Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-24 / 68. szám

2005. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Nem volt kilakoltatás Salgótarjánban Puszta Béla: „Politikai balhékon keresztül nem vezet út” (Folytatás az 1. oldalról) Emellett én egy egyértelmű hátsó szándékot lá­tok. A szegényeket akarják szembefordítani a még szegényebbekkel. Azt sugallják, hogy a szegénység bűn. Nem bűn a szegénység, ha­nem állapot! Ezt a várost 11 év óta ugyanazok az emberek irányítják. Azóta nem történt elő­rehaladás. Salgótarjánban 21 százalékos a munkanél­küliség. És ezek csak a regisztrált munkanél­küliek. Vajon a képviselők mit kezdenének ha­vi 40 ezer forinttal, amiből nagyon sokan él­nek? Választhatnának, hogy a rezsit fizessék vagy egyenek. De elmehetnének akár lopni is. A rendszerváltás előtt nem voltak ilyen problé­mák, de a továbbiakban is sok ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja majd kifizet­ni a havi rezsijét. A város polgárainak nagy ré­sze el van adósodva, hitelekből élnek az embe­rek - fogalmazott a Lungo Drom salgótarjáni alapszervezetének elnöke, akinek szó­noklata után hangos bekiabálások kai tiltakoztak az egybegyűltek. „Munkát akarunk, nem kell a 17 ezer forint!” - kiáltotta egy hang, majd Oláh Sándor azt mondta, hogy akik most a város képviselő- testületének tagjai, azok 2002 őszén megkeresték őket is és mond­ták nekik, hogy szavazza­nak rájuk. - Azt nem mondták, hogy majd ki le­szünk lakoltatva. Csak azt mondták, hogy mivel szocialista a kormány, így Salgótarján érdeké­ben szocialista városve­zetést kell választani, ugyanis így jobban érvé­nyesíthetőek a jogaink. A Bajcsy-Zsilinszky úton már eladták a telkeket, de ott a múltkor meghiúsult a kilakoltatás. Nagyon ma­gas a rezsi, s ‘ nem tudják fi­zetni. Ön- k o r ­kát keresni, ahol tudta, hogy van felvétel, de tő­le csak a telefonszámát kérték el és azóta sem hívták fel. Előfordult már vele számtalanszor, hogy a bőre színe miatt érte diszkrimináció. Az új Fészekrakó program kapcsán több bankban is érdeklődött, hogy milyen lehetőségei vannak kölcsönt felvenni. Volt, hogy olyan választ ka­pott: vállaljon még egy gyermeket. - Ha két gyermekkel nem tudunk megélni, akkor há­rommal majd megfogunk? - kérdezte felhábo­rodottan, majd a tömeg hangos skandálásba kezdett. Volt aki azt mondta, hogy csak akkor várhatnak segítséget, ha valaki meghal. A fiatal- asszony egy levelet olvasott föl, amelyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök írt arról, hogy milyen jogok, pénzek illetik meg az embereket, akiknek adósságuk van, vagy nagyon kevés a havi jövedelmük. Csikós János, a Lungo Drom salgótarjáni alapszervezetének alelnöke Idegér problémáját lyet nem tudott fenntartani. Nálam van a lista az érintett 41 családról. Többségében olyanok­ról van szó, akik több százezer forintos önkor­mányzati támogatást kaptak egy évben és emellett halmozzák fel a több százezres vagy még annál is nagyobb tartozásállományt. Olya­nokról van szó, akik a bírósági eljárás folyama­tában legalább kétszer megegyeztek a Salgó Vagyon Kft.-vel, aki a bérlakáshasználattal kap­csolatos feladatokat ellátja, de ezt a megegye­zést egyszer sem tartották be. Olyanokról is van szó, akik benne voltak az adósságkezelési programban, de egy hónapot követően nem fi­zették a kötelezettségeket. Az önkormányzat és a velünk együttműködő partnerek fognak segíteni azoknak, akik saját magukért is fele­lősséget vállalnak, saját helyzetük rendezése érdekében tudnak és akarnak is felelősséget mányzati bérlakások esetében ez nem szeren­csés helyzet - szögezte le Oláh Sándor, majd ki­jelentette, hogy a „mai naptól már semmi nem lehet Salgótarjánban ugyanúgy, mint eddig volt”. - Ne gondolják rólunk, hogy négyévente elég minket egyszer „átpalizni” - zárta gondo­latait az elnök, aki után Farkas Félix, a Lungo Drom országos alelnöke beszélt arról, hogy kulturális rendezvényre szívesebben jött vol­na, mint tömegdemonstrációra. - A romáknak tulajdonképpen nincs érdekképviselete - jelen­tette ki Farkas Félix. - Nehéz napokat élünk át mindannyian. Legtöbbünk önhibáján kívül ke­rült ebbe a helyzetbe. Mi vagyunk a rendszer- váltás vesztesei, a cigányok. Nincs munkánk, az elmaradt bérleti díjak, ha kilakoltatják az embereket, nem fognak megtérülni! Egyetér­tünk a roma telepek felszámolásával, de csak úgy, ha jobb körülmények közé kerülhetnénk. Nem kellett volna addig engedni ezt az ügyet, hogy eddig jussunk - véli Farkas Félix, kinek szavai után az emberek hangosan követelték, hogy „zárják be a kisebbségi önkormányza­tot”, mert az nem képviseli őket úgy, ahogyan kellene. A magyarországi Roma Összefogás Pártjá­nak elnöke, Szajkó Béla arról beszélt, hogy ő már meghiúsított Salgótarjánban egy kilakolta­tást. Szajkó Béla úgy fogalmazott, hogy a „mil­liárdos kormány nem fog a csóró cigánnyal fog­lalkozni” ezután sem. - A múltkor szőke nők demonstráltak Budapesten. Még velük is töb­ben foglalkoztak, mint velünk, pedig mi kilenc- százezren vagyunk. Tenni kell a kilakoltatások ellen, nemcsak Salgótarjánban, hanem ország­szerte - szögezte le a pártelnök, aki még arról is beszélt, hogy a kormány nem látja be, hogy egyre több roma születik és kellene a segítség. „Mi nem dobjuk a kukába a gyermekeinket” - harsogta egy hang a tömegből. „A Fideszt akar­juk” - kiabálták sokan, majd olyanok kértek szót, akik a kilakoltatásra várók listáján van­nak. Az egyik hölgy elmondta, hogy 80 éves édesanyjával élnek. Fölnevelt öt gyermeket, le­kapcsolták nála a legnagyobb hidegben a gázt, a villanyt. A havi jövedelme a családnak 60 ezer forint, a kiadás pedig 80 ezer. De mégis az a leg­nagyobb probléma, hogy a 80 éves édesanyja megfogadta, hogy nem költözik ki a lakásból, ahol már nagyon régóta élnek. Inkább kiugrik az ablakon, de őt nem fogják kilakoltatni. Egy másik fiatal hölgy előre megírt beszéd­del készült, amelyben elsőként a polgármestert szólította meg. Elmondta, hogy két gyermeke van, nem talál munkát. Volt olyan helyen mun­Ötven családnak nincs WC-je, az ólba járnak üríteni vagy pottyantós WC van az udvarukon. Három éve a terület képviselője járta az utcá­kat, hogy szavazzunk rá. Azóta nem volt képes egy WC-t se csináltatni az 50 családnak. Egy szoba-konyhaért havi hétezer forintot fize­tünk. Nincs vizünk, nincs csatorna, a lakásban bogarak, patkányok mászkálnak, viszont még csatornadíjat is kérnek tőlünk - ecsetelte Csi­kós János, akit követően többen is szót kértek. Volt aki arról beszélt, hogy be fog menni a bolt­ba és ott fogja megenni azt a kenyeret, amit le­vesz a polcról. Erre szólította föl a demonstrá­ció résztvevőit is. Oláh Sándor délelőtt 11 óra körül bejelentet­te, hogy a város vezetőivel fognak tárgyalni fél 12-kor. Arra kért mindenkit, hogy ne hagyják el a teret, mert a fejleményekről be fog számolni.- Olyan önkormányzatnál szerveztek tünte­tést amely sajátos, magyarországi viszonylat­ban egyedi támogatási rendszert működtet a területén élő nehéz helyzetben lévő állampol­gárai számára - fogalmazott Puszta Béla pol­gármester tegnap délelőtti - egy más témában tartott - sajtótájékoztatóján - Olyan önkor­mányzat, amely 400 legnehezebb helyzetben lévő bérlakást használó családnak a laktatással kapcsolatos teljes költségét átvállalja. Olyan ön- kormányzat, amely 300 további család eseté­ben a szociális helyzet függvényében megint csak a lakhatási költségek viselésére 30-60 szá­zalék közötti támogatást biztosít. Évről évre 600-700 főnek közmunkák szervezésén ke­resztül biztosítja önkormányzatunk a munka- lehetőséget, ezen keresztül pedig a támogatás­ban maradás feltételeit. Az önkormányzatunk 1600 főnek biztosít a munkanélküliségi ellátás­ban támogatást és a lakásfenntartási támogatá­son keresztül is segítséget nyújtunk. Bérlaká­sokat építünk annak érdekében, hogy a lakha­tás feltételein javítsuk. Önkormányzatunk eb­ben az évben is nagy erőfeszítéseket tesz az irányba, hogy javuljanak a legnehezebb élet­helyzetben lévők esélyei. Nem salgótarjáni, hanem országos problé­máról van szó. Nagyon komoly együttműködő partnerünk a cigány kisebbségi önkormányzat és a kisebbségi képviselőnk, akik minden meg­valósuló projektben szerepet vállaltak. Most olyanok szervezik ezt a politikai típusú meg­mozdulást akik politikai célokra kívánják fel­használni. Konkrétan mi váltotta ki? A kilakol­tatások, a többéves bírósági perek, amelyek végeredményeként odáig jutunk el, hogy van olyan, aki milliós nagyságrendű tartozást fel­halmozva kell, hogy elhagyja'azt a lakást,-ame­vállalni. De ezzel együtt is szembesülni kell az­zal a helyzettel, hogy akik saját magukkal kap­csolatban felelősséget nem vállalnak azok ese­tében keveset tehetünk. Jelen pillanatban 41 önkormányzati lakást használó esetében van bírósági végzés és 300 fő esetében van bírósági beadvány, mert olyan mértékű tartozások halmozódtak föl, hogy egy önkormányzati cégnek bíróságon keresztül ilyen lépést kell kezdeményeznie. Húsvétot kö­vetően Teleki László államtitkár Salgótarjánba látogat, akivel a már működő és az idén indított támogatási rendszert fogjuk áttekinteni. Meg fogjuk nézni, hogy a helyi mellett az országos támogatásokból müyen feltételekkel részesül­het az a 300 fő, akik esetében bírósági bead­vány van. Hangsúlyozni szeretném, hogy poli­tikai balhékon keresztül nem vezet út! Az ön- kormányzat nem áll olyanok mellé, akik nem vállalnak, nem teljesítenek kötelezettséget. Ha az önkormányzat ezt megtenné, akkor arra tenne egyértelmű jelzést, hogy nem kell itt fi­zetnie senkinek, mert úgysem lesz következ­ménye annak, hogyha tartozások halmozód­nak föl. Megvan a határa annak, hogy meddig mehetünk a támogatásban, hogy kikkel és mi­lyen módon tudunk foglalkozni. A felelősség nem egyoldalú, hanem közös - zárta szavait Puszta Béla. Délután kettő óra körül a Zöldfa úton várta a tömeg, hogy mi fog történni. Oláh Sándor arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Puszta Béla pol­gármesterrel folytatott tárgyalások semmi konkrétumot nem ígértek. - Megkérdeztük a polgármestertől, hogy mi lesz a 41 kilakoltatás­ra ítélt családdal? Erre ő nem tudott konkrét vá­laszt adni, csak öt-tíz év múlva megvalósuló ter­vekről beszélt. Az biztos, hogy azok az embe­rek, akiket kitesznek otthonukból, már soha többé nem tudnak visszatérni a normális élet­be - mondta Oláh Sándor. Három óra után Oláh Sándor arról számolt be, hogy nem történt meg a kilakoltatás. - Rosszul lett az egyik idős hölgy, akit ki akartak lakoltatni. Az egészségügyi állapotára hivat­kozva nem lakoltatták ki a Zöldfa úton élő csa­ládokat, de úgy tudjuk, hogy ez csak el lett ha­lasztva. Arról tájékoztattak bennünket, hogy két hét haladékot kapnak a családok. Hamaro­san Teleki László államtitkár Salgótarjánba lá­togat és vele együtt megpróbálunk valamilyen megoldást találni a családok problémáira. A to­vábbi napokban lázasan dolgozunk azon, hogy a tényleges kilakoltatás ne következhessen majd be - zárta szavait Oláh Sándor. ■ ■ ■ J.A. Nagycsütörtöktől húsvét hétfőig Salgótarján A főplébánia-templomban a nagyhéten a korábbi évektől némileg eltérő módon, a kö­vetkező időpontokban kez­dődnek a szertartások. Nagycsütörtökön, azaz ma 16 órakor kezdődik a gyóntatás, majd 17.30 órakor a szentmise. Ezt éjjel egy óráig tartó virrasz­tás követi. Nagypénteken a ke- resztút 15 órakor kezdődik, 16 órától gyóntatás lesz, 17.30 órá­tól pedig szent liturgia bemuta­tására kerül sor. Nagyszomba­ton délelőtt szentséglátogatásra nyílik lehetőség a templomban, a szentmise 20 órakor kezdődik. Húsvétvasárnap 10 és 17.30 óra­kor kezdődik szentmise, utóbbi görög katolikus lesz. Hétfőn 10 órakor lesz mise. ■ Március emlékekkel üzen NMH-információ Megismerni és még inkább tisztelni, megismertetni és megszerettetni egy tájat, szü­lőhelyet, neves szülötteket másokkal is. Ez a gondolat, irányelv meghatározója és módszere is egyben, a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület salgótarjáni csoportja tevé­kenységének, A tagok igényeihez igazodó, sokszínű és igen tartalmas ren­dezvényeket, kirándulásokat, em­léktúrákat és más eseményeket ennek jegyében szervezik, illetve tartják meg. Az egyik jeles márci­usi programon (amelyhez koszo­rúzás is kapcsolódott) Somos- keőy István honvéd százados alakját, életét idézték fel, főként az emlékezés és főhajtás jegyében, másrészt azzal a nem titkolt cél­lal, hogy minél többen megtud­ják, ki is volt ő. Braun József, a csoport vezető­je mutatta be a hon védőjét, aki nemesi családban, 1822-ben, Somoskőn született, jogot vég­zett, a forradalom kitörésekor ügyész a Gömör megyei kincstári uradalomnál. Békés, polgári életét megszakították a 48-as esemé­nyek, előbb alhadnagy a Nógrád vármegyei nemzetőrségnél, a kö­vetkező év áprilisában pedig fő­hadnagy, a szabadságharc vég­óráiban a komáromi vár védelmé­ben vett részt. A komáromi vár­védőkre vonatkozó megállapodás értelmében Somoskeőy István el­kerülte a megtorlást. Visszatérni szülőföldjére a környék és Lo­sonc felégetése miatt azonban nem volt lehetősége. 