Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-07 / 156. szám

2005. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Az utolsó jogi lépés Sz. E. Salgótarján. A Magyar Köz­lönyben megjelent, hogy meg­született a köztársasági elnö­ki határozat Somoskőújfalu Salgótarjánról való leválásá­ról, községgé nyilvánításáról. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök június 29-én kiadott ha­tározatával immár az utolsó jogi kellék is rendelkezésre áll ahhoz, hogy jövő ősszel polgármestert, képviselő-tes­tületet válasszon Somoskőúj­falu település. A falu így 2007. január 1-jétől megkezdheti önálló működését. Amint közismert, a 2004. szeptember 4-i népszavazáson a városrész lakossága úgy döntött, hogy a következő vá­lasztási ciklus után önállósod­jon, mint község. A nagy hor­derejű népszavazáson a részt­vevők 82,5 százaléka voksolt a megyeszékhelytől való elsza­kadás mellett. A területi kérdésekről csak a salgótarjáni és a Somoskőúj­falui képviselő-testület felál­lása után indulhat meg az egyeztetés. Baleset a városközpontban H. E. Salgótarján. Közlekedési baleset történt kedden a ké­ső esti órákban a városban. Egy helyi férfi személygép­kocsijával a Füleki úton közlekedett a városközpont irányába. A Báthory úti el­ágazónál lévő gyalogosát­kelő helyen elütötte a neki balról az úttestre lépő, át­haladni szándékozó 79 éves salgótarjáni férfit, át­tért a menetiránya szerinti bal oldali sávba, ahol ösz- szeütközött egy Somoskő­újfalu irányába haladó sze­mélygépkocsival, amelyet egy 33 éves nő vezetett. Utóbbi autóba beleszaladt a városközpont felől érke­ző, 19 éves salgótarjáni fér­fi által vezetett gépkocsi. Az elütött idős férfi a kór­házban belehalt sérülése­ibe. Partnerség eszközben, oktatásban Rt. A kollégák napi szinten is jól együttműködnek, a ; szerződés pedig csak nyo­matékosította mindezt. Mindkét cégnek meg- ^ vannak ugyanazok a műszerei, eszkö- 1» /ci, amclu'k nél <" S kiilii/lietdlenck ■ — mun í Egy eddig is jól működő kapcso­latot szentesített szerződéssel Antal Attila és Valkai György igazgató, a közle­kedési felügyelettől pedig dr. Valkai György igazgató írásban is nyomatékosította azt a szak­mai együttműködést, amely az utóbbi évek során kialakult kö­zöttük. Valkai György elmondta: ki­emelt partnerük a Nógrád Volán kájuk- hoz. A felek most írásban is megegyeztek arról, hogy meghibá­sodás esetén egymás eszközei a rendelke­zésükre állnak. A szerződés tar­talmazza még a Volán-társaság soronkívüliségét, illetve azt, hogy a közlekedési felügyelet szakemberei a meglévő tudásu­kat (például a közúti ellenőrzé­seket illetően) oktatás keretében átadják majd a Volán munkatár­sainak. Antal Attila szerint szerződés nélkül is jól együttműködtek a felügyelettel és reméli, hogy mindez csak erősödni fog. Valkai György további területe­ken való együttműködés lehető­ségét is felvetette, amely kapcso­lódik majd a hamarosan elindu­ló salgótarjáni buszpályaudvar­rekonstrukcióhoz. Nógrád megye, a Nógrád Volán Rt. és a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet teg nap együtt­működési szerződést írt alá. A bu szos társa­ság reszero Antal Atti­la ve­Aki a két forintot nem köszöni... (Folytatás az 1. oldalról) az érintett azonban nem óhajtott otthonlakó lenni. Hozzá hasonló­an él az önsorsa feletti választás jogával az a középkorú férfi, aki messziről felismerhető rendkívül elhanyagolt külsejéről. Vállára ve­tett cókmókjával, határozott lép­tekkel rója az útját, de sűrűn nem mutatkozik a forgalmas helye­ken. Öntudatosan helyezte magát a társadalom peremére, s nincs az a jó szándékú rábeszélés, ami eltérítené ettől. Nem kér a segít­ségből. Eszik amit tud, vesz amit tud, például kukából kiszedett üvegek árából. Ha a kocsmában fizetnek neki, azt elfogadja. Egyébként önellátó. Teljes mértékben más változa­ta a rászorultságnak a salgótar­jáni, más városban középfokú zenei tanulmányokat folytató fi­atalember esete. Ő a nyári szün­időben közterületen zenélt, hogy nyilvános előadásának „bevéte­léből” pótolja a következő évad­hoz szükséges összeg hiányzó részét. Azért élt ezzel a sajátos megoldással, mert ehhez, már­mint a zenéléshez ért, s adni is akart, nemcsak kapni. Balassagyarmaton jelenleg nincsenek koldusok, kérincsé- lők, pedig sok itt a hajléktalan. Böhm Sándor, a hajléktalanszál­lót és a népkonyhát üzemeltető Vöröskereszt-szervezetvezetője kollégáival keményen dolgozott és dolgozik azért, hogy ez így le­gyen. Jelezte, hogy egyszer-két- szer előfordult, hogy koldultak a szlovákiai Nagykürtösről átjött személyek, de felkarolták, mint­egy kivezették őket szorult hely­zetükből. Szerinte alapos feltér­képezéssel, átgondolt és célirá­nyos szociális munkával kivéd­hető, hogy napi szükséget szen­vedjenek például azok, akik otthontalanná válnak. Hiszen csak nagyon elkeseredett ember képes arra, hogy kiteregesse kényszerhelyzetét és kifelé for­dítsa a tenyerét. Nem igazán baj­bajutott viszont az, aki a két fo­rintot nem köszöni meg... A vöröskerésztes vezető úgy véli, az igazában másokra szo­ruló templomajtóban kér, mert olyanoktól akar kapni, akik ki­csit lélekben is vele vannak, ve­le éreznek. Akinek a sorsa ma Magyaror­szágon valóban megfeneklik az anyagiak hiánya miatt, annak nincs munkája. Böhm Sándor határozott abban is, hogy min­den aktív korú dolgozni és nem másokra támaszkodni szeretne. Több munkáltató, sikeres mun­kahelyteremtő pályázat kellene, mert hiába a segélyezés, mint szűkmarkú talponmaradási le­hetőség, ha átmeneti foglalkozta­tással nem szereznek erre jogo­sultságot azok, akik csak nevük­ben munkavállalók. Kábeltévé Kft.: élt tizenöt évet? a város vagyona Nincs szakmai indok a szolgáltatás eladására Sz. A. Balassagyarmat A város tizenöt évvel ezelőtt, 1990. júniusában alapította meg a Kábeltévé Kft-t Az önkormányzat akkor 600 ezer forin­tos apportvagyonnal és a művelődési központ 400 ezer forintos bérmegtakarításával támo­gatta a cég létrehozását. A cég az elmúlt 15 évben az önkormányzat legdinamikusabban fejlődő vállalkozása lett. A Kábeltévé Kft. ér­téke az elmúlt 15 évben három- százszorosára(l) nőtt, szolgáltatása magas színvonalat biztosított a régió legalacsonyabb áraival. A cég jelenleg százszázalékos önkor­mányzati tulajdonban van, így annak minden balassagyarmati polgár tulajdonosa, vagyis a csecsemőkkel együtt minden gyarmatinak jelenleg 16 800 forintja van a cégben - mond­ta el Csach Gábor önkormányzati képviselő, a Fidesz-MPSZ városi elnöke azon a tájékoz­tatón, amelyen a helyi kábelszolgáltatás érté­kesítése ellen emelte fel hangját.- A cég eladását jelenleg egyedül a UPC multinacionális cég kívánja elérni, amely 2004 ősze óta folytat tárgyalásokat az ön- kormányzat szocialista vezetőivel. Mint a Kábeltévé Kft. felügyelőbizottságának jegyzőkönyvéből kiderült, a UPC teljes mértékben átvilágította a céget, amely ele­ve megkérdőjelezi az esetleges pályázati értékesítés legitimitását. Ma Magyarorszá­gon egyedül a UPC ismeri a Kábeltévé Kft. piaci értékét! - jelentette ki a városatya, hozzátéve: - A UPC érdeke nyilvánvaló: minél előbb érdekkörébe kívánja vonni a Kábeltévé Kft. több mint ötezer előfizető­jét. A gyorsaságot indokolja az is, hogy a kft. olyan pályázatot nyert, amely lehető­vé teszi az internetszolgáltatás idei megin­dítását, vagyis az önkormányzati cég pia­ci ára egy-két éven belül a jelenlegi érték többszörösét is elérheti. Csach Gábor rámutatott: az önkormány­zat pénzügyi és gazdasági szakbizottságai, a cég felügyelőbizottsága (amelynek szin­tén baloldali többsége van) elutasította a Ká­beltévé Kft. eladását, nem látva indokot a költségvetés jelenlegi helyzetében arra, hogy a bevétel a város érdekében megfelelő módon hasznosuljon. A Fidesz éppen ezért arra kéri a szocialis­ta képviselőket, hogy ne engedjenek a csábí­tó ajánlatnak, és ne adják el a város utolsó je­lentős vagyontárgyát. Ne akarjanak újabb terheket rakni a gyarmatiak vállára az újabb jelentős díjemelések által. Vagyonértékesí­tés esetében ne vegyék előre a nyereséges cé­geket, miközben veszteséges cégeket működ­tet a város, mert ez Balassagyarmat érdeke­ivel ellentétes! Gondoljanak a város jövőjére, a cég eladása esetén ugyanis semmilyen va­gyontárgya nem marad az önkormányzat­nak arra, hogy európai módon fejlesszen. Kapkodás helyett hosszú távon gondolkozza­nak a városról, ha a szakembereknek nem hisznek, kérjék ki a tulajdonosok, vagyis a balassagyarmati polgárok véleményét!- Most a szocialista képviselők számára is megadatott a lehetőség arra, hogy bölcs, a város jövőjét figyelembe vevő döntést hozza­nak: vagyis utasítsák el a Kábeltévé Kft. el­adását! - hangsúlyozta Csach Gábor. «■MM RÓLUNK SZOL Kátyúzzunk együtt! nyár van, jó idő. A hírekben egyre csak azt hallani, hogy javít­ják az utakat, kátyúznak, építenek. Folyton csak ez megy, mégis ezzel párhuzamosan szerkesztőségünkbe is futnak be az információk, reklamálások a hepehupás, kátyús utak töm­kelegé miatt. ÚGY TŰNIK, HOGY A KÁTYÚZÁS EGYFAJTA SZÉLMALOMHARC. Sosem lehet mindet eltüntetni. Napról napra egyre több keletkezik és bosszúságot okoz autósoknak, járókelőknek egyaránt. Az önkormányzatok elkülönített forrásai úgy tűnik, hogy eltűn­nek a kátyútengerben. Nincs az az összeg, amelyet ne lehet­ne úthibák kijavítására felhasználni. El lehet azon gondol­kodni, hogy miből kellene átcsoportosítani, mitől kellene el­vonni egy-két milliót, hogy sok-sok kis lyukat betömködjenek vele. De ezen felesleges gondolkodni. inkább, talán lehetne úgynevezett „hidegkátyú-akciót” indíta­ni. Ennek lényege az lenne, hogy minden autós kapna egy nagy vödör kátyúzóanyagot, amelyet - a kátyút meglátva, az autóból kiszállva - azon nyomban fel is tudna használni. Kis lapáttal a kezünkben a? úthibát azon nyomban el is tüntet­hetnénk. Ez annál is inkább kellene, mert ha csak néhány métert is autózunk, akkor is találunk legalább egy lyukat! a kátyúakció persze csak fikció, de jól hangzik. Álmodozni pedig szabad! Ha pedig belehuppanunk egy kátyúba, a szép álomból azonnal rémálom lesz... Juhász anita Elkorhadt, kivágják Juhász A. Salgótarján. A Tarján vendéglő mellet áll egy több száz éves ko­csányos tölgy, amely alatt a nép­hiedelem szerint II. Rákóczi Fe­renc is megpihent. A Rákóczi- tölgyként is ismert korhadt fa csonkját július 12-én délelőtt el­távolítják.- Erre azért van szükség, mert a kultikus fa törzse baleset­információink szerint ha a köz­gyűlés elfogadja az előterjesztést, akkor a parkot majd hivatalosan is Szabadság emlékparknak ke­resztelik. Ez annál is inkább helytálló, mivel a hasonló nevű, Kiss István által elkészített szo­borkompozíció Is megtalálható ott. Ez állít emléket a Rákóczi-sza- badságharcnak és azoknak a sal­gótarjáni, illetve Nógrád megyei hősöknek, akik valahol, valami­OS 1 Keddtől már csak emlék lesz a Rákóczi-tölgy - új kerül a helyére veszélyes - tudtuk meg Sándor Zoltántól, a városi önkormány­zat oktatási, kulturális és sport­irodájának helyettes vezetőjétől. - Szakemberek megvizsgálták a törzs állapotát és azt mondták, hogy olyan kórokozók, baktériu­mok vannak benne, amelyek visszafordíthatatlan károkat okoztak. Szeretnénk majd egy új kocsányos tölgyet ültetni a Rá­kóczi-tölgy eltávolítása után és egy emléktábla is szerepel az el­képzelések között - mondta Sándor Zoltán. A szóbeszéd szerint II. Rákó­czi Ferenc 1706-ban Pásztóról tartott Fülekre, amikor kíséreté­vel együtt megpihent a fa alatt. Persze erről írásos bizonyíték nincs, de a tölgyet mégis Rákó- czi-fa néven emlegetik városz- szerte. kor harcoltak a szabadságért, éle­tüket adták érte. Sándor Zoltán azt mondta: megtesznek mindent azért,, hogy a kultusz tovább éljen és folytatódjon. Ezért is fognak azon munkálkodni, hogy a park megőrizhesse mostani jellegét. A tervezett emléktábla, az új tölgyfa mind-mind emlékeztetni fogja az arra járókat. A kedden kivágandó fa amúgy többször is nevet cserélt: az 1950-es években Rákosi-faként emlegették, állítólag 1919-ben Rákosi Mátyás innen szervezte a honvédő harcokat. Történelmi dokumentumok igazolják, hogy Rákosi Mátyás ez idő tájt nem is járt Salgótarjánban. Később a Rákóczi-tölgy vöröskatonák em­léktölgyfájaként szerepelt szám­talan útikönyvben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom