Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-14 / 240. szám

Nógrád Megyei Hírlap Almanach 2005> Hugyag Polgármester: KANYÓ TiBOR Alpolgármester: GYŐRI ISTVÁNNÉ Jegyző: PINTÉR PÉTERNÉ Kisebbségi cigány önkormányzat: Elnök: LUKASZEKNÉ JÓNÁS ANDREA Tagok: BARANYAI RÓBERT BERKI DEZSŐ Községháza: Hugyag Kossuth L. u. 26. Telefon: 35/570-000 Fax: 35/570-003 E-mail: hugvag@profinter.hu Ügyfélfogadás: Hétfő-péntek 8-16 óráig Szerda: 8-16 óráig A lakosság száma: 935 fő 0-14 éves 177 fő 15-18 éves 38 fő 19-60 éves 516 fő 80 év felett 216 fő Orvosi rendelő: Kossuth L. u. 97. Gazdaság Gépjárműadó: 1200 Ft/100 kg Iparűzési adó: 2% Magánszemélyek kommunális adója: 5000 Ft/év Vállalkozások száma: 21 Vendéglátás, szórakozás: Eszpresszó Kossuth L. u. 30 Kékfény italbolt Kossuth L. u. 73. Civil szervezetek: Hugyag község fejlődéséért és értékei megőrzéséért alapít­vány Elnök: Kanyó Tibor Jeles napok: Falunap június 1. Vendégség szeptember 8. Idősek napja október 1. Hadady-Hargitay-emlékfutás október 23. Nevezetességek, érdekességek: Római katolikus templom, ba­rokk, XVIII. század közepe Szabadidő központ Ipoly-hídfő Millenniumi emlékpark Nehezen élnek, de bíznak a szebb holnapokban KANYÓ TiBOR polgármester a beszélgetést visz- f szatekintéssel 1 kezdi. A ciklus kezdetén a testü- I let nem ígért so­kat, ismerve a lakosság sajátos összetételét, anyagi erőforrásait tudva azt, hogy a rendszervál­tástól kezdve a foglalkoztató cé­gek kivonultak a településről. Ilyen értelemben meghalt a falu. Foglalkoztatónak csupán az ön- kormányzat maradt meg. A gon­dokat tetézi a lakosság összeté­tele, amelynek jelentős része inaktív, nyugdíjas. A személyi jövedelemadó helyben maradó része is az átlagtól sokkal keve­sebb. Ilyen körülmények között az önkormányzat csak a saját képességeire, szorgalmára és a másodlagos elosztási rendsze­rekből nyerhető forrásokra szá­míthat. A normatíva annyi amennyi, csupán a saját lelemé­nyességük, lehetőségeik által tudják valamelyest ezeket a for­rásokat kiegészíteni. A ciklus elején a működőképesség fenn­tartását, munkásaik, intézmé­nyeik megtartását és egy lassú fejlesztést határoztak el, ami megfelel a település érdekeinek. Olyat, ami nem zálogosítja el a falut. Ebből a helyzetből indul­tak, eszerint dolgoztak. A má­sodlagos források közül az önhiki a legfontosabb, mint a hátrányos helyzetű települések pályázati lehetősége. Ebből min­dig csak éppen annyit tudtak el­nyerni ami a gondmentes műkö­déshez elegendő volt. Nagyon minimális, évi kétmilliós adóbe­vételük van, ezért nagy fejlesz­tésekben nem gondolkodhattak, ezt a pályázatok fedezeteként használják. A két év alatt a Bé­ke út megépítéséhez, az idén pe­dig a ravatalozó megépítéséhez. Látványos kitörésre nincs mód, de már azt is vívmánynak érzik, hogy az intézmények működése fennmaradt: Nem kellett bezár­ni iskolát, ami ugyan együttjárt a csoportok összevonásával, pe­dagóguselbocsátásokkal, de őr­zik az iskolai alsó tagozatot, mint a szemük fényét. Az óvoda is működik egyre növekvő lét­számmal. Háziorvosuk elhuny­ta után komoly áldozatvállalás­sal sikerült megoldani az orvos kérdését is. Csupán a művelő­dési ház, a könyvtár egyedül nem tud fejlődést felmutatni. Az idősek napközi otthona is műkö­dik. Az előzmények ismereté­ben ezek komoly eredmények. Tiszta a falu, Nógrádgárdonyba szállítják a hulladékot. Remény­kednek, hogy a Szécsényi út tel­jes megújítására benyújtott pá­lyázatukat elfogadják. Ha ez eredményes lesz, akkor ezt a ciklust is nagyon sikeresnek íté­li meg. Jó lenne gyorsabb fejlő­dés, meg lehet fogalmazni kü­lönböző vágyakat, de csak addig lehet nyújtózni, ameddig a taka­ró ér. A hiteleket sem lehet nyakló nélkül felvenni. Ezzel el­lehetetleníteni a jövőt. A testület állandóan napirenden tartja a szociális problémákat. Belső, de külső kényszer is számukra, hogy az embereknek munkát adjanak. Olyan pályázatokat ké­szítettek, amelyek a foglalkozta­tással a képzést is előtérbe he­lyezik, mert a szociális elmara­dottság mellett a nem megfelelő képzettség is nagy hátrányt je­lent, s ezáltal az elhelyezkedést maguk az emberek is gátolják. Számos különféle képzést indí­tottak az elmúlt években az ille­tékes szervek együttműködésé­vel. A Küzdelem a munka vilá­gából való kirekesztődés ellen programot más községekkel va­ló társulásban valósították meg 50 ember számára. Ezek közül 20-an elhelyezkedtek. Az asszo­nyok számára ruházati ismere­teket adtak, ez jó volt az önkor­mányzatnak is. Targoncakezelő- tanfolyamot végeztek a fiúk, fér­fiak. Megtanulták a hulladék- gazdálkodás szabályait, ezzel végzettséget is kaptak a részt­vevők, ami a jövőben szakmai beosztást jelenthet. S ezek is eredmények, nemcsak a tárgyi eszközök gyarapodása. A falu számára az igazi kitörést az Ipoly-híd megépülése jelentené, ami átmenő forgalmat, nagyobb vállalkozói jelenlétet is hozhat­na. Valamikor a történelem so­rán körzetközpont volt ez a tele­pülés, a Kassára vezető út mel­lett. Ezt nem lenne szabad elfe­lejteni. Kihasználják a lehetőségeket PINTÉR PÉTERNÉ másfél éve dolgo­zik Hugyagon. Közgazdászdiplo­mával rendelke­zik, s most har­madéves az ál­lamigazgatási főiskolán. 2001 elejétől pénzügyesként dolgo­zott, ami nemrégiben kiegészült a jegyzői megbízatással. Nagyon kicsi az apparátus, rajta kívül két kolléga dolgozik még a hiva­talban. Ennyien végzik az összes hatósági feladatot. Csak dicse­kedni tud velük, mert egy ilyen lélekszámú településen, mint Hugyag legalább öt ügyintézőre lenne szükség. Ezt egy feltáró ÁSZ-vizsgálat is kimutatta. Egyedülálló pályázatokkal is di­csekedhetnek. Például tavaly nyertek egy közel 80 millió forin­tos PHARE-támogatású pályáza­tot. Évente vannak útfelújítása­ik, az iskola is minden évben nyer, az önhikin is sikeresek. Minden adódó lehetőséget meg­próbálnak kihasználni, amivel a falunak használhatnak. Nem könnyű gazdálkodni, az állam is csak 75-80 százalékát fedezi a költségvetésüknek. Az igények adottak a településen, valahon­nan tehát a pénzeket elő kell te­remteni. Szerencsére már min­den közút portalanított, teljes a csatornahálózat. Összkomfortos a falu. Legnagyobb gondjuk, akár mint bármelyik önkor­mányzatnak, a pénzhiány. Az adómorál nem tér el a többi tele­püléstől. Igaz, az emberek nem igazán szeretnek adózni, mivel nincs ellenszolgáltatás, s nehéz megérteniük, hogy miért fizet­nek. Arra pedig nagyon kevés a lehetőség, hogy saját bevételt te­remtsen elő az önkormányzat. Beruházók nincsenek, gyárak sincsenek még a környéken sem. A közbiztonság jó, amiben nagy szerepet játszik a határőr­ség és a rendőrség között szüle­tett megállapodás érvényesülé­se. A romákkal sincsenek külö­nösebb gondok, a kisebbségi ön- kormányzat működik. Balassa­gyarmat közelsége jó, sok szállal kapcsolódnak a városhoz. - Na­gyon jó lenne, ha az Európai Unió több támogatást adna - mondja. bertók mihályné a kereskedelemben dolgozott, hely­ben, majd a balassagyarmati áfésznél. Most is felelős­ségteljes feladata van, ő a falugondnok. Nevetve mond­ja, hogy ő a falu mindenese. Ha nincs villany, elhul­lott állat hever valahol, illegálisan raktak le hulladé­kot, neki kell gondoskodnia róla. Büntetni nem érde­mes, mert ezeket olyanok teszik, akik nem tudják a bírságot kifizetni. A közmunkások segítik a munkáját. Most ugyan csak ketten vannak, de voltak már tucatnyinál többen is. Arra büsz­ke, hogy ilyen szegényes körülmények között a falu még mindig lé­tezik. A lakosság több mint fele hátrányos helyzetű, s ebbe nemcsak a romák tartoznak bele. Sokatmondó, hogy az idősek napján 165 hat­vanöt éven felüli meghívott volt, alig ezer emberből. Jelentős a ro­ma lakosság is, akikkel nem több a gond, mint másokkal. Valójában a fegyelmezetlen emberekkel van bajuk. Vannak olyan romáik, akik­kel a világot meg lehet mozgatni, de a nem romák között is van olyan, aki „ingyen sem kellene” - mondja. Nem elégedett a közélettel. A rendszerváltáskor többre számított. Nagy szerencséje a falu közös­ségének, hogy a polgármester nagyon előrelátó, aki utánajár min­den közcélra elnyerhető pénzforrásnak. győri istvánné ludányhalászi születésű, de gyerekko­rától Hugyagon él. A közgazdasági szakközépiskolát végzett asszony harminc éve a helyi takarékszövetke­zetnél dolgozik. A legutóbbi választásokon, mint alpol­gármester is szerepet vállalt. Munkájánál fogva ala­pos ismerője a helybeliek szociális gondjainak. Az emberek nemcsak anyagi gondjaikkal, hanem egyéb problémáikkal is szívesen fordulnak hozzá. Bizalmukat személye iránt az is bizonyítja, hogy mind a két választáson ő kapta a legtöbb szavazatot. Noha a polgármester csak tiszteletdíjas, neki még sem kell gyakran helyettesíteni. Esetenként pedig csak telefonon beszé­lik meg a teendőket. Azt vallja, hogy őket azért választották, hogy az embereket képviseljék. A testület egyetértésben dolgozik, noha számos kérdésben vitatkoznak is a helyes döntés érdekében. Sokan elköltöztek már innen, de a gyökerek visszahúzzák az embereket. A falusiak közül sokan vesznek fel hitelt, amit a lakásukra költenek, vagyis igényesek az itt élők. Elismerően beszél a romákról, akik a legfegyelmezettebb adósok. Az idősebb emberek takarékoskodóak, számítva a betegségekre és majd a végső távozásra, no meg a fiata­lok számára is gyűjtenek. vajda Ferenc a pénzügyi bizottság elnöke. Egyértel­mű a véleménye, hogy az utóbbi években sokat fejlő­dött a település. „Összkomfortos” a falu, noha helyem ként még aszfaltozni kellene az utakat. Óriási gond­nak látja az iskolai összevonást. A faluban csak a al­só tagozat működik. Az önkormányzatnak nincs ele­gendő pénze az iskolára, igaz, a gyerek is kevés. Pedig ha kihal az iskola, meghal a falu. Ha nem lesz iskola, főzni sem kell, az idős emberek étkeztetése is kérdéses lesz. A kenyérharcot is a gyerek érzi meg a legjobban. Az emberek nagy része segélyből, tá­mogatásból él, munka helyben nincs, a környékben is megszűntek az üzemek. Egykor sokan termeltek itt burgonyát, már ezt is keve­sen teszik. Állattenyésztéssel, takarmánytermesztéssel is csak ke­vesen foglalkoznak már. Az embereket nemcsak az öregség tizede­li, hanem azok is elmennek, akik a nyugdíj előtt elveszítették a munkájukat. Úgy látja sokan csalódtak a politikában, a politika sze­replőiben. Erdélyi származási gyökerei vannak, amihez hozzáteszi, hogy az onnan hozott összetartás, munkaszeretet ad erőt az életéhez. Karbantartó lakatosként dolgozik, az édesanyjával él együtt, még nem nős, s nagy szenvedélye a horgászás. borda Attila krisztusi korban lévő képviselő, vállal­kozó. Sóhajtva mondja, hogy nehéz feladat az övék, mert képviselni kell a választópolgárok érdekeit, de a hivatali feladatok megoldását is szavatolni kell. De­rűsebb lenne az élet, ha az emberek jobban élnének. Nógrád nagyon szép vidék, de nagyon elmaradott. Munkája révén sokat jár külföldön és a thüringiai fal­vakat hozza példának. Az ahhoz hasonló élethez mindenekelőtt a környezetet kellene rendbe tenni, ám ehhez emberi viselkedés is szükséges. Vélekedése szerint semmivel sem különb egy osztrák vagy német falu, legfeljebb csak annyival, amennyivel több pénzt for­dítottak rá. A külföldön látott, hallott tapasztalatokat itthon is sze­retné hasznosítani. Ennek egy szép példája az a szélmérő torony, amelyet sajátkezűleg épített fel, hogy tesztelhessék az erre járó sze­lek erejét, hogy megérné-e szélkerekeket felállítani alternatív ener­giaforrásként. Egy 120 méteres szélkeréktorony emellett turisztikai látványosságot is jelenthetne. Ki kellene használni a szlovákiai szomszédságot is, az Ipoly folyó árterének nagyszerű természeti lát­ványosságait. A gyakorlatilag megvalósítható ötleteket azonban pro­pagálni kellene, amihez pályázatokból lehetne pénzt szerezni. batuskáné urbán Rita tősgyökeres hugyagi fiatal- asszony, aki hivatásszerűen a balassagyarmati kórház szülészetén főműtősnő már több mint két évtizede. A képviselő asszony a férjével és az érettségi előtt álló fiával él a faluban. Az első képviselői szakasz tapasz­talatai kedvezőek számára, nagyon mozgalmasnak tartja ezt a munkát. Örömmel mondja, hogy a polgár- mester által irányított testület munkája nyomán szinte csodák tör­téntek Hugyagon. A pénzügyi bizottságban segít és feladatai van­nak a helyi bűnmegelőzésben. Ez utóbbi tapintatot, de egyszerre ha­tározottságot is követel, hiszen itt él, s meg kell találni azokat az in­tézkedési formákat, amelyek révén nem alakulnak ki konfliktusok. Szép szóval, felvilágosítással többet el lehet érni, mint erőteljesebb érdekérvényesítéssel. Öregszik a falu, mondja, a negyvenes korosz­tály a városba költözött, ami tendencia volt korábban, de reményt keltő, hogy kezdenek visszatérni a fiatalabb házaspárok. S ami biz­tató, talán jobb a gyermekvállalási kedv, hiszen nem ritka a három- gyermekes család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom