Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-24 / 68. szám
4. OLDAL 2005. március 24. KÖSZÖNET AZ ASSZONYOKNAK. Ünnepi összejövetelen köszönte meg 62 tagszervezete vezetőinek az elmúlt évi munkát a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnöksége. Nőnapköszöntőt Rákos József a bányász szakszervezet salgótarjáni I. alapszervezetének elnöke mondott és szólt az asszonyokhoz Boldvai László országgyűlési képviselő is. A salgótarjáni Szivárvány óvoda apróságai pedig tavaszváró ked- ves műsorral ajándékozták meg a jelenlévőket. _________________________________________________________________■ H úsvéti gondolat Jézus lejött a földre, hogy megváltsa a világot. Isten fia az emberektől jóságáért, tanításaiért cserébe csak rosszat kapott. A keresztfán megvetés lett az osztályrésze, s kínhalált kellett elszenvednie. Ember vigyázz! Ha a tetteidet nem gondolod meg, azt sem veszed figyelembe, hogy mit hoz a holnapod! Gondolkodj, és próbálj úgy élni, hogy a tegnapod is hasznos legyen ezen a földön! Édes hazánk A magyar föld, a magyar haza: ez mindannyiunk közös otthona. Megtalálom benne az örömömet, meg persze hozzá köt a bánatom is. Magyar földben nyugszanak az őseim, és remélem, majd én is itt találom meg az örök nyugodalmat. Észak-Magyarország hegyvölgyeit, lankáit, sokszor megcsodálom! Édes hazánk, sokat szenvedett népünk múltja is érdekel. Azt meg nem értem, hogyan lehet e szép országból máshová vágyni? A mi vidékünkön csodásabb még a virradat is, mint másfelé. Hát még a gyönyörű naplementék! Nem kívánkozom én más országba! a héhalomi születésű Halászná Miczki Mária a Heves megyei Rózsaszentmártonból Hasznos tudnivalók nyugdíjasoknak A 2005. január 1-jétöl érvényes egyes fix összegű ellátásokról A munkajog területén 2003. 2004. 2005. Minimálbér (Ft/hó) 50 000 53 000 57 000 Társadalombiztosítás 2003, 2004, 2005-ben Nyugdíjemelés: (svájci indexálás 50-50 százalék) 2003. évben (11,8 százalék nettó átl. kér. és 5 százalék fogy. ár. növ.) 2004. évben (6,8 százalék nettó átl. kér. és 5,8 százalék fogy ár növ.) 2005. évben (8 százalék nettó átl. kér. és 4,5 százalék fogy. ár növ.) Nyugdíjak, nyugdíjrendszerű szociális ellátások (Ft/hó) 2005. január 1-től Öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege Együtt folyósítható összeghatár 24 700 (a házastárs 1998. január elsejét megelőző halála esetén) (Az együtt folyósítás helyett lehet mindkét ellátást külön-külön 53 310 kérni ha az kedvezőbb, ebben az esetben nincs felső határ) 74 100 Bányász egészségkárosodási járadék (maximum) Árvaellátás legkisebb összege 21 000 méltányos nyugdíjemelés igényelhető a minimumnyugdíj 2-szeres összeghatáráig, max. 29 400 Rendszeres szociális járadék összege Új megállapítás esetén 21 890 Időskorú járadék 19 760 Egyedülállóknak 62-75 év közt 23 465 75 év felettiek (2006. január 1-jétől) 32 110 Rokkantsági járadék 27 180 Fogyatékossági támogatás 2004. 2005. havi összege öregségi nyugdíj legkisebb összegének 65 százaléka 15 080 16 055- halmozottan sérültek esetén annak 80 százaléka Rendszeres szociális segély 18 560 19 760- jövedelemmel nem rendelkező egészség károsodott 18 560 19 760- nem foglalkoztatott személy részére 16 240 17 290 Nyugdíj előtti munkanélküli-segély 18 560 19 760 Munkanélküli-járadék 4 naptári negyedév átlagának 65 százaléka,- alsó határa 24 700 Ft-nak a 90 százaléka 20 880 22 230- max. ennek kétszerese 41 760 49 400 Ápolási díj- 2-18 éves beteg gyermek esetén nem lehet kevesebb mint 23 200 24 700- 18 év felettiek esetén nem lehet kevesebb mint 13 920 14 820 Vakok személyi járadéka 11 480 12 320 Nógrád megyében viszonylag magas a bányász nyugdíjasok száma. Az alábbiak őket érintik: 2003. 2004. 2005. Nyugdíjas szénjárandóság pénzbeli összege (Ft/év) Sikondai Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium 24 000 25 200 28.560 a beutalt térítési díja (Ft/nap)- Bányaipari aktív, volt bányász és bányász nyugdíjas 600 700 850- Egyéb nyugdíjas, hozzátartozó 750 850 1 000- Volt bányász, de kereső foglalkozású 750 850 1 000- Nem bányász aktív dolgozó 1100 1 200 1 300 Beutalási időtartam 18-20 nap Rehabilitációs hozzájárulás mértéke (összege) Ft/fő/év 37 300 117 600 131 700 (3 százalékról 8 százalékra nőtt, a munkáltató fizeti az 1991. évi IV. tv. alapján) 8,4 százalék 6.3 százalék 6.3 százalék Pintér István búcsúja Úgy adódott, hogy a katonaságnál egészségü- gyis volt és annyira megkedvelte, hogy amikor leszerelt és állás után járt, azt minduntalan az egészségügy közelében kereste. így került Salgótarjánba, a bányakórházba műtőssegédnek. Nem érezte rosszul magát, mégis otthagyta a munkahelyét. Megnősült és Szorospatakon a bányánál lakást ígértek neki. Üzem-egészségügyis lett. A szakszervezetbe még akkor belépett, amikor 1954-ben munkába állt a kórházban. Mindjárt meg is választották bizalminak. Amikor átjött Szorospatakra, Perecz László, a szakszervezet titkára egy idő után megszólította:- Jó leszel te itt bizalminak. Elvállalod?- El hát... A kórházban is az voltam - vágta rá a fiatalember. Talán egy esztendő telhetett el, hogy a bányához került, amikor beválasztották a szakszervezet vezetőségébe. Gazdasági vezető lett. A bányánál 1200-1300 ember dolgozott és ezerszázan tagjai voltak a szakszervezetnek. Volt is benne egy kis nyugtalanság.- Majd belejössz - biztatták a többiek. Olyannyira belejött, hogy 25 évig dolgozott Szorospatakon a szakszervezetben. A közös pénzre jobban vigyázott, mint a magáéra. Mondják, ha a segélyezésre szánt pénznek szűkében voltak, akkor a zsebébe nyúlt és odaadta. Amikor nyugdíjba ment, a bátonyterenyei alapszervezetben jelentkezett. Beteg volt a gazdasági vezető és ő elvállalta, hogy segít. Tizenkét évig csinálta. Most februárban lejárt a vezetőség 4 évre szóló mandátuma. Vele is beszéltek, vállalja el az újabb 4 évet.- Eljárt az idő, 77 éves vagyok - mondta. Tavaly volt 50 esztendeje, hogy Pintér István tagja a szakszervezetnek. Megkapta ő is, mint mindenki, a jubileumi oklevelet. A búcsúnál pedig megköszönték a munkáját és megajándékozták. Elérzékenyült ahogy beszélt a búcsúról:- Tisztem már nincs... de a szakszervezeti tagságomat megtartottam. Ha szükség lesz rá, még segítek is. ___________ ________________ ____V. G. S algótarján az idős emberek szemével Kovács László a város idei költségvetéséről Salgótarján önkormányzata a közelmúltban fogadta el a város idei költségvetését, amelyről Puszta Béla polgármester tájékoztatta az idősügyi tanácsot Mit „nyújt” az idei költségvetés a városban élő idős embereknek? Erről mondta el véleményét Kovács László, Salgótarján idősügyi tanácsának elnöke.- A város idd fejlesztési-pénzügyi programja már adott. Mi indokolta mégis, hogy beszéljenek erről?- Mindenekelőtt az, hogy Salgótarján lakosságának több mint ötödé már most a 60 éven felüliek korosztályához tartozik és számuk, arányuk a lakosságon belül várhatóan tovább növekszik. Azt gondolom, hogy ilyen jelentős népesség- csoport igényeit, megélhetési gondjait nem hagyhatja figyelmen kívül a város vezetése. Az idősügyi tanács azért jött létre, hogy tanácsaival, javaslatával segítse az idős emberek élethelyzetének javítását. Tájékoztassa őket minden olyan döntésről, intézkedésről amely a városban történik a lakosság érdekében. Most történetesen arról, a 2005-ös költségvetés célja, hogy fejlődjön, gyarapodjon a város, rendezettebb, tisztább legyen lakóhelyünk és jobban, nagyobb anyagi biztonságban éljenek a városlakók, köztük az idős emberek is.- Mennyit „vállalt fel” mindezekből a köl&égvetés?- A lehetőségekhez képest sokat, de az is nyilvánváó, hogy nem tud minden gondot megoldani, minden jogos igényt kielégíteni. Azt azért megnyugtató volt olvasni, hallani, hogy jó néhány javaslatunk „visszaköszön”, helyet kapott a programban. Az elmúlt években áig-áig volt olyan összejövetelünk, ahol az idős emberek ne szóltak volna a vá- ' ros legégetőbb gondjáról: a magas munkanélküliségről. Egyetértünk azokká az intézkedésekkel, amelyeket az önkormányzat tesz az idén is az újabb munkahelyekért. Eddig mintegy 1,2 milliárdot költöttek az ipari parkra hazá és nemzetközi pályázatokon nyert pénzekből, valamint saját erőből. A betelepült vállalkozók ezer ember foglalkoztatását váláták, amelyből több mint 500 már dolgozik. Az idén 18 és fél hektárrá nő az iparfejlesztésre alkalmas közművesített terület nagysága.- Mindezek ellenére a városban nem ilyen egyértelműen ítélik meg az ipari park betelepítésére és további fejlesztésére tett intézkedéseket Vannak akik vitatják a megtett lépéseket mondván, nem hozták meg a várt eredményt. A munkahelyek száma csak lassan nő, így a munkanélküliség sem mérséklődik a kívánt mértékben.- Egyetértek -azzá, hogy több munkahelyre lenne szükség. Ám nem szabad elfelejteni, ha nem lenne az ipari park, a váosban és környékén még több lenne a munka- nélküli. Ismert tény, hogy Salgótarján nagyüzemeiből százával bocsátották el az embereket. A megszűnt munkahelyek egy részét az ipari park „pótolta”. Azt remélem, ha korszerűbb, gyorsabb lesz a közlekedésünk, ha elkészül a 21-es út, nem csak mi kerülünk közelebb Budapesthez. A befektetők is gyorsabban jutnak el hozzánk.- Hallani olyan hangokat is, a nyugdíjasokat már nem érinti a munkanélkühség, mi végre ez a nagy buzgalom a munkahelyek körül?- Közvetlenül talán nem, vagy legalább is nem sokat. Néhányan bizonyára szívesen dolgoznának, felkészültségük, tapasztalataik al- kalmassá is tenné őket erre, ha lenne számukra munkahely. De enél- kül is fontosnak tartjuk, hogy a városban minél több embernek legyen állandó munkája. Mert ha gyarapodik a lakosság, gazdagabb lesz a város is, módja lesz élhetőbb életet teremtem polgáának. Ehhez pedig munka kell, tisztes jövedelem, nem pedig munkanélküli, vagy szociális támogatás, amely most meghaladja a városban az 1 milliád forintot. Aztán az is igaz, ha többen dolgoznak biztosabb lesz a nyugdíjalap, kiszámíthatóbb a nyugdíj, javul az idős emberek élete. Talán kevesebb lesz az olyan nyugdíjas, aki arra kényszerül, hogy segítse munkanélküli szeré- nyen-szegényen élő gyermekét, vagy unokáját.- Milyennek képzelik az élhetőbb várost a nyugdíjasok? Hogy látják, mit valósít meg ebből az idei költségvetés?- Legyen az fiatal, vagy idős városlakó, természetes igénye, hogy rendezett körülmények között éljen, legyen lakása, amelynek rezsijét fizetni tudja és akkor sem kelljen pironkodnia, ha városát az ország egy másik, hasonló településével vetik össze. Salgótarján legtöbb intézménye, létesítménye elhasználódott az elmúlt évtizedek alatt. így a művelődési központ, a főtér, a mozi, az uszoda, kinőtte helyét a távolsági autóbusz-pályaudvar. Felújításukkal számolnak az idén, mégpedig úgy, hogy az önkormányzat bevételeit igyekszik pályázati pénzekkel szaporítani. Az elmúlt időszakban nem kevesebb, mint 50 pályázatot készítettek és ebből harminc „hozott” is 2 és fél milliárd forintot. A főtérrel együtt alakul át többfunkciós intézménnyé a művelődési központ, konferenciák tartására alkalmas helyiségekkel, galériával és irodalmi kávéházzal. S ha a Nógrád Volán és a városi önkormányzat pályázata sikerrel zárul, még az idén megteremthetik a korszerűbb közlekedés, az utasok kulturáltabb kiszolgálásának feltételeit.- Néhány hónapja szociális bérlakásokat adtak át a Hősök útján. Folytatódik ez a lakásépítési program?- Az elmúlt évben pályázati pénzből felépült 60 szociális bérlakás, 40 a zagyvapálfalvai városrészben, ahol meglehetősen rosszak a lakásviszonyok. A program folytatódik és legalább 200 otthon épülhet magánerőből is.- A belváros rekonstrukcióját aligha kérdőjelezi meg bárki. De azt már inkább szóvá teszik, hogy a városrészekkel kissé mostohán bántak az elmúlt években. Most mi jut nekik?-Jó hírnek tartom, hogy erőteljesebb a törekvés a különbségek mérséklésére, de egyetlen esztendő nem pótolhat minden elmaradást. Ezt szolgálta a 4,3 milliárdos szennyvízberuházás is, amelynek eredménye, hogy a városi lakások 90 százaléka csatornával ellátott. A Tesco mellett, a zagyvapálfalvai városrészben, az úgynevezett bulgár földön, két másik áruház épül. Ezek mellett, hogy jelentősen javítják a lakosság ellátását, munkahelyet is jelentenek. Baglyasalján 70 millió forintból megújul a hétközi diákotthon és a megyei, meg a városi ön- kormányzat együttműködésével 150 férőhelyes idősotthon épül. Zagyvarónán, az általános iskola épületében emelt szintű idősotthon lesz, ahol hatvanan kényelmesen tölthetik öreg napjaikat. A kábeltévé-hálózat kiépítésére ugyancsak sor kerül Zagyvarónán. Osz- szességében a városrészek fejlesztésére 400 millió forintot költ az ön- kormányzat, amelynek feléből 11 út felújítását végzik el- Nyilvánvaló, hogy az emberek örülnek a városfejlesztésnek. Azt azonban sehogyan sem értik, s ennek a lakossági fórumokon hangot is adnak, miért kell heteket, hónapokat várni az elkopott lépcsők, vagy a megsüllyedt gyalogjárók javítására?- Az ilyen panaszok hozzánk is eljutnak és nem hagyjuk szó nélkül. Kedvező jelnek vélem, hogy a városgazdálkodás költségvetése 10 százalékkal nőtt és létrehoztak egy gyorsjavító szolgálatot az egyszerűbb hibák kijavítására. A közterületek rendezésére 10 milliót különítettek el Úgy látom, hogy a választási ígéretek a ciklusprogram és az éves tervek során valósulnak meg. Jó volna, ha a város vezetése módot találna arra is, hogy a költség- vetést megbeszélje a civil szervezetekkel. Mindent egybevetve, az idei fejlesztések kedvező változások sorát indíthatják el a városban, a munka nem egyetlen évre szól. Az azonban, hogy milyen lesz Salgótarján, nem csupán a fejlesztésre fordított milliókon múlik. Azon is, mennyire tekintjük otthonunknak a várost, mennyire vigyázunk azokra az értékekre, amelyek mindannyiunké. ____ -V. G.-
