Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-31 / 73. szám

I 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2005. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Egyesek szedik, mások szétszórják (Folytatás az 1. oldalról) A helyzet fehéren-feketén az. hogy egyesek rendeltetés­szerűen bánnak a hulladék­kal, sőt hajlandóak arra, hogy felszedjék a széthagyott má­sokét, az ellentábor pedig ész­bontó hanyagsággal hajigálja ki az autóból, talicskázza az eldugott településrészekre mindazt, ami rossz vagy ha­szontalan. Hogy Salgótarjánban vala­mivel jobb legyen a helyzet, a Salgótarjáni Városgazdálko­dási és Üzemeltetési Kft. nemsokára indítja tisztasági akcióval összekötött lomtala­nítási programját, aminek részleteiről értesíteni fogja a lakókat, s kéri majd a helyi civil szervezetek segítő köz­reműködését - tudtuk meg Nagy László műszaki igazga­tóhelyettestől. Salgóbányán néhány napja volt „szemét­szüret” a helyi egyesület jó­voltából. Hasonlót szervez­nek április másodikára Becs­ke, Galgaguta, Nógrádkövesd községek is a Kelecsényi Va­dásztársasággal közösen, je­lezte Orgoványi László, Gal­gaguta polgármestere. A kö­zös tájsebészeti napon az is­kolásokra és a felnőtt lako­sokra is számítanak. Reggel nyolckor a községek közigaz­gatási határainál lesz a talál­kozó, aztán indul a munka, aminek az eredménye min­den bizonnyal nagy mennyi­ségben összegyűlt hulladék és egyfajta jóleső megköny- nyebbültség lesz. A nemtörődömség szóban- forgó, fullasztó légkörének fokmérője az is, hogy a kisebb településeken a közmunká­soknak legtöbb munkát épp a szemetelés adja, s hogy ennek csak nem akar vége szakadni. Többen úgy vélik, baj, hogy a szemétszállítás jelenlegi rend­szerében is vannak korlátok hiszen például pluszmennyi­séget pluszpénzért visznek csak el. Másrészt nem ártana valamicske ösztönzés. Ha egy autóroncs kilójáért adnak pár forintot, (hogy az ne egy elha­gyott úton végezze) a tisztább környezet nem érne annyit, hogy - akár pályázati keretek között - a szemétszedők kap­janak egy kis aprópénzt vagy ajándékot? _____________________HtU A főutak mentét is ellepi a hulladék Környezetvédelmi konferencia a Zagyva partján A Zagyva-völgye Emberi Környezetéért Alapítvány szerdán a hatvani városházán környezetvédelmi konferenciára hívta a Zagyva folyó menti gazdálkodó szervezete­ket, civil egyesüléseket Mindazokat, akik szívügyüknek tekintik a 180 kilométer hosszan kanyargó folyónak és környezetének állapotát A találkozó célja egyértel­mű volt: a későbbiekben egy olyan együttműködés létrehozása, ami hosszú távon is gondoskodik arról, hogy javuljon a Zagyva folyó vízminősége. _________ NMH-információ _________ É rsek Zsolt, Hatvan város polgármestere szerint mindenki közös célja, hogy a várost át­szelő folyó tisztább legyen. Mint elmondta: a város önkormányzata az alapítvány mellett áll minden olyan cél érdekében, ami a vízminő­séget javítja és a folyót nevezetességgé teszi. Fiba Róbert, az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Egyesülés igazgatója az 1991­ben létrejött alapítvány tevékenységéről és cél­jairól beszéit. A Zagyva völgye környezeti álla­potáért felelősséget érző szervezetek most egy olyan döntés előtt állnak, ami lehetővé teszi a folyó teljes szakaszán javuló vízminőséget. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság volt vezetője, Kónya Ká­roly az élővizekre vonatkozó jogszabályokról szólt. Elmondta: a kiszabható bírságok nem je­lentenek megoldást. A következő évek felada­ta, hogy feltérképezzék: ipari és kommunális létesítmények milyen hatásfokú rendszereket alkalmaznak az előszűrés és a szenyvíz- tisztítás feladataira. Kovács Vera, az alapítvány munkatársa diplo­mamunkáját is a Zagyva folyó vízminőségének változásaiból írta. Elmondta, hogy a folyónak 5677 négyzetkilométer a vízgyűjtő területe és több helyen éri ipari szennyezés. Szerinte a víz­minőség javulása nem képzelhető el kotrások és a folyómeder rendszeres tisztítása nélkül. A mérési eredményekből egyértelműen ki­derül, hogy a folyó szennyezettségének egyes mutatói Zagyvarónától Hatvanig romlanak, Hatvantól Szolnokig pedig csökken bizonyos szennyező anyagok mértéke. GY.T. Kónya Károly a hatvani városházán tartott előadást FOTÓ: GYURIÁM TIBOR Adósságkezelési program Salgótarján Mint már arról hírt adtunk, az elmúlt héten elmaradt Sal­gótarjánban, a Zöldfa úton 41 család kilakoltatás. Puszta Béla polgármester múlt heti sajtótájékoztatóján jelezte, hogy az adósságkezelés ren­dezésére Teleki László állam­titkárral együtt próbálnak majd megoldásokat keresni. A Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára, Teleki László teg­nap Salgótarjánba látogatott. A városházán többek között Pusz­ta Bélával, Tóth Edittel, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgató­jával, Balázs Győzővel és Oláh Lajossal, a kisebbségi önkor­mányzat képviselőivel, Berki Ju­dittal és Révay Ferenccel, a szoci­ális és egészségügyi iroda veze­tőjével tárgyalt. Puszta Béla elmondta: ered­ményre jutottak. A polgármester beszélt arról is, hogy 1400 ön- kormányzati bérlakás van Salgó­tarjánban és 151 millió forint össztartozása van a bennük la­kóknak. Ennek egy része lakbér­tartozás, a másik része víz- és fű­tésdíj. 75 millió forint „élő” tarto­zás, vagyis még önkormányzati lakásban laknak azok, akik eny- nyivel tartoznak. 40 millió forint fél éven túli tartozás. Összesen 240-en tartoznak az önkormány­zatnak. A továbbiakban a 240 tartozót az önkormányzat vizs­gálat alá veti és egy rendeletet is megfogalmaznak majd, amely az adósságkezelésre irányul. Mindemellett új elemként jelenik majd meg az állami adósságszol­gáltatás bevonása, az önkor­mányzati és az állami támogatá­si rendszer összekapcsolása. Teleki László beszélt arról, hogy a rendszerváltás óta csök­kentek a foglalkoztatási esélyek, amelyet „Salgótarjánban is meg lehet érezni”. Ebből kifolyólag évről évre több adósságot hal­moznak föl az emberek. Az adósságkezelésnek pedig Teleki László is égető szükségét látja. Még több szolgáltatás Magyarnándor ______ S zolgáltatások bővítéséhez hozott kedvező döntéseket nemrégiben tartott ülésén a helyi képviselő-testület Ezeknek megfelelően egy, a művelődési háznál lévő, jelenleg üres épületben heteken belül ve­gyeskereskedés, a község köz­pontjában pedig a nyári szezon előtt cukrász-fagylaltos kezdheti meg a működését. Egy helyi vál­lalkozás rádió, tévé, video és más elektronikus berendezések javításával fogja bővíteni a szol­gáltatások eddigi körét. Határoz­tak a képviselők arról is, hogy a Tüzép-telep működési helyének megnagyobbításához ötven négyzetméternyi területet ad bérbe az önkormányzat. ATTILA, A HUNOK KIRÁLYA. Ezzel a címmel Pap Gábor művészet- történész (balról a második) tartott előadást tegnap délután a salgó­tarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. Az intézmény és a város önkormányzatának rendezvényén, ahol Puszta Béla polgármester (balról az első) szólt az alkotásról, Bobály Attila szobrászművész (kis képünkön) Attila-díszkútjának tervével ismerkedtek meg a résztve­vők. FOTÓ: GÓCS ÉVA Szécsény vendége volt: Szentpéteri L. József, a National Geographic fotósa Szentpéteri L. József biológus-természetfotós közelmúltbeli nagy sikerű előadásával belopta magát a szécsényi kőrösis di­ákok szívébe. A Körösi-napok rendezvénysorozatának prog­ramjaként, a víz világnapja alkalmából kapott meghívást a Tisza és annak legszebb látványosságának, a hungarikum- nak számító tiszavirágzás bemutatására. Előadását kiállítá­sának megnyitója követte az iskola Benczúr-galériájában. NMH-információ- Mivel indát a fotóselhiva­tottság1- Szüleim agrármérnökök, tő­lük kaptam a természet szeretetét és tiszteletét. Tanyasi gyerekként már igen korán a természet tanul­mányozása felé fordultam. Megfi­gyeléseimről nemcsak feljegyzé­seket, ábrákat is készítettem. A középiskolában sokat tanultam a rajztanáromtól, aki főiskolás szin­ten oktatta a képzőművészetet, ott elsajátított ismereteim nagy ré­szét később fotósként is hasznosí­tottam. Ma is készítek grafikai il­lusztrációkat az egyetemen. Csak­hamar rájöttem, hogy az izgő­mozgó állatokat nehéz lerajzolni, a mintákat színeiket élethűen áb­rázolni. Ekkor vettem egy fényké­pezőgépet biológiai dokumentáci­ók készítésére és ebből nőtte ki magát a természetfotózás. A kö­zépiskolát követően a debreceni egyetemre iratkoztam be, ahol bi­ológusként végeztem. A diploma megszerzését követően az angol nyelvtudás tökéletesítése céljából pályáztam meg egy egyéves ösz­töndíjat az Amerikai Egyesült Ál­lamokba. Elvittem magammal itt­hon készült képeim legjavát és azokat megmutattam a pittsburg- hi fotós szakembereknek. Né­hány fotóskurzust végighallgatva az egyetemen beajánlottak a National Geographic szerkesztő­ségébe. Ott kiterítettem a diáimat és néhány perc elteltével hem­zsegtek körülöttem a fotó­sok. Mivel a magazin nem fotós újság, képeim ön­magukban nem szerepel­hettek abban. Témavá­lasztásra ösztönöztek és megígérték, ha megfele­lő sorozattal állok elő, azt hajlandók lehozni a maga­zinban és a későbbiek­ben is számítanak a munkám ra. Beke­rülhetek világ fotó- s a i n a k elitklub- j á b a , melyben magyar fotós ed- Szentpéteri L. József, a National Georaphic fotósa dig még nem szerepelt. így tértem haza.- Mi inspiráta a tiszavirág életének bemutatására?- A természethez fűződő meg­határozó élmények általában ifjú­korra nyúlnak vissza. Haza­térve az államokból rövid töprengést követően fel­ötlött bennem gyermek­korom egy egyedülálló élménye, a tiszavirágzás. Beleástam magam a té­mába és rá kellett jön­nöm, ez az egykoron Euró- pa-szerte ismert jelenség ma már csak a Kárpát- meden­cében tanul- má- nyoz- ható. Ráadá­sul a ci­ánszennyezés kapcsán aktuális témává is vált. Két év alatt készí­tettem el a sorozatot. A két év ki­mondva hosszúnak tűnik, de a tiszavirágzás csak néhány napig tart. A kérészek víz feletti élete mindössze néhány óra. Az elké­szült anyagot 2003-ban jelentette meg a National Geographic.- Vannak más eredmények is?- Nemzetközi természetfotós­kiállításokon többször sikerrel szerepeltek képeim. Kaptam dí­jakat Londonban, New Yorkban, készül egy új sorozat a magazin­nak, de a sikersztoritól mind a mai napig nem tudtam szaba­dulni. Több előadást tartottam már itthon és külföldön. 2004- ben pedig könyv formájában je­lent meg a tiszavirág életét be­mutató anyag. A legnagyobb el­ismerést David Attenboroughtól kaptam, akivel forgattam is a londoni BBC-nek.- Mi lehet a titka a sikernek, a nemzetközi elismerésnek?- A fényképezést nem tanul­tam, a komponálás belső megér­zésből ered. Sokat köszönhetek középiskolás-koromban elsajátí­tott vizuális kultúrának. Meg­annyi próbálkozást követően si­került kialakítanom egy sajátos látásmódot, melyet külföldön jobban elismernek, mint ideha­za. Az öcsém személyében van egy nagyon jó kritikusom, aki mindig megérzi, melyek azok a képek, melyekkel pályázni érde­mes elküldeni. Szükséges egy jó technikai háttér, melyet a Canon biztosít számomra. Végül na­gyon sokat jelentett, hogy Pittsburghben volt merszem megmutatni képeim az ottani szakembereknek.- Ilyen fiatabn, komoly elis­meréssel a háta mögött, hogyan tervezi a jövőt?- A doktori megszerzését kö­vetően zoológusként és a ma­gazin fotósaként szeretnék mi­nél többet bemutatni hazánk­ból és Európa keleti feléből a világnak. SZENOGRÁDI TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom