Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-04 / 2. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2005. JANUÁR 4., KEDD A családi feszekmeleghez hozzátartoztak a kemencek is Herencsény Talán lesz majd egy másik története is a falu kemencéjének, ami Herencsény közepén egy szabadtéri közösségi helyen áll. Ott, ahova elvonulhatnak sportolni, beszélgetni, talál­kozni, barátkozni a helyiek. Ahol megpihenhetnek a telepü­lésre látogatók is. szeletére emlékeztet, amire szíve­sen gondolnak a herencsényiek, de mások is. Akkoriban a családi élettér fő szereplői voltak ezek a fűtő-sütő alkalmatosságok. A herencsényi falukemence sajátos díszítőele­me a kisközségnek, miután Dienstmann Tamás ide álmod­Hús, kalács még sohasem sült, gyümölcs sem aszalódott benne, de ez az építmény valószínűleg mai szerepében is alkalmas arra, hogy adjon egyfajta meleget. Egy­részt, mert egy kis templomhoz hasonlatos, s a múltnak egy olyan ta, Szedlák József, a népművé­szet (terényi) mestere pedig - három éve - megépítette. Olyan gondosan, hogy méltán lehet­nek büszkék rá az itt élők, köz­tük Szandai József agrármér­nök, volt faluvezető. Nagyanyáink korában cipó, kalács, a tehetősebbeknél liba­pecsenye is sült parázstól átiz- zott gyomrukban, kisgyerek, macska bóbiskolt langymeleg „hátukon”. A családi fészek­meleghez hozzátartozott a befű- tött kemencék biztatása. Nem lehet véletlen, hogy egyes helyeken reneszánszát éli a kemenceépítés. (Magánhá­zaknál Terényben öt, Heren- csényben is készült legalább három.) Sokan pedig csak vá­gyakoznak arra, hogy a konyhá­jukban, udvarukon, vagy a falu­jukban is legyen. S elképzelik, amint köréje gyűlnek a család­tagok, rokonok, elképzelik, hogy hevétől átmelegszik a sok didergő király, életre kel a meg­annyi fázó, dermedt lélek. Fejlesztési elképzelések Bátonyterenyén Pályázatot nyújtott be a település önkormányzata a közelmúlt­ban a kisterenyei kastély és park turisztikai funkcióval törté­nő megtöltésére. A 438 millió forinttal kecsegtető dokumentum elbírálása folyamatban van. További jelentős lehetőségeket rejt magában Szorospatak idegenforgalmi fejlesztése is. NMHhnformáció A város önkormányzata a jö­vőben is igyekszik olyan színvo­nalas, változatos programokat biztosítani, amelyek nemcsak a helyi lakóknak jelentenek szóra­kozást, hanem a környező tele­püléseken élők számára is von­zóak lehetnek. A tervezett városközponti re­habilitációra 1,1 milliárd forint fejlesztési költségű pályázatot adtak be. Sikeres elbírálás ese­tén megvalósulhat a két telepü­lésrész kapcsolatát biztosító összekötőút első üteme, vala­mint egy szolgáltatóház kialakí­tása a Bányaváros központjá­ban. Ugyanitt a Magyar Posta Rt. egy új postaközpont kialakí­tását tervezi, a beruházás idén indulhat. Mint ismeretes, Bátonytere- nye a magunk mögött hagyott esztendőben is szép pályázati eredményekkel büszkélkedhet. A kiemelt fejlesztésként indult szennyvízcsatorna- és uszoda­beruházás mellett vissza nem térítendő támogatásból valósult meg többek között egy játszó­térépítés, a buszvárók, illetve a polgármesteri hivatal szociális részlegének felújítása, a tan­uszoda külső közműfejleszté­se, valamint a maconkai közös­ségi ház és hulladékszigetek ki­alakítása. FELELŐTLEN PUSZTÍTÁS. A szilveszter éjszaka sokak számára a féktelen mulatozást, a duhajkodást, az esztelen randalírozást és fele­lőtlen pusztítást jelenti. Megrongált buszvárók, felborított kukák, be­tört kirakatüvegek jelzik az erős emberek útját. Elborult elmével, jó néhány féldecivel a gyomorban, hasonló kaliberű társasággal nagy dolgolaa képes ám az ember! Csak éppen semmi értelme. _______■ M EGSZÉPÜLT A BÁNYÁSZATI BEMUTATÓHELY. Salgóbánya és környékén 1868-ban kezdődött és 1959-ig tartó szénbányászásnak méltó emléke a közelmúltban felújított bányászati bemutatóhely. A Bükki Nemzeti Park igazgatósága jóvoltából a megszépült bánya­száj, az egyik legkedveltebb turistaösvény mellett található Ereszt- vénytől és Salgóbányától mindössze pár percre. fotós-ám­Gondoskodni és segíteni - Országosan is egyedülálló kezdeményezés Balassagyarmat Siklósi Sándorné - született Cseri Katalin - 1957-ben ment el szülővárosából, Balassagyarmatról. A fiatal nő egy, a há­ború és forradalom áltál megtépázott, megyeszékhelységé- től megfosztott, elkeseredett, elszegényedett várost hagyott maga mögött.- Budapesten eltöltött - évtized után, 1997-ben aztán ellenállha­tatlan vágyat érzett arra, hogy hazaköltözzön a szeretett, ám­bár az idők folyamán lényege­sen megváltozott szülővárosba. S ím: a régi osztálytársak vagy meghaltak vagy özvegyen ma­radtak - kissé idejekorán. Katalint az akkori alpolgár­mester, Herczeg Hajnalka kérte fel arra 1998-ban, hogy a szociá­lis bizottság külsős tagja legyen. Itt tapasztalta meg azt is, milyen szégyenkezéssel fordulnak a rá­szorulók segélyért, s ekkor kezd­tek el gondolkodni az alpolgár- mestemővel együtt a segélynyúj­tás lehetőségein. Szociális térké­pet készítettek a városról, mely kimutatta, hogy a 60 év feletti nőknek 58,8 százaléka özvegy. A település egyre súlyosabb szo­ciális problémákkal, a megbete­gedések számának gyors növe­Katalinnak ráadásul nem is akármilyen gyermekkor jutott osztályrészül: csupán kéteszten- dős volt, amikor 24 éves édes­anyját elveszítette, aki után még egy hat-, egy négy- és egy fél­éves gyermek maradt árván. Ki­lencedik évét töltötte be, amikor édesapja is elhunyt. A négy ki­csit özvegy nagyanyjuk nevelte fel: s mindnyájukból tanult, dip­lomás ember lett az idők folya­mán. Nem véletlen, hogy a gon­doskodás, a szeretet erejébe ve­tett hit mindvégig megmaradt Siklósi Sándorné szívében. Egy kis salgótarjáni kitérő után elvé­gezte a kereskedelmi főiskolát, majd a fővárosban a belkereske­delmi intézet tudományos mun­katársa lett, ahonnan a Belkeres­kedelmi Minisztérium közgaz­dasági főosztályára hívták. Négy kedésével, a családfenntartó nél­kül maradt családok, az egyedül maradt nyugdíjas nők gond­jaival küzd. Dr. Muhart ^ Géza orvos szakdol gozatában az is napvilágra ke­rült, hogy a me­gye vészhelyzet­ben van: a kerin­gési, daganatos és légzőszervi beteg­ségekben, az alko­holos májzsugoro­dásban élen jár. Jószolgálati ala pon 2003-ban létrehozták a Gondosko­dás Köz­li a s z n ú Egyesületet, mely az „Egészsége- siklósi Sándorné sebb nemze­kás Zoltánné, vezetőségi tagjai Ocskó Ildikó és Zolnyánszki Zsolt. Nyolcvanegy fős ön- . - kéntes hálózatot mű­ködtetnek, melyhez együttműködési megállapodással csatlakoztak a Szent Imre Ke­resztény Általános Iskola és Gimnázi­um tanulói. A Nóg­rád Megyei Munka­ügyi Központtól pá­lyázat útján egy fő nonprofit ügyintéző képzésére és fog­lalkoztatásá­ra nyílt lehe­tőség két év­re. Irodáju­kat önerőből hozták létre, de a felszere- lésekben dékekért” programot tűzte ki cé­lul a legszélesebb értelemben vett szociális gondoskodás mel­lett. A civil szervezet elnöke Sik­lósi Sándorné, titkára Herczeg Hajnalka, elnökhelyettese Pálin­nagy segítséget nyújtott többek között Babcsán Tibor, Ádám György és a Delphi cég. Siklósi Sándorné kiemelte azt, hogy mindenki az első szóra jött segí­teni, s nagyon jónak mondható a városi összefogás. A hálózati ta­gok segítenek az ebédhordásban az idősek és rászorulók részére, térítésmentes ebédet biztosíta­nak, elvégzik a ház körüli mun­kákat, például a hóeltakarítást, a vízvezetékek rendbehozatalát, korrepetálják a gyengébben ta­nulókat, óvodába kísérik a nagy- családosok gyermekeit. Az egye­sület mellé álltak az orvosok, is­kolák is. Külön említhető meg dr. Kadosa Ildikó, dr. Muhart Géza, dr. Tassi Gábor, valamint dr. Var­ga Ágnes, aki az óvodai korcso­port felelőse. Egészségvédelmi programjuk ugyanis az óvodás korosztályt és az általános iskolá­sokat célozza meg. A Beszter- czey Alapfokú Művészeti Iskola tanulói (zabari, ceredi gyerekek) a Varga László által betanított bábjátékon keresztül mutatják be a dohányzás, az alkohol ás a drog veszélyeit - természetesen az óvodások befogadókészségé­hez viszonyítva, játékos formá­ban. A program lépcsőzetesen épül fel korosztályonként, tuda­tosan és célirányosan. Videofilm segítségével mérik fel a befoga­dóképességet, s a város minden általános iskolája delegált képvi­selőt a szakmai bizottságba. A Kiss Árpád Általános Iskolát Horváthné Szochor Judit, a Dó­zsát Váradi Zsuzsa, a Szabó Lő­rinc iskolát Koiné Paróczi Stefá­nia, a Szent Imre iskolát Jakab Mária képviseli. Siklósi Sándorné elmondta: nem titkolt szándékuk program­jukat az egész megyére, sőt or­szágosan is kiterjeszteni, hisz Magyarországon az effajta egészségvédelmi akciók ad hoc jellegűek. Az elnöknő azt is hozzátette: manapság nehezen boldogul­nak a civil szervezetek - a törvé­nyi előírások illetékkötelesek, működési költségük komoly ál­dozatba kerül. Nem kapják meg azt a központi támogatást, mely a fejlettebb országokra jellemző. Balassagyarmat város önkor­mányzata erkölcsileg viszont egyesületük mellé állt, hisz az általuk képviselt program társa­dalmi, nemzeti jelentőségű­emelte ki Siklósi Sándorné. SZABÓ ANDREA A falu kemencéje Emelkedett a vízdíj SZÉCSÉNY Mint minden évben, most is nagy vitát váltott ki a képvi­selők körében a vízdíj ható­sági árának elfogadása. Az Észak-Nógrád Vízmű Kft. taggyűlésén megjelent tulaj­donosok egyhangú szavazat­tal jóváhagyták a víz és szennyvíz hatósági árát. Áfa nélkül a víz hatósági ára köbméterenként 434 forint, a szennyvízé 278 forint, amelyhez 7%-os vízhasználati díj járul. Amennyiben a képviselő-testü­let nem fogadja el hatósági árat, úgy a vízmű kft. nem kapja meg a lakosság utáni, a vízdíj külön- bözetére járó állami támogatást. Ezt az összeget a városnak kell megfizetni, ami több millió fo­rint. Végül is a testület elfogadta a hatósági árat. Az intézményeket, közüze­meket nem érinti az állami tá­mogatás, így ők hatósági árat fi­zetnek. Ennek összege vízfo­gyasztással és csatornahaszná­lattal együtt köbméterenként 827 forint, amely az áfát is tar­talmazza. A lakosságot érinti az állami támogatás, így részükre ez az összeg 699 forint. Azok, akik csak a vízszolgáltatást ve­szik igénybe köbméterenként 367 forintot fizetnek. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom