Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-07 / 55. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2005. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ „Engedj be az életedbe...” Salgótarján Uniós forrásból és nemzeti hozzájárulással indulhat el a hazai Equal program. Ez azo­kat a kísérleti kezdeményezé­seket támogatja, amelyek a hátrányos helyzetűek (az etni­kai hovatartozással, a fogyaté­kossággal, az életkorral kap­csolatos hátrányos megkülön­böztetés, az alacsony iskolai végzettség, vagy a szakkép­zettség hiánya miatt a munka­erőpiacról kiszorultak) képzé­sét, foglalkoztatását segíti elő. Sikeres pályázata révén, a nógrádi fejlesztési partnerség is részt vesz egy sajátos, há­roméves munkában. Céljairól, menetéről tegnap, a Nemzeti Család- és Szociál­politikai Intézet Képzési Köz­pontjában dr. Szandai László, a megyei közigazgatási hivatal (mint a fejlesztési partnerség vezetője), valamint Berki Ju­dit, az esélyegyenlőségi koor­dinációs iroda vezetője, pro­jektmenedzser tartott tájékoz­tatót. Elmondták többek közt, hogy 170 pályázó közül 39 nyert támogatást, köztük a nógrádiak „Engedj be az éle­tedbe és mi kitárjuk előtted a világot” című projektje. Feladatait a fejlesztési part­nerségi vezetője és a tagok - ne­vezetesen a Szent Lázár Megyei Kórház, az Ezüstfenyő idősek otthona, a Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola, a Csend Hangjai Alapítvány, Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete, Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ végzik majd a támogatókkal, akik a kö­vetkezők: esélyegyenlőségi ko­ordinációs iroda, I.L.S. Seagull Nyelviskola, Agria Humán Jel­nyelvi Tolmács Szolgálat, Salgó­tarjáni Városi Televízió. Az előkészítő szakaszra ti­zenkétmillió, (ennek nagy ré­sze uniós pénz, kisebbik há­nyada nemzeti hozzájárulás) a megvalósításra 382 millió fo­rint támogatást ítéltek meg. Partneri együttműködéssel kí­vánják a célcsoportok - köz­vetlenül hetven fogyatékosság­gal és megváltozott munkaké­pességgel élő - képzését és foglalkoztatását megoldani. Szintén cél a munkahelyhez kötődő akadálymentesítési fel­adatok elvégzése, a szolgáltatá­sokhoz való hozzáférés megte­remtése. Az érintettek közül húszán jelnyelvi tolmácsnak, tizen­öten számítógép-kezelőnek, il­letve titkárnak, tizenöten gyógymasszőrnek, húszán szociális gondozónak, illetve ápolónak tanulnak, speciális módszerekkel. A képesítések megszerzése után foglalkozta­tásuk a meghatározott intéz­ményekben történik majd. M. J. Elfogadták a költségvetést PÁSZTÓ Hosszúra sikeredett önkor­mányzati ülést tartottak leg­utóbb a városban, amelyen leg­fontosabb napirendi pont a vá­ros 2005. évi költségvetési ren­delettervezetének megvitatása és elfogadása volt. A képviselők hosszas vita után a költségvetés kiadási, illetve bevételi főösszegét 3 811 594 000 forintban állapí­tották meg, a költségvetés hiá­nyát 237 623 000 forintban ha­tározták meg. A város költségvetésével együtt döntöttek a cigány ki­sebbségi önkormányzat költ­ségvetéséről is, amelynek fő­összege 955 000 forint. A költségvetés elfogadása­kor a város vezetésének fő cél­ja az volt, hogy a működőké­pességet és a fizetőképességet mindenáron megőrizze. Az ön- kormányzati törvény szerinti kötelező és az első fordulóban hozott határozat szerint vállalt intézményei fenntartásához, a szaktörvények szerinti mű­ködtetéséhez a központi támo­gatáson túli minimálisan szük­séges saját erőt biztosítson. A megkezdett és már folyamat­ban lévő, vagy kötelezettséggel terhelt felújítási, beruházási feladatait befejezze. A város teljes körű csatorna- hálózatának kiépítését az elké­szült tervek alapján a város la­kosságával együttműködve folytassa. A városüzemeltetési és városgazdálkodási feladato­kat a lehetséges legkevesebb költség felhasználásával mini­mális szinten biztosítsa. Az élet- és balesetveszélyt és az üzemeltetést gátló körülmé­nyeket elhárítsa. Munkahelyek teremtését szorgalmazza, illet­ve ahhoz lehetősége, keretei között hozzájáruljon és támo­gassa. A képviselő-testület más na­pirendi pontok keretében mó­dosította a 2004. évi költségve­tési rendeletét a negyedik ne­gyedéves szinten. Meghallgatta Bodrogi István alezredes, a vá­rosi rendőrkapitányság vezető­je előterjesztését a közrend és közbiztonság helyzetéről. Az ülésen részt vett dr. Ármós Sándor ezredes, Nógrád megye új főkapitánya és elismeréssel szólt a pásztói rendőrök mun­kájáról. Magyarország az olasz tv-ben NMH-informacio Az Európai Unióba való belépést követően az elmúlt évben az olasz televíziós csatornák és új­ságok figyelme is Magyarország felé irányult. Ez a figyelem 2005-ben is változatlan. A Magyar Turizmus Rt. szervezésében az év elején nyolc alkalommal vetítik a Budapest fia­talos, szórakoztató arcát bemutató harmincper­ces műsort a Marco Polo országos utazási csa­tornán. A közszolgálati csatorna „Kelet-Nyu­gat” című műsora hat alkalommal foglalkozott Magyarországgal, ezen belül bemutatta a ter­málturizmus adottságait. A tavasz folyamán szintén a közszolgálati csatorna műsorán lesz látható Budapest a budapesti tavaszi fesztivál apropójából. Bányászereklyéket gyűjtenek Bátonyterenye Idén a legfiatalabb nógrádi város ad otthont az országos bányásznap rendezvényeinek. A szeptember 2-i bányászün­nep előkészítésére, rendezésé­re alakult emlékbizottság a ter­vezett programot vitatta meg, egészítette ki a hét végén tar­tott ülésén. A tervezet alapve­tően a település, a bányászát történetének, hagyományai­nak további feltárásával, a szakma emlékeinek, relikviái­nak összegyűjtésével, köz­kinccsé tételével számol. A bányásznapi megemléke­zést - amelynek során várható­an elismerések, kitüntetések át­adására is sor kerül - számos történeti, kulturális, hagyo­mányőrző és sportprogram kí­séri. így konferenciát szervez­nek a Bányászhagyományok Nógrád megyében, különös te­kintettel Bátonyterenyére és tér­ségére címmel, amelyen szak­emberek szólnak a XX. századi bányászatról, bányászéletről, a bányászathoz kötődő legendák­ról, a Szent Borbála-kultuszról. Megrendezik a városból elszár­mazottak találkozóját, ismert szakemberekkel, politikusok­kal, képzőművészek részvételé­vel egyaránt számolnak. Több kiállítás is nyílik, így a település múltjáról, emlékeiből, az össze­gyűjtött bányász relikviákból, dokumentumokból. A szabad­téri színpadon a környező tele­pülések és a szlovákiai Fülek folklóregyüttesei, népdalkörei, néptáncosai lépnek fel, vala­mint a helyi és országosan is­mert zenészek, zenekarok, énekesek szórakoztatják a kö­zönséget. Az emlékbizottság a bá­nyásznap előkészítésében szá­mít a város lakosságának széles körű, segítő támogatására. Fel­hívással fordult az idősekhez és a fiatalokhoz a bányászat tárgyi emlékeinek, dokumentumai­nak összegyűjtésére. Amint az a felhívásukban olvasható: A városban szinte minden család kapcsolatban állt a bányászat­tal, amelynek tárgyi emlékei, dokumentumai, fotói megtalál­hatók a fiókok mélyén, a padlá­sok rejtett zugaiban, pincék­ben, kamrákban. Azt kérik ne hagyják elkallódni, tönkremen­ni emlékeiket, mert azok múlt­juk részei. Kérik gyűjtsék össze a környezetükben föllelhető tárgyakat, dokumentumokat és keressék meg ezekkel az iskolai honismereti szakköröket, vagy a város művelődési intézmé­nyeit, ahol dokumentálják az átvételt, gondoskodnak őrzé­sükről és a 2005-ös év folyamán nyilvános kiállítást rendeznek az összegyűjtött anyagból. Az iskolák honismereti cso­portjai, szakkörei között ver­senyt hirdettek az emlékek gyűjtésére és a legjobbakat a városi önkormányzat megju­talmazza. Az első díj 40 ezer, a második 30 ezer, a harmadik díj pedig 20 ezer forint. V. G. Megmenthető a szellemi kincs Köszönjük, hogy az elmúlt évben részünkre ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát, s ezáltal 220 ezer forinttal támogatták törekvéseinket - fejezte ki háláját Bállá István, a Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesü­let elnöke, aki egyúttal kérte: 2005-ben is támogassák az egyesületet. Mohora Bállá István úgy véli, nem kell ecsetelni, mekkora problé­mákkal küzdenek a hazai kul­turális intézmények és köz­hasznú szervezetek. Éppen ezért jelent komoly segítséget a személyi jövedelemadó egy százaléka. Az egyesület elnöke így szólt a segítő szándékú em­berekhez:- A felajánlásokból össze­gyűjtött pénz a Tolnay Klári- emlékház életben tartásának ügyét szolgálja. Mint köztu­dott, intézményünket fenntar­tási nehézségek miatt 2003­ban a bezárás veszélye fenye­gette. Az önök segítségével megmenthető és fejleszthető mindaz a szellemi kincs, amit Tolnay Klári munkásságáról az évek során összegyűjtöttünk és emlékkiállítás formájában a nagyközönség elé tártunk - hangsúlyozta Bállá István. Felajánlásaikat az alábbi cí­men tehetik meg: A kedvezmé­nyezett neve: Tolnay Klári Kul­turális és Művészeti Egyesület (adószáma: 18637496-1-12). Közmeghallgatás milliárdokról 2003-ban 2,2 milliárd, tavaly pedig két és fél milliárd forint vissza nem térítendő támogatást invesztált a városba az ön- kormányzat - jelentette ki Vanya Gábor polgármester az Ady Endre Művelődési Központban tartott közmeghallgatáson. Bátonyterenye Vanya Gábor tájékoztatta a lakosságot az eddig elért ered­ményekről, és az idei célkitű­zésekről, feladatokról. A polgármester kiemelte, hogy tavaly a város működésé­ben és üzemeltetésében nem volt visszaesés. Mérföldkőnek nevezte a 2003 és 2004 közötti időszakot, hiszen többek kö­zött elindult a szennyvízcsator­na- és az uszodaberuházás, a maconkai közösségi ház kiala­kítása (egy-két hónapon belül átadják) és biztosították egy fi­zikoterápiás labor működését. A városvezető elmondta, hogy az idén - túl azon, hogy folytatják a már megkezdett je­lentős fejlesztéseket - elindul­hat, s 2006 szeptemberére be­fejeződhet a városközponti re­habilitáció első üteme, amely­re 970 millió forint támogatást nyertek. Az önkormányzat in­formatikai hálózatának korsze­rűsítésére kikeres pályázat eredményeként 120 millió fo­rintot fordítanak. Megújuló energiaforrások: befektetést is igényelnek Nógrád megye adottságai leginkább az erdőgazdálkodásnak kedveznek: a meredek domboldalakon a szántóföldi termelés­nek rosszak a feltételei, hiszen a termelőszövetkezetek fény­korában például 1,9-szeres szorzóval számolták vidékünkön az üzemenyag- és a gépalkatrész-felhasználás mértékét. A le- geltetéses állattenyésztés lehetőségei ugyan jók lennének, de az így előállított termékeket rendkívül nehéz a piacra juttat­ni. Ráadásul az Európai Unióhoz való csatlakozás után a ked­vezőtlen termőhelyi adottságú földek egy részét előbb-utóbb ki kell vonni a művelés alól Szinte kínálkozik helyette a lehe­tőség a megújuló energiaforrások, mindenekelőtt a hosszú tá­vú befektetést igénylő, így csakis kiemelt állami támogatások­kal megvalósítható erdőtelepítésre. A megújuló energiaforrások­kal kapcsolatos fejlesztésekre Magyarországon mintegy 100 milliárd forintot igényelnek 2010- ig az Európai Unió energetikai célkitűzéseivel összefüggésben - közölte Gombos András, a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára a napokban Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az államtitkár elmondta: a biomassza felhasználásával, szélkerekekkel, napelemekkel, és geotermális úton megtermelt alternatív energia megfelelő szintre emeléséhez 24 milliárd forint állami ráfordítás szüksé­ges, a döntő hányadnak pedig uniós forrásnak kell lennie. Utalt arra, hogy az elkövetkező öt év­ben a megújuló energia arányát az ország teljes energiatermelé­sén belül 5-6 százalékra kell emelni a jelenlegi 3,6 százalék­ról. Ezen belül az alternatív villa­mos energia 0,8 százalékos rész­arányát 2,8 százalékkal kell megemelni. Az államtitkár által közölt számok szerint a ráfordítások mintegy 60 százalékát alternatív villamos energiával kapcsolatos fejlesztésre kell fordítani, s a 40 százalék juthat a megújuló ener­giaforrásokra alapozott távhő­termelésre, vagy bioüze­manyagok előállítására.- Az európai uniós forrásokat a nagyobb beruházásoknál a ko­héziós alap forrásaira pályázva kell megszerezni, míg a kiseb­bekre a strukturális alapok biz­tosíthatnak fedezetet - mutatott rá Gombos András. Kitért arra, hogy a kormány a megújuló energiaforrásokkal összefüggésben még a tavasszal nyilvánosságra hozza stratégiá­ját, azaz a 2010-re kitűzött célok teljesítéséhez szükséges ésszerű lépéseket és azok forrásigényét tartalmazó előterjesztését. Az államtitkár megjegyezte, hogy a döntő részben biomasz- sza hasznosításával megemel­hető alternatív energiatermelési arányhoz elsősorban a szélener­gia és a geotermális energia já­rulhat hozzá érdemben.- A hasznosításnál azonban kulcsfontosságot kell kapjon az okszerűség, ugyanis amennyi­ben a környezetvédelmi szem­pontokat elhanyagolják, ösz- szességében több környezeti kárral járhatnak ezek az ener­giaforrások, mint amennyit je­lentenek energetikai oldalról - hangsúlyozta Gombos András. - A szélkerekeket a villamos energia hálózathoz közel kell helyezni, a geotermális kutak­nál a kinyert vizet vissza kell a talajba sajtolni, a biomasszánál pedig nem az erdők fáira, ha­nem faipari melléktermékekre kell koncentrálni az energiater­meléskor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom