Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)
2004-12-27 / 299. szám
2004. DECEMBER 27., HÉTFŐ N Ó G R Á D MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal A gépbe zárt szellem Avagy hogyan változtatta meg egy magyar matematikus a XX. századot öszszekapcsolt és emellett több száz egymástól teljesen független rendszer található. Neumann János közreműködése a matematika-elméletben, az atombomba projektben, a számítógép létrehozásában, a hidegháborús rakéta-stratégiában és a közgazdaságtanban önmagukban is jelentősek. Ám egyben a korszak irányát is tükrözik a századközépnek azt a pimasz hitét, hogy az ész erejével leigázható és megszelídíthető a fizikai világ. Neumann János nemcsak a század egyik legkülönösebb alakja volt, hanem ő maga volt a minta. Híres gondolatai („A fejlődés ellen nincs gyógymód”), ötletei, találmányai (számítógép, atomenergia felhasználás) ma is meghatározzák az emberi élet fejlődésének irányát. Neve nemcsak Magyarországon, hanem Európa- szerte és Amerikában is mindenki számára ismerősen cseng. Az egykori Technika Házában kiállított eszközök egy - egy évtized meghatározó berendezései voltak, melyek mára már elavultnak, gyakorlatilag használhatatlannak számítanak. Az első magyar személyi számítógép, melyet az egykor jól csengő nevű magyar elektronikai óriás, a Videoton alkotott, a legendás Commodore 64, vagy egy néhány évvel ezelőtti „PC” ma már szinte a múltat, az elmúlást jelképezi. Pedig a számítástechnika még napjainkban is az egyik legdinaFOTÓ! GÓCS Számtalan magyar tudóst említhetnénk akinek neve sokat változtatott a világ dolgain, arról azonban nehéz vitatkozni, hogy mindannyiuk közül Neumann János neve a legjelentősebb. A magyar származású matematikus nyugodtan nevezhető a mai számítástechnika megalkotójának. Bármely műszaki közép vagy főiskolán a Neumann-elvek az első tanév alapkövetelményei közé tartoznak. gítségével a régi szoftverek, retro játékok között is kalandozhatott az érdeklődő. Hihetetlen látni azt a fejlődést ami az elmúlt hetven évben alaposan átrendezte a számítástechnikát. A mai gépek század akkoAz érdekes és látványos kiállítás megnyitóján sok volt az érdeklődő FOTÓ: GÓCS ÉVA NMHhnformáció Százegy esztendeje annak, hogy Neumann János megszületett és napjainkban már elengedhetetlen eszköze lett életünknek az ő általa megálmodott számítógép. Ennek tiszteletére érkezett Nógrád megyébe a „Mérföldkövek a számítástechnikában” című kiállítás. A tárlat a számítástechnika múltját és jelenét is bemutatta, kiemelve a magyar találmányokat, a magyarokhoz köthető fejlesztéseket. A kiállítás a 2003-as Neumann centenáriumi év két nagy informatikatörténeti kiállításának, a Természettudományi Múzeumban és az Informatikai Minisztériumban bemutatott tárlatának a szintézise, amely lényegében a számítástechnika egész történetéről áttekintést ad az abakusztól napjainkig. A fő hangsúlyt a magyar fejlesztésekre és a személyi számítógép történetének főbb állomásaira helyezték a szervezők, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Országos Műszaki Múzeum, az Inforés a magyar számítástechnika történetéről meséltek, a kiállított tárgyak pedig - az M3 elektroncsörák mint elektroncsöves elődeik, tudásuk pedig a méretcsökkenéssel arányosan nőtt. Magyarországon soha nem látott ritkaságok is színesítették tárlatot Neumann János (1903-1957) Neumann János az első teljesen digitális számítógéppel az ENIAC mellett. 1903. december 28-án született Budapesten, jómódú családban. Apja Neumann Miksa bankár, anyja Kann Margit. Két öccse született: Mihály (1907), chicagói orvos és Miklós (1911), philadelphiai jogász. 1909 és 1913 között járt elemi iskolába. 1913-tól a fasori főgimnáziumban tanult tovább. Ez volt abban az időben Magyarország legjobb középiskolája. Jó képzést kapott történelemből, jogtudományból és közgazdaságtanból. Áz 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet, 1920-ban pedig az ország legjobb matematikus-diákja kitüntetést. Mire leérettségizett, már matematikusnak számított. Egyetemi évei alatt Kürschák József, Fekete Mihály és Szegő Gábor segítették a matematika további megismerésében. A Neumann-elvek - Teljesen elektronikus számítógép - Kettes számrendszer alkalmazása - Aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép) - Központi vezérlőegység alkalmazása - Belső program- és adattárolás 1945-ben a cambridge-i egyetemen (Anglia) elkészült az első elektronikus, tárolt programú számítógép, az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), mely már a „Neumann-elvek” alapján működött. Felismerte: egy rendszer biztonságát illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekből épül föl, hanem hogy hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minőségű és mennyiségű információ megy át. Neumann János jól látta a fejlődés további irányát, de életművét már nem fejezhette be. Hátralevő éveiben súlyos rákbetegségben szenvedett, amelyet az atombomba előállításakor „szerzett” sugárfertőzés okozott. Utolsó művét 1956-ban írta meg, mely szintén a számítógépekkel foglalkozott. 1957. február 8-án halt meg Washingtonban, Amerikában. a matematika volt, melléktárgyai a fizika és a kémia. Ezenkívül a Pázmány Péter Tudományegyetemhez kötötte formális kapcsolat. Doktori disszertációjának címe: Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése. 1926. március 13-án fogadták doktorrá. Szintén 1921- ben kezdte tanulmányát a berlini egyetemen. 1924-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule-n folytatta tanulmányát. 1926 októberében szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját. Ezután Göttingenbe, a német matematika fellegvárába ment, ahol David Hilberttel dolgozott együtt. 1929-ben a Princeton University hívta vendégprofesz- szomak. így történt, hogy 1930 és 1933 között fél évenként Amerikában, fél évenként Európában tanított. Végül, mikor Németországban győzött a fasizmus, letelepedett dZ, Egyesült Allo. mokban, ahol az Institute for Advanced Study tagja lett. 1937- ben kapta meg az ame- riká állampolgárságot. Részt vett az atomenergia felszabadításában és háborús célú felhasználásában, majd a békés energiatermelés szolgálatába állításának irányításában is. 1945-től 1957-ig a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már az emberi agy, valamint az idegrendszer működését utánzó gépek kötötték le figyelmét. 1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic matika-történeti Múzeum Alapítvány, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület. A kiállítás tablói - a népszerű számítástechnikus, Kovács Győző tollából - Neumann János életéről vés számítógép mágnesdobjától a Commodore-gépekig és Jánosi Marcell legendás MCD-1 kazettás floppyjáig - tárgyi kultúránk, eszközeink, lehetőségeink szédítő fejlődését bizonyítják. Égy működőképes Commodore-64 és egy . mai, emulátorral felszerelt PC seNapjainkban elképzelhetetlen az élet a számítógépek nélkül. Bármennyire is hihetetlen a legegyszerűbb autót is bonyolultabb mikroszámítógép vezérli mint az egykori több százkilós és több tíz négyzetméternyi területen „elterülő” monstrumok. Egy bonyolultabb autótípusban pedig több mikusabban fejlődő iparág. Az által hogy a különböző technológiák és gyártási folyamatok egyre olcsóbbá válnak egyre több felhasználó számára válik elérhetővé a számítógép és az ár helyett sokkal inkább a „leselejtezett” gépek megsemmisítése jelenti majd a kihívást. két nemzedék A magyar származású matematikus zseni több kitüntetést is átvehetett, életmunkája pedig minden számítógép alapja Fiatal korától érdeklődött a repülés és a technika más újdonságai iránt. Már ekkor gondolkodott egy kettes alapú elektromos számológép építésén. Mivel a matematika és a technika is érdekelte párhuzamosan két egyetemet végzett. 1921. szeptember 14-én beiratkozott a budapesti tudomány- egyetem bölcsészkarára. Fő tárgya Integrator And Computer) megépítéséhez. Az ENIAC 1945-ben készült el teljesen. 1945 júliusában írta meg azt a művét, amelyben a „Neumann-elvek”-ként ismert megállapításait, valamint a számítástechnika, és a számítógépek általa elképzelt fejlődéséről olvashatott a világ. Elektromechanikus számítógép-ritkaság az ötvenes évekből FOTÓI CYUBUÜI TIBOR Jk fejlődés áa nincs
