Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-31 / 73. szám
2005. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal NÓGRÁD MEGYE HÍREK Balassagyarmat OLVASÓNAPLÓ-PÁLYÁZAT. Március 31-én 14.30-kor rendezik meg a középiskolásoknak meghirdetett Szabó Lőrinc olvasónapló-pályázat eredményhirdetését a Madách Imre Városi Könyvtárban. EGÉSZSÉGVÉDŐK EGYESÜLETE. Március 31-én 14 órakor gyűlést tart az egészségvédők egyesülete a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az elhangzó előadás témája a koszorú- és agyérbetegségek kialakulása, valamint megelőzésük. VETÉLKEDŐ. Április 1-jén 9.30-kor tartják meg a Madách Imre Városi Könyvtárban a Fekete István vetélkedő döntőjét a körzet és Ipolynyék általános iskoláinak csapatai között. A fődíjat dr. Bogsch Irma, az Országos Állat - és Növénykert főigazgatója adja át. Vác-Balassagyarmat EMLÉKKIÁLLÍTÁS. Március 31-én 17 órakor rendezik meg a váci Katona Lajos Városi Könyvtárban a fiatalon elhunyt, balassagyarmati születésű Kovács Alfonz grafikus- és festőművész emlékkiállításának záróünnepségét a művész születésének és halálának évfordulóján. SZÉCSÉNY SZOROBÁNVERSENY. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában rendezték meg a közelmúltban Nyugat-Nógrád megye diákjai részére a szorobán- versenyt. Az iskola tanulói közül 14-en jutottak be az országos döntőbe, amelyre április 30- án Budapesten kerül sor. Az idén az országos döntőt a szorobán hazájának, Japánnak a szakemberei rendezik. Az a megtiszteltetés érte a szécsényi tanárokat, hogy felkérték őket, működjenek közre az országos döntő lebonyolításában. AKVARISTÁK KLUBJA. A művelődési központban Máté József és Kovács István vezetésével megalakult az akvaristák klubja. Az első foglalkozásra április közepén kerül sor. A szervezők még várják a további jelentkezőket. Salgótarján MÉHÉSZKLUB. Takács Fe renc, az Aranynektár Kft. ügyvezető igazgatója mondja el ajánlásait, tanácsait a méhészklub legközelebbi összejövetelén, melyet április 1-jén tartanak a József Attila Művelődési Központ klubjában. A kezdési időpont: 15 óra. ____________■ H erencsényi csalogató Tánccal, énekszóval mutatkoztak be a herencsényiek FOTÓK: RIGÓ TIBOR NMH-információ Palóc dallomoktól, énekszótól hangos a budapesti Haris-köz Arcvonal irodalmi kávézója immár két hete. Tegnap az alig 700 lakosú Herencsény mutatkozott be a forgalmas fővárosi utcán, a járókelőknek, turistáknak. Kosarakban sorakozott a herőke, házipálinka, malomkalács, túrós lepény, lekvár és a herencsényi sajátosságnak mondható egyéb finomságok. Karikázó, díszes herencsényi viselet csalogatta a kíváncsiskodókat a kávéház környékére. A 35 éves múltra visszatekintő herencsényi hagyománya őrzők Pet- rovecz Lász- lóné vezeté- ' sével és a Ti- | szavirág hagyományőrzők Kis Sándorné irányításával énekeltek, táncoltak a belváros szívében. A település gondosan felkészült a bemutatkozásra, hiszen ha a járókelők kedvet éreztek hozzá, akár magukra is ölthették a falu viseletét. Mesemondókkal is „felszerelkeztek”: magukkal hozták Bartns Józsefnét, a népművészet mesterét, a „Herencsényi mesék és balladák” című könyv szerzőjét, valamint a mesemondás egy fiatal művelőjét, Barkó Fanni második osztályos tanulót. Maga a polgármester, Jusztin Józsefné is kivette részét a munkából, s pogácsával kínálgatta a járókelőket maradásra bírva, majd pár szóban bemutatva nekik a falut. Mintegy 20 település számára adott lehetőséget az első ízben megszervezett Palóc napok elnevezésű rendezvény, amelynek fővédnöke és házigazdája dr. Nagy Andor, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője.- Egyfajta turisztikai csalogatónak szántuk a rendezvényt, melynek ötletgazdája Fehér Ágnes volt. A cél, hogy a települések kiadványaikkal, népviseletükkel megmutathatják magukat a hazai és a külföldi vendégeknek. Idén csak a választó- körzetem néhány települése vesz részt a programon, de mivel hagyományteremtő jelleggel fogtunk a szervezéshez, ezért jövőre szélesebb körben, más képviselőkkel, polgár- mesterekkel együttműködve szeretnénk megvalósítani a Palóc napokat - fogalmazta meg a képviselő. A falusi turizmus iránt is volt érdeklődés az elmúlt időszakban, a húsvét előtti napokban pedig nagy népszerűség- w, nek örvendett a 0J' tojásfestés és a barka - tudtuk meg a szervezőktől. Hollókő, Terény, Bércéi, Becske, Galgaguta, Ipolytarnóc, Nógrádsipek, Szalmatercs, Szanda, Kishartyán, Sóshartyán, Litke, Varsány, Rimóc, Nagylóc, Cserhátsurány, Szécsény, Cserháthaláp és Mihálygerge, illetve Herencsény, valamint a roma kultúra is bemutatkozhatott a március közepén elindult rendezvénysorozaton, melynek zárása április 3-án lesz. A Palóc napok alatt a kávézó alsó szintjén lévő rendezvényteremben fotókiállítást tekinthetnek meg a látogatók, az emeleten pedig palóc babák hívogatják az érdeklődőket. SZ.E. A fergeteges táncon megakadt a járókelők szeme JEGYZET Van, aki fütyül rá egyesek fütyülnek arra, hogy pár napja egy teljes óra hosszával előreállítottuk az időmérőinket. így tesznek például a madarak, hiszen ezek a dalos apróságok a pitymallathoz igazítják első dalukat. Őkelme, a macska sem kéri korábban a reggeli langyos tejét és nem is hajlandó előbb nekifogni az egér- hajhászásnak, mint tette azt a nyári átállás előtt. megnyirbáltuk vagy inkább átprogramoztuk a pihenéssel tölthető órákat, s úgy hisszük, nyertünk hatvan percet. Ahogy elnézem a szorgalmas órát, a régi tiktakost és a villo- góst, lám, ezek a világon semmit nem árulnak el abból, hogy ezzel mi, elmés európaiak is szolgálatunkba állítottuk az időt. A megállíthatatlant, a könyörtelenül előre tartót. Kérdés, hogy mit kezdünk az így meghosszabbított nappalokkal? Félő, hogy ugyanazt, mint normál menetben. Kitapasztaljuk, mennyivel több hajsza fér bele kora reggeltől kora estig a talpalásba, futkosásba, mennyivel tovább lehetünk űzött vadak hajnaltól összerogyásig, aztán rajta! Ami ezen kívül van - nevezetesen, hogy az ország nagy háztartása ezáltal mennyi energiát takarít meg - annak közvetlen hatását úgysem érezzük. Ezért az említett módon fordítjuk saját hasznunkra azt az egy órát. Pedig az szinte tálcán kínálja magát arra, hogy lopjuk el magunknak, legyen csak a miénk: legyen pihenőóra, olvasásóra, beszélgetésóra, zeneóra vagy más, hasonló töltetű kerek hatvan perc. A nap delén, virradatkor vagy alkonyaikor. Ez lenne az igazi haszon. GYEREKKOROMBAN ANNYI MESÉT OLVASTAM, hogy hoSSZÚ-hoSZ- szú ideig óriásnak olvastam az órás cégtáblájának feliratát, pedig a látásélességemmel semmi baj. Más kérdés, hogy az én szememben az idő igazán óriás. S így a mérőszerkezet is: mert bár a mutató nem fordul át az ellenkező irányba, minden óra mégis, visszafelé is mutatja a múló időt. Mihallk Júlia Állás- és képzési börze Balassagyarmat Állás- és képzési börzét rendezett tegnap a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ balassagyarmati kirendeltsége a volt vármegyeháza dísztermében. Már a kora délelőtti órákban szinte áramlottak az emberek a rendezvényre, melynek során a Zöllner Elektronik, a Parat Automatíve, a Delta-Tech, a Magyar Honvédség ajánlott csaknem 200 állást a munkanélkülieknek. Faragóné Oczot Mária, balassagyarmati kirendeltségvezetőtől megtudtuk, hogy a város és a környező 27 település 2191 állástalant tart számon, így a térség munkanélküliségi rátája 11 százalékos. - A program lényege az, hogy az álláskeresők és a munkáltatók személyesen találkozzanak. Négy képzőintézmény is bemutatkozik, a munkaerő-piaci Nagy volt az érdeklődés a börzén FOTÓ: RIGÓ TIBOR Zsoltész és Fia, az ACC Hungary, a Spektíva, az R. D.