Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-05 / 232. szám
4 2005. OKTOBER 5., SZERDA NOGRAD MEGYE Aranydiplomás festő Ez év májusában egy hónapon keresztül láthatták a festőművészetet kedvelők Pásztori, Simon Imre aranydiplomás festőművész kiállítását. Simon Imre Pásztó. Simon Imre, nem nógrádi születésű, de ebben a megyében kezdte el pedagógusi pályafutását. Jánoshalmán látta meg a napvilágot, Baján érettségizett és Szegeden, a tanárképző főiskolán kezdte felsőfokú tanulmányit A főiskola profiljának megváltoztatása során a mellékszakot el kellett hagynia, így a rajzszakot 1963-ban Egerben végezte el. Hogy, hogyan került kapcsolatba a művészettel, arra azt válaszolta, hogy mindig nagyon szeretett rajzolni, már 11 éves korában önarcképet készített saját magáról, ami miatt az ottani bácskai újság fel is kapott, de aztán jött a háború és az egész dolog elhalt. Tanári pályáját a dél-nógrádi Héhalomban kezdte, majd Egy- házasdengelegre került iskola- igazgatónak. Ez alatt az időszak alatt volt a forradalom és azok az események hátráltatták azt a művészeti programját, amit fiatal kora óta szeretett volna megvalósítani. Egyházasdengeleg után Palotáson tanított, majd bekerült Pásztora az akkori tanácsra tanulmányi felügyelőnek és onnan ment ki ismét tanítani, egyúttal igazgatónak a Dózsa György Általános Iskolába. Sem az igazgatói tevékenység, sem a tanulmányi felügyelői tevékenység nem volt kimondottan alkalmas arra, hogy az ember a művészeti hobbiját kielégítse, de hát az életkörülmények rákényszerítették arra, hogy ezt végigcsinálja. Közben azért voltak önálló kiállításai Nagykőrösön, Szekszárdon, Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Jobbágyiban, ahol Nógrádi Andorral állítottak ki közösen. Ezekről a kiállításokról vittek el képeket Romániába, Szlovákiába. Jelenleg is van Szécsényben tárlata. Munkásságáért eddig két díjat nyert, többek között Pásztó város díját. Eléggé „vegyes stílusban” fest, mindig érdeklődött a modern művészetek iránt és ennek ellenére elég sok természeti témájú képe van. Azért zömmel az igényeit a modernebb, a nonfiguratív ábrázolás vonzotta jobbára és olyan ké- Jl pék, amelyeken el lehet és el kell gondolkodni, hogy az ember megértse. Azt vallja, hogy képzőművészeti kiállításokat is csak úgy lehet nézni, hogy az ember megáll, és egy képben elmerül, legalább egy percig nézi és ha benne valamilyen gondolatot ébreszt, akkor abban Atorony már van érték. Ő maga nem ítéli el, vagy nem tartja kritikusnak azt a dolgot sem, hogy valaki természet utáni képeket alkot, de az a meglátása, hogy ennek a kora az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején többé- kevésbé lejárt és ma ettől eltérően más gondolkodást igénylő képeket kellene festeni, vagy sikerül, vagy nem. Ami a festési technikát illeti, főképpen olajfestményei vannak, de intenzíven foglalkozik akvarelltechnikával is. Időnként, vagy kevés esetben grafikai képeket is készít, ezt főleg tussal. Simon Imre, pásztói festőművész születésének 75 éves évfordulója alkalmából festői munkásságát köszöntő kiállítást rendezett a Teleki László Városi Könyvtár. A kiállítás megnyitóján Sisák Imre polgár- mester bejelentette, hogy Si(ESLAFELV.) mon Imre festőművész „A torony” című olajfestményét 80 ezer forint alapértéken licitálásra felajánlotta a mátrakeresz- tesi árvízkárosultak javára. A festmény 150 ezer forintért talált gazdára. „Én drog nélkül élek!” .^d<S BŰNMEGELŐZÉSI SZOLGÁLAT 3100 Salgótarján, Rákóczi út 40. Telefon/fax: (32) 420020 Napjainkban egyre fenyegetőbb jelenség a kábítószer-fogyasztás terjedése. A leginkább a fiatalabb korosztály van veszélyben, akik gyakran kíváncsiságból, rosszul értelmezett vagányságból próbálják ki a különféle drogokat, és közülük né- hányan, mire észbekapnak, már rendszeres kábítószerfogyasztókká váltak. Néhány évvel ezelőtt még tranzitországnak számított hazánk, mostanra azonban már senkinek sem kell bizonygatni, hogy miért is nevezzük „korunk pestisének” a kábítószert. Magyarország is célországgá vált, és mint ahogyan bárhol a világban, megyénkben is hozzájuthatnak a drogokhoz azok, akik ettől hiszik, hogy jobb, vagy legalábbis derűsebb lesz az életük. Nagyon sok szervezet dolgozik annak érdekében, hogy minél kevesebben váljanak a kábítószerek rabjává. A rendőrség amellett, hogy fő feladata a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítése, az elkövetők elfogása, szintén fontos feladatának tekinti a megelőzést. A DADA-program keretében az általános iskolások nevelése rendszeres megyénkben is, ugyanakkor a leginkább veszélyeztetett korosztály, a 14-18 évesek körében eddig még nem volt hasonló módon előkészített és megszervezett oktatás. A Figyelmeztető jelek alapján szükség van arra, hogy a középiskolások körében még hatékonyabb drogmegelőző tevékenységet folytassunk. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság ezért is ír ki pályázatot középiskolások számára „Én drog nélkül élek!” címmel. A pályázat célja az, hogy a korosztály képviselői két-három gépelt oldalon fogalmazzák meg, hogy ők miért nem nyúlnak a kábítószerekhez, milyen hasznosabb, tartalmasabb programok töltik ki az életüket. Hívják fel társaik figyelmét a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, amelyek segítségével véleményük szerint elkerülhető az, hogy a fiatalok kipróbálják a különböző illegális szereket. Javasoljuk, hogy a dolgozatokban ne az elrettentés szerepeljen eszközként, hanem olyan felvetések, amelyek tényleges választási lehetőséget biztosítanak. A pályamunkák műfaja nincs meghatározva, minden pályázó maga dönthet arról, milyen formában veti papírra elképzeléseit. A lényeg az, hogy hasonló korú társaik minél jobban elfogadják ezeket a javaslatokat, gondolatokat. A pályamunkákat 2005. november 15-ig kell eljuttatni a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság megelőzési, minőségbiztosítási és kommunikációs osztályára (3100 Salgótarján, Rákóczi út 40.). A pályázaton részt vehet a megye minden középiskolájának tanulója. A beérkezett munkákat egy bizottság fogja elbírálni, az eredményeket 2005. december 8-án a szécsényi művelődési házban ismertetik a „SZERTELENÜL” megyei középiskolás kábítószermegelőzési vetélkedő keretében. A pályázat díjazása: az első helyezett 15 ezer, a második tízezer, a harmadik ötezer forint értékben számítástechnikai eszközöket nyer. A bizottság által legjobbnak ítélt, első helyezett pályázó munkája megjelenik a Nógrád Megyei Hírlapban. A beküldött pályamunkákból egy válogatás készül, amelyet külön kiadvány formájában minden középiskolához eljuttatnak. Ennek feltétele, hogy a pályázók tudomásul veszik: a szerzői jogokat átruházzák a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságra. A pályázattal kapcsolatosan részletesebb felvilágosítás kérhető a (32) 411-255 telefonszámon, Kaszás Ottó alezredesnél. Készült a Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központja támogatásával Megalakult a helyi akciócsoport Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának közösségi kezdeményezési része a Leader+, amelynek három fő célkitűzése van: a partnerségen és az alulról jövő kezdeményezésen alapuló, kísérleti jellegű integrált fejlesztési stratégiák létrehozása a vidéki térségek fejlesztésére, a térségek közötti együttműködés fejlesztése az országon belül és a határokon kívül, illetve a szereplők közötti kapcsolatrendszer fejlesztése. Hegedűs E. Kazár. Az egy térség rendelkezésére álló támogatási keretösz- szeg projektszintű elosztásáról az egyes térségekben megalakított helyi akciócsoportok döntenek. Annak érdekében, hogy az átfogó érdekjelenlét biztosított legyen, az akciócsoportban képviseltetnie kell magát a térség önkormányzatainak, civil szervezeteinek és a vállalkozói szféra képviselőinek. A Leader-*- program keretében 14 település (Bárna, Cered, Do-rogháza, Kazár, Mátramind- szent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Nemti, Rákóczi- bánya, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar) összefogásával megalakult a „8 Palóc+” helyi akciócsoport. Az akciócsoport munkájában az érintett települések mindegyike képviselteti magát, a vezető szervezet funkcióját Nemti község önkormányzata tölti be, a gesztorszervezet feladatait a kazári székhelyű 8 Palóc Mikrotérségi Egyesület látja el.- A helyi vidékfejlesztési terv előkészítésére az akciócsoport első lépésként kialakított egy olyan tervezői munkacsoportot, amelyben a résztvevők a hatékonyabb feladatvégzés érdekében megosztották a terv összeállításához szükséges munkaterületek irányítását, kezelését - mondja Molnár Katalin, az egyesület elnöke. - A fő cél az volt, hogy a terv minél megalapozottabb legyen, próbáljon ténylegesen enyhíteni a valós problémákon, ezért szerettük volna bevonni minél szélesebb körben bevonni a térségben élőket. Minden település összeállított egy listát vállalkozókról, civil szervezetekről, köztiszteletben álló és a település életében aktív szerepet játszó magánszemélyekről. Ennek a körnek küldtünk ki egy kérdőívet, amely a problémák, az elképzelések, a vélt gyengeségek, erősségek valamint az együttműködési elképzelések feltérképezésére irányult. A kiküldött 200 kérdőívből 100 érkezett vissza. A fókuszcsoportos megbeszélésekből és a kérdőíves felmérésből nyert információk szerint az egyik legnagyobb probléma az együttműködések szervezetlensége. Egyetértettek abban is, hogy fejlődés csak összefogás, együtt gondolkodás útján érhető el, ezért tűzi ki célul a terv a fejlesztések együttműködésben történő kivitelezését, különös tekintettel a tradíciók megőrzésére, a helyben tartózkodás növelésére, a kínálati elemek - mint a természeti és épített környezet, a kulturális örökség bemutatása, éves rendezvénykor kialakítása - fejlesztésére, illetve a környezet minőségét javító, falusias jelleg erősítésére.- A terv tartalmi elemei: a vidéki esélyek növelése, azaz az élhető vidék megteremtése, a civil társadalom aktivizálása, új közösségek létrejöttének elősegítése, a vonzó vidék kialakítása és a táj- karbantartás, egységi térségi arculat kialakítása - mondta Molnár Katalin. - Az előpályázatot már benyújtottuk, amennyiben sikeres lesz, a részletesen kidolgozott helyi vidékfejlesztési tervet az ősz folyamán, a második fordulóban benyújtandó pályázathoz kell majd bemutatni. Rajzoljatok képregényt! Salgótarján, a JAMK-ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda képregényrajzoló pályázatot hirdet. A témát szabadon választhatják meg a jelentkezők, a pályázaton részt vehet bárki, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. Alkotó párok illetve csoportok munkáit is várja az intézmény. A képalkotás technikájában sincs megkötés, tehát bármilyen eszközzel, esetleg azok tetszőleges keverésével is el lehet készíteni a pályamunkákat. Ezek azonban nem tartalmazhatnak közízlést sértő, illetve erőszakos jeleneteket. A terjedelem legfeljebb öt A/4-es oldal lehet. (A számítógépen készített műveket viszont jpg, vagy gif ki- terjesztésű fájlba kell menteni.) A jelige: „Képregényrajzoló pályázat,” beküldési határidő: 2005. november 7. (hétfő), levelezési cím: JAMK-ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, 3100 Salgótarján Klapka György utca 4. Pf.: 193. Személyesen hétköznaponként 12.00 és 20.00 között fogadják a jelentkezőket. További információért az ifjúsági irodában Pusztai Anettet kell keresni. A programot a salgótarjáni ön- kormányzat, a József Attila Művelődési Központ, a Nógrádker Rt., a Papírház és a Papírcentrum is támogatja. A zsűri tagjai: Kele Szabó Ágnes, Kovács Bodor Sándor, Gáspár Bálint. Az ünnepélyes díjkiosztót november 17-án 16 órakor az iroda diákkávézójában rendezik meg. Bene Zoltán a közösségi házban Színvonalas író-olvasó találkozónak adott otthont a közelmúltban Érsekvadkerten, a közösségi ház impozáns galériája. A nagy könyv-program keretében, a Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézmény és Könyvtár meghívására Bene Zoltánt látták vendégül, aki nemcsak műveiről, az írói lét viszontagságairól, s az ihlet születéséről is beszélt a fiataloknak, hanem felolvasásokkal is színesítette az estét. Vitéz Kata Érsekvadkert Bene Zoltán neve, annak ellenére, hogy diákévei Szegedhez, a jelen pedig Nagykátához kötik, szűkebb pátriánkban is ismerősen csenghet, hiszen 2002-től tagja a Madách Irodalmi Társaságnak. Művei változatos korokba és helyszínekre repítik az olvasót, a fiatal író gyakran nyúl történelmi témákhoz. Elbeszéléseiben nem egyszer feltűnik Erdély, mint mondja örömmel tér vissza újra és újra zárt közösségeikbe, irigyli lassú életüket, ahová még nem férkőzött be a globalizáció. Ezek az élmények ihlették az Út című kisregényét is, ahol három, barátjuk keresésére induló fiatalember vándorlását mutatja be. Út térben, út időben, és utazás saját életükben is. Hogyan lesz valakiből író, mi készteti arra, hogy gondolatatit Zoltánt, Kelemen Istvánné, a könyvtár vezetője. Az alkotó azt fejtegette, nehéz definiálni, honnan is jön a sugallat, hogy fejlődnek az élmények, benyomások írott szóvá. Elmesélte: néha hónapokig nem ír semmit, aztán ismét termékenyebb időszak következik. Érdekes fejtegetésbe kezdett a tehetség és szorgalom kapcsolatáról, úgy véli utóbbi talán fontosabb, prózaírás terén. Szóba került az író kedvelt, folyton visszatérő figurája, valamelyest alteregója, Asztalos Péter, valamint maradandó olvasásélmények, amelyek hatottak munkásságára, de beszélt az írói lét viszontagságairól, többek között arról milyen nehéz politikailag függetlennek maradni. A könyvkiadás jelenlegi gyakorlatáról is sokat megtudhatott a közönség, köztük olyan megdöbbentő adatokat, hogy neves kortárs költők versesköteteiből maximum 2-300 példányt mernek piacra dobni a kiadók. Az estét gazdagabbá tették a felolvasások, amelyek ízelítőt adtak a szerző repertoárjából a líraibb hangvételű novellától kezdve, ahogy ő fogalmazott a „durvább" elbeszélésig. papírra vesse? - faggatta Bene Bene Zoltán sokakat elkápráztatott meglepett és megdöbbentett Érsekvadkerten