1850-től Szügyben gazdálkodott, később ügyvédként dolgozott Balassa­gyarmaton. Scholtz Fülöpkét vette felesé­gül, gyermekeik az István és An­na nevet kapták. A honvédszázados 1890-ben hunyt el Somoskőn. A Tájak, Ko­rok, Múzeumok salgótarjáni cso­portjának tagjai és mindazok, akik előtt alakja nem ismeretlen, büszkén gondolnak az egykori honvédőre. ■ Akció az utakon (Folytatás az 1. oldalról) Rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti osztályának veze­tője. - Ilyenkor nemcsak a höl­gyeket, hanem a torkukat is nagy előszeretettel locsolják a férfiak: de ezt ne akkor tegyék, ha utána gépkocsiba ülnek. Ez az intézkedés a közlekedésbiz­tonsági helyzet javítására és a prognosztizálhatóan emelkedő ittas járművezetés visszaszorítá­sára irányul. Ez nemcsak a hús­véti ünnepekre vonatkozik, ha­nem az azt követő időszakban is lehet arra számítani, hogy a köz­utakon minden rendőrkapitány­ság területén, különböző útsza­kaszokon, különböző időpon­tokban találkozhatnak a járőrök­kel, akiknek kötelességük min­den egyes gépjárművezetőt alko­holszondás ellenőrzés alá vonni. Az alezredes hozzátette: nem a gépjárművezetők zaklatása a cél, hanem a közlekedés bizton­ságának fenntartása, megőrzése, az ittas vezetők forgalomból tör­ténő kiszűrése, ezzel pedig a tra­gédiák bekövetkezésének meg­előzése. Az akció most öt napon keresztül, március 24-25-én, il­letve március 28-29-30-án zaj­lik, majd áprilistól havonta mini­mum négy alkalommal szervez­nek majd ilyen közúti járműel­lenőrzéseket. Szólt arról is, hogy az ünnepek alatt a gépjárműve­zetők egyéb felelőssége is meg­növekszik: több a biciklis, s a te­lepülések között számítani kell nagyobb gyalogosforgalomra, csapatostul közlekedő gyerekek­re is, amely a'járművezetőktől fokozott figyelmet követel meg. H. E. HÍREK Salgótarján ELNÖKI KITÜNTETÉSEK. A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztály veze­tő főtanácsosá­nak, dr. Németh Istvánnénak a Magyar Köztár­saság elnöke ér­demes és ered­ményes munkás­sága elismerése­ként a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemke­reszt kitüntetést adományozta, míg Matos Ferencnét a Nóg­rád Megyei Köz- igazgatási Hiva­tal hatósági fő­osztály vezető fő­tanácsosát, dr. Lamperth Móni­ka belügyminiszter eredményes tevékenysége elismeréséül a március 15-i nemzeti ünnep al­kalmából, miniszteri dicséret­ben és jutalomban részesítette. KAMARA A VÁLLALKOZÓKÉ. Első ülését tartotta tegnap a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban meg­alakult salgótarjáni csoportja. A rendezvényen - melynek vendé­ge volt Puszta Béla polgármester - áttekintették a városban műkö­dő vállalkozók helyzetét. Az el­hangzottakra visszatérünk. PÁLYÁZATI SIKEREK. Salgó tarjánnak három közfoglalkoz­tatáshoz fűződő pályázata bizo­nyult sikeresnek. Az összesen mintegy 180 mülió forint támo­gatás elnyeréséről, valamint fel- használásáról Puszta Béla pol­gármester tegnap sajtótájékozta­tón számolt be. A részletekre egy későbbi lapszámunkban visszatérünk. Pásztó HÚSVÉTI ZENEI ÁHÍTAT. A városi művelődési központban a civil szervezetek javára tart jóté­konysági estet a salgótarjáni Ad­vent kamarakórus és kamara- együttes március 25-én 17.30 órától. Zongorán kísér Farkas Zsolt, zenei vezetők dr. Bozó Zsuzsanna és Farkas László. A húsvéti igei gondolatokat Ócsai Tamás lelkész tolmácsolja. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom