Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-25 / 275. szám

5 2005. NOVEMBER 25., PÉNTEK HAZAI TÜKÖR Gyengült az MSZP, erősödött a Fidesz A századvég-tárki legújabb felmérése szerint három százalékponttal csökkent az MSZP támogatottsága no­vemberben a teljes népes­ség körében. A biztos párt­választók véleménye alap­ján mindkét nagy párt egy­aránt 29 százalékon áll. Ha most vasárnap lennének a választások, az SZDSZ és az MDF nem jutna be a parlamentbe. Göncz: igazságtalan a támogatási rendszer igazságtalan az idősottho­nok jelenlegi központi tá­mogatásának rendszere - jelentette ki Göncz Kinga Békéscsabán. Az esély­egyenlőségi miniszter sze­rint az idősek jelentős része ellátás nélkül marad, míg hatalmas állami forrásokat fordítanak azokra az emelt szintű idősotthonokra, ahol időnként irreális mértékű - 10-17 millió forint - egy­szeri belépési díjak vannak. Maximálták a létszámot a minisztériumokban 2002-Höz képest reálértéken egyharmaddal kevesebb pénzbe kerül 2006-ban a minisztériumi igazgatás, a működési költségek 10 szá­zalékkal csökkennek 2005- höz képest - jelentette be Batiz András kormány- szóvivő. A minisztériumok­ban ezentúl legfeljebb 7056 köztisztviselő és ügykezelő dolgozhat, 2002-ben a felső határ 8743 fő volt. Autóbuszok a hátrányos helyzetű kistérségeknek hatvanöt hátrányos helyze­tű, többcélú kistérségi tár­sulás összesen 326 millió forintra pályázhat december 2-ig autóbusz-beszerzésre. A társulások egyenként leg­feljebb 30 millió forint visz- sza nem térítendő támoga­tást kaphatnak összesen 15- 20 használt vagy új busz megvásárlására, amelyek legalább 15 férőhelyesek, és mozgáskorlátozottak szállí­tására is alkalmasak. @ további hírek: www.reggel.hu Sólyom László nagy titka választások Az államfő január 19-én jelenti be az időpontot Eltérően ítélik meg a pár­tok azt, hogy Sólyom László nem konzultál ve­lük a jövő évi választások kiírásának dátumáról. A kérdésben az államfő már döntött, ám egyelőre titok, hogy miként. Szakács Árpád-Tibay Gábor Továbbra.is a politikai közélet legizgalmasabb kérdése, hogy Sólyom László köztársasági el­nök milyen időpontra írja ki a jövő évi választásokat. A dátum­ról az államfő már döntött, de nem árulta el, hogy mikor lesz a szavazás. Sólyom László a Nép- szabadságnak adott interjújában ■ A köztársasági elnök a jövő évi választások időpontjáról nem kon­zultált a parlamenti pár­tokkal. hangsúlyozta: a voksolás idő­pontjáról nem konzultált a pár­tokkal, politikai nyomás nem be­folyásolta döntését. „A pártok­nak nyilván megvannak a saját szempontjaik, de az aktuális kí­vánságok nem válhatnak viszo­nyítási ponttá a döntésben” - mondta az államfő. Sólyom ki­fejtette, hogy a számára irány­adó szempontok az alkotmány­ban és a kétharmados törvé­nyekben találhatók, de tanulmá­nyozta a miniszteri indokláso­kat, valamint az Országgyűlés­ben és a parlamenti bizottságok­ban folyó viták anyagát is. Ezek alapján a kiírásra legkorábban január közepén kerülhet sor, mi­vel a törvény szerint a választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt ki kell tűzni. A vá­lasztásokat április 1-je és május 31. között kell megtartani. „Én a választási dátumokat április 1- je előtt 72 nappal fogom nyilvá­nosságra hozni” - mondta Só­lyom. Ez jövő év január 19-re esik. A parlamenti pártok eltérően ítélik meg azt, hogy nem konzul­tál velük az államfő a választá­sok kitűzéséről. „Eddig nem ez volt a gyakorlat” - így kommen­tálta Sólyom László bejelentését Horn Gábor. Az SZDSZ ügyvivő­je szerint célszerű lenne minél előbb megtudni az időpontot, mi­vel az fontos lehet a felkészülés Sólyom László köztársasági elnök tegnap Szili Katalin házelnöknek sem árulta el, hogy mikorra írja ki a jövő évi parlamenti választásokat Rejtélyes mondatok Polt Péter utódjáról sólyom László tegnap beszélt arról is, hogy még a választá­sok első fordulója előtt megne­vezi azt a személyt, akit a leg­főbb ügyész posztjára jelöl. Polt Péter megbízatása május 16-án jár le. Ugyanakkor azt is leszögezte: arról, hogy mi­kor teszi meg a személyi javas­latot az Országgyűlésnek, még nem döntött. Hozzátette: az al­kotmány rögzíti, hogy a köz- társasági elnök javaslatot tesz a legfőbb ügyész személyére, akit aztán az Országgyűlés vá­laszt meg. Kifejtette: a körül­mények alapos mérlegelése és a jogszabályok alapján úgy döntött: e kérdésben sem fog konzultálni a pártokkal. A leg­főbb ügyészt kizárólag szak­mai szempontok alapján jelö­li, különös tekintettel arra, hogy az ügyészi munka az egyik legkomolyabb és legne­hezebb jogászi hivatás. Természetesen az államfő újra jelölheti a kormánypártok által sokszor támadott Polt Pétert is. szempontjából. A liberális politi­kus úgy ítélte meg, az lenne a legszerencsésebb, ha minél előb­bi időpontban tartanák meg a jö­vő évi választásokat. Az MDF tiszteletben tartja az államfő ál­láspontját. Herényi Károly frak­cióvezető nem tartja problémás­nak azt, hogy nem egyeztet a pártokkal az államfő. „Új elnök, új gyakorlat - így nyilatkozott az államfői álláspontról Nyakó Ist­ván, az MSZP szóvivője. - Nem szeretnénk méltatlan helyzetbe hozni Sólyom Lászlót azzal, hogy más politikai erőkhöz hasonlóan dátumokat mondunk, mivel ha valamelyiket elfogadja az állam­fő, akkor könnyen az elfogultsá­got süthetnék rá egyesek. A pár­tokkal való konzultálás helyes, ■ „Eddig nem ez volt a gyakorlat” - így kom­mentálta Sólyom László bejelentését Horn Gá­bor, az SZDSZ ügyvivője. de ez nem kötelezettség, hanem lehetőség, amellyel nem mu- szály élni” - mondta a szocialis­ta politikus. A Fidesz illetékesét lapzártánkig nem értük el. Tegnap a 2006-os parlamenti választások időpontja is téma volt az államfő és Szili Katalin házelnök megbeszélésén. A ta­lálkozó után Szili elmondta: szá­mára mind az áprilisi, mind a májusi voksolás megfelelő. Közben ismételten felvetődött a kampánypénzek újraszabályo­zásának kérdése. Minderre azért van szükség, mert teljesen átláthatatlan az, hogy a pártok mennyit költenek kampányra. A törvény arról rendelkezik, hogy egy képviselőre legfeljebb 1 millió forintot lehet költeni. Mindez egy pártnál a parlament teljes létszámára nézve 386 mil­lió forintot jelent, ám mindenki tudja, ennél az összegnél sokkal többet is elköltenek a politikai erők. Ráadásul szankcióra sem kell számítani, mivel az Állami Számvevőszék megállapításá­nak nincs komoly következmé­nye. Az új elképzelések szerint 2 milliárd forintban kellene maxi­malizálni a felső határt, egy kép­viselőre pedig 5 milliót lehetne költeni. A kis pártok elutasítják ezt, szerintük 1 milliárd is elég lenne a kampányra, és 2-3 milli­ónál nem kellene többet költeni egy jelölt népszerűsítésére. Beterjesztették a szövetkezeti törvényt A kormány tegnap benyújtotta a parlamentben a szövetkezetek­ről szóló törvényjavaslatot. Kiss Péter kancelláriaminiszter sze­rint a javaslat egyik legfonto­sabb eleme az, hogy létrejöhet­nek a „szociális szövetkezetek”. Ezek szociális, oktatási, kulturá­lis jellegűek lehetnek, de támo­gathat a szövetkezet közművelő­dés i vagy sporttevékenységet is. A javaslat lehetővé teszi az úgy­nevezett befektetői tagok felvé­telét, ám számuk nem haladhat­ja meg a tagság 10 százalékát. Az előterjesztés korlátozza, hogy jogi személyek, illetve a jogi sze­mélyiség nélküli gazdasági tár­saságok tagjai legyenek a szö­vetkezetnek. Jelenleg mintegy 5300 szövetkezet működik 1,8 millió taggal. „A törvényjavaslat a jelen for­májában teljesen alkalmatlan a szabályozásra” - mondta Farkas Sándor. A fideszes képviselő ki­fogásolta, hogy a törvényjavas­lat részleges indoklásából sem derül ki, hogy mit takar a szoci­ális szövetkezet fogalma. ■ F. K. A Jobbik az idén is állítana kereszteket Ismét keresztállítási misszióba kezd a Jobbik Magyarországért Mozgalom: az első keresztet a hét végén Budapesten, a Parlament előtt állítják fel. A párt a korábbi években is hasonlóan emlékezett meg az advenü-karácsonyi idő­szakról, nem minden konfliktus nélkül. Több önkormányzat nem engedélyezte a keresztállítást Lapunknak Novák Előd, a Jobbik missziójának főszervezője el­mondta: eddig egyetlen tervezett helyszínről sem kaptak elutasí­tást. Az akciót az esetleges tiltá­sok ellenére is folytatják. Oda is elhelyeznek, ahol a korábban a helyhatóságok igyekeztek ezt megakadályozni. A párt idén úgynevezett kettős kereszteket állít. Novák szerint a választás oka, hogy a szimbólum egyrészt keresztény jelkép, másrészt ha­zafias töltést is hordoz. Az előző években zsidó szer­vezetek is helyeztek el alianuka időszakában menórákat közte­rületen. A helyhatóságok részé­ről ezzel kapcsolatban tiltás nem érkezett. ■ T. G. Sorozatban perelnek a kerekesszékesek akadálymentesítés Jövő májusig kaptak haladékot a közintézmények Csonka felvételi tájékoztató jelenik meg decemberiben A Fővárosi Bíróságon hat perben jelentek meg csütörtökön alpe­resként egyes minisztériumok, közhivatalok, egyházi és egész­ségügyi épületek üzemeltetői. „A Mozgáskorlátozottak Egyesülete­inek Országos Szövetsége azért indította a bírósági eljárásokat, hogy kimondják a hivatalok aka­dálymentessé tételének kötele­zettségét. Ugyanis számos köz­épületbe az 1998 óta érvényes jogszabályok rendelkezései elle­nére sem lehet bejutni kerekes székkel” - mondta lapunknak Hegedűs Lajos, a szövetség elnö­ke. A kerekesszékeseket képvise­lő Lelik Ferenc ügyvéd úgy nyilat­kozott: a VIII. kerülettel, a Mun­kaügyi Központtal és a Püspöki Konferenciával valószínűleg megegyeznek majd. „Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a jövő évi költségvetésbe így bekalkulálhat­ják az akadálymentesítést az ön- kormányzatok” - mondta az ügy­véd. Néhány esetben azonban nem is jelentek meg az alpere­sek, így az egyeztetés még ko­rántsem ért véget Hegedűs La­jos hangsúlyozta, ők nem peres­kedni akarnak, az igazukat sze­retnék érvényre juttatni. A héten egyébként precedens- értékű döntés született. A Fehér Megyei Bíróság jogerős ítélete ér­telmében a martonvásárhelyi ön- kormányzatnak május 31-ig aka­dálymentesítenie kell a háziorvo­si rendelőket. ■ D. Á. A kerekesszékesek számos középületbe nem tudnak bejutni, hiába biztosítaná az akadálymentes közlekedés jogát egy 1998-as jogszabály December 15-én jelenik meg az új felsőoktatási tájékoztató. „Tel­jesen más lesz, mint az eddig megszokott. 74 felsőoktatási in­tézmény a 102 alapszakot az új képzési szerkezetnek megfelelő­en osztott képzésként, míg 7 sza­kot változatlan formában indít majd útnak” - mondta el Mang Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. A tájékoz­tató ugyanakkor még nem tar­talmazza a mesterszakokat, lé­vén, hogy azokból mindeddig összesen tíz katonai szaknak zá­rult le az akkreditációja. „Konk­rétumok még nem lesznek ben­ne, de irányok és utalások igen” - jegyezte meg lapunknak Klinghammer István, az ELTE rektora. A diákok így bizonytala­nok lehetnek abban, hogy vá­lasztott alapszakjukról milyen mesterképzésre jelentkezhetnek tovább. A rektor szerint akár ko­moly átrendeződés zajlódhat le a felsőoktatásban. „Egyes intéz­mények diákok nélkül marad­hatnak” - mondta Klingham- mer. A jelentkezési határidő feb­ruár 15-e lesz, s a diákoknak há­romezer forintot kelj fizetniük jelentkezésenként. A bolognai többszintes képzési rendszerre történő átállás során a felsőokta­tásba jelentkező diákok először egy 3 éves alapképzésben vesz­nek részt, majd ezután 35 száza­lékuk léphet tovább a kétéves mesterképzésbe. ■ F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom