Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)

2005-05-14 / 111. szám

2005. MÁJUS 14., SZOMBAT 3 Öregfiúk, új miniszter őrhalomban pünkösdi faluna- pot tartanak május 14-én, szombaton. A sportpályán sor­ra kerülő rendezvény szóra­koztató programjai mellett a nap fénypontja a 15 órakor kezdődő Fradi-Őrhalom labda­rúgó-mérkőzés lesz, amelyet Urbán Árpád országgyűlési képviselő (MSZP), a helyi álta­lános iskola igazgatója vezet. Előtte, 14 órától Gráf József, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium két hete hivatalban lévő első embere tájékoztatja fórumán a tárca terveiről az érdeklődőket. In memóriám Vácott, a székesegyházban a váci egyházmegye, a Jósegély Alapítvány és a Szent Lázár Lovagrend salgótarjáni szer­vezete jótékonysági hangver­senyt rendez május 16-án 19 órakor „In memóriám II. Já­nos Pál” címmel. A koncert fővédnökei Mádl Dalma és dr. Beer Miklós váci püspök. A hangverseny teljes bevételét a váci egyházmegye fiataljai­nak javára fordítják. Pünkösdi falunap NÓGRÁDSIPEKEN a tavaly meg­választott pünkösdi királyi pár nyitja meg az idei, május 16-i faiunapot, melyet a polgármes­teri hivatal előtti téren 9 órától rendeznek meg. Az óvodások és általános iskolások bemuta­tója után megfosztják trónjától az uralkodópárt, hogy a nap során újat válasszanak. Lesz gyermekvetélkedő, 11 órakor megkoszorúzzák a hősi emlék­művet, műsort ad a helyi ha­gyományőrző együttes és a ci- terazenekar, fellépnek a mazsorettek, a mányi sramlizenekar, a szandai ha­gyományőrzők, az Ágas vár néptáncegyüttes, az esti sztár­vendég a fellépő Vegas Show Band lesz. A programot 22 órától tűzijáték zárja. NÓGRÁD MEGYE „Életjelek” a föld alól (Folytatás az 1. oldalról) Vezetőnkkel az egyelőre még fel nem tárt terü­leten járunk. A talajfelszínen - számomra első rá­nézésre csupán „sötét foltnak” tűnő - négyzetes objektumok is kirajzolódnak. Ebből a régészek ar­ra következtetnek, hogy itt várhatóan sírok is elő­kerülnek majd.- Amikor megérkeztünk, arra számítottunk, hogy ezen a helyen egy temetőt találunk, hiszen az egykori település neve - Csontfalva - erre is utalhat. Sírt azonban egyelőre nem tártunk fel - mondta az ásatás vezetője. Miután bejártuk a középkori falu - mai szóhasz­nálattal élve - peremkerületét, a legérdekesebb, el­sősorban a XIV-XV. századból származó tárgyi leleteket a régész már az ásatási terület mellett „parkoló” lakókocsiban mutatja.- A gépi feltárás során kifordult a földből egy szépen díszített, korongon, besimított árkolással készült edény, amelyben egy kismadár csontjai voltak elhelyezve. Ez egy középkori áldozati szo­kás kézzelfogható nyoma. Feltehetően valamilyen rontástól való félelem, baj, vagy betegség elhárítá­sának szándéka vezette az edény elrejtőjét. Ko­rábban Ludányhalászinál is előkerült már hason­ló lelet - fejtette ki Tankó Károly. Felszínre került többek között egy bronzból ké­szült császárkori ruhadísz töredéke, több gótikus kulcs, egy veretes bronzöv és egy orsógomb is. A „legértékesebb” lelet azonban egy picike, feltehe­tően XIV. századi ezüst pénzérme. S miután többé-kevésbé feltérképeztük Csontfal­va múltját, talán érdemes egy kicsit előrepillanta­ni, hogy megtudjuk: mi lesz az emlékanyag sorsa?- A tárgyakat már a fellelés pillanatában doku­mentáljuk. Az általunk begyűjtött leleteket meg­tisztítják, illetve kiegészítik, majd a múzeumi lel­tárba kerülnek. Értékelésük ezzel párhuzamosan Malomkövet, vas szerszámokat is találtak folyik. A végső cél, hogy mindebből olyan tudomá­nyos mű kerekedjen, amellyel elődleges adatokat szolgáltathatunk a helytörténelemhez, s ezáltal később nagyobb összefüggésekre is fény derül­het. A leginkább reprezentatív leleteket a nagykö­zönség számára is bemutatják majd a megyei mú­zeumban - zárta gondolatait Tankó Károly. RÓLUNK SZOL Piros pünkösd rózsái „áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, / Min­dent egészséggel látogató ege, / Hosszú úton járókat könnyítő szele!” - így kezdődik Balassi Bálint egyik, pünkösdi királyválasztást idéző, szépséges-szép verse, amiről nekem meg kisgyermekkorom hangulatos pün­kösdi ünnepei jutnak eszembe. S szinte látom a házunk udva­rán álló kerekes kút mögött illatozó hatalmas orgonabokor lila és fehér fürtös virágait, a kertünkben bólogató bazsarózsákat, és legfőképpen szemeim előtt vannak a pünkösdi misére in­dulást sürgető drága szüleim. Pedig az 1950-es években - hi­szen ez időkről beszélek - még nem volt igazán „ildomos” templomba járni, s a pünkösd sem volt piros betűs ünnep a naptárban. Noha pünkösd napját közel kétezer éve magasztos vallási ünnepként tartják számon szerte e világban, nálunk csak a rendszerváltásnak köszönhetően, 1993-ban kapta visz- sza rangját az ünnep, vált újra munkaszüneti nappá a pün­kösdhétfő, s pirosodott ki ünnephez méltó módon a kalendári­umban is. S ez időtől kezdve, mintha a természet is virulen- sebb, az ember is derűsebb lenne e szép két napon. pünkösdöt idén május 15-1S-ÁN ünnepeljük, korábban, mint például tavaly. De miért is esik minden évben más napra és honnan az elnevezés? - kérdezhetnénk, ha már az ünnepről beszélünk. Nos a pünkösd ideje azért változik, mert valójában a húsvét a „mozgó” ünnep, s a pünkösd a rá következő ötvene­dik napon esedékes, de mindig május 10. és június 13. közötti időszakra. Maga a pünkösd szó a görög „pentakoszté” vagy „pentekosztész” szóból ered és „ötvenedik napot” jelent. Ez a praxis örökíttetett át maradandóan napjainkra is. Történetét il­letően arra érdemes még utalni, hogy a kezdetekben a Szent- földön a zsidó nép a húsvét szombatját követő ötvenedik napon a befejezett aratást ünnepelte. Később ez a nap a híres Sínai- hegyi, Mózes-féle kőtáblás törvényhozás ünnepévé vált. A zsi­dó nép ünnepéből alakult ki aztán a kereszténység pünkösdje, amikor a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezettől függetlenül, már a Krisztus utáni második századtól kezdve. Magát a keresztény egyház megalapítását is erre a napra tették. A pünkösd ünnepéhez számos szertartás, szokás kapcsolódott, amelyek közül igen sok máig is fennma­radt. Napjainkban is örömöket okozó ünnepként van jelen, rendszerint valamilyen népünnepély formájában. Általában a tavasz elővarázslását imitálják, a megújulást ünnepük, valami­féle szimbolikus megjelenítéssel, kaleidoszkópszerű koreográ­fiával. A legtöbb helyen a termést, a termékenységet dicsőítik, a szaporodást - mint a gazdagság forrását - éltetik. A gyarapodás, a jólet napjaink nagy álma is. Valóra válásának reményében virágozzanak hát a szép, piros pünkösdirózsák! S színesedjen hozzájuk lelkünk is újra piros betűs ünnepün­kön! S adja Isten - az ünnepeket követő napokon is! Lomtalanítottak Bárnán lomtalanítás volt: a la- gyakat, eszközöket, az elszállí- kosok portáikon összegyűjtötték tásról az önkormányzat gondos- a feleslegessé vált használati tár- kodott. Baráthi Ottó HAROMKO TAKAREKSZOVETKEZET rr r LEHETŐSÉGEK HÍDJA TAVASZI AKCIÓ! MINDEN ÉVSZAKBAN ÚJ LEHETŐSÉG KEDVEZŐ FELTÉTELŰ LAKOSSÁGI HITELEK A HÁROMKŐ TAKARÉKSZÖVETKEZET MINDEN FIÓKJÁBAN. Jelzáloghitei: Éves kamatláb: THM: Hitelcél: 14,00%* 17,90-19,53% szabad felhasználású Személyi hitel Éves kamatláb: THM: Hitelcél: 14,00%* 18,97-18,98% szabad felhasználású *Lakossági folyószámla-vezetés esetén. Fiókjaink: Salgótarján, Klapka Gy. út 1. Tel.: 32/521-248, 521-230, Bátonyterenye, Ózdi út 47. Tel.: 32/355-708, Cered, Petőfi út 1. Tel.: 32/406-177, Karancslapujtő, Rákóczi út 66. Tel.: 32/447-321, Litke, Kossuth út 18. Tel.: 32/453-115, Mátraterenve, Kossuth út 191. Tel.: 32/362-308, Kazár, Hunyadi út 6. Tel.: 32/341-439. Héhalom, Petőfi út 7. Tel.: 32/482-148, Buják, Felszabadulás út 10. Tel.: 32/488-088, Kátló, Rákóczi út 3. Tel.: 32/477-014, Vanyarc, Veres P. út 54. Tel.: 32/484-400, Bag, Petőfi tér. 14. Tel.: 28/504- 020, Budapest, Teve u. 7-11. Tel. : 1 /450-2160. Egy nagyszerű tett emlékezete Balassagyarmat Urbán Árpád szocialista képviselő indítványára május 18-án, szerdán napirendjére tűzi az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, miszerint Balassagyarmat a jövőben törvénybe iktatva használhatja a Civitas Fortissima nevet. Ennek kapcsán kértük ki az emberek véleményét. debre ZOLTÁN, a Balassi Bá­lint Gimná­zium érett­ségiző di­ákja:- Igaz, hogy dré- gelypalán- ki szárma­zású vagyok, de elgondol­tam azt, hogy ma nem Ba­lassagyarmaton járhatnék iskolába, ha 1919-ben az akkori lakosság nem védi meg a várost. Márpedig szeretek Ide járni. A diák­évek döntő fontosságúak az emberi életben, kötő­döm Gyarmathoz és az is­kolámhoz. S mindezt a 86 évvel ezelőtti események­nek is köszönhetem. Örü­lök annak, hogy Balassa­gyarmat törvényesen is használhatja majd a „Leg­bátrabb város”elnevezést LAVAJ ÁRPÁD, aBérczy Károly Középiskola igazgatója:- Mint is­kolaigazga­tó is úgy vé­lekedem: jó lenne, ha a fejekben tisztázódna az, hogy január 29-e az egész város ünnepe, nem csak az ünnepségen részt vevő di­ákoké. A lakosságnak is komolyan kellene vennie azt a fantasztikus tettet, amelyet elődeink vittek véghez, akik szembe mer­tek szállni a felső parancs­csal. Jó lenne, ha nem csu­pán a helyi tananyagba fog­lalnák bele a hősi esemény emlékezetét, hanem az or­szágosba is - hiszen az er­kölcsi morál jelentősen csökken napjainkban. kamarás SÁNDOR, a Civitas Fortissima Kör örökös, tiszteletbeli elnöke, Ka­marás Jó­zsef fia: Kár, hogy édes­apám nem érhette meg azt a napot, amelyen Gyar­mat megkapja azt az er­kölcsi elismerést, amiért ő egész életében harcolt. Szívügye volt a Civitas Fortissima, s biztos va­gyok benne, most nagyon boldog ő is - de már a mennyekben. Mi, a gyere­kei ugyanúgy örülünk, de nyugodtan beszélhetek az unokái nevében is. A csa­ládban nagyon sok szó esett a hősi harcról, amelynek egykor az édes­apám még tanúja volt. FÜLÖP ISTVÁNNÉ kalapos:- A fér­jem felvidé­ki szárma­zású volt, s bár én sem vagyok tős- gyökeres balassa­gyarmati, mégis sokat hal­lottunk annak idején az idősebbektől a mai esemé­nyekhez vezető hősies har­cokról. Balassagyarmat már régen megérdemelte volna, hogy viselhesse a Civitas Fortissima címet, s csak remélni tudom, hogy a mostani és az eljövendő generációk is méltóak lesznek erre a címre. Gyarmaton mindig erős volt a lokálpatriotizmus, az itt élők büszkék erre a kedves kis városra, s a pá­ratlan történelmi múltra. SZABÓ ANDREA

Next

/
Oldalképek
Tartalom