-Sansz , az Elektronikai Győri-Kovács Kft.-k, illetve a Nógrád Gabona, a Nógrád Volán, az Első Magyar Építési és Befektetési, a Magyar Kábel Művek Rt.-k, valamint a képzések idén tavasszal, illetve ősszel indulnak. Csaknem 700 ügyfelünket hívtuk be a mai napra a pályakezdőktől az 50 év felettiekig, de már most látható, hogy jóval nagyobb az érdeklődés. . SZ. A. Cigány gyermekek az ellátórendszerben- A cigányok a gyermekeiket magukénak akarják tudni, féltik őket a társadalmi intézményrendszertől - fejtette ki előadásában dr. Forray Katalin professzor a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda által tegnap szervezett szakmai fórumon. Salgótarján Berki Judit köszöntőjében bemutatta a jelenlévő szakembereknek és a közintézmények vezetőinek a fórum előadóját, dr. Forray Katalin professzort, a pécsi neveléstudományi intézet igazgatóját, a romológiai tanszék vezetőjét.- A család a kultúra átadásának terepe, az egyik legfontosabb védőháló, amit a szociális ellátórendszer csak kiegészít. A család nem engedi túl magasra szárnyalni és túl mélyre süllyedni tagjait - hangsúlyozta „Cigány gyermekek az ellátórendszerben” című előadásában dr. Forray Katalin. A cigány társadalomban magas a szétesett, margóra került családok aránya, melyek az általános szociális funkciókat nem, vagy alig tudják betölteni.- A politika és a média gyakran veszedelemként festi le a magyar társadalom elcigányo- sodását. A valós veszély azonban az, hogy nem szűnik a szegénység, az egyes térségek lemaradása. Ráadásul ott, ahol a legtöbb szociális segítségre lenne szükség, „hiányzik a társadavagy azért, mert nincsenek tapasztalataik, vagy azért, mert negatív élményeket (például kudarc, megszégyenítés) szereztek róla. A hagyományos roma családban a gyermek az élet szervezésének központja, s ez még a modern famíliákra is jellemző. Gyakorlatilag lehetetlen, hogy a babát elengedjék a bölcsődébe. Az óvodát valamivel jobban elfogadják, de ezzel kapcsolatban is vannak hasonló attitűdök: beíratják a gyereket, de nem feltétlenül jár rendszeresen. - Valamennyi intézmény sokat kíván a családtól: megtanít például az idővel való bánásmódra (korai kelés) és a fegyelemre - tette hozzá a professzor. A 18. század végétől datálható az a gondolat, hogy a leghelyesebb a FOTÓ: GÓCS ÉVA lom”, az ellátórendszer - fejtette ki a kutató. A cigányok a gyermekeiket magukénak akarják tudni, féltik őket az intézményrendszertől, Dr. Forray Katalin professzor előadását tartja cigány gyermeket kiemelni a családból és állami gondoskodás alá helyezni. - Való igaz, hogy a roma közösség nagy része szétesett és nem képes a gyerekek felneveléséhez szükséges feltételeket biztosítani. Az állam azonban túlságosan gyorsan dönt úgy, hogy a gyerek veszélyeztetve van a családban - mondta dr. Forray Katalin. Az „állami jóságnak” persze előnye is van: nagyobb kiugrási lehetőséget ad a gyermeknek. Nagy kérdés azonban, hogy a gondozottak megmaradnak-e romának, vagy sem? - A kutatások arról tanúskodnak, hogy rendszerint hiányzik belőlük a cigány kultúra iránti érdeklődés - zárta gondolatait dr. Forray Katalin. SCHVEICZER K.
