Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-11 / 82. szám

2 2005. ÁPRILIS 11, HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE „Lépésről lépésre” javuló foglalkoztatás A nógrádi megyeszékhelynek három, közfoglalkoztatáshoz fűződő pályázata bizonyult sikeresnek - jelentette be sajtótá­jékoztatóján Puszta Béla polgármester. A Salgótarjáni Foglal­koztatási Kht 53 millió forint, a Mozgáskorlátozottak Egy­mást Segítők Egyesülete pedig 60 millió forint vissza nem té­rítendő támogatásban részesült A kistérség többcélú társulá­sának százfős foglalkoztatási programjához 68 millió forint­tal járul hozzá a közmunkatanács. Salgótarján A három sikeres pályázat vala­mennyi érintettjének jelenlétében tartott tájékoztatón Puszta Béla elmondta: a Salgótarjáni Foglal­koztatási Kht. az „Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Salgótarján térségében” című pá­lyázatával 53 mülió forint vissza nem térítendő támogatást nyert programja megvalósításához a humánerőforrás-fejlesztési opera­tív program keretében. Cél a hát­rányos helyzetű, tartós munka- nélküliek segítése intenzív ta­nácsadással, gyors elhelyezkedés biztosításával és képzéssel A programba 1500 nehéz sor­sú embert vonnak be, 800-an igénybe veszik a szolgáltatást, valamint 240 főt - legalább 3 hó­nap és egy napra - elhelyeznek. A szolgáltatásban részesülők közül 560 főnek tartós munka- nélkülinek, legalább 80 sze­mélynek pedig roma származá­súnak kell lennie. Ezen túlme­nően fokozott figyelmet fordíta- “ nak a 45 éven felüliek, valamint a nők arányára. A projekt három esztendőre szól, az elnyert támogatás 2005- re vonatkozik. A Mozgáskorlátozottak Egy­mást Segítők Egyesülete és kon­zorciumi partnerei - a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Kép­viselők és Szószólók Szövetsé­ge, a József Attila Művelődési Központ, a Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iro­da, valamint a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület - egy olyan alternatív szolgáltatási programot valósít meg, amely szakképzetlen, vagy elavult végzettséggel rendelkező munkanélküli fiataloknak, fo­gyatékos, vagy megváltozott munkaképességű embereknek nyújt segítséget. A „Lépésről lépésre” elnevezé­sű, 60 millió forintból megvalósu­ló munkatervébe az egyesület 150 embert, köztük 80 fiatalt, 50 segít­séggel élőt és 20 tartós munkanél­külit kíván bevonni. A végső cél legalább 50 fő képzése és 25 mun­kába helyezése. A projektben je­lentős arányban képviseltetik ma­gukat a romák és a nők. A kistérség valamennyi tele­pülési és helyi cigány kisebbségi önkormányzata együttműködé­sének eredményeként 100 tartós munkanélkülit foglalkoztathat közmunkaprogram keretében a salgótarjáni kistérség többcélú társulása hét hónapon keresztül, április 5-i kezdettel. A költségek­hez a közmunkatanács - sikeres pályázat által - 68 millió forint­tal járul hozzá. A kistérség legalább 31 roma származású állástalan foglalkoz­tatását akarja megvalósítani. A programidőszak kezdetén vala­mennyi munkavállaló képzés­ben részesül, 78-an a beilleszke­dést elősegítő tréningen, 22-en pedig kisgépkezelői tanfolya­mon vesznek részt. A novemberi zárást követően 11 embert további három hóna­pon keresztül foglalkoztat a kis­térség. SCHVEICZER K. Foglalkoztatási helyzet Salgótarjánban 2004 végén 5377 munkanélküli szerepelt a helyi munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában. A kistérségben állást keresők 62,2 százaléka lakott a megye- székhelyen, ahol a munkavállalási korú népesség 11,2 százalé­ka, vagyis 3244 ember keresett munkát. A nógrádi pályakezdő munkanélküliek 24,7 százaléka, 261 fő lakik jelenleg Salgótarjánban. Az állástalanok közül többen szo­rulnak ki tartósan a munkaerőpiacról, mint megyei szinten. 1220 ember, vagyis a munkanélküliek 37,6 százaléka legalább egy éve nem dolgozott, átmenetileg sem került ki a regisztráci­óból, ennek következtében a megyei átlagnál magasabb az ön- kormányzati támogatásból, segélyből élők száma is. Megmutatták, hogy ki mit tud... A kistérségi „Ki mit tud?”-on idén is különbö­ző műfajokban vetélkedtek a gyerekek, így minden néző talált kedvére való műsorszámot FOTÓ: GY.T. Bátonyterenye __ K istérségi „Ki mit mit tud?"- ot rendeztek az Ady Endre Művelődési Központban szomba­ton - immár harmadik alkalommal A kör­nyező települések 11 általános iskolájának 336 tanulója bizonyította tehetségét A négy korosztályban megrendezett vetélkedőt a jelentkezők magas száma miatt két helyszínen, a színház- és a konferenciateremben tartották. A vers- és a mesemondók között az alsó tagoza­tos Varga Róbert és Horvát Renátó, valamint a fel­sős Kovács Barbara és Fejes Balázs bizonyult a leg­jobbnak. A tánckategória győztesei a Kossuth La­jos Általános Iskola alsósainak „Dzsungel könyve” című előadása, valamint a Bartók Béla Általános Is­kola felsősei lettek, akik „Pomádé” című műsoruk­kal arattak sikert. Könnyűzenei produkcióval Kun Judit, komolyzenével pedig az Erkel Ferenc Általá­nos és Alapfokú Művészeti Iskola kamarakórusa győzte meg leginkább a zsűrit. Az intézmény alsó­sai ugyancsak elsők lettek a zene kategóriában, sőt az Erkel iskola által fémjelzett Vadmacskák Társul­ta is a legjobbnak bizonyult - cseppet sem mellé- kesen! - az egyéb kategóriában, ______________■ P anaszkodó szülők, korszerűden játszóterek (Folytatás az 1. oldalról) Információink szerint Rét- ságon öt játszótér van, amelyek mindegyike felújításra szorul. Tervezik a munkálatokat, pá­lyázni is szeretnének, de az ön- kormányzat költségvetéséből idén már nem futja a játszóterek felújítására. Egy új játszóteret is akarnak építtetni, amelynek költségeire pályázni fognak. Salgótarjánban összesen 96 játszótér van. Ezek közül 94 üze­meltetési feladatait a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemelte­tési Kft. látja eL Kettőt a Létesít­mény és Sport Kht. üzemeltet. A 96 játszótérből 2001-ben né­gyet, 2002-ben kettőt újítottak föl, illetve bővítettek. Egy játszó­teret szüntettek meg 2003-ban. 91 játszótér felülvizsgálatát 2005- ben kell elvégezni. Információ­ink szerint a 91 játszótér egyike sem felel meg az EU-s normák­nak. Az eszközök elavultak, az anyaguk korszerűden, balesetve­szélyesek és elhasználódottak. Emellett még a vandalizmus „ál­dozata” is lett néhány. A városfej­lesztési és üzemeltetési irodának az is tapasztalata, hogy a játszó­tereket nem mindig a megfelelő korosztály használja. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Er­zsébet Szécsény polgármestere arról tájékoztatott bennünket, hogy Szécsényben jelenleg öt játszótér van. Közülük egy-egy a Cseperedő, a Mesekuckó és a Kipp-kopp óvodákban, egy a Várkertben, egy pedig a Felsza­badulás téri lakótelepen találha­tó. - A meglévők közül a Vár­kertben lévőt le kell bontani. Egy korábban használhatatlan­ná vált játszótér helyén - a Fel- szabadulás téri lakótelepen - 2001-2002-ben új játszóteret építettünk. Ez - amelyhez pályá­zati támogatást is kaptunk - megfelel az EU előírásainak. A játszótéri eszközök felülvizsgá­latát követően tudunk intézked­ni, a hiányosságokat megszün­tetni, illetve a balesetveszélyt el­hárítani. A város nagy beruhá­zásaira való tekintettel jelenleg nincs előkészítés alatt új játszó­tér építése - jelentette ki dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet. _____ __________ J. A. P árbeszéd a (Folytatás az 1. oldalról) a könyvtár és a külvilág közötti kapcsolatról, a fenntartó és a média irányába történő jelzé­sekről szólt. Kiss Barbara, az OSZK munkatársa a könyvtári rendezvényeket vette górcső alá. Említést tett a szakmai jellegű és a könyvkultúrát népszerűsítő programokról, kiemelte többek között a meghívottak címlistájá­nak, a népszerűsítő honlapok­nak, a részletes forgatókönyv­nek, s nem utolsósorban a ren­környezettel dezvény szervezőbizottságának fontosságát. Teveli Judit, a médiával való kapcsolatot elemezte. - A könyv­tár a média aktív szereplője, nem pedig szenvedő alanya kell, hogy legyen. Az intézmények meg akarják mutatni önmagu­kat, s egyben informálni kíván­ják környezetüket, annak érde­kében, hogy minél több ember legyen könyvtárhasználó - szö­gezte le Teveli Judit. SZABÓ ANDREA Gyászközlemény Mély fájdalommal tudatjuk, hogy RÁBAKÖZI ISTVÁNNÉ DR. sz. Pilisi Márta Nógrád megye aljegyzője, türelemmel viselt, súlyos betegség után, 49 éves korában, 2005. április 10-én hajnalban elhunyt. Rábaközi Istvánné dr.-t Nógrád Megye Önkormányzata saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. a GYÁSZOLÓ CSALÁD, valamint NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA Évszázadok egyházi emlékei A vallástörténetem tárgyi emlékeiből nyílt kiállítás a helyi római katoli­kus plébánián vasárnap. A különleges tárlat Ágíai Antal plébános gyűjte­ménye, amelyhez a lakosság is hozzájárult egy-egy értékes darabbal Dorogháza A kiállítást dr. Limbacher Gábor néprajzkutató nyitotta meg, majd Nóg­rád megye vallástörténetéről tartott diavetítéssel egybekötött előadást. A megnyitót követően Deák Mihály zagyvapálfalvai apát-plébános meg­szentelte a tárlatot. A vendégek csopor­tonként tekintették meg a falu legújabb nevezetességét. Ágfed Antal atya 2000 óta teljesít plé- bánosi szolgálatot Dorogházán. Előző állomáshelyén, Tiszaőrsön - a Szolnok Megyei Múzeummal karöltve - már megvalósított egy hasonló vallástörté­neti kiállítást, amely jelenleg is fogadja a vendégeket.- Mindenünnen került hozzám min­denféle tárgy. Van amit már kidobtak volna, de én azt mondtam, hogy minden ami másnak nem kell, nekem jó lesz va­lamire. S vannak darabok - például az apró fafaragványok, a lobogók és a mi­seruhák - amelyek a templom felújítása­kor, a lomtárból kerültek elő. Aztán ami­kor megtudták az emberek, hogy kiállí­tást szervezek, sokan hoztak különféle dolgokat - mondta Ágfai Antal. „Egy csoda” a dorogházai templom régi gyöngyberakásos csengőhúzója, amely valamikor bársonnyal volt be­vonva. - A 70-80 éves öregek közül is alig néhányan emlékeznek még rá, hogy ez valaha ilyen volt - jegyezte meg a plébános. A régi, használaton kí­vüli helyi miseruhák között 16-18. szá­zadi darabokra is bukkanhatunk. A tárlat számos imakönyvet tartal­maz: akad közöttük valódi gyöngyház borítású, valamint csatos mini ima­könyv 1922-ből. Igazi különlegesség az 1800-as aranykorona, hiszen „ebből az évjáratból még a balassagyarmati mú­zeumban sincsen”. Az érdeklődők megtekinthetnek egy 1856-ból származó gót betűs, tót nyel­vű imakönyvet, valamint egy Jézus éle­tét bemutató képeskönyvet is.- Egy vitrin teljes egészében a Má- ria-tiszteletről mesél - kalauzol Ágfai Antal. - A tárgyi emlékek különböző kegyhelyekről, többek között Mária- cellből és Máriaremetéről származnak. Lenyűgöző munkák a több mint száz- esztendős nyomdai készítmények: a papírból készült csipkeszélű szentké­pek.- Hat évvel ezelőtt a Szentföldön jártam, onnan is bemutatok jó néhány értéket - mutat a plébános egy újabb vitrinre, amely többek között jellegze­tes arab és zsidó fejfedőket, olajfából készült rózsafüzért, mécseseket, a kumráni korsók és tekercsek másola­tát, valamint különböző szentföldi nö­vényeket, például egy, a gecemáni kertből hozott olajfalevelet „védel­mez”. - Az Úristen megígérte Ábra­hámnak, hogy „megsokasítom utódai­dat, mint a tengerpart fövenyét” - fo­galmaz a plébános. Természetesen a finom, szemcsés homok, a tengerpart fövenye sem hiányozhat a gyűjte­ményből...- Volt szerencsém rész venni egy pá­pai misén 1980-ban, Rómában, mely­nek a belépőcéduláját és a szöveg­könyvét ugyancsak őrzöm és itt is be­mutatom - mondta Ágfai Antal. S a fentieken túl még számos, lenyű­göző tárgyi emléket óvnak a vitrinek. A vallástörténelmi kiállítást - előre egyez­tetve - bárki megtekintheti. Higgyék el, ezért megéri „elzarándokolni” Dorog- házára! SCHVEICZER KRISZTIÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom