Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-07 / 156. szám

rí ír L a p - Almanach 2005 • Nagykeresztúr

Polgármester:

TUZA ISTVÁN

Alpolgármester:

BARTKÓ ZOLTÁNNÉ

Jegyző:

PINTÉR JÁNOSNÉ

Polgármesteri hivatal:

3129 Nagykeresztúr, Salgótarjáni út 4.

Tel.: 32/395-040 Fax: 32/395-144

Lakosság lélekszáma megosztva:

1-12 évig: 55 fő 12-20 évig: 69 fő 20-60 évig: 119 fő nyugdíjas: 51 fő

Vállalkozók száma:

10 fő

Helyi adó:

magánszemélyek kommunális adója,

iparűzési adó,

gépjárműadó.

Közérdekű

telefonszámok:

általános iskola, orvosi rendelő: 06-32/395-038

Háziorvos:

Dr. Németh Valéria

Civil szervezetek:

Jeles nap:

május 1.

A település története:

A helység 1999-ig Luciáivá része volt. A mai település az 1930-as években alakult ki, amikor a környékbeli falvak és uradalmi puszták nagycsaládos cselédeit költöztették ide, kialakítva ezzel egy önálló, új településrészt.

Ami a múltat illeti, egy oklevél tanúsága szerint 1408-ban Nógrádban birtokos volt egy Keresztúri Garázda Miklós nevű úr, előneve alapján innen is származhatott. 1459-ben, Szécsényi László halála után készült örökösödési okiratban szerepelt egy Keresztúr nevű nógrádi falu; ez azonban lehet a Losonc közelében található Keresztúr(puszta) is.

Nem csak álmodoznak, cselekszenek is

Takaros, virágos képet mutat magáról az idelátogatóknak Nagykeresztúr

A falut nagyon szépnek, fejlődőnek látják, de mint amikor önálló lett Nagykeresztúr, kijelentette, hogy húsz éven belül a falu lélekszáma megduplázódik.

Kiváló a fekvése, aszfaltos út vezet át a településen. A falu közelében húzódó tó ugyancsak komoly lehetőséget jelent a fejlődésben. Egy salgótarjáni vállalkozó három-négy hektáros sporttavat szeretne létrehozni. Készül a település környezetvédelmi programja. A jelenlegi községháza épületébe történő gázbevezetés, két buszvárót hoztak létre pályázatok révén - tudtuk meg a település polgár- mesterétől, TUZA Istvántól. Tavaly is fejlődtek, s amellett, hogy azt mondták, a legfontosabb a szennyvíz, pályáztak másra is. Azt vallják: ha a pályázatok fele nyer, már nagyon jó. De ha kettő nyer, az is. Hatmilliós pályázatot adtak be például kispályára, teniszpályára. Összesen öt-hat pályázattal szerepelnek.

A szennyvízprogramhoz kapcsolódva döntött úgy a képviselő-testület, hogy azokba a lakásokba, ahová még nincs bevezetve a tiszta ivóvíz, a bekötések megszervezését vállalják, illetve támogatják a Salgótarján és Környéke Vízművel közösen, ami 25 lakásban meg is történt. Gyakorlatilag a faluban mindenki tiszta ivóvizet fogyaszthat. Tették ezt azért, mert a lakosság szinte száz százalékban támogatja a szennyvízprogramot. Ezáltal az emberek egészségesebb épített környezetben élhetnek. S ha a gyerekek már így szokták meg az életet, vélhetően felnőttkorukban még igényesebbek lesznek önmagukkal szemben is.

Fiataloké a jövő: az uniós szabványoknak is megfelel a település játszótere

Bízik az Európai Unióban- Helybeli lakos vagyok, itt élnek a szüleim, a feleségem, akivel néhány hónapja kötöttük össze a sorsunkat - kezdi bemutatkozását földi János. - Eredeti foglalkozásom géplakatos. Ezt a szakmát tanultam az ipari iskolában. Ezen a területen is dolgozom Salgótarjánban, a Salgglasnál. A szívem egyik fele az ipari szakmáé, de a másik fele a mezőgazdasághoz köt. A családunk ugyanis állattenyésztéssel foglalkozik. Édesapám segítségével és szakmai tudásával húsbárányt tenyésztünk exportra. Az az igazság, hogy csak 160 anyát tartunk, s annak a szaporulatát nevelhetjük, mert többet gépek, komolyabb berendezések nélkül nem lehet vállalni.

A közéletben nem régen veszek részt, hiszen csak elsőciklusos képviselő vagyok. A képviselő-testületben külön megbízatásom nincs, talán azt lehetne kiemelni, hogy az ünnepek - május elseje, augusztus 20-a - megszervezése a feladatom. Természetesen más feladatok megoldásába is belefolyok, hiszen a testület egy emberként oldja meg a rá háruló feladatokat.

Örömmel mondhatom el, hogy a most zajló négy évben komoly haladást jelent Nagykeresztúrnak a szennyvízelvezetés megoldása és az új templom felépítése. Noha a lakosság egy része katolikus, más része evangélikus, mindenkit örömmel tölt el, hogy az ökuméné jegyében épül fel az új templomunk.

Az európai uniós tagságunkkal kapcsolatban elmondhatom, hogy örülök ennek a tagságnak, még akkor is, ha tudom és érzem, hogy nemcsak kedvezményekkel kell számolnunk, hanem nehézségekkel is. Bízom azonban abban, hogy az idő múlásával inkább a kedvezmények fognak érvényesülni az uniós tagsággal kapcsolatban.

bartkó zoltánné. - Itt élek, de Nagybárkányban dolgozom óvónőként. Itt vagyok testületi tag, már a második ciklusban. Szerintem ez a képviselő-testület igen összefogott, ami persze függ a polgármester úrtól is, nagy ellentmondások nincsenek közöttünk, mert egyetértünk az ő törekvéseivel. Ő a szívügyének tartja a falu fejlesztését. Anyagi lehetőségek hiányában is mindent megragad ennek érdekében. A testület ebben segíti őt. Az emberek véleményére oda kell figyelni, ami hol negatív, hol pozitív. Sokszor hallunk vissza elmarasztaló véleményeket, bármennyire is törekszik a testület, meg a polgármester.

Pénzeszközeink szűkösek, főleg pályázati pénzekből jut fejlesztésekre. Az államtól kapott normatív támogatás vissza is jut az emberekhez, akik rászorulnak, meg a működésre. A 43 milliós költség- vetés ugyancsak kicsi.

Fiatal település a miénk. A faluban 46 idős ember él, a többiek fiatalabbak. Háromszáztizenöt a lélekszám. Másik nagy gondunk az anyagiak mellett a fiatalok életének kitöltése. Szeretnénk faluházat, ahol a fiatalok hasznosan tölthetnék el a szabad idejüket. Szép sportpályánk épült pályázati pénzből, ezt szeretnénk még fejleszteni. Iskola, óvoda nincs. Lucfalvával van társulási szerződésünk, a gyerekek zöme oda jár. Sokan járnak Salgótarjánba.

Az Európai Uniótól mindenekelőtt életszínvonal-emelkedést várok. Ez Jenne a legfontosabb. A mi korosztályunk, a még fiatalnak mondható felnőttek, szeretnénk még megérni, hogy ne a mostani erőfeszítésekkel, hanem egy kicsit könnyebben élhessünk. De legalább a gyerekeink érjék meg, s ha már diplomát szereznek, minden nehézség nélkül tudjanak dolgozni.

PAUüK józsefné. - Helyi lakos vagyok, Salgótarjánban, a rendőrségen dolgozom. 1985 közepétől élek ezen a településen. Akkor ifjú házasként itt építkeztünk. Akkor is megragadott már a falu szépsége, s azóta még szebb és rendezettebb lett. Úgy látom, hogy most már talán észreveszik, hogy ez a szépséges hely, Salgótarjántól alig tíz kilométerre dinamikusan fejlődik. Az utóbbi évtizedből jelentős felmutatható eredményeink vannak.

Már nem mondhatjuk, hogy alvó falu, ahonnan az emberek eljárnak dolgozni és csak este térnek haza, mert egyre kevesebben dolgoznak. Nagy gond a munkalehetőségek hiánya. Talán a közeljövőben egy nagyobb vállalkozó, vagy cég észreveszi, hogy itt szunnyadó munkaerő van. Cégek is települhetnének ide, valamilyen feldolgozóüzem.

Néhány vállalkozó a faluban is dolgozik, de munkaerőt még nem tudnak foglalkoztatni. Csak a családjuk tud megélni a vállalakozásból.

Az első ciklusban tevékenykedem, képviselői célkitűzésem a falu dinamikus fejlődésének előmozdítása. Nálunk ez most a csatornázásban ölt testet. Vannak kisebb sikereink, amelyek számunkra mégis nagy eredmények. Például nemrégiben pályázati pénzt nyertünk buszmegállókra. Itt van maga ez az épület, ami helyett szeretnénk egy újat. Pályázat nélkül ez nem megy. Az emberek egy része elmondja a véleményét a munkánkról, de más részének meg kell még tanulnia, hogy hol mondja el a véleményét.

Az Európai Uniótól az életszínvonal emelkedését várom, de ha merész álmokat merne az ember szabadjára engedni, azt mondanám, van egy épületünk, amit szeretnénk felújítani, s falusi turizmusban részt venni. Jó lenne egy lovardát is építeni és üzemeltetni, vagy horgásztavat a pecásoknak.

egyed Barnabás. - Bányász voltam Szorospatakon, föld alatti villamos csoportvezetőként fejeztem be az aktív munkát 35 év után. Amikor a település önálló lett, benne voltam az első képviselő-testületben. A közhasznú munkások, közmunkások irányítása volt a feladatom, meg a szerszámok karbantartása. Nyáron volt nyolc-tíz közmunkás is, de téli időszakban egy-kettő.

A képviselő-testületen belül konkrét feladatom most nincs. Otthon is segítek, rendszeresen járok bevásárolni. A faluban jó az ellátás, zöldségesrészleg is van. Két gyerekem, három unokám szerez nekem boldogságot.

Ha lenne félmilliárd forintom, akkor ennek az öreg épületnek a helyére építtetnék egy faluházat, amiben van könyvtár, szórakozóhelyiség, házasságkötő terem, vizesblokkal. A kis fakápolnánk helyett is kellene már építeni egy rendes, szép templomot.

Az Európai Uniótól azt várnám, hogy munka legyen, s a kereseteket, nyugdíjakat nálunk is igazítsák hozzá az övékéhez.

palcsó István. - A szomszédos Lucfalvára nősültem, majd a nyolcvanas évek elején itt építkeztünk. A fiam szerződéses katona, megjárta Koszovói. A lányom tanítóképzőbe jár. Én 1968-ban kerültem a salgótarjáni öblösüveggyárba üvegfúvóként, de olvasztómesterként is dolgozom. Egyetlen munkahelyem volt.

Második ciklusban vagyok képviselő a faluban, mert akkor váltunk el Lucfalvától. Számomra ez a feladat egy megmérettetés volt. Szeretem ezt a falut és örülök, hogy bíznak bennem, látják, hogy tenni akarok a közösség érdekében. A családom megérti a munkámat.

Több munkahely kellene, meg munka az embereknek. Jelenleg többen dolgoznak az ötven éven felüliek, mint a fiatalok, mert nincs munkahelyük. Persze a jövőben nem elég az általános iskola, iskolázni kellene, mert akkor lehet, hogy jobban el tudnának helyezkedni. így csak Pestre járhatnak segédmunkára. Hajnali négykor kelnek és este hétkor jönnek haza, a pénz így is kevés.

A közlekedés javítását szeretnék megoldani, hogy többször lehetne naponta bemenni Salgótarjánba. Az EU-tól azt remélem, hogy lesz több munkahely Salgótarjánban. Nagyobb megbecsülés, fizetés, mert minimálbérből nem lehet normálisan élni. Jobb egészségügyet. Az orvosi ellátás nálunk sem megoldott, jó lenne a fogászat is.