Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)

2004-12-20 / 294. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2004. DECEMBER 20., HÉTFŐ ÉTELOSZTÁS TIZEDSZER. A tizenkét tagú Szent Lázár Lovagrend salgótarjáni szervezete immár 10 éves hagyományát folytatva ismét sátrat vert december 18-án az Erzsébet téren, hogy a rászorulókat me­leg gulyással, forralt borral, naranccsal és szaloncukorral kínálja. A lo­vagrend idei ételosztásának fő szponzora Dóra Ottó, a megyei közgyű­lés elnöke, aki képviselői alapjából 80 ezer forintot ajánlott fel ez alka­lomból. A kereskedelmi szakközépiskola konyháján elkészített 600 adag gulyás pár óra alatt elfogyott. __________________________■ M egyei verseny a Kodályban A kodályi születésnapi évfor­duló tiszteletére megyei szintű bicinium-éneklő versenyt ren­deztek a salgótarjáni Kodály Zol­tán Általános Iskola kezdemé­nyezésére immár 26. alkalom­mal. Kodály Zoltán zeneszerző, népzenetudós, zenepedagógus 122 évvel ezelőtt 1882. december 16-án született. Az közelmúltban megrende­zett versenyen Nógrád megye zenei, művészeti intézményei­nek tanulói vettek részt. Ők mindannyian szívügyüknek tart­ják a kodályi hagyományok ápo­lását, a szebbnél szebb kétszóla- mú biciniumok bemutatását. A zenei rendezvényt Nádasdi Ist­ván, az intézmény igazgatója nyi­totta meg, aki köszöntőjében fel­idézte a nagy mester életútját, em­beri és művészi nagyságát. A fellépő tanulóknak Kodály Zoltán gondola­tával kívánt sikeres versenyzést: „...a zene ügye az általános is­kolában nem is a zene ügye első­sorban. Közönségnevelés = kö­zösségnevelés! írásban egy betű a különbség, de tartalomban an­nyi se. A közösségi ember formá­lásához egyetlen tantárgy sem já­rul hozzá, annyival, mint az ének.” A verseny zsűrijében közre­működtek: Guthy Éva karnagy, Radnai Zsuzsanna és Rozgonyi István énektanárok. A versenyen az I. korcsoport­ban a Fancsik Balázs-Kiss László páros bizonyult a legjobbnak, akik a Kodály Zoltán Általános Iskola tanulói. A II. korcsoport legjobbjai szintén a házigazda is­kola diákjai közül kerültek ki: Molnár Melinda, Farkas Donna. A harmadik korcsoportban pedig Szabó Boglárka és Fekete Katalin kodályos tanulók lettek az elsők. Röviden Salgótarján GYŰJTÉST SZERVEZTEK. A Fidelitas salgótarjáni szer­vezete karácsonyi gyűjtést szervez a rászoruló gyerme­keknek - tájékoztatta lapun­kat Jakab Jácint, a helyi szer­vezet elnöke, s mint elmond­ta: a Rákóczi út 13. szám alat­ti iroda portáján december 17- étől elhelyezett dobozokba el­sősorban játékokat, tartós élelmiszereket, ruhákat gyűj­tenek. Az összegyűjtött ado­mányokat mintegy utókará­csonyi ajándékként januárban a Vöröskereszt osztja ki a rá­szorulók között. SZARVASGEDE PESTRE MENNEK. A telepü­lés valamennyi általános isko­lása Budapestre utazott de­cember 18-án, szombaton, hogy részt vegyen a Tömeg­sport Klubok Országos Szövet­ségének 13. alkalommal meg­rendezett Mosolyt az arcokra, melegséget a szívekbe című szórakoztató karácsonyi prog­ramon a Vasas SC Sportcsar­nokban. A meghívást az or­szág legerősebb faluja verse­nyeken való részvételével nyerte el a falu. Dorogháza ÜNNEPI AJÁNDÉK. A tele pülés általános iskolájának harmincegy tanulója, a helyi napközi otthonos óvodának pedig húsz óvodása kapott a Gyermekétkeztetési Alapít­ványtól karácsonyi élelmiszer­csomagot. A rászoruló gyere­kek december 16-án vehették át a csomagokat. Felújítják a gyarmati skanzent Balassagyarmat Felújítják a XVIII. századi nógrádi falusi építke­zést és életmódot bemutató balassagyarmati skan­zent, miután a palóc ház zsúpfedelét a nyáron élet- veszélyessé nyilvánítottak - tájékoztatott a balas­sagyarmati Palóc Múzeum igazgatója. Magyaror­szág első szabadtéri gyűjteményének rekonstruk­ciója hárommillió forintba kerül - mondta Molnár Ildikó. A Nemzeti Kulturális Alapprogramtól elnyert egymillió forintból már felújították a palóc lakóház zsúpfedelét, a gerendák cseréjéhez, az újratapasz- táshoz és meszeléshez szükséges kétmillió forintra újabb pályázatot nyújtottak be. A felújítást követő­en, május elsején múzeumi majálissal nyílik meg a skanzen a látogatók előtt. A Palóc Múzeum mögött álló szabadtéri néprajzi gyűjteményben a lakóhá­zon kívül istálló, pajta, olajütő, a szakrális emlékek között öltöztetett Mária-szobros kápolna és út menti feszület tekinthető meg. A szabadtéri múzeum magját képező kémény nélküli palóc faházat 1932-ben Karancskesziből szállították Balassagyarmatra. A hagyomány alap­ján a 150-200 esztendősre becsült házat darabjaira bontva hét szekéren vitték a múzeum udvarára, ahol egy karancskeszi ácsmester állította össze ere­deti formájának megfelelően. A kontyolt nyeregte­tejű, három osztató ház Nógrád megye régi háztí­pusát reprezentálja, amelyben a főző-tűzhelyet és a fűtőkemencét a szobába építették be. Jeles munkák a honismeret asztalán Remények és várakozások Zagyvarónán Baglyasné Földi Nóra az épülő idősotthonról A salgótarjáni önkormányzat döntését, hogy az üresen álló zagyvarónai iskolát bezárják, az épületet pedig idősotthonná építik át, nem fogadta osztatlan egyetértés a városrész lakói körében. Az elmúlt 10 évben kétszer is ott függött Damoklész kardja az iskola fölött. Most mégis sokan megszenvedték be­zárását, mondta Baglyasné Földi Nóra, a városrész önkor­mányzati képviselője. j.- A képviselő két tűz közé ke­rült?- Úgy valahogy. Én magam sem támogattam az iskola bezárá­sát a 2003-as közgyűlésen. Nem szégyellem bevallani, hogy ebben bizony erős érzelmi okok is köz­rejátszottak. Itt jártam iskolába, ide járt a férjem, a gyerekem. Meggyőződésem, hogy a város­résznek szüksége volna az iskolá­ra, de az iskolához gyerekek is kellenek. A bezárás közvetlen oka az volt, hogy az önkormány­zat a 21 helyett tizennyolcban ál­lapította meg a szükséges gyer­meklétszámot az induló első osz­tályban. Nem jött össze, csak ti­zenöt, pedig a körzethatárt is ki­tolták a Salgó út közepére. S az is igaz, hogy már hetvenöt diák Sal­gótarjánba járt iskolába. Egy hat- van-hatvankét milliós költségve­tésű iskolát nem tud támogatni az önkormányzat, ha nincs meg a szükséges tanulólétszám.- Adva voll tehát egy épület, amelynek sorsáról dönteni kel­lett.- Igen. Azt én sem szerettem volna, hogy kihasználatlanul ma­radjon, mert az elhagyott ingatla­nok rendszerint idő előtt tönkre­mennek. Idősotthonra szükség van, mert a megyében sok szá­zan várakoznak arra, hogy bejus­sanak valahová, Ezért örültem, amikor az idén az önkormányzat kiírta a pályázatot az idősotthon­ra. Sajnos, elveszítünk egy intéz­ményt, de kaphatunk egy újat, ha felépül a 76 férőhelyes, emelt szintű idősotthon. . - Hogyan igyekeztek meggyőz­ni a városrész lakóit, hogy ez a megoldás elfogadható?- Mielőtt a közgyűlés döntött a pályázatokról, lakossági fórumot hívtunk össze Zagyvarónán. Ott volt az önkormányzat két alpol­gármestere, valamint a szociális és egészségügyi iroda vezetője. A városrész lakosai közül sokan el­jöttek, majdnem megtelt a kul- túrház. Mindkét pályázatot is­mertették, hogy mindenki tisztán lássa, miről is kell dönteni és a vé­leményünket kérték.- Sikerült a meggyőzés?- A vélemények megoszlottak. Voltak, akik azt mondták, hogy szükség van az idősotthonra, mert a megyében sok idős ember vár éveken át arra, hogy valame­lyik otthon lakója lehessen. Szükségesnek mondták az emelt szintű otthon létesítését is, mert erre is van igény. Azzal is számol­tak, hogy a munkanélküliség elég nagy a városban és környé­kén. A közel 500 milliós beruhá­zás új munkahelyeket is jelent. Voltak, akik kétségeiket fogal­mazták meg: annyi mindent le­het hallani, olvasni, nem kerü­lünk-e csapdába mi is az építke­zéssel? Milyen garancia van arra, hogy a beruházónak lesz elég pénze? Mennyi saját rész kell az építkezéshez és rendelkezésre áll-e az összeg? Természetesen olyanok is vannak, akik azt mondják: nem kell nekünk idős­otthon, maradjon inkább az isko­la. Ők elsősorban azok a szülők, akik szívesen taníttatnák gyer­mekeiket Zagyvarónán. Meg­bántva érzik magukat, mert má­sok mondtak véleményt az isko­láról azzal, hogy elvitték innen gyermekeiket, ők döntöttek he­lyettük is.- S mit mond a képviselő?- Én azt mondom, ha már ilyen helyzet alakult ki, meg kell próbálnunk megfelelően kezelni, a lehető legjobban rendezni. Azt is tudom, az Európai Unió nor­mái szerint egy új iskola létesíté­se nagyon szi­gorú feltételek­hez kötött, en­nek lehetősé­gét én nem lá­tom biztosítva. Ezért hozott felelős döntést az önkor­mányzat, hogy az épületet az idős emberek ellátására bocsátja. Azt gondolom, ezt maximálisan támogatni lehet.- Végül is ki nyerte a pályázatot és milyen garanciák vannak arra, hogy az idősotthon a terveknek megfelelően időben elkészül?- A két pályázó közül a mis­kolci Patrónus 2000 Kft. nyert. Képviselője, a szakmai befekte­tő itt volt a közgyűlésen és tájé­koztatták a képviselőket, vála­szoltak kérdéseinkre, ismertet­ték gazdasági, pénzügyi hely­zetüket, referenciáikat. Az ön- kormányzat vezetői Miskolcon is tájékozódtak, ismerik a kft. által épített idősotthont, amely­nek építése és működése is za­vartalan. Ez megfelelő garanci­ának tűnik. Természetesen a szerződésben is vannak garan­ciák. Ha az otthon nem készül­ne el időben, az épület tulaj­donjoga visszaszáll az önkor­mányzatra és a beruházó 20 milliós „bánatpénzt” is fizet. Mindenesetre én szívesen elte­kintenék a „bánatpénztől”. Azt szeretném, ha időben elkészül­ne az otthon, ahol jól éreznék magukat lakói.- Mire számítanak, milyen lesz az érdeklődés?- Megmondom őszintén, amikor a bizottsági ülések foly­tak nekem is támadtak bizonyos kétségeim az igényeket illetően. A másfél milliós „belépő”, a ma­gasabb térítési díj igényesebb el­látást is jelent. Egy apartmant fürdőszobával, 24 órás orvosi ellátást, olyan szolgáltatásokat, mint a mosoda, vagy a fodrász. Teljes kiszolgálást. A városrész­ben már érdeklődtek nálam is, hogyan lehet bejutni az otthon­ba. Mások meg édesanyjuk, édesapjuk életét szeretnének kényelemben, biztonságban tudni. Nem azt állítom, hogy mindenki megfizetheti ezt a pénzt. A szociális szakemberek véleménye szerint a városban, a megyében is lesznek olyanok, akik képesek erre. Én is úgy lá­tom, hogy a 76 férőhelyre valós igény van.- Mit jelenthet ez az intézmény a városrésznek?- Ha elkészül az idősotthon, egy alapítvány működteti majd. Szeretném, ha egyfajta pozitív diszkriminációt élvezhetnénk majd az otthon benépesítésénél és a munkahelyeknél is. Minden esélyünk megvan arra is, hogy élénk kulturális, közösségi élet alakuljon ki a városrészben, amelynek része lehet az otthon is. A kultúrotthonban két tehet­séges huszonéves fiatal dolgo­zik, próbál egy fiatal zenekar, van nőklubunk, Zagyva Forrás Egyesületünk, lesz egyesületük a fiataloknak és egy új civil egye­sület is bontogatja szárnyait. Nemrégiben nyugdíjasok keres­tek meg, hozzunk létre egy nyugdíjasklubot. Jogos az igé­nyük, hiszen a valamivel több mint 2300 lakosból hat-nyolcszá- zan nyugdíjasok. A doktornővel életmódklub létrehozásáról be­széltünk. Szóval nem szeretnénk veszni hagyni kultúránkat, szép hagyományainkat, szokásainkat. S ezt együtt tehetjük majd az idősotthon lakóival. V. G. Dr. Kovács Anna, a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója köszöntötte a megje­lenteket, s bevezetőjében egye­bek mellett a civil társadalom kutatómunkájának lényeges és pótolhatatlan szerepéről szólt. Elmondta azt is, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentős mér­tékben nőtt a pályázat támoga­tottsága, az eddigi díjalapítókon - a múzeumi szervezeten, a me­gyei levéltáron, a Balassi Bálint könyvtáron, a megye, Salgótar­ján, Bátonyterenye és Szécsény önkormányzatán - kívül a Sza­bad Demokraták Szövetségének Területi Irodája és a Magyar De­mokrata Fórum megyei választ­mánya is a felajánlók között van. A legjelentősebb támogató Salgótarján önkormányzata, utána a megyei közgyűlés kö­vetkezik. A tudós, múzeumalapító, tör­ténész nevével fémjelzett pályá­zat történettudományi kategóri­ájának - ezt választotta a leg­több pályázó - első díjasai a kö­vetkezők: dr. Baráthi Ottó, dr. Fancsik János. A természettudo­mányi kategória legjobbjának Prakfalvi Péter dolgozata bizo­nyult. Dr. Bozó Gyula két pályá­zatot nyújtott be, s egy második és harmadik díjjal jutalmazták. Marschalkó Zsolt művészettör­téneti és a losonci Páles Lajos történelemtudományi témájú pályázata szintén második díjas lett. Ugyanebben a kategóriában Géczy Zoltán harmadik, Puntigán József történeti mun­kájával szintén harmadik díjat érdemelt ki. Oravecz Bertold az SZDSZ díját és könyvet, Zsákai Bernadett, Medve Mónika szin­tén könyvet, Ozsgyáni Lajosné ajándékot vehetett át. Dr. Kovács Anna az ifjúsági kategóriában indulók teljesítmé­nyét részben azért emelte ki, mert a tapasztalatok szerint az ifjakat nehéz megnyerni arra, hogy pályázaton megméressék magukat. Bobák Ildikó, Izsó Krisztina és Sarankó Zita közös pályamunkájáról - jutalmul ők is könyveket kaptak - a témavá­lasztásra való tekintettel is elis­meréssel szólt. ________■ S OFŐRÖK EGYMÁS KÖZT. A szokásoknak megfelelően idén is vendégül látta alkalmazottait a Nógrád Volán Rt. Múlt héten, csütör­tökön a Tarján Vendéglőben Valenta György, a KKSZ NV Intéző Bi­zottságának elnöke, majd Antal Attila, a társaság vezérigazgatója kö­szöntötte a vendégeket. A rendezvényen átadták a „Nívódíjakat”, a „Balesetmentes közlekedésért” kitüntetéseket és a nyugdíjba vonu­lóknak az emlékkarórákat és az okleveleket. (RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS KÉSŐBBI LAPSZÁMUNKBAN.) m .Baglyasné Földi Nóra |j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom