikerült. S ugyancsak a tagszervezetekkel együtt elértük azt is, hogy a méltányossági nyugdíj megmaradjon. Az idősügyi tanács létrejötté­vel azt gondolom, hogy nőtt a mozgásterünk. A tanács koordi­náló, javaslattevő, véleményező szervezet, az érdekegyeztetés fon­tos színtere. Beleszóltunk a 13. havi nyugdíj egy részének előre­hozott kifizetésébe, a nyugdíjak felzárkóztatásába. Sajnos azon­ban még megtörténik, hogy ró­lunk, nélkülünk döntenek. Fontos kapcsolatok- Képviseletünk munkájának fontos részét alkotja együttmű­ködésünk a különböző szerveze­tekkel. Szakértőink ott vannak az Országgyűlés munkabizottsá­gaiban, 13 különböző szakbizott­ságunk van és 1500 szakember segít bennünket, tevékenységük adja alapját érdekvédelmi mun­kánknak. ló a kapcsolatunk a minisztériumokkal, a nyugdíj- biztosítási igazgatósággal, a fo­gyasztóvédelmi szervezettel, a szakszervezeti konföderációk­kal. A legjelentősebb nemzetkö­zi kapcsolatunkat a FERPA, az idős emberek európai szerveze­te jelenti. Két képviselőnk tagja a végrehajtó és az intézőbizott­ságnak. Ily módon tapasztalata­ink, gondjaink megjelennek az Európai Unió szerveihez eljutó petíciókban, állásfoglalásokban.- Milyen a képviselet kapcsola­ta a megyei szervezetekkel?- A megyei szervezetek nélkü­lözhetetlen építőkövei az idős em­berek érdekében végzett mun­kánknak, együttműködésünk korrekt, szakszerű. Az a tapasz­talatunk, hogy a Nógrád megyei képviseletnél érdemi, tartalmas munka folyik. Sikeres pályázato­kat készítenek, segítik az orszá­gos képviselet munkáját és a fel­adatok lelkiismeretes elvégzésé­re törekszenek a megyei munká­ban is. Külön elismerésre méltó, hogy az idősek világnapja ren­dezvényeit 2 hónapos megyei ta­lálkozásokká szélesítik. Ezek a rendezvények is jó eszközei a nyugdíjasokkal való találkozás­nak, törődésnek. Tartalmas, eseménydús évet hagy ma­ga mögött a nagyoroszi községi nyug- d í j a s k 1 u b 2 00 5-te 1. Ahogy Sátori Sándorné klubvezető elmondot­ta, a programot közösen beszél­ték meg még az év elején és együtt valósítják meg mindazt, amit elterveztek. Közösen ülik meg az ünnepeket, kiránduláso­kat tettek, előadásokat hallgat­tak az egészséges életmódról, a természetgyógyászatról, a tele­pülés közbiztonságáról, a gyer­mekjóléti szolgálat tevékenysé­géről, a sportról, az élsportról neves előadóktól. Hornyák End­re polgármesterrel pedig arról beszélgettek, hogyan tehetné még hatékonyabbá munkáját az önkormányzat, s hogyan gyara­podhatna tovább a község. Emel­lett a nyugdíjasokat érdeklő hasznos foglalkozásokat is tar­tottak: gyógytornát és 15 nyug­díjas a számítógéppel ismerke­dett. A klubvezető asszony talán ar­ra a legbüszkébb, hogy több olyan személyiség is elfogadta meghívásukat, aki Nagyoroszi­ban született, de tehetsége, tu­dása országgá-világgá repítette, lárt náluk Pálfalvi Nándor író, dr. Varga János, a Yale Egyetem biológus professzora és Réti Zol­tán festőművésznek kiállítását is megnyitották a helyőrségi mű­velődési házban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom