Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-14 / 240. szám

2005. OKTOBER 14., PENTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Közösségi ház Bátonyterenye. ünnepélyes keretek között átadják a Maconkán, az Ózdi út 102. szám alatt kialakított közös­ségi házat október 15-én, dél­után négy órakor. Szüreti bál Etes. A település általános is­kolájának tanárai és a szülői munkaközösség tagjai szüreti felvonulást és jótékonysági bált szerveznek október 15- én. A felvonulás 13 órakor kezdődik. A közösségi háztól indul, majd tovább halad a kenderfóldön, a Petőfi úton, a Szabadság úton, Albert-tele- pen, Rau-aknán majd a kö­zösségi házhoz érkeznek vissza a fólvonulók. A bál, amelynek bevételét az iskola javára fordítják 21 órakor kezdődik a közösségi házban. Ittasan vezetett Kétbodony. Visszaérkezett a vérvételi eredménye annak a férfinak, aki még szeptem­ber 10-én éjjel Kétbodony belterületén egy rendszám nélküli Trabant személygép­kocsival szeszes italtól befo­lyásolt állapotban közleke­dett. A vérvételi jegyzőkönyv és orvos szakértői vélemény alapján vérében a cselek­mény időpontjában 3,59- 3,72 ezrelék alkohol lehetett, amely súlyos fokú alkoholos befolyásoltságnak felel meg. A férfi ellen közúti jármű it­tas vezetése vétségének meg­alapozott gyanúja miatt fo­lyik a nyomozás. Mátraterenye. Saigon-bulit tar­tanak a hetvenes-nyolcvanas évek zenéivel október 15-én, szombaton este kilenc órakor a mátraterenyei bisztróban. A szervezők szeretettel vár­nak minden érdeklődőt. Felvették a nagy palóc író nevét Ünnepélyes pillanat: a névadó bronz domborművének avatása az iskola falán ■KUU Húst - de milyet...? Csörgő Balázs hazudnék, ha azt mondanám, hogy túl gyakran állok a hentespult előtt húst válogatva az ebédhez, vacsorához. Mostanság azonban igencsak nagy gondban lennék, hi­szen nem tudnék választani. No nem azért, mert nincs vá­laszték, sőt... mégis hadd osszam meg az olvasókkal e sorok ihletőjének egy már-már Örkényi jegyeket felvonultató képzelt törté­netét:- KÉREK EGY KILÓ MARHACOMBOT! - Az nincs, tudja a kergemarhakór... - Tényleg. Akkor kérnék egy kiló hosszú karajt! - Hát, sajnos azt sem tudok adni, a sertéspestis-ka­rantén miatt nem kapunk sertéshúst. - Értem, akkor azt hiszem, halat kérek, pedig azt nem nagyon szeretem. - Uram, tényleg nagyon sajnálom, de a ciánszennyezés mi­att a halkészletünket lefoglalta az ÁNTSZ. - Végső elkese­redésemben kérem önt, adjon nekem egy kiló pulykafiiét! - Nézze, én tényleg szeretnék segíteni, de a madárinfluen­za... - Értem, hát köszönöm. - Ugyan! Igazán nincs mit. komolytalannak TŰNHET mindez, pedig ez lehet a kőkemény valóság a jövőben. Az igazsághoz viszont persze hozzátar­tozik, hogy gyakorlatilag - a tiszai ciánszennyezéstől elte­kintve - minket ezek a dolgok eddig elkerültek. Egyelőre, írom cseppet sem nyugodtan. Mégis mi lehet akkor a meg­oldás? Talán az, hogy csak biztos forrásokból vásárolunk? Igen, csak mik lennének azok? Én nem tudnám megmon­dani, mikor láttam utoljára működő marha-, sertés- vagy ba­romfitelepet kis hazánkban (néhány azért biztos akad). Márpedig mindhárom húsfajtát lehet kapni az üzletekben, tehát valahonnan csak beszerzik... másik alternatíva lehet a vegetáriánus étrendre való átté­rés. Igen, csak aztán nehogy abból a vegyszeres fajtából készítsünk petrezselymes krumplit, egy kis fűszerpapri­kával... Emléktáblával tisztelegnek Schveiczer k. Szenográdi Ferenc Dejtár. „Ünnepelni jöjjetek!” - énekelte tegnap a dejtári Szivár­vány kórus az általános iskola névadó ünnepségén. Nem csak az iskolások, a tantestület ünne­pelt, ott voltak az egykori diá­kok, az iskola volt tanárai, meg­hívott vendégek, az érdeklődő dejtáriak. A művelődési ház színpada egy Mikszáth-korabeli falut idézett. A vendégeket, közöttük Nagy Rónai Lászlót, az Oktatási Mi­nisztérium tanügy-igazgatási fő­osztályának osztályvezetőjét, Dóra Ottót, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökét, dr. Praz- novszky Mihályt, a Mikszáth Kál­mán Társaság elnökét, Urbán Ár­pád országgyűlési képviselőt, Mikszáth CseneyKálmánt, az író dédunokáját, Balga József pol­gármestert, a falu díszpolgárait, az önkormányzat képviselőit, a Mikszáth Kálmán iskola küldöt- teit Pajor János, az iskola igazga­tója köszöntötte. Arról szólt, hogy Dejtáron az iskola már a ratio educationis meghirdetése előtt 66 évvel létezett. Az azóta eltelt közel háromszáz év alatt sok hányattatáson ment keresz­tül. Az épület többször leégett. Az iskola mindenkor alkalmaz­kodott a történelmi változások­hoz, az oktatást irányítók szán­dékához. Jellegét tekintve volt elemi iskola, népiskola, római katolikus iskola, betöltött körze­ti szerepet, de névvel sohasem rendelkezett. A névadásnak most jött el az ideje. A névválasztás nem volt vélet­len. Iskolájuk idén kilencedik al­kalommal rendezi meg a Mik­száth Kálmán területi próza­mondóversenyt. A tantestület, a diákság, a szülői szervezet Mik­száth Kálmán nevének a felvé­telét javasolta, amellyel az ön- kormányzat is egyetértett. A név viselése nem csak rangot, köte­lezettséget is jelent. Ez a Palóc- föld, s anyanyelvűnk szereteté- ben nyilvánul meg. Balga József ismertette a kép­viselő-testület névadásról szóló határozatát, majd az iskola két diákja, Sípos Kitti és Szugyiczki Kinga, valamint egy volt diák, Sí­pos Anna szavalt. Dóra Ottó az előremutató bá­torságról; a hitről, amely a hét­százötven éves falu történetéből táplálkozik és a jövőbe mutat; a bizakodásról amelyben az isko­la stabilitása, a fiatalokért érzett felelősség fogalmazódik meg; büszkeségről, ami a hovatarto­zás érzését erősíti szólt. Nagy Rónai László a névadóhoz méltó munkát, sikereket kívánt az is­kolának. Dr. Praznovszky Mihály a tőle megszokott szuggesztív módon, élményszerűen szólt a tanulóif­júsághoz. Mikszáth Kálmán író­vá válásáról szólva kiemelte a palóc táj, az ott élő emberek sze- retetét, a gazdag fantáziavilágát, érdeklődését, érzékenységét, az iskola meghatározó szerepét. A Siklai Istvánné által össze­állított irodalmi műsorban sze­melvények hangzottak el az író önvallomásáról. Az iskola ének­kara palóc dalokat adott elő. A balassagyarmati Varietas Pódi­um Színház lírai hangvételű Ko­szorú című műsorát T. Pataki László állította össze. Az ünnepség az iskolában folytatódott, ahol leleplezték Szabó István szobrászművész Mikszáth Kálmán-dombormű- vét. Balga József polgármester avatóbeszédében többek között a következőket mondta:- Most, amikor sokat beszé­lünk arról, hogy Európához csat­lakoztunk, azt is el kell monda­ni, hogy magyarságunkat ápolni kötelességünk lesz a jövőben is. Ennek egyik formája, hogy isko­lánk felvette egy olyan híres em­ber nevét, aki a magyar iroda­lomban is jelentős szerepet ját­szott és kötődik a palóc földhöz, ahol mi is élünk. A név felvétele kötelez bennünket arra, hogy olyan értékrend mentén folytas­suk a pedagógiai munkánkat, amely az emberi tisztesség, a tu­dás és a munka elismerésén, a másik ember megbecsülésén és szeretetén alapul. Mikszáth Cseney Kálmán megköszönte, hogy az iskola fel­vette dédapja nevét, majd az is­kola udvarában dr. Praznovszky Mihállyal és Pajor lánossal em­lékfát ültettek el. A csütörtöki ünnepség az is­kola galériájának felavatásával zárult. A Mikszáth Kálmán éle­tét bemutató tárlatot, a diákok munkáiból rendezett kiállítást Parnicsán Ferencné, az iskola igazgatóhelyettese nyitotta meg. Ma a Mikszáth Kálmán terüle­ti prózamondóversennyel folyta­tódik az ünnepség. Szarvasgede. Emléktáblát avat­nak a nemzetközileg is elismert akadémikus, dr. Gyarmati Ist­ván tiszteletére október 15-én, szombaton délután három óra­kor a községben. Dr. Gyarmati István ( 1929- 2002) a nem egyensúlyi termo­dinamika nemzetközi hírű mű­velője volt, az akadémiai díj, az Állami Díj és a Szent-Györgyi Al- bert-díj kitüntetettje. Emléktáb­láját szombaton, a Kossuth Lajos út 125. szám alatt avatják fel: e házban számos szép napot töl­tött pihenésképpen. A mementó ezentúl örök időkre őrizheti a fi­zikus feledhetetlen személyisé­gét - tisztelői, Szarvasgede ön- kormányzata és polgárai, vala­mint a Természet Világa szer­kesztőbizottsága jóvoltából. fii ét Öt vtüi a tepotf ... mert ha igen, akkor természetesen ismét résztvevője előfizetői sorsolásunknak! nap múlva! Raiffeisen Bank-fiók Salgótarjánban is Juhász A. Salgótarján. Ünnepélyesen fel­avatták a Raiffeisen Bank 79. fiókját a nógrádi megyeszékhe­lyen. A rendezvényen jelen volt többek között Huszár Róbert, a Raiffeisen Bank vezérigazgató­helyettese, Nagyné Danka Szil­via, a Nógrád, Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén megyei régió­igazgató, valamint Puszta Béla, Salgótarján polgármestere. A bank már 87 fiókkal ren­delkezik országszerte. Céljuk, hogy 2006. végéig 120-ra bő­vüljön kirendeltségeik száma - jelentette ki Huszár Róbert a tegnapi avatás előtt, aki el­mondta azt is, hogy egy régi adósságukat törlesztették az­zal, hogy fiókot nyitottak Sal­gótarjánban. Nógrád megyében jelenleg két helyen vannak jelen, Balas­sagyarmaton és idén május óta már Salgótarjánban is - utóbbi a Bem út 2-3. szám alatt (a Spar Áruház földszintjén) jelenleg hat fővel működik. A fiókigazga­tó Szemán Józsefné. A bank északkeleti régiója di­namikus fejlődést mutat, lakos­sági ügyfeleinek száma az el­múlt egy év alatt 41,8 százalék­kal, a vállalati ügyfélszám pe­dig 60 százalékkal nőtt. Munkaidőn túl is az ügyfelek rendelkezésére áll egy-egy ATM-automata Balassagyarma­ton, illetve Salgótarjánban. A bank ügyfeleinek más automa­tából az első két készpénzfelvé­tel is ingyenes. A három hónap tapasztalatai Szemán Józsefné szerint na­gyon jók és már közel félezer ügyfelük van a nógrádi megye- székhelyen. Közülük 365-en la­kossági ügyfelek. A bankfiók tegnapi ünnepélyes avatóján Puszta Béla polgármester, Szemán Józsefné fiókigazgató és Huszár Róbert vezérigazgató-helyettes vágta át a selyemszalagot

Next

/
Oldalképek
Tartalom