Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)

2004-12-27 / 299. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGY El KÖZGYŰLÉS 2004. DECEMBER 27., HÉTFŐ A Nógrád Megyei Közgyűlés 2004. évi munkájáról, az Észak­magyarországi Regionális Területfejlesztési Tanácsról, valamint a jövő évi elképzelésekről beszélt lapunknak Dóra Ottó, a megyei közgyűlés, valamint az Észak-magyarországi Regionális Területfejlesztési Tanács elnöke. NMKhnformáció Dóid ouö első­ként a megyei ön- kormányzatról szólt, amely az év elején megfogal­mazott célok egy részét már teljesí­tette, a többi felé pedig jó úton halad.- 2004-re visszatekintve és mér­leget vonva véleményem szerint vegyes a kép - fogalmazott az el­nök. - A népi bölcsesség úgy tartja, hogy: „minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Ehhez kapcsolódva úgy érzem, hogy amit lehetett, azt a megyei közgyűlés ebben az év­ben megtette. Milyen eredmény­nyel? Erre a kérdésre nem a mi fel­adatunk megadni a választ, hanem Nógrád megye lakosságának, hi­szen értük dolgozunk és értük dol­goztunk 2004-ben is. Összességében elmondhatom, hogy a Nógrád Megyei Közgyűlés­sel és intézményeivel együtt jó évet zártunk. A testület munkájá­ban inkább a pozitívumok voltak többségben, mint a negatívumok. Időnként heves viták zajlottak, de a legfontosabb kérdésekben nem volt nagy ellentét. Az év elején - részint a költség- vetésben, részint fejlesztési elkép­zeléseinkben - megfogalmazott célok egy részét már teljesíteni tud­tuk, a többi feladatot illetően pedig elmondhatjuk, hogy jó úton hala­dunk a cél felé. Idén fejlesztéseket tudtunk befejezni Ludányhalászi- ban és Bercelen, de a többi intéz­ményünkben is több milliós fej­lesztéseket tudtunk megvalósítani - mondta Dóra Ottó, majd beszélt arról is, hogy 2004-ben két nagyon fontos esemény volt a megyei köz­gyűlés életében.- A közgyűlés munkájának két kiemelkedő eseménye volt. Az egyik a Szent lázár Megyei Kórház rekonstrukciójának befejezésére irányuló parlamenti támogatás, a másik pedig a közgyűlésnek az a döntése, hogy címzett támogatási kérelmet fog beadni egy új idősott­hon létesítésére. Azon kevés önkormányzatok közé tartozunk, akik, ha nem is béremelésként, de hat százalékos bértöbblethez juttattuk a dolgozó­inkat. Nem kényszerültünk lét­számleépítésre és remélem, hogy jövőre sem fogunk. A megyei ön- kormányzat ma a megye legna­gyobb foglalkoztatója, ami egyben kritika is, hiszen ennek nem kelle­ne így lennie. Működik az Idősügyi Tanács, ami nem csak nekem - mint a me­gyei közgyűlés elnökének - rend­kívül hasznos, de az önkormány­zat számára is. Idén létrejött a Ro­maügyi Konzultációs Tanács. Re­méljük, hogy ez a kis tanácsadó testület segíteni fogja a munkán­kat, hogy a roma kisebbségen ve­lük együttműködve tudjunk majd segíteni. A megyei közgyűlés épü­letében megnyílt az Esély-ház, amely mind a koordinációs, mind a konkrét feladatok megvalósítása terén messze fölülmúlta az előze­tes várakozásokat - ecsetelte az el­nök, majd a területfejlesztési ta­nács munkájáról, döntésekről, az együttműködés hatékonyabbá té­teléről és a jövő évi tervekről be­szélt.- A megyei területfejlesztésben az eddigi rutinoknak megfelelően folyt a munka. A tanács felosztotta azt a forrást, mely a rendelkezésé­re állt. Úgy vélem, hogy a jövőben ezen változtatni kellene. Nem elég hatékony az a megoldás, hogy le­osztjuk a tanács forrásait és a kis­térségek még tovább osztják. Sze­mély szerint jobban örülnék an­nak, ha olyan fontosságú kistérségi projektek versenyeznének megyei területfejlesztési forrásokért, ame­lyek valóban több település, adott esetben egy teljes kistérség fontos ügyeit tudják megoldani és nem csak a néhány száz méteres járda felújítását. Ezek is fontos feladatok, de ettől még fontosabbak is van­nak. Az Észak-magyarországi Regio­nális Tanácsnak idén én voltam a soros elnöke. Ez már önmagában siker, hiszen Nógrád megyéből en­nek a tanácsnak még nem volt ve­zetője. Azzal, hogy Nógrád megyei volt az elnök a két másik megye, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén is jelezte: Nógrád megye azonos szintű partner az együttműködés­ben. A nemzeti forrás - melyeket idén föl tudtunk osztani - közel hárommilliárd forint volt. Ami az elnyert források nagyságát illeti: nem jöttünk ki belőle rosszul. Sze­mélyes véleményem, hogy lehet­tek volna más és jobb pályázatok is, de ezt mi nem tudjuk befolyá­solni. Minden szükséges informá­ciót megpróbáltunk és megpróbá­lunk eljuttatni az érintettekhez, de pályázatot írni helyettük mi nem tudunk. Idén az Európai uniós alapok­kal kapcsolatos első döntések is megszülettek, melyben megyénk elég jól „áll”. Mi, a regionális ta­nácsban helyet foglaló Nógrád me­gyei képviselők az uniós források tekintetében elsősorban a közleke­dési kapcsolatokat, a térségi kap­csolatok fejlesztését referáljuk eb­ben az időszakban. Ahhoz, hogy megyénk fejlődésnek induljon, há­rom fontos feladatot kell minden eszközzel támogatni. Az egyik az infrastruktúra, benne a közleke­dés-fejlesztés, a másik az oktatás fejlesztése, a harmadik pedig az in­nováció. Véleményem szerint ez utóbbiban vagyunk a leggyengéb­bek. Nem csak a régióban, de az országban is. Jövőre várhatóan - régiós szin­ten - az idei hárommilliárdos nem­zeti forrás tízmilliárdra fog növe­kedni. Folytatódik, illetve újra megnyílik az európai uniós támo­gatási alapok egy jelentős része a pályázók felé. Bízom abban, hogy az idei évvel ellentétben jövőre sokkal több olyan pályázattal fo­gunk találkozni, amely a gazdaság­hoz közvetlenebbül kötődik. Va­gyis, a munkahelyteremtésről, il­letve meglévő munkahelyek meg­tartásáról „szól”. Legyen minél több ehhez kapcsolódó pályázat és mi prioritásként fogjuk kezelni őket - hangsúlyozta Dóra Ottó, aki úgy véli, hogy a megye előbbre lé­pése érdekében mindenkinek el kell végeznie a saját területén, a sa­ját munkáját.- Én szívesen veszek minden kritikát, akkor is, ha nem értek ve­le egyet. Nem tudom azonban sem én, sem a megyei közgyűlés, sem a megyei területfejlesztési tanács át­vállalni minden „résztvevő” fele­lősségét. Mindenkinek van mun­kája abban, hogy a megye előbbre, lépjen, de mindenkinek el kell vé­geznie a maga területén a saját fel­adatai. Ekkor talán kicsit sikereseb­bek leszünk. A napokban volt egy innovációs konferencia, melyen nem tudtam részt venni. Úgy gon­dolom, hogy nem attól lesz valami jó, hogy a megyei közgyűlés elnö­ke mindig, mindenhol ott van, ha­nem attól, hogy az illetékes szak­emberek olyan ötletekkel tudnak előállni, melyek mindenki számá­ra fontosak - véli az elnök, aki sze­rint a kistérségi összefogásra na­gyobb hangsúlyt kellene fektetni a települések önkormányzatainak.- Remélem, hogy a települési önkormányzatok közül egyre töb­ben föl fogják ismerni azt, hogy a konkrét települési érdek sokkal jobban érvényesíthető, hogyha szélesebb együttműködésben próbálunk meg célokat elérni. Ha a közösségnek jobban megy, ak­kor egy adott településnek is job­ban fog. Mindenkinek, minden nem fog sikerülni, de ezt tudomá­sul kell venni. A közösség egyfajta korlátozást is jelent. Azt gondo­lom, hogy sikerre akkor számítha­tunk csak­, hogyha az együttműködés elő­térbe kerül és háttérbe szorul az egymásra mutogatás, mellyel ugyan éveket is el lehet tölteni, de nincs értelme. Együtt kell működ­nünk „színre”, hovatartozásra va­ló tekintet nélkül. Bízom abban,, hogy azok a civil, valamint érdek- védelmi szervezetek, melyek a megye közéletében, illetve gazda­sági életében jelentős szerepet töl­tenek be, egy jobb együttműkö­déssel eredményesebbek lesznek. Bízom a kamara megfiatalodott vezetésében és azokban a civil szervezetekben, akik az elmúlt hónapokban látványosan megerő­södtek. Partnerként kell a további­akban együttműködnünk egy kö­zös cél érdekében - szögezte le Dóra Ottó, majd kitért arra, hogy Nógrád megye versenyképességé­nek javítása érdekében 2005-ben további lépéseket kell tenni.- Szakembereink dolgoznak azon, hogy offenzívát indítsunk a kormány felé, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyével karöltve. Egy olyan program elkészítésén dol­gozunk, amely a két megye ver­senyképességét javító közvetlen kormányzati eszközöket igényel. Nem lesz egyszerű. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kollégáim és én is úgy vélem, hogy a mi két megyénk van oly mértékbe lema­radva az országos átlaghoz ké­pest, melyet önerőből már nem leszünk képesek behozni. Az el­múlt hatéves kormányprogram­ban kiemelt támogatást kapott megyénk, de az is csak arra volt elég, hogy lassabb ütemben nőtt a lemaradásunk. Növekedett az Or- bán-kormány alatt, de növekedett az elmúlt két évben is. Úgy gon­dolom, a Magyar Köztársaság kor­mánya nem teheti meg, hogy hagyja az ország bizonyos terüle­teit oly mértékben leszakadni, ami már menthetetlen. Ugyanak­kor az is nyilvánvaló, hogy „csak úgy”, azért, mert szegények va­gyunk, senki nem fog nekünk pénzt adni. Forrásokhoz jutha­tunk, hogyha vannak, lesznek olyan programjaink, projektjeink, melyek támogatásra érdemesek. Ebben rendkívül fontos szerepet játszik az összefogás, valamint a kamara, amely nélkül a lehetősé­gek elérhetetlenek és amely nél­kül csak arra vagyunk képesek, hogy egymással vitatkozzunk, egymásra mutogassunk, hogy ki és miben a felelős. Mindannyiunknak, akik veze­tő poszton vagyunk együttes fe­lelősségünk van abban, hogy mindent elkövessünk a válasz­tók, az emberek jobb boldogulá­sa érdekében. Azért, hogy a fia­talok helyben maradjanak, ne vándoroljanak el, az idősebbek is munkához jussanak, a nyug­díjasok békésen töltsék el nyug­díjas éveiket. Mindenkinek na­gyon jó egészséget kívánok! Kí­vánom azt is, hogy továbbra is szeressék ezt a kis Nógrádi föl­det, úgy, mint eddig! A jövő évük legyen jobb, mint az idei, az azt követő pedig legyen jobb, mint a jövő év - zárta szavait Dó­ra Ottó, Nógrád megye Közgyű­lésének, valamint az Észak-Ma­gyarországi Regionális Fejleszté­si Tanácsnak az elnöke. J.A. Készült Nógrád Megye Önkormányzata Közgyűlésének támogatásával. Szent Lázár Megyei Kórház____________________________:___________________________________fotók, gvuriAn tibor Jövőre ki kell tágítani az együttműködések határait Dóra Oltó

Next

/
Oldalképek
Tartalom