Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-25 / 171. szám

2005. JÚLIUS 25., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Foglalkoztatási stratégia Nógrád megye foglalkoztatá­si stratégiájának kialakítá­sára és térségi foglalkoztatá­si megállapodások létreho­zására szóló program vette kezdetét. J.A. nógrád megye A rendszervál­tástól kezdve megyénk foglalkoz­tatási mutatói az egyik legrosszab­bak az országban. Az elmúlt évek támogatási programjának hatásá­ra jelentős foglalkoztatást segítő fejlesztések történtek, de az orszá­gos átlaghoz való felzárkózás nem történt meg. A helyzet javítása szükségessé vált - akár új eszkö­zök, új technikák, szervezetek be­vonásával. Ennek elősegítésére, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynök­ség Kht. kezdeményezésére part­neri csoport szerveződött először a Nógrád Megyei Munkaügyi Köz­ponttal és a Nógrád Megyei Gazda­ságfejlesztő Kht.-val. Majd a prog­ram körvonalazódását követően, az önkormányzati partnerek be­vonásával a partnerségi csoport konzorciummá alakult. A konzor­cium sikeresen pályázott a Regio­nális fejlesztési operatív program keretében a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatására szóló intézkedés első komponen­sében meghirdetett, „A foglalkoz­tatást elősegítő tevékenységek he­lyi koordinációjának elősegítése” pályázatra. A támogatási szerző­dést június 29-én írták alá. A pá­lyázat megvalósítási időszaka: 2005. július 1-je és 2007. május 31-e közötti időszak. A Regionális fejlesztési operatív programból 49 901 260 forintot nyújtanak, amely­nek 80 százaléka európai uniós forrás. A továbbiakban felmérik a fog­lalkoztatási és a szakképzési prob­lémákat a megyei gazdálkodó szervezetek véleményének kiké­résével, majd kidolgozzák a me­gyei foglalkoztatási stratégiát Ez­zel párhuzamosan minden kistér­ségben „foglalkoztatási paktumo­kat” szerveznek majd, amelyek­ben az adott térség társadalmi, önkormányzati, civil és gazdasági szereplői közös programokat dol­goznak ki a foglalkoztatási problé­mák kezelésére. A program szak­mai irányító csoportja a napokban megalakult. Elnöke Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke, alelnö- ke pedig Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke lett TAUCSKATOLO VERSENY RÓLUNK SZÓL Hagyományteremtő szándékkal a hétvégén másodszor rendeztek talicskatoló versenyt Etesen, a program öt­letgazdája Nagy Sándor volt. Az eső nem kedvezett a az erőpróbának, de a környékbeli falvakból meghívot­tak és kíváncsiskodók előtt a versenyzők egyénileg és csapatokban is bizonyíthattak, hogy milyen erősek, eszesek és gyorsak. A programot este Sólymos Tóni koncertje zárta. Schengen: kérdéses hálások (Folytatás az 1. oldalról) a határőrségnél - fejtette ki Ko­vács Iván alezredes, hozzátéve: a határrendészeti szervezet az elkö­vetkezendőkben egy sor feladatot vesz át a rendőrségtől, s ezek vég­rehajtásához több száz fős létszám szükséges. A határőrség szerveze­tét és létszámát is befolyásoló maj­dani felsőbb szintű döntések első­sorban a vezető szerveket érintik, s nem a végrehajtókat.- A határőrség vezetése min­dent elkövet, hogy minél kisebb „véráldozattal” járjon a megválto­zott körülményekhez történő al­kalmazkodás - tette hozzá. Lesznek feladatok A határőrség kiemelt feladata lesz a külső schengeni határok el­lenőrzése, amelyhez megfelelő személyi és tárgyi feltételeket kell teremteni. Ugyanakkor a belső ha­tárok kontrollja - benne a Balassa­gyarmati Határőr Igazgatóság ha­társzakaszával és illetékességi te­rületével -, valamint a mélységi migrációs háló működtetése is je­lentős emberi és eszközforrást igé­nyel, amelyet az állományban lé­vőkkel fog megoldani a határőr­ség. A megszűnő határforgalom-el- lenőrzéssel összhangban jelentős szerepet kap a határvadász száza­dok foglalkoztatása, hiszen a mély­ségi ellenőrzésre a schengeni rendszerben sokkal nagyobb hangsúly esik, mint korábban. Az ember-, a kábítószer- és a fegyver- csempészet, a tiltott határátlépés, a közokirat-hamisítás, valamint az egyéb bűncselekmények megaka­dályozása nagyobb területen kí­ván aktívabb mobilitást -sa töb­bi rendészeti szervvel történő szo­rosabb együttműködést - a határ­őrségtől. A szervezet vezetése lépéseket tett annak érdekében, hogy a be­vetési szervek - ezen belül a határ­vadász századok - tevékenységét kibővítsék: például 2006 máso­dik felétől előreláthatólag ők őrzik majd a Magyar Köztársaság terü­letén található külképviseleti ob­jektumokat Már reagáltak Schengenre A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság, amelynek jelenlegi állománya 640 fő, a schengeni csatlakozás következtében a jog­szabályi kereteknek megfelelő új feltételrendszerben tevékenyke­dik majd. A klasszikus határőri feladatok mellett már most is új te­rületekre összpontosítva szerve­zik a szolgálati és a hatósági mun­kát Átalakították a határforgalom kontrolljának rendjét, új ellenőr­zési technológiát vezettek be, s - együttműködések kialakításával - jelentősen növelték a mélységi ellenőrzések számát. A kirendeltségek illetékességi területén főleg az államhatárhoz közeli településeken fokozták a közterületi szolgálati és járőrtevé­kenységet, valamint a lakosság kö­rében folytatott kommunikációt és az információcserét. Az önkor­mányzati vezetőkkel együttműkö­dési megállapodásokat kötöttek a bűnmegelőzési szolgálati helyek feltételrendszereinek biztosítása érdekében, emellett a polgárőr egyesületekkel is folyamatos kap­csolatot tartanak fenn. Kovács Iván alezredes tájékoz­tatása szerint az igazgatóság 2005 első félévében 534 fővel szemben intézkedett (ez 15 százalékkal több az előző évhez képest). Közel fél­ezer, 492 jogsértővel szemben jár­tak el, ami 39 százalékos növeke­dést jelent 2004-hez viszonyítva. Mélységi területen a bevetési szol­gálatok 95 fővel szemben jártak el, döntő többségük külföldi mun­kavállaló volt Százkét külföldi sze­mély követett el szabálysértést: hetvenötén határrendészeti sza­bálysértést követtek el, amelynek döntő többsége az átkelőhely rend­jének megsértését jelenti. Közlekedésrendészeti szabály- sértést 181 fővel szemben kezde­ményeztek, amely az előző évhez képest hatvan százalékos növeke­dést jelent A határforgalomban 67 személynél találtak körözött ok­mányt Huszonnégy főt különböző hatóságok körözése miatt fogtak el az átkelőhelyeken. Az átkelőhelyeken végzett szol­gálati tevékenység eredménye­ként az önállóan és együttműkö­dőkkel végrehajtott ellenőrzések hatására nem romlott a megye te­rületén a főútvonalakon a közle­kedési morál. A járőrállomány ha­tósági munkája révén némi javu­lás tapasztalható a közlekedési szabályok, valamint a közlekedés- biztonsági eszközök alkalmazásá­nak terén. Csökkenő tendenciát mutatnak továbbá a jövedéki ter­mékekre vonatkozó jogsértések is. Hétfő Gyurián Tibor A MINDENNAPOK VÁRAKOZÁSAIT MINDUNTALAN ÁTSZÖVIK ÁLMOK, amelyek finomak, mint pókhálók szálai az eldugott sarkokban. Hétfő van. A hét első napja ismét valószínűtlenül gyorsan érke­zett. Megszokni ezt sosem lehet. Ismét előttünk egy dolgos, munkás hét, tele energiát faló feladatokkal, a meg nem beszélt problémákkal, amelyeknek nagy része ezen a héten sem kerül majd megoldásra. És ez irr A baj. A hetek napjai egyre csak görgetik a nem megol­dott problémákat maguk előtt. Akár közhely, akár nem: de a ma embere a határidők rabságában tengeti életét. A megváltozott ember-ember közti viszonyok pedig egyáltalán nem kedveznek a problémák megoldásának. Szinte biztos, de pár éve még több embertől kérdezte meg élete párja, barátja, vagy akár csak munkahelyi kollégája, hogy rendben van min­den, esetleg segíthetek? PEDIG EZ AKÁR MÁR EGY FÉL MEGOLDÁS IS LEHETNE. A naptár lapjai pedig egyre csak peregnek. Hétfőtől péntekig lassabban fogynak a napok, a jó esetben gyógyító, regeneráló, feltöltekezésre való szombat és vasárnap órái szinte repülnek. És a nem elvégzett feladatok, a görgetni való problémák újra megjelennek. HA MÁR CSAK EGGYEL LEHETNE KEVESEBB! Egy hét nem nagy idő. Csak legyen elég belőle! Shrek Rétságra tart RÉTSÁG. A város művelődési központ­jának színháztermé­ben július 27-én, szer­dán délelőtt tíz órai kezdettel vetítik a Shrek című mesefil­met. A szervezők vár­ják az érdeklődőket - nem csak a kicsiket, ugyanis bárki részt vehet a vetítésen, a be­lépés ingyenes! Címer hatszáz év után (Folytatás az 1. oldalról) készült el az új címer. Az élére állított pajzs felső részében van a csoroszlya, illetve az ekevas. Az alsó mezőben pedig a cser­makk és a cserlevél. Ez utóbbiak utalnak a település nevére. A hivatalos megnyitón beszé­det mondott dr. Szegvári Péter, a Regionális és Fejlesztési Hivatal elnöke, s ő adta át a címert is. A rendezvényt megtisztelte még többek között Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium közigaz­gatási államtitkára is. Délután folklórműsorok vol­tak, amelyeken felléptek a helyi­ek, a szomszédos falvak lakói, de Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyéből is érkeztek csoportok. A fellépések után egy nem min­dennapi ceremóniát láthattak az érdeklődők: az ózdi táncosok he­lyettes vezetője tavaly megkapta a „duci szépségkirálynő” címet. A pillanatot újra felelevenítették és ismét koronát helyeztek a fe­jére. Ezt követően volt még karaoke-show, hastáncbemuta­tó, utcabál és éjszaka tűzijáték is. Dr. Jakó Géza hazalátogatott .\OC> RÁ I) V.\ K \| j.;(;y j. TÖRTFA HTU .V/ 1544-1K ÉVIG. Kedves vendégeket fogadott Angyal János önkormányzati kép­viselő nemrégiben Somoskőben. A Krepuska unokák közül jelen volt a találkozón a Bostonban élő orvosprofesszor, dr. Jakó Géza, va­lamint Jakó Klára, Fritsch Ottó, Krepuska István és az acélgyár egykori igazgatója, Karattur Antal lánya, Karattur Katalin Jakó professzor - aki korábban négy amerikai elnök orvoscsoportjának is tagja volt - elmondta, hogy mindig szívesen jön haza, hiszen fiatal korában hosszú időt töltött Somoskőújfa­luban és a háború idején Macska­lyukból járt a salgótarjáni gimná­ziumba. A somoskői emlékpark­ban nagyapja, dr. Krepuska Géza szobránál tiszteletét tette, de mos­tani látogatásának apropóját az adta, hogy értesült arról, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök kihirdette Somoskőújfalu önálló­vá válását 2006-tól, ezért szemé­lyesen is gratulálni kívánt az önállósodást előkészítő bizottság­nak eredményes tevékenységé­hez. A világhírű professzor nem jött üres kézzel. Emlékeztetett rá, hogy a település 1906-ban vette tél a Somoskőújfalu nevet, és a 2006-ban esedékes önkormány­zati választásokat követően ismét Somoskőújfalu néven fog szere­pelni. Elismerésül Angyal János­nak, az előkészítő bizottság elnö­kének egy 1907-ben kiadott köny­vet ajándékozott, melynek címe: „Nógrád vármegye története az 1544-ik évig”. A könyvet közel öt évtizedig bostoni lakásában őriz­gette, de most úgy érezte, hogy a műnek itthon a helye. A találkozást követően Somos­kőújfalun felkereste Molnár Péter szobrászművészt és megtekintet­te a készülő Hazatérés kútja szob­rot, amelyet Somos központjában állítanak fel még ebben az esz­tendőben. A szobor elkészítésé­hez - korábbi támogatását meg­ismételve - százezer forintot adott át a Somosi Kultúráért Egyesületnek. Az augusztusban 75 éves pro­fesszor elutazása előtt megkérte Angyal Jánost, hogy tolmácsolja jókívánságait a somosiaknak az önállóságukhoz, figyelemmel fog­ja kísérni jövőbeni sorsuk alaku­lását és a lehetőségei és kapcso­latai révén segíteni fog. Ide tartozó hír, hogy múlt pén­teken ülésezett a Somoskőújfalu önállósodását előkészítő bizott­ság, ahol Angyal János, az előké­szítő bizottság elnöke ismertette Mádl Ferenc köztár­sasági elnök 89/2005. (VI. 29.) KE határozatát, mi­szerint „Salgótarján megyei jogú város Somoskőújfalu elne­vezésű településré­szét a korábbi egye­sítés megszüntetésé­vel Somoskőújfalu néven községgé nyil­vánítja.” A település képvi­selője felidézte a 2003. október 17-ei somosi lakossági fó­rum óta történteket, amikor az iskolabe­zárást követően 885 aláírással helyi nép­szavazás kiírását kezdeményezték Somoskőújfalu tele­pülésrész Salgótarjántól való kü­lönválására. A népszavazás 1059 igen és 261 nem szavazat mellett érvényes és eredményes volt 2004. szeptember 4-én. An­is agy IVÁN HIVATALOS KIADÄS. gyal János végül emléklapok át- nyújtásával köszönte meg a So­moskőújfalu önállósodásáért te­vékenykedők munkáját. A könyv hazatért Bostonból Somosra

Next

/
Oldalképek
Tartalom