Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-07 / 55. szám

2005. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Csipkekészítés mesterfokon (Folytatás az 1. oldalról) A polgármestert egyébiránt személyes szá­lak is fűzik a mesterséghez, hiszen a Hunnia néven híressé vált csipke nagyanyja, Fáy Aladárné nevéhez kötődik. A brüsszeli múze­umban, és a hét végén Terényben is bemuta­tott aprólékos, finom munka jellegzetessége a szabad szálvezetés, és a magyar népművésze­ti motívumok, például a páva alkalmazása.- Rendezvényünk nagyon élő próbálko­zás a hagyomány felelevenítésére. Mindent elárul, hogy még az idősebb asszonyok kö- t zött is vita kerekedett azon, hogy egy főkötő mely alkalom viselete lehetett. Ha nincsenek ehhez hasonló események, módunk sincs megismerni múltunkat... - hangsúlyozta Fáy Dániel. SCHVEICZER KRISZTIÁN PALOef'ÖLDl Baráthi Ottó Hiány: a beleélés képessége E lap hasábjain nem egyszer írtam aggodalmaskodva: hiba van a kréta körül agráriumunkban. S íme napja­inkban a gazdatársadalom elégedetlenségét - ha nem is a legszerencsésebb, de - törvényes és látványos for­mában juttatja kifejezésre. Az ellentét a már ismert „felek” között szinte antagonisztikusnak tűnik. Hall­gatom őket, olvasom nyilatkozataikat, s hol lehangol, hol felbosszant, hogy nem értik meg egymást. Ezért nem is írok itt bővebben róluk, a jelenségről magáról ­Jelesül a meg nem értésrőL Nekem időnként úgy tűnik, mintha az ér­tetlenség ördöge szállta volna meg lelkünket. Pedig a meg nem értés oka csupán az, hogy nem figyelünk egymásra, meg sem hallgatjuk a másikat. Jó példa erre: az országértékelő beszédek másnapján meg­kérdezett tucatnyi ismerősöm közül meglepően kevesen nézték-hall- gatták a közvetítést. Egyikük vissza is kérdezett: mondd, ők - már­mint az ex- és a regnáló kormányfő - néznek ránk, meghallgatnak minket? Egy - de nem egyedüli - aggasztó jele az elfordulásnak, a zsigeri meg nem értésnek. Mely utóbbi a parlament falai között is tapasztal­ható. A legutóbbi ülésszak napirend előtti képviselői megszólalásait hallgatva - miközben számos országproblémát: agrárium, államház­tartás, ügynökkérdés, szegénység stb. vetettek fel a honatyák - nem először konstatáltam döbbenten, hogy kormánypárti és ellenzéki képviselők egymást meg sem hallgatva - nemhogy megértve - be­szélnek el egymás mellett. Sőt mindennek következtében, mintha „a világ azt akarja, hogy becsapják és be is csapják” ókori aforizmája lenne a régi-új módi... De nézzük a dolgot magát közelebbről. Söpörjünk saját portánkon. A munkahelyen a főnök nem hallgatja meg beosztottait, otthon a férj leinti a feleségét, a szülők nem figyelnek csemetéjükre. Mindenki el van foglalva magával, nem fordul társa felé, nem figyel kollégájára, jó­szerivel már szeretteire sem. Miközben mindenki mondja a magáét fölháborodva, frusztráltam Meghallgatás hiányában nincs dialógus sem a családban, sem a társadalomban. Ami konfliktusok sorát szüli itt is ott is... Ha meghallgatásra sem méltatjuk embertársunkat, soha semmit nem tudunk meg magatartásának mozgatórúgóiról, cselekedeteinek okairól. Figyeljünk csak Kosztolányira: „Csodálkozol a kokainistán, / aztán nem érted? / Gondolkozz az okain is tán, / s megérted”. Ehhez empátiára lenne szükség, ami hiány nálunk. Alfred Adler, osztrák pszichológus írta, az empátia annyit jelent „...mint látni a másik em­ber szemeivel, hallani a másik ember fülével, és érezni a másik szíve _ szerint.” Ám ebben a törtető és önző világunkban a ma embere erre már alig ha képes. Én már beérném azzal is, ha egy kicsivel több empátiával, a beleélés képességének gyakorlásával legalább meghallgatnánk egy­mást. S talán akkor értenénk is valamit a másikból. Hogy aztán meg is tudjuk érteni egymást is. No, meg egyet s mást is... inkább. Előadások a magyarságról A magyarság eredete, kultúrá­ja, vallása, eredetének bizonyíté­kai témában tavaly november 16- án tartptt előadás (dr. Endrey An­tal professzortól) folytatását ter­vezi a Kiwanis Klub március má­sodik felében, irodalmi áttekintés­sel és az ősi magyar vallás megis­mertetésével. Tervezik a rákövet­kező előadást is, a magyar rovásírás megismertetésével. Mindazok jelentkezését várják, akik jelen voltak, vagy akik érdek­lődnek a magyarság eredete iránt, hogy a további pontos értesítés érdekében szíveskedjenek jelent­kezni név, lakcím, foglalkozás, te­lefon elérhetőség, e-mail cím megadásával, telefonon (üzenet), faxon (32/317-507), vagy a ktbt@profinter.hu e-mail címen. Még időben érkeztek Nógrádkövesd A község polgármestere beje­lentette a balassagyarmati rend­őrkapitányságra, hogy egy 60 év körüli férfi nem ad életjelet ma­gáról. A háza kapuja és az ajtó zárva van, az ebédjét sem tud­ják beadni neki. A berceli körze­ti megbízott ment a helyszínre, aki a polgármester jelenlétében felfeszítette az ajtót. A férfit le­gyengült állapotban találták meg az ágyában, erős fájdalmai vol­tak. Ot a mentők a balassagyar­mati kórházba szállították, így a bejelentésnek és a gyors intézke­désnek köszönhetően sikerült megmenteni az életét. Eltűnt város igézetében (Folytatás az 1. oldalról) az emberek, a gyarmatiság, a tót atyafiak és minden, ami ezt a kevert lakosságú palóc fővárost, Balassagyarmatot jellemzi. Gombaszögi Pauer bácsi szintén a város emblematikus figurája volt, a gyarmati képzőművészek kedvenc modellje. Ezen a pasztellképen is egy egész vi­lág van, pedig csak egy öregember ül rajta - mondta Len­gyel Anna, aki szólt a rimóci, bujáki, őrhalmi viseletek, a cserháti és berceli táj, a cserhátsurányi, nógrádsápi templomok, a somoskői és drégelyi vár a képeken átsu- gárzó szépségéről is.- De a tanár úr nem hagyja feledni a szerb templom el­pusztult, a Pantokrátor Krisztust ábrázolód mozaikképét sem. Bacsúr Sándor művészete megőrzi számunkra a szeretett várost, a nógrádi tájat, az embereket, a szoká­sokat - hangsúlyozta az egykori tanítvány az igazán bensőséges hangulatú megnyitón, amelyet Tibay And­rás szavalata és Csábi István megzenésített versei tettek még emlékezetesebbé. SZABÓ ANDREA SZAVAKKAL VERSENYEZTEK. A VII. országos József Attila vers-, énekelt vers- és prózamondóverseny megyei döntőjét az elmúlt hét végén Salgótarjánban a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban rendezte meg a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet. A zsűri döntése alapján Jakab Gab­riella és Kovács Gábor (mindketten a Pódium Stúdió versmondói) jutottak az április elején Tatabányán megrendezendő országos döntőbe. Képünkön a pász­tói Toldi Lilla ad számot tehetségéről a zsűrinek ______________________________________________________________________________________________________________________________FOTÓI R.T. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom