Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-28 / 122. szám
2 2005. MÁJUS 28., SZOMBAT LÍCEUMI PALETTA Házelnök a főiskolán Safranka János Főiskolánkra látogatott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A Századvég szervezésében a B épület 122-es termében zajló, május 3-i kötetlen hangú beszélgetésen bárki részt vehetett. A pécsi szocialista párti országgyűlési képviselő Török Zsolt egri képviselőtársa (MSZP) meghívására érkezett Egerbe, ahol előbb találkozott a város és a megye vezetőivel, majd a Bosch gyárban is villám- látogatást tett. Ezek után érkezett felsőoktatási intézményünkbe, ahol Hauser Zoltán rektor úrral a felsőoktatási törvény május 17-én szavazásra terjesztett pontjairól konzultált. A Századvég iskola rendezésében tartott 40 perces, szeminárium jellegű rendezvényen Szili Katalin a politika egyre öncélúbbá válásáról mondta el gondolatait, majd vita kezdődött a politika belső harcainak állampolgári megéléséről. Itt elsősorban az ellenzék parlamenti moráljára tért ki. Az alkotmánybírák megválasztásának csúszásáról szóló kérdésre válaszolva elismerte, hogy a halogatással mulasztásos alkotmány- sértést hajt végre a Parlament, és a testület működőképességének létszámbeli határára került. (A 11 kötelező tag helyett jelenleg nyolccal működik a testület.) A köztársasági elnöki hatalom kiterjesztésének felvetésére a házelnökasszony kifejtette, hogy azt sem tartaná kizártnak. Az Európa kulturális fővárosa titulus elnyeréséhez sok sikert kívánt Egernek, bár hozzátette, pécsi országgyűlési képviselőként e tekintetben nem felénk húz a szíve. Eszterházy-napok Gazdag programkínálattal zajlottak le a közelmúltban az Eszterházy- napok eseményei, melyen voltak koncertek, konferencia és játékok a Líceum udvarán. fotó: horváth mona Nyitrai kapcsolat Képzési rendszerük fejlesztésében valamint a tudományos kutatás és mobilitás területén kölcsönösen hosszú távú program kifejlesztésére törekszik a nyitrai egyetem és az egri főiskola. Éppen ezért együttműködési megállapodást írt alá a közelmúltban, dr. Hauser Zoltán az EKF. és dr. Dániel Kluvanec, a Nyitrai Konstantin Egyetem (Univerzita Konstantina Filozofa v Nitre - Nyitra, Szlovákia) rektora az egri főiskola konferenciatermében. A két intézmény tevékenyen és elkötelezetten részt kíván venni az európai tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásában, együttműködve az európai felsőoktatási térségben. A szerződő partnerek együttműködésüket különösen a hallgatói és oktatói mobilitás, a távoktatás fejlesztése, kutatási együttműködés, közös kulturális rendezvények és tudományos konferenciák szervezése, valamint a nemzetközi projektekben való részvétel területén kívánják megerősíteni. Kultuszminiszteri látogatás Fát ültet a rektor és a miniszter fotó: s. d. Sinkó Dániel Április huszonkettedikén, vidékjáró programjának keretén belül Egerbe látogatott Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere. A Líceum épületében található Főegyházmegyei Könyvtárban tartott előadást a modern kori demokráciáról. Nézőpontja kritikus volt. A demokrácia definíciója különböző korszakokban ugyanis folyamatos viták tárgyát képezte, és napjainkban sincs könnyű dolga a szakértőnek, ha meg akarja fogalmazni. A miniszter úr politológusként és egyetemi docensként rövid történeti áttekintés után megpróbálta a jelenkor kritériumai mentén körvonalazni a fogalmat. Kiemelte, hogy az idők folyamán bebizonyosodott, hogy a demokrácia feltétele a működő állam és a bürokratikus gépezet, mely által a szabályok betartatása lehetővé váljék. Az állam nélküli civil társadalom anarchiába torkollik, melyben a hatalom fegyveres csoportok kezébe kerül. Ezeket követően a miniszter úr hazánk elemzésére tért rá. Előrebocsátotta, hogy a demokrácia gyakorlata Magyarországon nem tekinthet vissza jelentős múltra. Ennek tudatában nem meglepő, hogy még körülbelül tíz évbe fog kerülni, mire a politikai kultúra olyan szintre emelkedik, amelyen a Parlament működése gördülékenyebbé válik majd. Véleménye szerint velünk az állampolgári apátia a legnagyobb gond, ami azt jelenti, hogy a magánérdek elveszi a figyelmet a közügyek gyakorlásától. A probléma megoldását az általános gazdasági jólét elérésében látja. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az említett jólét eléréséig a kultúra szerepe az emberek összefogása és az értékek megtartása. Éppen ezek elősegítésére ő a fiatalok kulturális kezdeményezéseinek támogatását, valamint a vidéki közösségek fiataljainak támogatását tűzte zászlajára. Az előadás után a Líceum mellett a Föld napja alkalmából fát ültetett és azt kívánta, hogy annak megvasta- godása előtt a főiskola végre egyetemmé váljon. Az Intelligens városkalauz Deák Norbert Sikeresen pályázott az a konzorcium, amely az Intelligens városkalauz című projekt megvalósítására nyújtott be pályázatot (GVOP). A pályázat városunkat érintő célja az, hogy kifejlessze Eger műholdas navigációs rendszerét, amely az idegenforgalom területén jelentene nagy előrelépést. A GVOP-s pályázat teljes ösz- szege 64 millió forint, melyből az Eszterházy Károly Főiskola 9 millióhoz jut. Főiskolánk mellett a konzorcium tagja az MTA koordinátorként működő Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, valamint Pécs és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata. A projekt keretein belül szeretnének létrehozni egy olyan többnyelvű idegenforgalmi információs rendszert, mely adatbázisban tárolja a turisztikai szempontból jelentős települések és körzetük nevezetességeinek legfontosabb adatait. Ez az információs rendszer multimédia formájában képes megjeleníteni a lekért adatokat, továbbá lehetővé teszi a turisztikai információk testre- és helyszínre szabott hasznosítását. Az információ egy részét az asztali személyi számítógépen tekinthetik meg a turisták, az adatok másik része pedig saját és bérelt PDA- n keresztül lesz elérhető. Az Intelligens városkalauz legfontosabb funkciója maga az útikalauz, a testreszabható turistaút- vonal-generátor, a GPS-alapú pozíciómeghatározással és tu- ristaprogram-nyomkövetéssel működő intelligens térkép, valamint az intelligens narrátor szöveges idegenvezető. A projekt keretében az adatbázist feltöltik egy kísérleti helyszín adataival Eger és Pécs városában, illetve e városok körzetében. IFJÚSÁGI AKADÉMIAI DÍJAT adott át az MTA főtitkára dr. Domonkosi Ágnesnek, a Magyar Nyelvészeti Tanszék adjunktusának. A díj a társadalomtudományok területén egy pályázónak ítélhető oda, s melyet a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére hozott létre az Akadémia. KÉTÉVES PRÓBAMUNKA eredményeként első önálló műsorával nagy sikert aratott főiskolánk nép- táncégyüttese a ME Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Karán április 19-én. A Gajdos Együttessel közös föllépésükön déldunántúli-, moldvai táncokat, sárközi karikázót és szatmári táncokat adtak elő. A Ring Júlia és Bécsi Gyula vezette művészeti közösség most ludasi fellépésre készül, nyáron edzőtáborozást terveznek népdal- és tánctanulással, valamint a Megyei Művelődési Központ meghívására ismét készülnek az Agria Nemzetközi Néptánc Fesztiválra, immár Egres Néptáncegyüttes néven. A főiskolás tánccsoport lógóját Madarász Gergő tervezi. Milánóban, a IX. International Research Symposium of Public Management (LRSPM) konferencián vett részt április 4-től 10-ig dr. Jenei György és Ráczné dr. Horváth Ágnes. Az ott elhangzott angol nyelvű előadásuk címe: Innovative techniques of public support to organized civil society and their impact on redistribution patterns and democratization in the case of Hungary (A köztámogatások innovatív technikái a civil társadalom megszervezésére és ezek hatása az újraelosztási sémákra és a demokratizálódásra Magyarország esetében). NEMZETISÉGIEK ZEMPLÉNBEN címmel rendezett kiállítást áprilisban a Magyar Nemzeti Múzeum Sárospataki Rákóczi Múzeuma, mellyel a 220 éves Józseffalvát köszöntötték. A kiállítást dr. Kis-Tóth Lajos, főiskolánk rektorhelyettese nyitotta meg. A magyar újságíró múltja, jelene, jövője konferencia Az Eszterházy Károly Főiskolán E. B. EGER Konferenciát rendezett az Eszterházy Károly Főiskola Médiatudományi Tanszéke, melyen górcső alá vették a résztvevők a magyar újságírás mai állapotát, az újságírók helyzetét, szerepét a honi médiumokban és Európában. A jelennel foglalkozó előadások mellett azonban elhangzottak a sajtótörténet izgalmas fejezeteit taglaló dolgozatok is. Neves előadók érkeztek az ország minden tájáról, hogy megosszák gondolataikat egymással és hallgatóságukkal. A Törőcsik Miklós alpolgármester által megnyitott tanácskozás, melyet köszöntött dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora is hat téma köré csoportosította a megvitatandó témákat. Elsőként az újságírói szerepfelfogásokról ma és holnap folyt a szó, melynek keretében kapott szót Martin József, az egri Médiatudományi Tanszék vezetője is, aki Az újságíró a politikai befolyás és a gazdasági prés között címmel tartott izgalmas előadást. Ebben a témában olyan neves előadók léptek még a pulpitusra, mint Földes Anna, Bernáth László vagy Zöldi László. A második témakör az újságírói szerepek születésével foglalkozott. Itt Buzinkay Géza indította a témát A bűnügy és az újságíró: a riporter születése című előadásával. A Pályák és közegek előadásaiból a magyar újságíró helye vázolódott föl Európában fontos publicisták pályájának tükrében. A konferencia második napján az újságíró, a jog és az etika hármasának taglalásával vette kezdetét, a sajtó önkorlátozásának, a szerkesztői szabadságnak az újságírói felelősségnek a vizsgálatával. Ezen a napon az előadások második csokra a vidéki újságírót, a helyi és regionális médiát helyezte előtérbe. Az EKF Médiatudományi intézetének két tanársegéde is szót kapott. Barna Béla a neves egri újságíró, Apor Elemér - akit máig csak Elemér bácsiként emlegetnek az egriek - újságírói pályáját vázolta föl, míg Herzog Csüla a jövő elektronikus újságíróinak érték- és vezérlőelveiről beszélt a főiskola kommunikáció szakos hallgatóinak attitüdvizsgálata alapján. Emellett Bajnai Zsolt jóvoltából szó esett a „végeken” készülő kis helyi lapokról is. A konferencia zárásaként is fontos téma került terítékre, mely a társadalom újságítóról alkotott képét próbálta megrajzolni sajtó- történeti példák segítségével. A magyar újságíró múltját jelenét és természetesen jövőjét is vizsgáló tudományos konferencia fontos helyet tölthet be mai médiaközegünkben, ahol elsősorban a nyomtatott sajtó területén munkálkodók újabb és újabb kihívásokkal néznek szembe, de az elektronikus médiumok munkásai is utat, új utakat keresnek. Ezen útkereséshez pedig elengedhetetlen, hogy a médiaoktatásban vezető szerepet játszók időről időre megmutassák magukat és hallassák hangjukat a katedrán és a felső- oktatási intézmények keretein kívül is. Ezzel segíthetik ugyanis a magyar sajtó megújítását és mind erősebbé válását. József Attilára emlékeztek Április 12-én, kedden este tartották a főiskola Dísztermében az a gálaestet, amelyet „volt egy ember...” címmel a József Attila centenárium jegyében szervezett a főiskola Kulturális Program- igazgatósága. A műsor az Eszterházy Károly Főiskola és a Miskolci Egyetem közös irodalmi pályázatának eredményhirdetésével kezdődött, majd a díjazottak saját előadásában hangzottak el a nyertes pályaművek. Az első helyezést megosztottan nyerte el az egri főiskola hallgatója, Posta Marianna és a miskolci 0. Bodnár István. A második helyezett szintén egri hallgató lett, Dömény Veronika személyében, a harmadik helyet pedig Kosóczki Mária miskolci hallgató szerezte meg. Az első három helyezett a szakmai elismerésen kívül még egy-egy alkotó hétvégét is nyert, az első helyezett Szovátán, a második Szentendrén, a harmadik helyezett pedig Tiszafüreden. A pályázatra egyébként 46 hallgatótól több mint 100 mű érkezett. A díjazottakon kívül a költészetnapra megjelent kötetben még 15 egri és 9 miskolci hallgató művei is szerepelnek. A gálaest második felében József Attila verseit hallhatták az érdeklődők Kelemen Csaba és Tunyogi Péter, a Gárdonyi Géza Színház színművészei, valamint Jónás Zoltán előadóművész tolmácsolásában. A költészet napjára megjelent kötet címlapja
