Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-09 / 81. szám

KULTÚRA 2005. ÁPRILIS 9., SZOMBAT Élhetővé tenni huszonegyedik századot Nyolc alkalommal, kilenc számnyi terjedelemben (az eltérés az 1. és 2. szám összevonásából fakad) jelent meg 2004-ben a „Palócföld” című irodalmi, művésze­ti és közéleti folyóirat. A sorszámozott hat számon kívül egy költészet napi és egy ünnepi könyvheti kü- lönszám is elhagyta a nyomdát. A bőkezűségnek, a tartalmi gazdagságnak nyomós oka volt: Nógrád fo­lyóirata ugyanis az elmúlt évben jegyezte alapításá­nak fél évszázados évfordulóját. Nagy szó ez egy vi­déki lap esetében, méltó Balassi Bálint, Madách Im­re és Mikszáth Kálmán „tájhazájához”. A Palócföld 2004- ben Nógrád megye Madách-díját kapta meg, a 2005- ös kultúra napi ünnepségen pedig Salgótarján Pro Urbe-díjában részesült. CSONGRADY BELA ________ A folyóirat idei - tehát ötven- egyedik évfolyamának - első szá­ma a közelmúltban került az ol­vasók kezébe. Bár ugyancsak ta­valy volt Balassi születésének 450. és halálának 410. évforduló­ja, a zólyomi születésű költő volt akkora alakja a magyar nyelvű lí­ra kezdeti időszakának, hogy a rá való emlékezés ne kötődjön egy jubileumi évhez, s mintegy folyamatosan jelen legyen a köz­tudatban. Kiscseri Mihály és Konczek József - salgótarjáni, il­letve magyarnándori - költő, va­lamint Kovács István versei mel­lett két tanulmány is helyet ka­pott az „Ismét Balassi” című ro­vatcím alatt. Tőzsér Árpád, a ne­ves felvidéki lírikus „Palóc idiómák Balassi Bálint költésze­tében” című írásában - amely 2004 őszén a budapesti Balassi- konferencián hangzott el - Ba­lassi nyelvének és szülőföldjének kapcsolatáról értekezik. Duplán megyei érdekeltségű Kovács Er­zsébet „Balassi és Rimay: az első magyar költőpáros” című opusa, hiszen a 16-17. századi, szintén nógrádi Rimay János különösen az akkori Európa szellemi fősod­rának követésében tartotta mes­terének Balassit. Az 19ó4-es zászlóbontás óta megszokott, hogy a legújabb kori Nógrád me­gyei Madách-kultusz nak is a Palócfóld az egyik letéte­ményese. Eb­ben a szellem­ben került a lapba Pékár István figye­lemre méltó, nagy hatású beszéde, amely nemrégiben, 2005. január 18-án, a hagyományos balassa­gyarmati Madách-ün- nepségen hangzott el. A gondolatgazdag szöveg alábbi részlete az egész mondandót jellemzi: „...a pa­lóc eurorégió most megérett a megvalósulásra... Ez len- Feszt László: ne nekünk a madáchi me- Alakváltók 1.2003 nedék, a csesztvei, a sztregovai kúria, ahol sorra vehet­nénk, nyugodtan átgondolhat­nánk társadalmi és személyes gondjainkat Ami biztos fogódzót ad, ahonnan indulhatunk a me­gye ügyeiért, az ország ügyeiért, az emberiség ügyeiért. Nem a morál nélküli politika, nem a kérlelhetetlen gazdaság logiká­ja szerint kell a 21. századot számunkra élhetővé tenni, ha­nem a kultúra, a tradíciók, a hit, az erkölcs fundamentumá­ra építve. ” A Palócföld 2005/1-es szá­mában tallózva nem nehéz újabb és újabb megyei vo­natkozásokra akadni. Su­lyok László ehelyütt folytat­ja a tavalyi 7-es számban el­kezdett tanulságos beszél­getést, amelyet „Kölyökem- ber a forradalomban" címmel folytatott Juhász At­tilával, a Pofosz Nógrád megyei elnökével, aki 2002 októberé­ben elsők között vehet­te át a Nagy Imre Ér­demrendet. Kúti István „A fehér csúcs ostro­ma” és mai emlékezések című írásában az erdélyi Nagy- Pietroszon 1944 janu­árjában történt lavi­naszerencsétlenség tizennégy salgótarjá­ni és egy budapesti áldozatának állít em­léket a tragikus ese­mények és a 2003-2004-es hely­színi túrák magasz­tos élményeinek fel­idézésével. Ugyan­csak múltidéző Bozó Gyula dolgozata, amelyben a hetven esztendővel ezelőtt szü­Igazi világsztárok a dixie-gálán Manapság, amikor csak úgy jönnek-mennek, egyik napról a másikra kineveztetnek az üyen-olyan hazai és nemzetközi sztárok, jó hírnek számít, hogy a salgótarjáni nemzetközi dixielandfesztiválra tényleg csillagnak nevezhető vendégek érkeznek a San Franciscó-i „The Golden Gate” együttes tag­jai személyében. A több mint fél évszázada alakult énekkvartett ugyanis kétségtelenül vüágelső a gospel-spiri- tuálé műfajban. Az együttes alapítói teremtették meg a többszólamú vokális zene színpadi létjogosultságát, mint­egy átmentve az egyházzenei stílust a templomok, szent helyek világából a civil szférába. énekese lesz visszatérő vendég. Az esten Berki Tamás (ének) és Joe Murányi (klarinét) működik közre. Mindketten népszerű, szí­vesen látott szólistái a fesztivál­nak. A magyar származású ame­rikai klarinétos az autentikus dixie-muzsika Az idén 21. alkalommal meg­rendezendő koncertsorozat - amely Salgótarján legjelentősebb kulturális rendezvénye - május 5-én, csütörtökön 18 órakor sza­badtéri programmal kezdődik. Május 6-án és 7-én 17 órától, 8- án vasárnap viszont 15-től 20 óráig dixielandparádé kere­tében élvezheti a közönség a Fő téren a jobbnál-jobb ma­gyar és külföldi együttesek, szólisták műsorát. Az első gá­laestet május 6-án pénteken 20 órától tartják a lózsef Attila Művelődési Központ színháztermében. El­sőként a Benkó Dixie- • land Band lép fel. A leg­nagyobb múltú, kiváló magyar zenekart az an­gol Anything Goes és a lengyel Warsaw Old A Jhe GoUen Gate” díszvendége lesz Salgótarjánnak só mohikánja. Ritkaságszámba megy, hogy 78.(!) életévében is vállal nyilvános szereplést. A má- jus 7-én, szombaton 20 órakor kezdődő gála egyedüli szereplője a „The Golden Gate” lesz. A nagy hirű kvartett 1974 januárjában Timers együttes követi. Mindket­tő az európai élvonalba tartozik, az utóbbi formáció az első tarjáni fesztiválon már járt a városban, vezető trombitásuk a Molnár Di­xieland Banddel lépett már itt fel, az angol zenekarnak pedig az már szerepelt Salgótarjánban, de az akkori összetétel már teljesen megváltozott. Jelenleg Clyde Wright (tenor), Paul Brembly (ba­riton), Frank Davis (tenor) és Richard Philips (basszus) alkotja a négyest Az első két énekes gi­táron is játszik. További zenészek: Daniel Pines (billentyűs hangsze­rek),/«»/ Gerard Rocher (basszus- gitár) és Pascale Riou (dob). Bár nem dixie-zenét adnak elő, zené­jük jellege, hangulata jól illeszke­dik majd a programba. E páratlan gála felülmúlhatatlan színvonala miatt ezúttal nem rendeznek templomi koncertet. Május 6-án 24 órától a Galcsik fogadóban „jam session”-t, úgynevezett örömzenélést rendeznek, a dixie- bált május 7-én 22 órától tart- , ják a József Attila Művelődé- Központ üvegcsarnoká­ban. A salgótarjáni fesztivál - az utóbbi évek ha­gyományaihoz híven - ez év­ben is beépül a visegrádi négyek orszá­gai által ren dezett progra­mok közé, ugyanis a len­gyelországi Zakopanéban, a csehországi Hradec Kralo- véban és a szlovákiai Beszterce­bányán is lesznek hasonló ren­dezvények, s ezekből az orszá­gokból is érkeznek együttesek a nógrádi megyeszékhelyre. CS.B. letett és a 2000-ben eltávozott Kojnok Nándorra, az egykori könyvtárigazgatóra, mű­velődéspolitikusra, irodalomtör­ténészre emlékezik bevallottan szubjektív módon, de a hiteles­ség jegyében. A visszaemlékezés még azok számára is sok újdon­ságát villantja fel Kojnok Nándor élettörténetének, személyiségé­nek, akik közel álltak hozzá, akik tisztelték lexikai tudását, számos közügy érdekében mozgósított szívósságát, akaraterejét. Bár cí­me szerint - „A kultúra fejleszté­sének lehetőségei a vidék Ma­gyarországán” - túlmutat a me­gyén, sőt az országhatáron is, konkrét sziráki példáival helyi témájúnak is tekinthető Mátis András írása. Baráthi Ottó inter­júja Kecskeméti Sándor salgótar­jáni szakértőt, az Észak-magyar­országi Környezetvédelmi Egye­sülés elnökét szólaltatja meg a környezetbarát magatartás, mentalitás követelmé­nyeiről. Tarjáni helyszí­ne és néhány nógrádi szereplője következté­ben szintén megyeinek számít K Peák Ildikó cik­ke a közelmúltban bezárt XII. országos rajzbienná- léról, amelynek anyagá­ból válogattattak a Palóc­föld e számának illusztrá­ciói is. Hatvani József ver cenziója Faragó Zoltán új­ságírónak, a Nógrád Megyei Hírlap főszerkesz­tő-helyettesének „Négy év- szaknyi barangolás" című kötetét mutatja be. A nem­csak jó íráskészségéről, fényképezni tudásáról, ha­nem szenvedélyes termé­szetszeretetéről is ismert publicista a lap hasábjain megjelentetett „Terepjáró” című sorozatát adta ki könyv formá­Mint minden korábbi alkalom­mal, természetesen ezúttal is kö­zöl a Palócföld Nógrádhoz nem közvetlenül kapcsolódó írásokat. Köztük van például FaludiÁdám és Kabdebó Tamás elbeszélése, Nyilas Attila, Lukács Gergely Sán­dor (ő mellesleg Nógrádból elszár­mazott) és Széki Patka László ver­se (ez utóbbi a kétszáz éve meg­halt Csokonai Vitéz Mihályt idézi meg) és Szigethy Gábor „múltkós­toló” esszéje Katona József költe­ményeiről. Bár a József Attiláról szóló összeállítás még csak ké­szül, a centenáriumról való meg­emlékezés - nagyon helyesen - már elkezdődött Jobbágy Károly „Kései sirató” című versének és Juhász Ferenc „Logika és varázs­lat” című versprózájának közzété­telével, valamint egy különleges hármaskönyvnek, a Bettes István-Dudor István-József Attila féle „Gyémánthegyen" című, Jp'l t t Æ ■ ' : :f ■yt A-*" Árkossy István: Ostrom, 2003. (A XII. országos rajzbiennálé anyagából) ban, így is megőrizve, közkincs- csé téve az erdőkben, mezőkön, vízpartokon tett séták, vadlesek, madarászkirándulások, fotóstú­rák emlékét. dunaszerdahelyi kötetnek a Ko­vács Tibor általi recenzálásával. Olvasmánnyal és értékkel teli a legújabb, Praznovszky Mihály főszerkesztette Palócföld. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Látom szomszédasszony, ma estére megint nincs programja!” Szerencsés nyertesünk: Kozálovits Endre Salgótarján, Rákóczi út. Kérjük, hogy mai rejtvényünk meg­fejtését legkésőbb április 17-ig juttassák el szerkesztőségünkbe!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom