Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-09 / 184. szám

6 2005. AUGUSZTUS 9., KEDD GAZDASÁGI TŰKOR irrrrmi Októbertől igényelhető a startkártya elkészült a startkártya mintapéldánya. A kártya a pályakezdők foglalkoztatá­sában nyújt segítséget. A fi­atalok októbertől válthatják ki a járulékkedvezményre jogosító azonosítót, (ot) Magyar gabona indul a spanyolokhoz hamarosan nyolcvanezer tonna magyar gabonát szál­lítanak Spanyolországba. A tonnánkénti ár a 150 eu- rót (36750 forint) is eléri, még a fuvarköltséget szá­mítva is megéri a kereske­dőknek - mondta Pásztohy András, az agrártárca poli­tikai államtitkára, (ot) Sikeres első fél év az Audi Hungáriánál a vállalat az év első hat hónapjában több mint 839 ezer motort gyártott. Ez egy év alatt nyolc száza­lék növekedés. A Győrben készített tízmilliomodik motort a magyar rendőrség kapta egy különlegesen felszerelt Audi TT sport­kocsiba szerelve, (ot) I A HÍRSÁV A PANNON GSM I TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT NYERTESEK 2005. 08. 08. Részvény Utolsó ár (Ft) Unamar 1355 Változás (%) Millió Ft +3,04 3 Démász 16 000 +2,53 130 Mól 21220 +2,51 4 570 BorsodChem 2 577 + 1,90 119 OTP 7 820 + 1,30 4 408 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Pillér Utolsó ár (Ft) 967 Változás (%) -5,20 Millió Ft 4 Danubius 5 700-2,56 4 Nabi 220-2,22 1 Econet 71-1,39 19 Egis 19 500-1,02 447 A BUX-index 2005. augusztus 8-án Pénteki--Változás: 1,30« záróérték: ..... 20 858 1 Záróérték: 21129 20894 ....:...........j-...... 2 0 700................15J0. a Ne* Vork-i >..... ....... tőzsde nyitása/, 2 0 600------------------ '1-----­p ont 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 0ra FORRÁS: BÉT A BUX-index az elmúlt napokban 21400 21200 21000 20800 20600 20400 20200 21354 21129 20858 20000,_______________________ p ont 08.0108.02 08.03 08.04 08.05 08.08 /l*aP FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. augusztus 8-án III ^ $ /Ft /$ * Î Mi 243,64 196,94 1,23-0,35 Ft-0,16 Ft Ocent A vámszerveknek a dohánygyártók is segítséget nyújtanak a törvénytelen áruk felderítésében. A csempészáru iránti kereslet azonban töretlen. Hanyatlik a törvényes piac dohány Új termékekkel próbálkoznak a forgalom megtartásáért Egyre kevesebb cigarettát vásárolnak az országban, a fogyasztás mégsem esik. A legális cigaretta­értékesítés visszaesett az elmúlt években. Magda Eszter A dohánygyártók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a nem adózott, így olcsóbb csem­pészett cigarettákkal nehéz fel­venni a versenyt. A hazai piac 47 százalékát uraló BAT Hunga­ry egy új területen való megjele­néstől várja a bevételnövekedést és pozíciója erősödését, ez pedig az egyéb dohánytermékek (OTP- other tobacco product) piaca. A vállalat döntésének egyik oka az, hogy szeretné megtartani az olcsóbb, alternatív megoldáso­kat kereső fogyasztókat, akik számára ez nem azt jelenti, hogy csempészárut vásárolnak. A BAT vágott cigaretta- és pipado­hánnyal, illetve egy Magyaror­szágon még újdonságnak számí­tó termékkel, az aktív szenes fil­terrel ellátott cigarettahüvellyel jelenik meg az egyéb dohány ter­mékek piacán. Az elmúlt években látványos volt a cigarettapiac visszaesése. 2002-ben 19,6 milliárd szálat, idén várhatóan csak 13,1 milliár- dot értékesítenek hivatalosan. Ezzel szemben az egyéb dohány- termékek iránt egyre nő az ér­deklődés, részesedésük a 2002- es három százalék után az idén már akár hét százalék is lehet. A törvényes cigarettaértékesítés visszaesésében döntő szerepet játszott a termék jövedéki adójá­nak két év alatti 95 százalékos emelkedése, és ennek következ­ménye, a növekvő ár. Egyre több a hazánkba illegálisan bekerülő cigaretták száma, becslések szerint az idén már az ötmil- liárd szálat is elér­heti az illegális csempészcigaretta mennyisége. A dohánytermékek hamisítá­sa és csempészete elleni harc szakmai és társadalmi együtt­működést kíván. Ezt szolgálja az az együttműködési megállapo­dás, ami a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksága és a BAT Hungary között született idén áprilisban. Mivel a dohány­gyártók eszközei korlátozottak az illegális termékek elleni harc­ban, így elsősorban a bűnüldözé­si munkában nyújtanak segítsé­get, főként a bizonyítási eljárás Három év alatt húszmilliárd szálról 13 mil- liárdra csökken a legális eladás. során. Ennek keretében a do­hánygyártó nem csupán a kü­lönféle hamisítványok azonosí­tásában, hanem a csempészett áru forrásának és célpiacának felkutatásában is komoly isme­retekkel tud hozzájárulni a VPOP munkájához. Á csempé­szett cigaretta anyagából és cso­magolásából ugyanis a gyártás helyére, idejére és a lefoglalásig bejárt útjára egyaránt lehet kö­vetkeztetni. Az együttműködés­nek köszönhetően javulhat a fel­derítési arány és a hatékonyság, ennek eredménye pedig a feketepiac méretének csökke­nése. A bűnözés ká­ros az egészségre, csakúgy mint a do­hányzás, ráadásul a csempészett, hamisított cigaret­ták minősége messze elmarad a hazai szabályozásban elvárt kritériumoktól. Magyarországra az unió hatá­rainak egyik őreként különösen nagy nyomás nehezedik, mert a keletebbre fekvő országok ala­csony árszínvonala igen vonzó az illegális beszerzések szem­pontjából. A VPOP Tabak hadjá­rata során 2004-ben csaknem kétharmaddal több cigarettát foglaltak le, mint egy évvel ko­rábban. Az idén még kiugróbb a hatékonyság javulása: az első ne­gyedévben lefoglalt 737 millió forint értékű dohánytermék majdnem duplája a tavalyi év hasonló időszakában elkobzott mennyiségnek. A hazai cigarettapiac hanyat­lása miatt tavaly a Reemtsma debreceni és a Philip Morris eg­ri üzemét be kellett zárni. A piac szűkülését megérezte a BAT Hungary is. Míg 2003-ban 118,8 milliárd forintos forgalmat bo­nyolított, tavaly ez 93,5 milliárd forintra esett vissza. A két évvel ezelőtti 6,5 milliárdos nyereség után 2004-ben a cég 14 milliár­dos veszteséget könyvelhetett el. Ez a piac visszaesése mellett a jö­vedéki adó emelkedése, a tavalyi százfős leépítés költségei, illet­ve egy értékcsökkenési eljárás miatt alakult így. Idén nem ter­veznek további elbocsátásokat, a veszteség csökkentése és az ár­bevétel szinten tartása a cél. Minden hetedik ügynökség törvénytelen külföldi állás Ajánlott még itthon megkötni a munkaszerződést Magyarországon - az Állami Foglakoztatási Szolgálat adatai szerint - 2004-ben 560 magán­közvetítő cég foglalkozott magyar és külföldi munakerő közvetíté­sével. Ebből 17 csak külföldre közvetít. Az Országos Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Főfelügye­lőség által tartott ellenőrzések so­rán 2005 első fél évében 79 ille­gálisan működő céget sikerült felderíteni. Vagyis minden hete­dik munkaerő-közvetítő (és -köl­csönző) törvénytelenül működik. Az OMMF illetékes főosztá­lyán lapunknak elmondták, hogy csak az a munkaerő-köz­vetítő, és -kölcsönző működik jogszabályszerűen, amelyik be van jelentve az adott munkaügyi központnál, s erről nyilvántartá­si számot kapott. Egyetlen jog­szabálysértés esetén 50 ezer fo­rinttól 2 millióig terjed a bírság, többnél pedig elér­heti a 6 millió forin­tot is. Számos eset mutatja, hogy fiata­lok sokaságát csa­logatják külföldre egyes munkaerő­közvetítők és -kölcsönzők biztos munkával bíztatva. Majd ki­derül: kint nem létezik az, állás. Egy esetleges jogvitában szinte semmi esélye sincsen annak a A munkaközve­títésért előre nem kérhet pénzt az ügy­nökség. magyarnak, aki külföldön sze­retne dolgozni, de itthon a közve­títővel nem köt szerződést -mondta a Reggelnek dr. Sipos Márta munkajogász. Munkaszerződés kötése az itt­honi ügynökséggel több okból is aján­lott. Ekkor ugyanis a magyar munkajog szerint perre lehet menni, ha bármi pa­nasz volt a kinti munkával kapcsolatban. A bizo­nyítás pedig könnyebb a mun­kaügyi bíróságon. Szerződés nél­kül viszont a bíróságon egy állí­tás és egy tagadás áll szemben- mondta a munkajogász. Egy munkajogi per pedig Magyaror­szágon legjobb esetben egy, de akár 4 évig is eltarthat. Miután kinéztük magunknak a megfe­lelő ügynökséget, jobb meggyő­ződni a cégbíróságon, munka­ügyi központnál, egyáltalán be van-e jegyezve a cég. Csatai Péter, az A3 Group ve­zetője felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállaló az ügynök­ségnek ne fizessen a munkaköz­vetítésért. Fizetni csak akkor kell, ha a külföldi munkaválla­lást valamilyen magyarországi oktatás, képzés előzi meg. ■ Juhász Ádám Nem szívesen ellenőriznének a patikusok Konfliktushelyzetet teremtene a betegek és a patikusok között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nekik szánt ellenőrző szerep - mondta a Vi­lággazdaságnak Horváth Szik­lai Attila, a Magyar Gyógysze­rész Kamara (MGYK) országos titkára. Ezért nem vállalnák szí­vesen a közgyógyigazolványok érvényességének, illetve az or­vosok által kiemelt - 90, illetve 100 százalékos - tb-támogatás- sal felírt receptek jogosságának vizsgálatát. Székely Tamás, az OEP főigaz­gató-helyettese a napokban azt mondta, hogy a gyógyszerkasz- sza túllépésének mérséklését a patikákkal kiépülő online rend­szerrel is szeretnék segíteni. A kamara titkára elmondta: bár rendelet írja elő az online elszá­molást, egyelőre csak arról fo­lyik a vita, hogy azt milyen infor­matikai módszerrel oldják meg, ám az MGYK nem tartja indo­koltnak kiépítését. A patika ugyanis a vényt mint váltót fo­gadja el akkor, ha azt az orvos szabályszerűen utalványozta. A gyógyszerészek nem szeret­nék a „gonosz szerepét” maguk­ra venni, nem tenne jót a terve­zett gyógyszerészi gondozás­nak, ha harmadik félként keve­rednének vitába az orvosságot kiváltó betegekkel. A közgyógy­igazolványok lecserélésekor az újakat kiállító önkormányzatok jegyzőinek kell vállalni a fele­lősséget azok érvényességéért, a receptet felíró magánorvosnak pedig tájékoztatni kellene a be­tegét arról, hogy nem írhat föl a számára kiemelt támogatással gyógyszert - véli Horváth Szik­lai Attila. Elmondta azt is, hogy hamaro­san megkezdődnek a tárgyalá­sok az Egészségügyi Miniszté­riummal a gyógyszertári ügye­let átszervezéséről. Egy ideje az a gyakorlat, hogy a sorban állás elkerülése érdekében többen es­te 8 és 10 között vásárolnak. Az úgynevezett csengetési díj mind­össze 360 forint, amit - az admi- nisztáció miatt - legtöbbször nem is kérnek el az ügyeletben vásárlóktól a patikusok. A kama­ra terve az, hogy az ügyelet ké­sőbb kezdődne, este 10-től reggel 8-ig tartana. ■ N. T. E. EU-engedély génmodositott Kukoricának Az Európai Unió engedélyezte az amerikai Monsanto cég által elő­állított genetikailag módosított kukoricafajta importját. A dön­tés szerint a MON 863 GMO- kukoricát az unió területén ta­karmányként lehet ugyan hasz­nálni, de a köztermesztésbe nem szabad bevonni. A szállítások megkezdése előtt újabb engedé­lyezési eljárás indul, amelyben arról döntenek, hogy engedélye­zik-e a kukoricafajta felhasználá­sát élelmiszerekben is. A MON 863-ast, amelynek gyökere ellenálló a férgekkel szemben, 2003 óta termesztik az Egyesült Államokban. A zöld- szervezetek nem örülnek az EU döntésének. Szerintük elfogad­hatatlan, hogy a bizottság jóvá­hagy egy olyan eljárást, amely­nek biztonságával kapcsolatban hosszú távon kérdőjelek merül­hetnek fel. ■ M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom