Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-05 / 232. szám

2005. OKTÓBER 5., SZERDA HAZAI TÜKÖR 5 HIRSAV Pártvezetők a vajdasági magyarok biztonságáért három parlamenti párt ve­zetőivel tárgyalt tegnap bu­dapesti látogatásán Borisz Tadics szerb államfő. Az el­nökkel egymás után talál­kozó Hiller István (MSZP), Orbán Viktor (Fidesz) és Dávid Ibolya (MDF) egyetér­tettek abban, hogy mielőbbi határozott fellépésre van szükség a vajdasági magya­rokat ért atrocitások rende­zése ügyében. Sátoraljaújhelyen perlik a műtősök a kórházat beperelte a munkaügyi bí­róságon a sátoraljaújhelyi Erzsébet kórház vezetését a sebészet és a szülészet ti­zenhét műtőse. A dolgozók szerint a kiemelt ügyeleti díj járt volna nekik a per tárgyául szolgáló időszak­ban. Perelnek azért is, mert szerintük hosszú időn ke­resztül nem biztosítottak számukra a pihenőnapon végzett ügyeleti munka után másik pihenőnapot. Kamerákkal figyelik, ki járt a boncteremben új biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe a Debrece­ni Egyetem kórbonctanán azután, hogy tavasszal egy norvég televíziós csatorna azt állította, a hallgatók en­gedély nélkül emberi szer­veket vihettek ki onnan, és tanítási időn kívül boncol­tak. Megkezdi működését egy csipkártyás beléptető rendszer, amivel azonosít­ható lesz, ki mikor járt a boncteremben. Videokame­rákat is felszereltek a helyi­ségben, amelyek oktatási időn kívül működnek majd. Bronzból és nem viaszból készült a szoborcsoport Hódmezővásárhely polgár- mestere provokációnak tart­ja azt a híresztelést, mely szerint nem bronzból, ha­nem viaszból készült a hét­végén felavatott József Atti­la szobor. Lázár János sze­rint a hétvégi avatás után azért kerültek le egyes ala­kok a köztéri alkotásról, mert annak alapzata meg­süllyedt. A városvezetők a szobor eredetiségét a javításig raktározott önt­vény végigkopogtatásával igazolták az újságíróknak. Jobbik és MIÉP: közösen indulnak 2006-ban együtt indulna a jövő évi országgyűlési választáso­kon a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) és a Job­bik Magyarországért Moz­galom. A két párt együtt­működési tárgyalásai októ­ber közepén zárulnak le. Győri Béla, a MIÉP szóvivő­je részletek kifejtése nélkül annyit közölt, „ebből a két pártból a választásokra egy pártot kell csinálni”. Mint mondta, ettől azt várják, je­lentősen javulnak az esélye­ik arra, hogy átlépjék az öt- százalékos parlamentbe ju­tási küszöböt. Információk szerint a két párt „Harma­dik út” néven venne rész a választásokon. Nem az ügynöktörvényre alkotmánybíróság A közszereplők körének kiterjesztése a megoldás? A teljes nyilvánosságot szorgalmazó ügy­nöktörvény alkot­mányellenes, mivel sérti a személyes adatok védelmét - állapította meg az Alkotmánybíróság. Éber Sándor Az alaptörvénybe ütköző­nek találta az Alkotmány- bíróság (Ab) az ügynök- törvény módosításának egyes paragrafusait. A ta­láros testület szerint a jog­szabály azon passzusai törvényellenesek, melyek szerint a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáfér­hetővé teszik az elmúlt rendszer titkosszolgálatai­nál dolgozott személyek adatait. Az Ab szerint nincs olyan alkotmányos cél, még önmagában a közérdek sem, melynek elérése indokolttá tenné a teljes nyilvánosság­ra hozatallal járó személyi­ségi jog korlátozást. A megfi­gyeltek ugyanis - mondja az Ab - a módosítás nélkül is megismerhetik a velük össze­függésbe hozható hálózati személyekről az azonosítás­hoz szükséges adatokat. Az Ab azt is megállapította, hogy a történeti levéltár honlapjára csak akkor lehet a személyes adatokat tartalmazó iratokat feltenni, ha a közzétételt olyan eljárás előzi meg, amely sza- < vatolja azok valódiságát. Az ügynöktörvény módosítá­sát hosszas vajúdás után május 30-án fogadta el a parlament. Az MSZP-SZDSZ koalíció megsza­vazta a javaslatot, az MDF nem, a Fidesz pedig tartózkodott. A törvényt azonban nem hir­dették ki: Mádl Ferenc köztársa­sági elnök ugyanis még június­ban kifogásolta, hogy a törvény alkotmányos indok nélkül korlá­tozza az érintettek személyes adatainak védelmét. A szocialis­ta-szabad demokrata frakció ja­vasolta, hogy az államfő kérjen alkotmányossági kontrollt a talá­ros testülettől. Az Igazságügyi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy ha minden, állambiztosági szervekkel együttműködő sze­mély kilétét megismerhetővé akarják tenni, akkor ahhoz alkot­mánymódosításra van szükség. Az alaptörvényt e szerint úgy Továbbra is az irattárakban marad a dossziék többsége Új jogszabály helyett módosítás az adatvédelmi BIZTOS korábban kételyeit fe­jezte ki az ügynöktörvény alkotmányosságá­val kapcsolatban, így üdvözölte az Alkot­mánybíróság döntését. Péterfalvi Attila sze­rint nincs szükség újabb ügynöktörvényre, esetleg a levéltári törvényt lehetne pontosíta­ni. A jelenleg hatályos törvény ugyanis biztosítja az információs kárpótlást a megfigyeltek részére, a kutatóknak a kutatás lehetőségét, a közszereplők részére pedig a teljes nyilvánosságot „Az Alkotmánybíróság korrekt, következetes döntést hozott” - nyilatkozott lapunknak kolláth györgy alkotmányjogász. A taláros tes­tület korábban megállapította, hogy a politikai közélet szereplőinek szűkebb a magánélete. Kolláth szerint azonban káros lenne, ha minden magánemberről szabadon lehetne információkat gyűjteni. Értelmetlennek tartaná az aktuálpolitikai kérdések miatt az alkotmánymódosítást is. kellett volna módosítani, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesz­téséhez való jog terjedjen ki a múlt megismeréséhez % szükséges adatokra. Az al­kotmányba kellett volna ke­rülnie annak, hogy nyilvá­nosak legyenek azok sze­mélyi adatai, akik 1990 feb­ruár 15-e előtt az állambiz­tonsági szolgálatokkal együttműködtek, illetve al­kalmazásukban álltak. „A várakozásnak megfe­lelő döntést hozott az Al­kotmánybíróság” - mond­ta lapunknak Fodor Gá­bor. Az SZDSZ frakcióve­zető-helyettese szerint a közszereplők körét kelle­ne kiterjeszteni, ezt a sza­bad demokraták már az ügynöktörvény korai ter­vezeteinél is hangoztat­ták. A szabad demokra­ták újra be fogják nyújta­ni az erről szóló törvény- javaslatot. „Az MSZP a teljes nyilvánosságot támogat­ta az ügynökügyben, a múlt megismerése ugyanis közérdek” - közölte érdeklődésünk­re Tóth Károly, a nem­zetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke. Ezért kezdeményeztek alkotmánymódosítást^ de az nem kapta meg a szükséges többséget. „Az MSZP mindent megtett, hogy megis- merhetőek legyenek a történeti levéltár állambiztonsági iratai, most a többi párton a sor” - han­goztatta a képviselő. „A kormányoldal tudatos, szándékos alkotmánysértést kö­vetett el, mivel a beterjesztők is tudták, hogy a javaslat az alap­törvénybe ütközik” - mondta kérdésünkre Répássy Róbert. A Fidesz frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, hogy nem kíván­tak asszisztálni mindehhez, ezért tartózkodtak a szavazás­nál. Répássy szerint a közsze­replők fogalmának tisztázása lendíthetné át az ügynöktör­vényt a holtponton. „Az MDF azért nem szavazta meg az ügynöktörvényt, mivel alkotmányellenesnek tartotta azt” - emlékeztetett Herényi Károly frakcióvezető. Az MDF , ez ügyben továbbra sem fogja I támogatni az alkotmány módo- L sítását. Tízmilliárd a legszegényebb térségeknek A negyvennyolc leghátrányo­sabb helyzetű kistérség tízmilli­árd forint plusztámogatást kap 2006-ban - jelentette be Lam- perth Mónika belügyminiszter tegnap. A döntés 1,5 millió em­bert érinthet, a kiemelkedően hátrányos helyzetben lévő kelet­magyarországi térségek mellett például Szigetvárt Baranyában, Tabot Somogybán, Tamásit Tol­nában, Mezőkovácsházát Békés­ben és Heves városát Heves me­gyében. A kistérségek ösztönző támo­gatásai két év alatt 7,7 milliárd- ról 15,4 milliárdra emelkedtek - derült ki a tegnap összehívott Kistérségi Kerékasztalnál. Ez az összeg azonban még mindig ke­vés, háromszor ennyi kellene, még akkor is, ha az emelés ele­ve áttörést jelent. Ha ugyanis a tízmilliárd pluszt osztják a negy­vennyolccal, vagyis a hátrányos helyzetű kistérségek számával, abból mindössze egy-két kilomé­ter utat tud megépíteni magá­nak egy kistérség - számolt a vi­tán Schmidt Jenő, Tab polgár- mestere, a koppányvölgyi minta­társulás elnöke. „Nemcsak képzésre, néha még pszichológusra is szüksége lenne a kistérségek vezetőinek, hogy a napi haragokon felül tud­janak emelkedni” - mondta Rechnitzer János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központjá­nak igazgatója. A térségekhez tartozó falvak között szerinte nem lehet tökéletes az elosztás. A professzor úgy látja, hogy a polgármesterek húsz százaléka kistérség-párti, ugyanennyi elle­ne van, hatvan százalék pedig kivár. A vitán kiderült, hogy egy­re többen vannak, akik a „járás” elnevezés visszahozását is sze­retnék elérni, mert kifejező ma­gyar szó. A belügyminiszter ki­jelentette: ezt politikusként nem támogathatja, szerinte meg kell tartani a kistérség szót, vagy ke­resni kell jobbat. ■ Izing Antal Lamperth: tízmilliárd pluszpénz Brüsszelbe mentek a tűzoltók vita A belügyi tárca nem fizetne túlórát a lánglovagoknak Hatezer oktatásban dolgozót bocsátottak el? Mintegy negyven magyar tűzol­tó indult Brüsszelbe, hogy ott az Európai Parlament elnökének petíciót nyújtsanak át. Mint azt lapunknak Nagy Gábor, a Fővá­rosi Tűzoltók Szakszerveze­tének elnöke elmondta, az akci­ótól azt remélik, hogy sikerül be­vezetni a 40 órás munkahetet. „Ma egy tűzoltó hetente átlago­san 54 órát dolgozik. Nem szeret­nénk mást, csak azt, hogy 40 óra legyen a heti szolgálati idő, és ami e fölé esik, az minősüljön túl­órának, és eszerint is fizessék meg” - mondta Nagy Gábor. Ez tűzoltónként évente mintegy 400 Egy tiszthelyettes 130 ezret keres ezer forint többletkiadást jelente­ne az államnak. A tűzoltók hajlanak a meg­egyezésre, így 48 órára csökken­ne a munkaidejük, de a tárca egyelőre nem hajlandó kifizetni a túlórákat. A Belügyminisztéri­um (BM) közleménye szerint a 45 százalékos veszélyességi pót­lék bevezetésével a vonuló tűzol­tók jövedelme jelentősen nőtt. Az illetményalap emelése és a szolgálati időpótlék bevezetése pedig tovább növeli majd. A szol­gálati idő csökkentése a szakem­berhiány miatt csak fokozatosan történhet meg. ■ F. K. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) fel­mérése szerint a települések harminc százaléka kényszerült oktatásban dolgozót elbocsáta­ni: a kérdőívekre válaszoló tele­püléseken augusztus végéig 1573 munkavállalótól váltak meg. Kerpen Gábor, a szervezet elnöke szerint, ha az adatokat az összes településre kivetítik, ak­kor a helyhatóságok megközelí­tőleg hatezer szakalkalmazottat bocsátottak el. A PDSZ ennek az okát abban látja, hogy az állam a költségek csak mintegy 60 százalékát fe­dezi a korábbi 90 százalékkal szemben. A képzési költségek kilencven százalékának fedezé­si kötelezettsége szerintük a köz­oktatási törvényből is kikerült. A szervezet szerint a szeptem­beri béremelések fedezetét sem kapták meg a fenntartók, vala­mint olyan juttatásokat csökken­tettek, mint például a nyelvpót­lék vagy a tankönyvvásárlási hozzájárulás. „így állhatott elő a helyzet, hogy bár volt béreme­lés, végeredményben mégsem kapnak többet a közalkalmazot­tak” - mondta Kerpen Gábor. ■ Farkas K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom