Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)

2004-12-09 / 285. szám

2004. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal „Hősök voltak, a forradalom névtelen áldozatai” ők viselték a legnagyobb terhe­ket. Elsőként fogtak fegyvert a szabadságért. - A forradalmat a szovjetek leverték, de a munká­sokat nem tudták legyőzni. Ek­kor döntötték el, hogy ha kell, és kellett, fegyverrel ragadják meg a hatalmat, s december 8-án, itt az iparvárosban tőrbe csalták a dol­gozókat, majd a tömegbe lőttek.- Az emlékezés gyásznapján gondoljunk rájuk kegyelettel, hősök voltak valamennyien, ők, a forradalom névtelen áldozatai - zárta szavait a Pofosz elnöke.- A salgótarjáni sortűz soha nem lehet bocsánatos bűn - hangsúlyozta Puszta Béla pol­gármester. - Ennek örök me- mentója, a rendszerváltást köve­tően közmegegyezéssel elfoga­dott városi gyásznap. A múlt őszinte feltárásával - bár az el­vett életeket senki nem tudja visszaadni - Salgótarján közös­sége fejet hajt a mártírok előtt. Az áldozatoknak tisztelet jár, míg a tettesek erkölcsi felmen­tést sem kaphatnak...- A gyásznap célja, hogy so­ha ne ismétlődhessenek meg az akkori események. Mutassunk tehát olyan példát, amely kizár­ja a gyűlölet szellemének újraé­ledését - mondta a város első embere. Az egykori szemtanúk, nemzetőrök is rész vettek a megemlékezésen A beszédek után 1956-os ér­demkeresztet nyújtottak át Puszta Béla polgármesternek, dr. Havasi Zoltán dandártábor­noknak, Nógrád megye rendőr- főkapitányának, valamint Fürjes Béla alezredesnek, a szécsényi rendőrkapitányság vezetőjének. Ezt követően a jelenlévők elhe­lyezték a kegyelet koszorúit a december 8-i emlékműnél. Az áldozatok lelki üdvéért Baffi István esperes-plébános késő délután szentmisét celeb­rált a Szent József-plébánia- templomban. Este fáklyás menet vonult a December 8. térre. A Fiatalok Együtt Salgótarjánért, Egyesü­lete, a Magyarok Világszövetsé­ge és a megyei jogú város Erdé­lyi Köre által szervezett gyász­ünnepségen beszédet mondott mások mellett Szíjjártó Péter, a Fidelitas országos alelnöke is. SCHVEICZER KRISZTIÁN A tűzhelygyáriakra is emlékeztek A negyvennyolc évvel ezelőtti, salgótarjáni sortűz tűzhelygyári áldozataira emlékeztek szerda délután az SVT-Wamsler Háztar­tástechnikai Rt. irodaépületének aulájában is. Fekete Imre Sándor számlázó, Fényes Ilona segéd­munkás, Nagy Béláné segédmun­kás, Pallói József technikus, Sály Miklós gépi formázó, Telek Erzsé­bet gyári munkás, Telek Ilona gyári munkás is a tüntető tömeg­ben tartózkodott, amikor eldör­dültek a gyilkos fegyverek. A hét dolgozó nevét egy fekete már­ványtábla őrzi, és a volt kollégák­ról minden évben megemlékez­nek. Az emlékezőbeszédet Mar- jányi Zsolt humánpolitikai osz­tályvezető mondta, és röviden felelevenítette az 1956-os októbe­ri, novemberi és decemberi ese­ményeket. Mint mondta, a salgó­tarjáni sortűz kitörölhetetlenül belevésődött a város, és az ország történelmébe. A történéseket meg kell ismerni, s figyelmeztető jelként kell továbbadni a későbbi generációknak. Beszédét azzal fejezte be, hogy tudatosuljon mindenkiben az a kötelezettség, úgy cselekedjen, hogy a negyven- nyolc éve történtek soha többé ne ismétlődhessenek meg. Az emlé­kezőbeszéd után, Gressai Gábor vezérigazgató, elhelyezte az em­lékezés koszorúját.-ÁH­Túlélte 1956-ot, a sortüzet, a börtönt Vasvári Vilmos a Politikai Fog­lyok Országos Szövetségének az elnöke. Ahogy ő fogalma­zott: túlélte 1956-ot, a börtönt, a sortüzet. A Pofosz elnöke la­punknak beszélt az 1956-os Salgótarjánról, a szövetségről és az erdélyi magyarokról.- Aljas megoldás volt az, ami 1956-ban, Salgótarjánban történt - fogalmazott Vasvári Vilmos. - Fölvetődik a kérdés, hogy miért éppen Salgótarjánban történt mindez? Azért, mert ez a város ipari központ volt, sok munkás élt itt. A munkások viselték mindig a legnagyobb terheket, de ők sosem adták föl. Hozzávetőleges számok vannak arról, hogy hányán is hal­tak meg 1956 őszén. Talán száz­harmincegyen. Még a nevüket is aligismerjük... Átéltem én is egy sortüzet, ahol a fölvonulók kart karba öltve, da­lolva, vidáman sétáltak az úton és nem is számítottak arra, hogy va­laki, vagy valakik egyszer csak a tömegbe lőnek - emlékszik vissza az egykori pénzügyi revizor, majd későbbi vasöntőmunkás. Ezután az 1956 decemberében történt hugyagi „kivégzésekről” beszél.- Hadadi Rudolfot és Hargitai Lajost elrabolták, majd Hugyagra hurcolták, megkínozták őket és, hogy biztosak legyenek abban: már meghaltak - december 19-én az Ipolyba dobták testüket - mondta a tizenöt éve alakult Pofosz elnöke.- Fónay Jenő volt évekig a Pofosz vezetője, majd két évvel ezelőtt koránál és egészségi álla­potánál fogva úgy gondolta: pi­henni akar, így leköszönt. Tíz évig mellette dolgoztam. Szinte természetes volt, hogy megvá­lasztottak új elnöknek. Becsület­tel, tisztességgel próbálom azóta is ellátni a feladataimat. 1956-ban Szegeden vettem részt a fonadalomban, tartalékos katonatiszt voltam. A szegedi ka­tonatanács tagjává választott, en­nek következtében 1957. február 14-én letartóztattak és elitéltek. Eredetileg számviteli főiskolát vé­geztem, pénzügyi revizor voltam, de amikor letöltöttem a börtön- büntetésemet utána úgy gondol­tam, hogy „eladom” a fizikai erő­met és megőrzőm lelkem tisztasá­gát. Ezért elmentem egy öntödé­be dolgozni és kitanultam a szak­mát. Bár levizsgázni sosem en­gedtek, de megszerettem ezt a vi­lágot, az öntészetet és teljes egé­szében munkássá váltam. Elköte­leztem magam a munkások mel­lett. Amikor én a világot szemlé­lem, akkor elsősorban a munká­sok szemével látom. Sokan azt hiszik, hogy azok, akik megélték 1956-ot, már meg­haltak. Nem, még élünk. Lehet, hogy fizikailag kicsit gyengébbek vagyunk, de szellemileg még mindig épek és egészségesek. A legfontosabb fel­adatunk az, hogy összegyűjtsük az emlékeinket és a tapasztalatainkat. A jót és a rosszat is. Igyekszünk ta­pasztalatainkkal, bölcsességeink­kel szolgálni a magyar népet. El­sősorban a fiataloknak szeret­nénk tanácsot adni, óvva intjük őket mindenféle szélsőségtől, el­lenségeskedéstől, mert mi tudjuk, hogy mit jelent az egység, hiszen 1956-ban ezt mi megtapasztaltuk. Egységesen sorakoztunk föl azon követelések mellett, melyek akkor aktuálisak voltak. A legfontosabb feladatunk, most az, hogy készül­jünk az ötvenedik évfordulóra - emelte ki Vasvári Vilmos és kitért egy aktuális politikai kérdésre. - Szerettük volna, hogyha erdélyi bajtársaink megkapták volna a magyar állampolgárságot. Mi ezt a kérdést más szemmel látjuk, mint a polgárok többsége. 1956- ban ezek az emberek szolidaritá­sukról biztosítottak bennünket. Amikor éppúgy kihirdették Nagy­váradon, Kolozsváron, Sepsi- szentgyörgyön, valamint a többi nagyvárosban azokat a pontokat, amiket mi követeltünk, ők is kö­vetelték és egyetértettek minden­nel. Valóban olyan magyarságtu­dat volt bennük - amelyről akkor tanúbizonyságot tettek - melyet mi nem tudunk elfelejteni. Szerin­tünk nekik most jogosan járna a magyar útlevél, a magyar állam- polgárság. Tiszteletben tartjuk a nép akaratát, de biztosak va­gyunk benne, hogy ez a kérdés meg fog oldódni - zárta szavait a Politikai Foglyok Országos Szö­vetségének elnöke. JUHÁSZ ANITA Felnőttképzés a Salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolában A kereskedelmi és vendéglátóipari szakközép- és szakiskola több szakmában is indít képzéseket alatt számos tanfolyami képzést és vizs­gáztatást végeztünk a megrendelők ma­ximális megelégedésére. 2003-ban isko­lánk a Nemzeti Felnőttképzési Intézet ál­tal akkreditált felnőttképzési intézmény- nyé vált. Intézményünk a felnőttképzésben a következő feladatokat teljesíti:- Szervezi és működteti a tanfolyami képzéseket a piaci igényeknek megfele­lően.- Hangsúlyt fektet a munkaügyi köz­pontok által meghirdetett szakképzési programokra, melyeket idegen nyelvi modulokkal, számítástechnikai blokkal integrál.- Az egymásra épülő, egymást kiegé­szítő szakmák választékával biztosítja az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. Célunk, hogy a fel­kínált tanfolyamokon keresztül - közvetítő­ként - elősegítse az is­kola és a régióban működő önkormány­zatok, cégek, multi­nacionális vállalatok együttműködését. A korszerű szak­képzés tárgyi feltétele­it folyamatosan - a pá­lyázati lehetőségeket is kihasználva - bővít­jük. így kereskedelmi és vendéglátós oktató- kabineteket, számítás- technikai szaktanter­meket, kémiá és áru­A korábban megszerzett ismeretek felelevenítésére és az újdonságok elsajátításá­ra egyaránt van lehetőség az intézetben Fiatalok is érdeklődnek az iskola szakképzései iránt, tucatnál is több szakmából válogathatnak Iskolánk a 2004/2005-ös tanévben ün­nepli áapításának ötvenedik évforduló­ját. 1990-től aktívan részt veszünk Salgó- tarján és vonzáskörzetének felnőttokta­tásában. Intézményünkben elválasztha- tatlan a „nappali tagozatos” képzés és a felnőttképzés, hiszen szaktanáraink a fel­nőtteknek szervezett tanfolyamokon is oktatnak, e korosztáyra adaptálva a nap­pali képzésben szerzett korszerű ismere­tet és gyakorlatot. Oktatómunkánk hatékonyságát növe­li az a tény is, hogy intézményünkben a kereskedelem és vendéglátás területén oktatott szakmákhoz a tárgyi feltétel- rendszer helyben (az épületünkben), a rendelkezésünkre áll. E több mint tíz év vizsgálati laboratóriu­mot áakítottunk ki, melyek audiovizuális eszközökkel is fel van­nak szerelve. Könyvtá­runk egyre bővülő szakkönyvkínálattal rendelkezik. Az elmúlt években több tanfolyamot szer­veztünk felnőttek ré­szére. A megrendelők között szerepel a Nóg­rád Megyei Munka­ügyi Központ (keres­kedő-boltvezető, ven- Korszerű számítástechnika-termek és felkészült tanárok várják a fiatalabb és idő- déglátó-üzletvezető sebb diákokat egyaránt - ABC-eladó, pincér! szakács), vállalati finanszírozású (élelme­zésvezető), valamint saját szervezésű tanfo­lyamokat is indítottunk. Különösen pozitív visszajelzést kaptunk az élelmezésvezetői, a kereskedő-boltvezető tanfolyamainkról. Szoros együttműködéssel, közös szer­vezéssel bonyolítunk le tanfolyamokat a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra Gazdaságfejlesztő Kht.-val. Közös siker­ként könyvelhetjük el a falusivendéglátó- tanfolyamot, valamint a gyakorló vállalko­zók részére szervezett ismeretmegújító és korszerűsítő tanfolyamot, amelyet marke­tingmodullal, számítógép- és inter­nethasználattal egészítettünk ki. Szintén közös sikert eredményezett a salgótarjáni és a városkörnyéki polgármesteri hivatalok dolgozóinak számítástechnikai képzése. Ez évben a Sulinet Expressz program keretében az Oktatási Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Sulinet Programiroda és a Pedagógus­továbbképzési Módszertani és Informá­ciós Központ pályázati felhívására három számítástechnikai tanfolyamot szervez­tünk és bonyolítottunk le salgótarjáni és környékbeli pedagógusok számára. A munkaügyi központ felnőttoktatásra vonatkozó pályázati kiírását nagy érdek­lődéssel várjuk. Bízunk abban, hogy lehe­tőségünk lesz újabb részt vállalni me­gyénk felnőttképzési feladataiban. ________________________________JAKABNÉ HOLLANDI ÉVA felnőttképzési vezető Készüli a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatásával Az áldozatok lelki üdvéért Baffi István mondott misét FOTÓK: GYURIÁN ■BMI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom